Category Archives: Nincs kategorizálva

2001-ben az ENSZ közgyűlése november 6-át Nemzetközi nap a környezet, háború és fegyveres konfliktus során történő kifosztásának megelőzéséért vívott küzdelem napjává nyilvánította.

A nemzetközi szervezet célja ezzel a nappal, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy egy fegyveres konfliktus milyen drasztikus mértékben károsítja az ökoszisztémát és a természeti erőforrásokat átívelve országhatárokon és generációkon. Az emberiségnek nemcsak az adott pillanatban okoz súlyos károkat, hanem a jövő nemzedékére nézve is beláthatatlan következményekkel lehet.

A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület két kutyáját lőtték le nemrég a Felsőtárkány közelében található erdőben, tájékoztatott ma délelőtt Botka Tímea, az egyesület vezetője. Az egyik állatot az Agria Speciális Mentő- és Tűzoltócsoport számára képezték ki.

Léna névre hallgatott az egy éves anyakutya, amit másik társával együtt sétáltatás közben nemrég lőttek le ismeretlen vadászok, a Bükki Nemzeti Park területén. Az eset előtt értetlenül állnak az állatok tulajdonosai, akik feljelentést tettek a rendőrségen. Véleményük szerint a kutyákat sétáltató személy nem hágta át azokat a szabályokat, amelyek miatt indokolt lett volna az állatok kilövése.
A vadászati jog a vadon élő állatfajok közül megnevezi azokat, amelyeket el lehet ejteni. E szerint a vadász (vadőr, vadásztársasági tag, bérkilövő) a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén elpusztíthatja a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre, de attól legalább kettőszáz méterre került, vagy az egyébként vadat űző kutyát, valamint a legközelebbi lakott épülettől kettőszáz méternél távolabb kóborló macskát. Ez nem vonatkozik a rendeltetésének megfelelően alkalmazott vadászkutyára, állatőrző kutyára, a rendőrség, a honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezetek, a határőrség, a vámőrség szervezetéhez tartozó, őrző-védő feladatokat ellátó s a felismerhető jellel ellátott vakvezető kutyára.
A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület vezetője szerint az említett sajnálatos eseménynél a két állat gazdája, vezetője közelében tartózkodott, nem távolodott el tőle kétszáz méterre, és jól látható nyakörvet viselt. A kutyákon látszott, hogy nem kóbor állatok, jóltápláltak voltak.
A Felsőtárkánytól három kilométerre történt esetnél nem tudni, hogy kik vadásztak az említett egyébként fokozottan védett terület, mely nem esik távol a Lillafüredre vezető országúttól.
A két kutya közül az egyik képzés alatt állt, az Egri Speciális Mentők számára fontos keresőkutya volt.

Forrás: Egriszín

Az Egri Kolping család múltjáról és jelenéről beszélgettek tegnap délután, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője Bisztriczki Lászlót a jelenről, dr. Szecskó Károly történészt a Katolikus Legényegylet történetéről faggatta.

Az Egri Kolping Család – Katolikus Legényegylet története (1860-2010) címmel dr. Szecskó Károly történész írt könyvet, mely kapcsán Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője beszélgetett a könyvtárban rendezett találkozón. A kötet az 1923-tól dolgozza fel a sajtóban megjelent anyagokat.
A Katolikus Legényegylet újjáalakulásánál Czakó kanonok kezdeményezésére az élő Kolping tagokat keresték meg, tájékoztatott az eseményekről Bisztriczki László, az Egri Kolping Család világi vezetője. Az átértékelődött és újrafogalmazódott program négy alappillére, a kezdetektől fontos célkitűzés, a vallásos életre való nevelés, a jó szakemberek képzése, a hazafias érzés erősítése és a családi életre való nevelés ma is meghatározó a szervezet életében..

A közelmúltban tartott Kolping jubileum kapcsán, a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját ünnepelték Egerben. A jubileumi ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa, ( Felvidék, Szlovákia) Kolping  családjai érkeztek, valamint Magyarország keleti körzetének 14 Kolping családja is részt vett a találkozón.

