Lépfene kórokozóját mutatta ki szombaton egy Heves megyei házi vágásból származó marhahúsból a NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága.

 A marhahús a járványügyi nyomozás eredménye szerint nem került közfogyasztásra és az eset nem áll okozati összefüggésben a Tiszafüredhez kötődő lépfenés megbetegedéssel. A fertőzött állatból származó húst az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság begyűjtötte és megsemmisítette.

A NÉBIH közlése szerint a fertőzött szarvasmarha húsának darabolásakor sérült meg egy személy, akit bőrlépfene tüneteivel kezelnek Gyöngyösön. A területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság haladéktalanul felderítette, hogy mely magánszemélyekhez került a húsból, majd ezt követően valamennyi még fellelhető húst elkoboztak és megsemmisítettek. A népegészségügyi szolgálat megkezdte a hússal érintkező személyek antibiotikumos megelőző kezelését, a velük egy háztartásban élők figyelmét a hatóság felhívta a betegség tüneteire.

Lépfenével az állatok leggyakrabban takarmány útján fertőződnek, például fertőzött legelőn történő legeltetés során. Az esetek száma megnőhet áradás után a baktérium spórák kimosódása révén vagy hosszabb szárazság idején, amikor az ásott kutak vizéhez fertőzött iszap keveredik.

Hétfőn este kiderült, Heves megyében is bajt okozott az anthrax. Egy zaránki, házi marhavágás után egy gyöngyössolymosi személy került kórházba, aki pénteken a kézfején észlelt elváltozás miatt kereste fel a gyöngyösi Bugát Pál Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályát. Az ügyeletes orvos a beteg ellátásával egy időben értesítette a kórház orvos igazgatóját, és a hatóságokat, hogy bőranthrax esetről van szó, mely különleges ellátási protokollt igényel az egészségügyi intézménytől. Az osztály orvosa a szakma szabályai szerint a hatóságokkal egyeztetve azonnal elrendelte az antibiotikummal való kezelést, egy kórterem teljes izolációját, ahol a beteg ellátása elkezdődött.

Dr. Assani Omar orvos igazgató elmondta: szeretne mindenkit megnyugtatni, egyedi, elszigetelt esetről van szó. A beteg jól reagált a kezelésekre, gyógyulása a kórházi tartózkodása idején végig megnyugtatóan haladt, kedden délelőtt az intézmény otthonába bocsátotta az érintett beteget. Hozzátette, a család és szakhatóságok is elismerően nyilatkoztak a gyöngyösi kórház munkájáról, a kórházi ellátás szakszerűségéről és minőségéről.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságától megtudtuk, a fertőzött szarvasmarhát Zaránkon vágták le egy olyan állattartó udvarban, ahol ezen kívül több marhát nem tartottak. A hús a házi vágást végző személy ismerőseihez, összesen három háztartásba került, közfogyasztásra viszont nem. Egy személyen, aki húst darabolt otthonában, jelentkeztek a bőrlépfene tünetei.

Frum Zsuzsanna, a NÉBIH szóvivője kifejtette, az elmúlt években nem volt lépfenés eset Heves megyében. A betegség előfordulása szórványos, évente országosan néhány esetnél nincs több, de olyan esztendők is vannak, amikor egyáltalán nem találkoznak vele a hazai állatállományban. A betegség állatról állatra közvetlenül nem terjed. Legtöbbször legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rossz minőségű (például fertőzött talajvizet is tartalmazó) vízzel fertőződhetnek az állatok a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formájával.

A járványügyi nyomozás jelenlegi állása szerint az látszik a legvalószínűbbnek, hogy az érintett állat a takarmány útján fertőződhetett.
A NÉBIH közlése szerint a járványügyi nyomozás folyik, hogy szabnak-e ki szankciót, az a vizsgálat eredményétől függ. Felhívták a figyelmet arra, hogy húst csak megbízható forrásból szabad vásárolni. A lépfene valamennyi formája antibiotikummal jól kezelhető.

 Magánfogyasztásra történő vágásnál nem kell húsvizsgálat
Kereskedelmi forgalomba, vendéglátó-, vagy közétkeztetést végző létesítménybe olyan állat húsa kerülhet, amelyet megvizsgált és fogyasztásra alkalmasnak minősített a kijelölt állatorvos. A húsvizsgálat kiterjed az élő- és a levágott állatra is, a vizsgálat menetét, a lelet alapján következő hatósági intézkedéseket jogszabályok írják elő. A „fogyasztásra alkalmas” minősítést a levágott emlősállat testének lebélyegzésével jelzi az állatorvos. Magánfogyasztásra történő vágás esetén a vizsgálat nem kötelező, de ajánlott, az állatvédelmi és a hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos előírásokat pedig be kell tartani.

Forrás: HEOL