Category Archives: Szabadidő

Ma van a Televíziózás Világnapja. Az ENSZ által 1996-ban hivatalosan elismert nemzetközi világnapot minden évben november 21-én tartják azzal a céllal, hogy a televíziós társaságok a béke, az együttműködés, a fejlődés és a kulturális együttműködés témáit helyezzék középpontba.

Az ENSZ 1996-ban nyílvánította a november 21-ét a Televíziózás világnapjává annak emlékére, hogy 1996 november 21-én és 22-én tartottak először Televíziós Világfórumot.
Az eseményen a világ média vezetői találkoztak, hogy megvitassák a változó világunkra egyre nagyobb hatást gyakorló tömegkommunikációs eszköz jelentőségét. A találkozó célja az volt, hogy együttműködési tervet dolgozzanak ki az ENSZ felügyelete alatt.
A világnap célja, hogy elősegítse az elsősorban békével, biztonsággal, a gazdasági és társadalmi fejlődéssel kapcsolatos televíziós programok cseréjét, és bátorítsa a kulturális cserekapcsolatokat.
A televízió, mint tömegkommunikációs eszköz, napjaink legmeghatározóbb élmény- és ismeretszerző eszköze, amely milliók számára teszi lehetővé a nagyvilággal való kapcsolatot. A televíziós társaságok közös célként tűzték ki együttműködésüket a fejlődés és béke érdekében.

A televíziózásnak magyar vonatkozása is van. Az első televíziós-rendszert Tihanyi Kálmán szabadalmaztatta 1926-ban, majd Mihály Dénes (E.H.Traub fizikussal) megalkotta a képet 240 sorra felbontó készüléket. 1936-ban a Gellért Szállóban próbálták ki az első zárt láncú tv-közvetítést, 30 m távolságra közvetítették a képet.
1936-ban, Angliában a BBC, és 1939-ben az USA-ban az NBC kezdte a rendszeres képközvetítést. Goldmark Péter Károly, a CBS alkalmazottja dolgozta ki a színes televízió szabványt. A plazma televízió korai változatát is Tihanyi Kálmán fejlesztette ki, 1939-ben.

A televízió a XX. sz. leggyorsabban elterjedt tömegkommunikációs eszköze. A kép és a hang távoli helyen való együttes vételére szolgáló készülék. Magyarországon 1957-től kezdte sugározni adását a MTV.

Novembertől már használható a Mocsáry Lajoson frissen átadott, 300 méteres kerékpárút. A Károlyi Mihály utcáig tartó szakaszt önerőből építette a város.

Hatodik alkalommal hirdeti és rendezi meg korosztályi szólótáncversenyét az Egri Kulturális és Művészeti Központ. A pénteki kötelező- és a szombati szabadon választott táncok versenyét követően hirdetnek eredményt.

2000 óta versengenek a lányok a „Gyöngygalléros táncos”, a fiúk pedig az „Ezüstpitykés táncos” címért. A megmérettetésre minden második évben kerül sor a 15-18 éves korosztályt felölelve. A nagy létszám miatt évek óta területi elődöntőket is rendeznek az ország három pontján.
A verseny során a táncosoknak kötelező és szabadon választott táncokat is be kell mutatniuk 1,5-2 perces szabad improvizáció formájában, melyben a hiteles előadásmód mellett a színpadi jelenlétet, az átütő egyéniséget is értékeli a zsűri.  A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap, az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület és a Martin György Néptáncszövetség támogatásával valósul meg.

A döntő programja:
19-én, pénteken:
16 óra: Kötelező táncok versenye
20.00: Táncház
20-án, szombaton:
9.00 –12.00: Szabadon választott táncok versenye
18.00: NÉPTÁNCGÁLA, benne eredményhirdetés, díjátadás,

Mobiltelefonokból nyílt kiállítás tegnap délután, az egri várban található gótikus palotában. Korunk relikviái a Mobilkor Alapítvány gyűjteményéből kerülnek terítékre.