Az Egri Kolping család fennállásának 150. évfordulója alkalmából Érseki megnyitó keretében koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon található emléktáblánál.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik.
A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, s az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes.
Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. Ekkor élte virágkorát a hazai Kolping-mozgalom, egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a „napsugár-lányok” elnevezésű testvérszervezet is.
A mozgalom 1989-től újraszerveződött. A Kolping-családban minden korosztály megtalálhatja a helyét, a különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezőkedvét és lendületét az idősebbek megfontoltsága és élettapasztalata előnyösen egészíti ki. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette.
Jelenleg három egyházmegye Kolping-családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik saját körzeti vezetőséggel, és egy főállású titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét. Az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról ez a testület gondoskodik. A Kolping-szövetség a legkövetkezetesebben megszervezett katolikus társadalmi mozgalom Magyarországon. A szervezettség azért is fontos, mert a helyi csoportok kezdeményező készségének hosszú távú fenntartásához az összefogásból eredő szellemi ösztönzésre van szükségük. Az európai kontinensen ez ideig megalakult 18 nemzeti Kolping-szövetség az Európai Kolping Szövetség keretében működik együtt. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.

Forrás: Egriszín

54 évvel ezelőtt ezen a napon a szovjet néphadsereg páncélosai bevonultak Budapestre és leverték a forradalmat. Ez a nap a szabadságáért küzdő nemzet gyásznapja.

1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre és leverték az október 23-án kirobbant forradalmat és szabadságharcot. Az országban néhány helyen elszórtan még egy hétig tartott a fegyveres ellenállás. A szovjet támadás hírére Nagy Imre családjával és a hozzá közel álló politikai körrel november 4-én menedékjogot kért és kapott a jugoszláv nagykövetségen, ahonnan november 22-én a szovjet titkosszolgálat segítségével tőrbe csalták, és a romániai Snagovba hurcolták.
Az új forradalmi munkás-paraszt kormány, melynek vezetője Kádár János volt, fegyveres erőszakkal számolta fel az október 23-án kitört, ellentmondásoktól sem mentes forradalmat. A Vörös Hadsereg, a Forgószél-hadművelet keretében 60 ezer katonával és 2 ezer páncélossal támadt Magyarországra. Az áldozatok száma november 4-én a fővárosban 135 fő volt. Az ekkori események tényszerű ismertetése csak a rendszerváltás idején, 1990 után valósult meg.
A forradalom leverését követő véres megtorlás után az ország polgári fejlődése több évtizedre megtorpant. Magyarország több mint harminc évig a szovjet befolyási övezet „legvidámabb barakkja” volt.

Egerben ’56-os vándorkiállítás nyílik ma délután, a Bartakovics Béla Közösségi Házban. Az eseményen Schrötter Tibor a forradalom résztvevője tart előadást személyes élményeinek beszámolójával. Közreműködik Saárossy Kinga és a Cantus Agriensis Kórus.

Forrás: Egriszín

A világviszonylatban érezhető gazdasági fellendülés kapcsán, a ZF Hungária Kft. 2010-es eredményeiről és a termelés bővülésével kapcsolatos létszámbővítésről számolt be Ulrich Diller, a ZF Hungária Kft. elnök-vezérigazgatója ma délelőtti tájékoztatóján.

A 100 %-ban exportra dolgozó ZF Hungária és a ZF Lenksysteme Hungária esetében a konjunktúra motorja Kína India, Oroszország, de a fellendülés már az európai megrendeléseken is érezhető, jelentette ki Ulrich Diller. A tendencia a tehergépjárművek, buszok és a luxus személyautók esetében látható. Ezekhez a járművekhez a sebességváltókat az egri telephelyen gyártják.
2009-ben  a világgazdasági válság következtében a 2008-as érték 45 százalékára zuhant vissza a vállalat forgalma. A válság fokozatos oldódásával arányban sokasodnak a megrendelések, és emelkedik az azokban lekötött darabszám. A ZF vezetője szerint nem tudni, hogy mennyire lesz stabil ez a fellendülés, de hangsúlyozta, hogy a válság előtt sem volt ennyire erős a konjunktúra.
A két egri telephely összesen 231 millió eurós forgalmat bonyolított le 2009-ben, 2010-ben 358 millióval számolnak, ami 53 %-os emelkedést jelent. Minimum 10 %-os növekedést terveznek 2011-re.
Az idén 70 százalékkal, jövőre pedig a tervek szerint mintegy további 55 százalékkal bővül a termelés, és újra eléri majd a korábbi, 2008-as csúcsot, amikor 96000 darab sebességváltó készült Egerben.
A vásárolt alkatrészek 50%-a Magyarországról származik, ami pozitív kihatással van a beszállítói környezetre. Ennek következtében a beszállítók is növelhetik a dolgozóik létszámát.
A régióban komoly foglalkoztatási szerepet játszó ZF-nél ismét bővülhet a foglalkoztatottak köre. Míg az idei év elején 658 fő volt a vállalat létszáma, addig novemberre már meghaladta a 714-et, és 2010 végéig elérheti a 750-et. Fizikai munkakörökre autószerelő végzettséggel rendelkező sebességváltó-szerelőket, raktárosokat és minőségellenőröket keres a vállalat, szellemi területen többek között gépészmérnökök, minőségirányítási mérnökök, projektmérnökök, stratégiai beszerzők felvételére van szükség. A ZF Hungária várja a megfelelő képzettséggel rendelkező jelentkezőket, számukra versenyképes fizetést, szociális juttatásokat és akár nemzetközi karrierlehetőséget biztosít. A szakképzettséget igénylő fizikai munkakörökben is lehet karriert építeni, hosszú távú életpályát tervezni és megvalósítani. Ez a folyamat ma már a szakképzés idején elkezdődik.

