Agria Tv Bt. – A hírügynökség

Szentmarjay Tibor nevét veszi fel a Városi Stadion

Posted on by

 

A Magyar Labdarúgó Szövetség Heves Megyei Társadalmi Elnöksége kezdeményezte a városi tulajdonban lévő Egri Városi Stadion elnevezésének módosítását. Az előterjesztést a csütörtöki, egri közgyűlésen tárgyalták.

A javaslatot, amely szerint Szentmarjay Tibor nevét kellene felvennie a városi stadionnak, Habis László polgármester támogatta, így az érsekkerti komplexum felveszi a „Szentmarjay Tibor Városi Stadion” nevet.
A napokban 90. életévét betöltött kiváló sportember ifjú korában együtt játszott Puskás Ferenccel is. 1950-ben került Egerbe a város labdarúgásában előbb, mint kiváló játékos, majd, mint magas szinten hozzáértő szakember alkotott maradandót, élvonalba vezette a város csapatát. A sportsikerek nemcsak neki, hanem az egri labdarúgásnak is elismerést hoztak. Példaértékű munkássága elismeréseként „Pro Agria Díj” kitüntetésben is részesült. A Szentmarjay név fogalom az egri és Heves megyei fociban. Tibi bácsi magával ragadó, példás egyéniség, aki feltétlenül méltó arra, hogy neve soha ne merüljön feledésbe. Erre nagyszerű lehetőség, hogy a Városi Stadion, melynek avató mérkőzésén is pályára lépett, hosszú időkre őrizze munkásságát, felhívja a figyelmet Szentmarjay Tibor követendő példájára. A létesítmény névadó ünnepségét 2011. augusztus 27-én, szombaton 17.00 órakor tartják. Az ünnepséget követően 17.30-kor Szentmarjay Tibor és Habis László polgármester végzi el a kezdőrúgást az NB II-es újonc Egri FC első hazai mérkőzésén.

Bomba Egerben

Posted on by

Második világháborús bombát találtak szerdán délelőtt a Hibay Károly utcában, a területet 300 méteres körzetben lezárták, kiürítették. A 250 kg-os, majdnem egy méter hosszú és negyven centiméter átmérőjű szerkezetre egy magántelek kitakarítása során bukkantak a tulajdonosok.

A lőszer biztonságos kezeléséhez, hatástalanításához speciális eszköz szükséges, amely a 15:30-as adatok alapján már megérkezett Budapestről, a tűzszerészek megkezdték a vizsgálatot – mondta Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese.
A kiürített lakóházakban élő polgárok a Lenkey János Általános Iskolában hűsölhetnek, ott juthatnak vízhez és számukra tisztálkodási lehetőséget is biztosít az önkormányzat.
Get the Flash Player to see the wordTube Media Player.
16 óra körül 400 méteres sugarú körben megkezdődött a kiürítés a Hibay Károly utcában szerdán délelőtt talált 250 kg-os bomba miatt.
Plachi Péter, Heves Megyei Katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatóhelyettese elmondta: a Gólya utca, Almagyar köz, Petőfi Sándor tér, Hibay Károly utca, Eszperantó sétány, Dobó tér, Dobó utca, Szúnyog köz, Mecset utca, Markhot Ferenc utca, Vécsey utca, Jókai és Egészségház utca szakaszokat ürítik ki.
A délelőtt folyamán talált bomba egy 250 kg-os, II. világháborús, német, elektromágneses gyújtóval szerelt repeszbomba, melynek ölőhatása 300-400 méter. Plachi Péter elmondta: a környéken élőknek kötelező elhagyniuk a területet. Hozzátette: a bombát szállítani nem lehet, a gyújtót megpróbálják a helyszínen kiszerelni belőle. Hogy a munkálatok pontosan meddig tartanak, jelenleg nem lehet tudni. A környéken élő polgároknak az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskolában, illetve a Bartakovics Béla Közösségi Házban biztosítanak ideiglenes tartózkodási lehetőséget.
Röviddel este 7 óra után a tűzszerészek elszállították a bombát.
Get the Flash Player to see the wordTube Media Player.

Amerikai pólósok Egerben

Posted on by

 

Egerben edzőtáborozó amerikai vízilabdacsapat tagjait köszöntötte Rázsi Botond alpolgármester kedden délelőtt a Városházán. A fiatalok kétkapuzós edzéseken és kulturális programokon vesznek részt városunkban.

Rázsi Botond beszélt városunk történelméről, sportéletéről, de bemutatta a díszteremben látható festményeket, valamint címereket is. A szíves vendéglátás viszonzásaként a vízilabdázók egy csapatpólót ajándékoztak az alpolgármesternek.
A pólósok, akik még vasárnap érkeztek Egerbe, az EL SEGUNDO WATER POLO csapat Los Angeles városrész utánpótlás csapata. Tóth Imre, az edzőtábor szervezője elmondta: a fiatalok hétfőn ellátogattak a várba, valamint megtekintették a Bazilikát is, ahol egy orgonakoncertet is meghallgattak. A hét további részében a Kopcsik Marcipániát, a Minaretet és a Város a város alatt kiállítást is megnézik majd. A csapat tagjai pénteken Budapest nevezetességeit is megtekintik, majd vasárnap utaznak haza.
Forrás: Egriszín

Bízik a közönségben a Harlekin

Posted on by

 

Olyan, mintha nem is lett volna nyár- kezdte hétfői évadnyitó társulati ülését Lengyel Pál a Harlekin Bábszínház igazgatója, majd beszélt a személyi változásokról, az évad előadásairól és a „nem túl rózsás” költségvetésről.

