Category Archives: Kultúra

A jövő évad előzeteseként tartottak sajtótájékoztatót a Gárdonyi Géza Színházban.

A bérletek árának befagyasztásával, valamint új nézői korosztályok bevonásával szeretné növelni a színház népszerűségét Blaskó Balázs színházigazgató. Drámapedagógusok segítségével azt a korosztály is megkereshetik, aki még most nőnek bele a színházi kultúra értékeibe. Teljesen új, de a múltból a magyarság középkori politikájából táplálkozó műsorrendet és társulatot hoz létre. Válogatások során 11 főt kell majd az igen jól képzett diplomás emberanyagból kiválasztaniuk, hogy a jövő évadtól teljes erővel indulhasson a munka, ezek között nagyon tehetséges határon túli színészek is lehetnek.

A távozók vákuumot teremtettek maguk mögött, ennek hatására a mi szellemiségünkbe nevelhető fiatalokat kell a színházba szerződtetni, akik a későbbi Hüse Csabák lehetnek- mondta Blaskó Balázs

Topolánszky Tamás segítségével újjá szervezik a tánckart, a másfél hónapos közös munka során körvonalazódott, hogy a táncos végzős- táncosztályából is szerződtethetnek néhány tehetséges fiatalt. A rendezők között nem kisebb nevek, mint Makk Károly, Pinczés István, Csiszár Imre, Dér András szerepelnek.

A Nagyszínpad mellett, a Stúdiószínpadot is méltó színvonalra szeretnék fejleszteni, ahol kortárs írók művei között helyi író műve is szerepel majd. A Szederinda néptánc együttes és Richter cirkusz bevonásával, új és izgalmas daradokkal szeretnék gazdagítani a nézők élményeit.

A társulat néhány tagja, pályázat keretében hamarosan egy 10 napos szakmai utazáson vesz részt, ahol a környező országokban tevékenykedő színházakat felkeresve szakmai tapasztalatokra tehetnek szert, valamint a felújíthatják meglazult szakmai kapcsolatukat.

Nem túl hálás feladat a Broadway Studio cigarettafüsttel átitatott „húdesötét” levegőjét a Kiscsillag előtt bemelegíteni a péntek esti bulin. De ami jó a testnek, az a léleknek sem ártott. A Superego3 vállalva a nemes feladatot, ezúttal is jól vizsgázott. A zenekart most sem hagyta cserben hűséges törzsközönsége, testi-lelki energiákkal, kitartóan támogatta kedvencét.

A jó hangulatú akusztikus estekről elhíresült banda ezúttal dögös fazonját küldte színpadra, ahol számait két gitárral és Moldván Zsoltival megtámogatva hozta lendületbe az estet.

A 2007-ben alakult zenekar kellemesen bejátszotta a teret, dalaikhoz a kórus, a közönség volt. A számok dögösen is jók, nem szégyellik a lassan kirajzolódó ifjúkor szentimentalizmusát. Félóra után így sodródunk el a Táborig, magunkba szívva a tűnékeny pillanatok hangulatát.

A Kiscsillag Jávor Pállal lépett színre, s a gitárok rohamától felajzott közönség nagy örömére sorra énekeltek fekete bánatokról, az elmúlt húsz évről és napsütötte szigetről. A lemezekhez képest nyersebb, lendületesebb hangzással, a hely bizonytalan akusztikája ellenére is forró hangulattal lepték meg a péntek este idetévedt, lazításra vágyó közönséget. A Broadway sötét útvesztőjében, a publikum soraiban ringatóztak a hétvégére kihegyezett fősulisok, a zenei élmény után kutatók, a heti munkában megfáradt, ellazulni vágyók, vagy a 21. századból kiábrándult ólmos szeretők. A pultnál pedig kisvárosunkba tévedt, csinos koncertszervezővel is összeakadt az ember, némi eszmecserét folytatva a bandákról és a közönségről.

Miközben a színpadon a zenészek egy vad rock and rollba csapnak, valaki a helyet dicsérve éppen megjegyzi, hogy milyen jó hogy a pult néhány méterre van a koncerttértől.  Ilyen helyen azonnal sörhöz lehet jutni, és a szintkülönbség több oldalról is kellemes rálátást biztosít a zenekarra meg az elől tomboló csajokra.