A válság megtanította újrastrukturálni a feladatokat és a működést, fogalmazott Diller, aki a legfőbb tőkének a dolgozókat tekinti. A vezérigazgató hangsúlyozta a megfelelő munkatársak és a képzés fontosságát. ZF Hungária saját, három éves szakképzési rendszerében jelenleg 46 fiatal tanul a ZFH ösztöndíjával gépi forgácsoló szakmát. A legjobbak a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után a vállalatnál dolgozhatnak. Az elmúlt két évben 17 fiatalt vettek fel.

Hasonló ütemben bővül a termelés a ZF AG másik magyarországi vállalatánál, a ZFH-val egy telephelyen működő ZF Lenksysteme Hungária Kft-nél is, ahol szintén vesznek fel új dolgozókat, januártól novemberig már kb. 40 főt és még további 30 fő felvételét tervezik, elsősorban szerelő, minőségellenőr és elektromos karbantartó munkakörökbe.

Diller tájékoztatóján kitért a beszállítók helyzetére is, amit szerinte a bankrendszer lehetetlenít el. Szerinte a bankrendszerben kell megoldást találni, mert bizonyos cégek nem tudják tartani az ütemet. A ZF üzemek a válságból financiálisan megerősödve kerültek ki, de nem vehetik át a bankok szerepét a beszállítók esetében, foglalta össze beszámolóját az igazgató.

Forrás: Egriszín

Borkóstolóval egybekötött magazin- és könyvbemutatóval, illetve dedikálással várja szerdán vendégeit Dr. Lőrincz György, a 2009. év bortermelője a Bikavér Borházban.

Dr. Lőrincz Györgyöt választotta a Magyar Bor Akadémia a 2009-es év bortermelőjének, aki borait hagyományos eljárással készíti, s évekig fahordóban érleli. Nagy szerepet kapnak nála a kárpát-medencei szőlőfajták. Nagy a kísérletező kedve, így eredeti gondolatokkal gazdagította a vörösborkészítés tudományát is. Bordoktor, dolgozatának címe: „Új típusú vörösborok készítése szénsavatmoszférában”. A mély elméleti tudás persze nem jelenti azt, hogy valódi otthona ne a szőlő lenne.

Az egerszalóki, egerszóláti, demjéni területek karaktere elsősorban a chardonnay a fehér borok között, míg a vörösben a pinot noir. Az utóbbi pár évben tapasztalja a Ferenchegy-, a Kovászó-, a Paptag-, a Hangács- és a Tóbérc-dűlő termését, tavaly pedig a Nagy-Eged-hegyen is belefogott a szőlőtermelésbe.

Birtokborok is készülnek a St.Andrea pincészetben mind fehérben, mind vörösben. A Napbor és az Örökké fehérben, az Áldás és a Merengő vörösben mutatja meg a klasszikus egri bor zamatát.

November 3-án 17 és 20 óra között Dr. Lőrincz György mutatja be az újonnan megjelenő St. Andrea magazint és könyvet Bikavér Borházban (Dobó tér 10.)

Forrás: Egriszin