Lengyel Pál először a személyi változásokról szólt: Vinczéné Rácz Edina munkáját, Kovács Istvánné veszi át, így ő intézi a másodvezetői teendőket, a művészeti titkár Bató Tünde lett, egy új bábszínésszel bővült a társulat, Czupi Dániel személyében és egy új ügyelővel Balász Péterrel.

A korábban meghirdetett első félév bemutatói nem változnak, az első előadás a Misi Mókus lesz Halasi Dániel rendezésében, melynek próbái már ma elkezdődnek. A második darab egy Benedek Elek mese: A huszárból lett király, és karácsony környékén mutatják be a Betlehemi csillagot.

Megkerülhetetlen a gazdasági helyzetről beszélni- emelte ki az igazgató, majd így folytatta: nem mondhatom, hogy kevés, vagy sok, mert nincs. A megyétől most kaptunk egy kis támogatást, ami december 31-ig elég a bérekre, de olyan luxust, hogy rezsit fizessünk, nem engedhetünk meg magunknak – mondta ironikusan. Annyi pénzünk van, amennyit megkeresünk magunknak.
Gratulált a Gárdonyi Géza Színháznak, hogy sikerült megdupláznia bérletesei számát. Az igazgató elmondta, hogy több pályázatot is nyertek, de azokat a produkciókra kell fordítani és önrész is szükséges hozzájuk. Ilyen nyertes pályázat a Szomszédolás, ahol útiköltséget és napidíjat kapnak Vásárhelyen és Szabadkán játszott előadásokra. És az egyik szövegkönyvük is pályázatot nyert.
A helyzetünk nem rózsás, ettől függetlenül nem parázunk, tesszük a dolgunkat – fogalmazott Lengyel Pál. A Szigeti veszedelem gombfoci volt ehhez képest, de bízunk a közönségben.

Saárossy Kinga alpolgármester is bizakodva néz a jövőbe és az mondta: a színház kötelékében az marad meg, aki hivatásának, ügyének érzi azt. Sok ötletre van most szükség a bábszínház életben maradáshoz. Közös a sorsa a Gárdonyi Géza Színháznak és a Harlekin Bábszínháznak. Kell a megtartó erő,és a közönség szeretete.

Forrás: Egriszín

Lassan befejeződnek a munkálatok

Posted on by

  A célegyeneshez közeledik a Líceum felújítása – mondta dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora. A munkálatok egy időközbeni szerződésmódosítás miatt előreláthatólag év végén zárulnak.

Új területeket alakítanak ki a mélyföldszinten, többek közt számítógépes laboratóriumok, a Líceum televízió, multimédiafejlesztő műhelyek és az intézmény informatikai hálózatát üzemeltető központ is itt kap helyet – tájékoztatott az EKF rektora. Az épület homlokzati és tetőszerkezeti munkálatai már teljesen befejeződtek, jelenleg csak a toronytestnél zajlik rekonstrukció. Ezenkívül apró belsőépítészeti munkálatok – burkolás és festés – vannak még hátra.
Dr. Hauser Zoltán elmondta továbbá: a szeptemberi iskolakezdéssel egy időben  visszaköltöznek a tanszékek és a hallgatók is látogathatják az épületet, eleinte még kisebb számban, de órákat is tartanak majd. A könyvtár is fokozatosan megnyílik, amely lényegesen nagyobb területen áll majd a hallgatók, illetve az oktatók rendelkezésére. Az eredeti szerződés szerint november 30-a a projekt lezárási határideje, régészeti feltárások után azonban szerződésmódosítás vált szükségessé, ugyanis az udvar alá tervezett, úgynevezett auditorium maximum megépítése nem jöhetett létre, ezért az elképzelések bizonyos részei az Almagyar dombon valósulnak meg. A projekt új lezárási határideje 2012. március 31-e, de a Líceum teljes rekonstrukciója előreláthatólag év végére befejeződik.
A felújítás során új területeket is kialakítanak, a direkt oktatási terek nem, az önálló tanulási terek viszont nőnek, így a Varázstorony is új funkciókkal bővül. Itt kiváló lehetőség nyílik majd arra, hogy akár több évszázad ölelkezésével egy olyan interaktív, és erősen motivált bázisú teret hozzunk létre, amely növeli a fiataloknál a természettudomány iránti motiváltságot – fogalmazott dr. Hauser Zoltán. A varázstorony tehát egy természettudományos, pályaorientációs és módszertani központ lesz, a negyediktől a kilencedik szintig múzeumokkal, csillagászati megfigyelővel, interaktív és rendhagyó természettudományos órákhoz alkalmas terekkel. A torony a helyiek és a turisták számára természetesen továbbra is nyitva áll majd, de elsődleges célcsoportjuk a 10-18 éves korosztály.
A projektnek – a Líceum épületének revitalizációján túl – igen hangsúlyos része a Leányka úti kampusz fejlesztése is, amelynek során mintegy 1700 négyzetméteren épül fel az Egerfood Regionális Tudásközpont új épülete. Dr. Hauser Zoltán elmondta: a létesítmény tetején egy növényházat is kialakítanak, ami szerves részét képezi majd a biológiaoktatásnak is. Hozzátette: megújul a Természettudományi Kar D épületet is, az ezzel kapcsolatos munkálatok már a végső stádiumban vannak, várhatóan szeptember 15-én fejeződnek be.
Forrás: Egriszín

Augusztus 20-ai egri kitüntetések és elismerések

Posted on by

 

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után „anyaintézményében”, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.