A Kiscsillag baráti körben érezheti magát Egerben. Egy dal erejéig a valaha a Kispálban is megfordult, s időnként a rockabilliben is otthonosan mozgó Szabó Attila gitárszólóit élvezhettük az „Itt valahol” című számban. Bár az ellenfény miatt a zenekar látómezője viszonylag szűk volt, a rajongók is megerősítették jelenlétükről a zenészeket.

A hangulat persze magával ragadta az elmélkedőket is. Ez nem csoda, hiszen az élőben játszó Kiscsillag igencsak beérett dalokkal, jó ötletekkel és nagyszerű gitárzenével bombáztak, ami mellett a dobos Mihalik Ábel teljesítménye mindenképpen említést érdemel.

Nagyon ütősek voltak a vadulást megszakító hömpölygősebb dalok, s az est egyik csúcsa a tavalyi-új dal, a Sirály volt. A Lufi és az „Az az idő” is magába szívta az embert, mintha ezek is sokkal jobbak lennének élőben.

A belassulás hatása alól nem volt könnyű kikeveredni, ehhez kellett némi kockacukor, szomszéd és mindazok, akiket Lovasi örökre szívébe zárt.

A Kiscsillag világított néhány órát Eger péntek esti egén, aztán ment tovább. Aki marad, az élvezheti még, hogy az egykori borozóból lett diszkópláza egész jó helyszín lehetne koncertekhez. Csak közönség legyen. A kiscsillag és a Superego is kapott belőle ízelítőt. Egyelőre azonban a dalokból nem lehetett kibogozni, hogy vajon hová tűnik a sok fiatal?

Holló Miklós

Teltház előtt adott nagy sikerű koncertet a Csík zenekar, valamint Ferenczi György és a Rackajam vasárnap este, a Hotel Egerben. A Tavaszi Fesztivál záróakkordjaként megrendezett eseményen a hazai folk sztárjai közös produkciójában a zenészek mellett a magyar népzene, a rhythm and blues, a funky, a rock és a jazz elemei adtak egymásnak randevút.

Immár tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Tavaszi Fesztivált március 15. és április 3. között Egerben. Az összművészeti fesztiválon egyaránt helyet kapott a komoly- és könnyű zene, dráma és történelmi játék, énekverseny. Az eseménysorozat zárásaként az utóbbi években szinte minden korosztály körében népszerű Csík zenekart láthatta a közönség, méghozzá a szájharmonikás Ferenczi György bandájával a Rackajammel karöltve, a Hotel Eger Konferencia termében.

A „Népzenétől a rock and roll forradalomig” című előadáson a két zenekar megszámlálhatatlan hangszerrel foglalt helyet a színpadon, miközben a megszámlálhatatlan közönség minden helyet elfoglalt a nézőtéren.

A koncert szellemét a Little Wing, egy Hendrix szám zenei alapja adta meg, amire a Kaszárnya, kaszárnya című népdal hangzott fel Ferencziéktől, mintegy programadóként jelezve a földrészeket, korokat és műfajokat átívelő kulturális hidakat a világ zenéi között. Ez a mottó szépen végig is vonult a koncerten, amelyen mindkét zenekar megcsillogtatta képességeit a saját- és a partner zenei birodalmában is. Hát volt is mit, hiszen tolongtak a virtuózok, egyéniségek a színpadon.

A Rackajam zsákjából a hazai folklór elemei mellett az irodalom darabkái is előkerültek, Ady, Weöres majd Petőfi alakjaiban, a hangszerkavalkádból pedig a nagyon finomra hangolt szólamok a reneszánszkori  hajdútánccal és Ferenczi Gyuri fantasztikus herfliszólóival,. A nagy tetszést aratott „hungarian country”-ban elmosódtak a műfaji határok, a költői gondoltok között nem is érezte az ember hol van.

Mezőségi, majd kuruc kori zenével kezdte kalandozását a Csík zenekar, megadva az alaphangulatot, de a batyuból hamar előkerült a gitár is, s egészen groteszk képbe fordult az este. Annak ellenére, hogy az együttesben egri illetőségű hegedűst tisztelhetünk Szabó Attila személyében, viszonylag ritkán látható kedvelt városunkban a banda.

