Nagypál Ákos (1974-2017)Habár Egerben nőttünk föl mind a ketten, és az édesanyjával, Mikes Márta újságírónővel egy időben ugyanannál a lapnál, a Heves Megyei hírlapnál dolgoztunk, én Ákost nem az egri utcákról ismertem, hanem a tévéből: a kilencenes évek legelején a Most című, fiataloknak szóló műsort vezette, habitusához és képességeihez méltó, igen magas színvonalon. Azt hittem, a fővárosban marad, és ott csinál tévés karriert, de Ákos nem a riporteri pályafutását tartotta szem előtt, hanem a családját. Súlyosan depressziós édesanyjának szüksége volt a fiára, Ákos ezért hazatért Egerbe, és a helyi televízió munkatársa lett. Minden túlzás nélkül állítom, hogy ő volt az egri televízió valaha volt legjobb riportere, kiválóan fölkészült, olvasott és tájékozott szakember.
Aztán jöttek sorra a magánéleti csapások.
Eltemette imádott édesanyját, majd a rajongva szeretett nagymamáját, Csöpikét gondozta és ápolta hosszú éveken át szó szerint az utolsó percig. Jelen volt akkor is, amikor a Budapesten tanárként dolgozó édesapja meghalt: úgy búcsúzott el tőle, hogy órákon át fogta a drága halott kezét és beszélt hozzá, hogy könnyebb legyen az útja odaát – majd két évvel ezelőtt a második apjaként szeretett Puiu bácsit, Friciu Viorelt kellett az utolsó útjára kísérnie.
Az utolsó években hiába kapott oly sok szeretetet a szerelmétől, s hiába szerettük mi, a barátai is, Ákost valamiképpen mindig a magány lengte körbe. Nem tudom megmagyarázni ezt az érzést, hiszen Ákos csak nagyon ritkán panaszkodott. Bíztam benne, egészen mostanáig bíztam és hittem benne, hogy még sokáig köztünk marad.
Most pedig azt akarom elhitetni magammal, hogy ha találkoznánk, szokás szerint megint mosolyogna, s a hogylétét firtató kérdésemre csak annyit mondana: köszönöm, most már sokkal jobban.
Nyugodj békében, drága barátom.
Nagypál Ákost az Egri Városi Televízió saját halottjának tekinti.
Fotó: Kácsor Zsolt
Forrás: Egriszín
Az Egri Foglalkoztatási Paktum keretében a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara első ízben tartotta meg az EduNet Alapítvány által kidolgozott „Tájoló Nap” című pályaorientációs programját, melyen az Egri Balassi Bálint Általános Iskola Tinódi Sebestyén Tagiskolája nyolcadik osztályos diákjai vettek részt.
A megnyitón Rázsi Botond az iskola igazgatója arra biztatta a közel negyven diákot, hogy pályaválasztásuk során koncentráljanak az erősségeikre, és törekedjenek arra, hogy az adott szakmában ők legyenek a legjobbak. Így lesz később lehetőségük arra, hogy feljebb lépjenek a ranglétrán- mutatott rá az igazgató.
Zahoreczné Kun Krisztina a HKIK pályaorientációs tanácsadója hangsúlyozta, a Tájoló nap legfőbb célja, hogy a résztvevő tanulók a munka világában alapvetőnek tekinthető, gyakorlati készségeiről kaphatnak sokoldalú visszajelzést, elsősorban az erősségekre koncentrálva.
A feladatok 6 nagy témakört öleltek fel a műszaki, a kereskedelmi, az üzleti ügyintézői, a kézműves, a turisztikai-vendéglátói és az egészségügyi-szociális munkaterület.
A nap folyamán egy-egy szakmai irányt képviselve forgószínpad szerűen az egyes állomásokon 40 perc alatt kellett a tanulóknak 4-5 fős csoportokban egyéni és csoportos elméleti és gyakorlati feladatokat, szerepjátékokat megoldaniuk. Eközben megadott szempontok alapján a munkacsoport megfigyelői értékelték őket és rögzítették a diákok tevékenységére vonatkozó egyedi tapasztalataikat.
A kisgyerekek fáradtak, a nagyoknak pedig rengeteg órájuk van az iskolában – erről panaszkodott a Tényeknek sok szülő. Egy tanár szerint a legtöbb iskolában igyekeznek úgy összeállítani az órarendet, hogy a diákok ne unatkozzanak túlságosan, szerinte ezért is célszerű például a testnevelés órát délután tartani.