Most húsz éve, 1990 októberében indult az első mobilszolgáltató hazánkban.  A Mobil-kor-történet kiállítás mobiltelefonokat, szolgáltatókat és gyártókat mutat be, vagyis az elmúlt húsz év történetét. A napjaink néprajzi tárgyaiból összeállított tárlatot Némedi Varga Zoltán, a Mobil-kor Alapítvány elnöke nyitotta meg.
Budapesten, Kapolcson és Pécsett bemutatott kiállítás, utal arra, hogy a mobiltelefonok világa ma már része kultúránknak és történelmünknek.
A tárlat az alapítvány eddigi gyűjteményének egy szeletét mutatja be. Olyan mobil mérföldköveket választottak ki az elmúlt két évtized történetéből, amelyek új kapukat nyitottak a mobilkommunikációs fejlődésben. A bemutatott hatszáz készülék között réginek, elavultnak számító modellek is láthatók, emellett az érdeklődők megismerkedhetnek a gyártók történetével, érdekes tényekkel, információkkal.
Az Mobil-kor Alapítványt azzal a céllal jött létre, hogy azokat a relikviákat, fontos mérföldköveket megőrizze az utókor számára, amelyek Magyarországon és a világon összegyűjthetőek,  korunkra jellemzőek. A fejlődés ütemét figyelembe véve megbecsülni is lehetetlen, hogy milyen jelentős gyűjtemény válhata telefonos emlékekből.
Hatszáz mobilt hozott el a Mobil-kor Alapítvány. A miskolci kiállítás eddig. Érdekesség, hogy most húsz éve, 1990 októberében indult az első mobilszolgáltató hazánkban.

Forrás: Egriszin

Eger Ünnepi fényei címmel pályázatot hirdet Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, az Egri Lokálpatrióta Egylet, az Egri Városszépítő Egyesület és az ÉMÁSZ Egri Régió. A Pályázat célja, hogy a Karácsonyi ünnepek békességét emeljék a város közterületei mellett az épületeken, kirakatokon, vendégváró helyeken is megjelenő csillogó fények, füzérek és girlandok.

A vakok és gyengénlátók mindennapi életvitelének javítása céllal rendezett jótékonysági bált az Ezüstidő Szabadidős Egyesület tegnap este, a Bartakovics Béla Közösségi Ház dísztermében.

A Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete javára rendezték meg neves művészek részvételével a zenés, táncos produkciókat felvonultató jótékonysági bált, amelynek háziasszonya Habis Lászlóné a látássérült emberek élethelyzetére hívta fel a figyelmet.
Kiemelte a két rendező szervezet vezetőinek áldozatos munkáját amellyel elősegítették az esemény sikerét.
A nyitó műsorban Barog Dzegorz közreműködött szaxofonon, majd az Ezüstidő Szabadidős Egyesület tagjai léptek színpadra. A bálban a zenét a SATELIT zenekar szolgáltatta.

A világon minden percben elveszíti egy gyermek a látását. Erre a döbbenetes tényre Majoros Kálmánné a Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesületének elnöke hívta fel a figyelmet. A elnökasszony köszöntőjében bemutatta a 45 éve működő, ma 500 tagot számláló szervezet munkáját, történetét. A 2005 óta ezen a néven létező egyesület elsősorban érdekvédelemmel és érdekképviselettel foglalkozik.
A rendezvényt Horváth László, a Heves megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a látás többet jelent a nézésnél, erre azok is képesek, akik elveszítették szemük világát. Akik ezt a rendezvényt létrehozták, igazán ők a látók, mert a látásra a szívüket használják, fogalmazott az elnök.

A jótékonysági bál bevételét, a vakok és gyengénlátók mindennapi életét megkönnyítő segédeszközök beszerzésére fordítják. A Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete 2004-eben alakult meg. Jelenleg 540 tagja van részükre heti három alkalommal ügyviteli és mentálhigiénés feladatokat teljesítenek, ellátják az őket érintő szükséges információkkal, pályázati lehetőségekről, nyomtatványok kitöltésében segédkeznek, és segítséget nyújtanak az életvitelükben bekövetkezett nehézségek, problémák megoldásában is.
A tagok részére havi rendszerességgel programokat szerveznek, amelyek között szerepelnek orvosi előadások, TB tájékoztatás, valamint kulturális programok.
Évente egy és több napos kirándulásokat, Gyógyfürdő látogatásokat, természetjárást is szerveznek a tagok számára.

Forrás: Egriszín