A Csík zenekar képes volt arra, amire már sokan törekedtek az elmúlt évtizedekben. A hagyomány tiszteletét össze tudta egyeztetni a modernitással a fejlődéssel. Az elfajulásnak az egri koncerten is rockandroll lett a vége, s két zenekar fúziójában Ferenczi is hegedűre kapva, hárman húzták el az ohioi szaporát, a chicagoi csárdást, a kentucky frisset.

A vérforraló muzsika nem a kényelmet szereti, ám a Hotel Eger olyan hely, ahol csak a színpadon tűrik meg a rock and rollt, ami egyébként szétfeszítené kereteket. Az intézményben csak szépen szabad szórakozni, hiszen már álló hely sem nagyon maradt. De ha megfogjuk az ördögöt, az visz magával, nincs mit tenni.

Az akusztikus szívtiprás nótacsokorral folytatódott, ha a lábakat nem is, de a füleket alaposan megdolgozta a kellemes vasárnap este.

Holló Miklós

A kétnapos Ethno Funk Fesztivál legkülönlegesebb előadásán a Nigériából Egerbe látogató Oleku Band és a 15 éves Kerekes Band jubileumi koncertjén tombolt a közönség szombat este a Hotel Egerben.

Néhány órára a Hotel Egerbe költözött Afrika hangulata szombaton. Hat nigériai muzsikus, azaz az Oleku Band csábította táncra a közönséget, az egyébként koncertekre is kiválóan alkalmas konferencia teremben. Igaz a rendezők a hely szellemét tiszteletben tartva ülő koncertre számítottak, ám sok lelkes fiatal engedve a fekete kontinens csábításának, lelkesen átadta magát a lüktető ritmusoknak.

Az afrobeat és highlife stílust képviselő világzenei csapat mélyről jövő örömöt hozott a fesztiválra, melynek közönsége a második napon is nagyra értékelte a különleges muzsikát. Nem lehetett ülve maradni a hangok hallatán, s a felszabadult lelkek megtanulhattak néhány eredeti tánclépést a koncert alatt. Aki esetleg lemaradt a buliról, az meghallgathatja az Oleku Band lemezét a zenei Könyvtárban.

A nigériai zenekar hosszú témákkal, hömpölygő ritmusokkal, jazz-rockos fúvós betétekkel bombázta a füleket. Nem csoda, hogy az idő oly észrevétlenül szaladt el az önfeledt mulatozás közben. A révületből felocsúdva hamarosan már a legújabb lemezére készülő Kerekes Band

másfél évtizedes történetének jubileumi ünnepségébe csöppent a koncertlátogató, melyen hangok és fények orgiája kápráztatta az eleinte itt is ülésre kárhoztatottakat.

A fesztivál zárására időzített koncerten vibráló fények között, színes ködökből bukkant elő a csángó boogie és a névadó ethno funk, ami szintén er5őteljesen megmozgatta végtagokat, már nem csak a színpad mellett.

Az utóbbi évek egyik legsikeresebb hazai világzenei bandájának zenéje lépésről lépésre nyerte el mai formáját, és a jelek szerint nincs megállás, tovább halad az elektronika és a hagyomány mezsgyéjén. A folklór elemei közül nemcsak a hazai ihletésért hajolnak le az egri betyárok, a táguló körben a rock and roll, a blues, a funk és egyre inkább a modern elektronikus irányzatok is teret nyernek mindama kellékkel együtt, ami a stílus jegyet erősíti.

A 15. évfordulón sztárvendégként a funk zene egyik hazai emblematikus figurája, Pély Barna erősítette a csapatot a színpadon.

Az Ethno Funk Fesztivál, még ha egyfajta rétegigénynek tűnhet első nekifutásra, végre hozott egy kis pezsgést a városban. Jó volt látni a Bartakovicsban nyüzsgő, s a Hotel Egerben fesztelenül táncoló fiatalokat. És a fesztelen zenészeket, amint elmerülnek a hangok mámorító tengerében, miközben persze más rendezvények, az Eger Rally mellett könnyűzenei koncertek is zajlottak párhuzamosan. Az sem lenne baj, ha a szervezést egyeztetve nem zsúfolnák egyetlen hétvégére ezeket a bulikat.

Holló Miklós