Öt hetesek a gyöngyösi oroszlánkölykök: megkapták az oltásukat, ami a védettségüket szolgálja, így már fogadhatják a kis- és nagy vendégeket a gyöngyösi állatkertben. Ott jártunkkor is telt ház volt, egymást érték a látogatók.
Szíriából származó, 18. századi patikusládát adományozott az egri Dobó István Vármúzeumnak M. Soós Tamás, az iszlám világ szakértője.
Azzam pasa patikáját csütörtökön, Egerben nyújtotta át a Kelet-kutató Berecz Mátyásnak, az egri Dobó István Vármúzeum megbízott vezetőjének sajtótájékoztató keretében. Az adományozó elmondta: a „szejjámot” vagyis a patikusládát, amely különböző elixíreket tartalmazott, nyakba akasztva hordták a korabeli arab és török gyógyítók.A Korán szuráinak idézeteivel díszített, olaj- és citromfából készült láda különlegessége, hogy szerepel benne a tulajdonos megnevezése. Azzam pasa pedig igen nagyhatalmú előkelőség volt, nevét Damaszkuszban egy városnegyed, kórházak, szerájok és utcák viselik.
Annak idején személyesen felügyelte a haddzsnak, vagyis a mekkai zarándoklatnak az útvonalát Isztambultól Mekkáig. Ő volt a felelős az útvonal rendjéért. M. Soós Tamás hangsúlyozta: az adománnyal a múzeum szellemi életének felpezsdítését, egyfajta iszlám művészeti műhely kialakítását kívánja elősegíteni. E célból a múzeumban letétbe helyezte Lunczner Gyula Béla, vagyis Abdulah Juszuf 12 kalligráfiáját is.
A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a patikusládát, amelyhez 20 kézzel készült orvosságosüveg is tartozik, a hónap műtárgyává nyilvánították. Azzam pasa patikája a Dobó bástya kiállítótermében tekinthető meg.
Forrás: Egriügyek
Káosz van megyénk iskoláiban!
A FIDESZ-KDNP politikusai 2010-ben a kisiskolák újranyitását ígérték. Ezzel szemben folyamatos a leépítés, az iskolabezárás, a pedagógusok és technikai dolgozók elbocsátása 2013-ban.
A tankerületi igazgatók, infrastruktúra és munkatársak nélkül igyekeznek megoldani a feladatukat. Nem készültek el a működési szabályzatok. Nincsenek kialakítva a feladat és hatáskörök. A felvetődő kérdésekre nem tudnak válaszolni.
Az iskolák igazgatóit megfosztják munkáltatói és gazdálkodási jogosítványuktól. A központi akarat végrehajtóivá degradálják őket.
Kiszolgáltatott megalázott helyzetbe kerültek az iskolák vezetői, tanárai. Teljesíthetetlen határidőkkel, újabb és újabb jelentések, listák, kimutatások bekérésével.
A helyzet irracionális. Nem jó a diákoknak, szülőknek, tanároknak. Az oktatás résztvevői, kirekesztettként szemlélik az erőltetett iramú homályos tartalmú és célú átalakítást.
Get the Flash Player to see the wordTube Media Player.
A dolgozóknak nincs munkaszerződése, átsorolása. Bizonytalan az idősebb dolgozók foglalkoztatása…
A pedagógusok, az iskolák dolgozóinak felelősségvállalásán múlik, hogy a rendszer még működik.
Az iskolák működtetésének sem biztosítottak mindenütt a feltételei, helyenként már a fűtéssel, villannyal is gond van. Egerben például van olyan általános iskola, ahol már délelőtt 11 órakor lekapcsolják a fűtést, a 6.órára már nagykabátban ülnek a gyermekek az órákon. A tanárok pedig azt kénytelenek mondani a diákoknak, hogy azért történik mindez, mert állami iskola lettek.
Az iskoláknak átgondolatlan intézkedések sorozatát kell végrehajtaniuk.
Az intézkedésekkel a FIDESZ hadat üzent a falvaknak, az ott élők ellehetetlenítése a cél. Lassan ki lehet írni a falutáblákra: „ELADÓ”.
Dr. Nagy Imre Dr. Sós Tamás
Heves Megyei Közgy. frakcióvezető Országgyűlési képviselő
MSZP MSZP
Aranykor címmel nyílt kiállítás Rostás Bea Piros szobrász rajzaiból a Bródy Sándor Megyei Könyvtár galériájában. A január 11-ig látható tárlat grafikái a Törökországban tanuló művész nőiséggel kapcsolatos motívumrendszerét hordozzák. A műveket nem csak látni, érteni is érdemes.
Rostás Bea Piros szobrász, mellesleg énekesnő is, általában a kőben ragadja meg az univerzumhoz fűződő viszonyát. Ezúttal – nemcsak a hely szűke miatt – rajzait állította ki a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. A művész vibráló személyisége grafikai munkáin is átsugárzik, képzeletének lenyomatai, vonalak, színek ezúttal az „arany” krisztusi korban rajzolják meg a művész személyiségét. Bea ezúttal nem illusztrál, nem magyaráz, csak úgy a nézők elé rakja gondolatait.
Humort sem nélkülöző munkáihoz Herczeg István festő- és grafikusművész vitte közelebb a könyvtár aulájában nagy számban összegyűlt műélvezőket. Herczeg tanár úr izgalmas, elemző előadásában (nem első alkalommal) különösen jól érzékeltette, hogy a műveket nemcsak látni, érteni is érdemes. Nem kerülhetik el a figyelmet Bea visszatérő szimbólumai: ablakok, emberek, akár jelek az univerzumban. Munkássága középpontban persze így is a kő áll, az agyagot kinőtte, a fémet, gipszet nem szereti. „A kő misztikus anyag, sosem lehet tudni, mi van benne. Olyan, mint egy férfi: látunk egy képet, aztán mindig más jön ki belőle.”
Rostás Bea Piros a törökországi Ankarában található Hacettepe Egyetem doktori hallgatója. Tanulmányait idén kezdte el. Törökországban, ahol a legtöbb szobra áll, gyorsan letette a török felsőfokú nyelvvizsgát, előadásait is törökül tartja. Mostani kiállításán húsz kép látható, legtöbbjük egyszerű rajzi technikával. A rajzok önálló művek Bea munkásságában, nem csak szobortervek, inkább egyedi gondolatok hordozói. A gondolatokat ez esetben nem szobor formájában, hanem grafikusan közvetíti a művész, fekete, arany és ezüst színekkel. Elmondása szerint nagyon szereti a színeket, de nem használja ezeket jól, ezért a néhány szimbolikus jelentésű színnel dolgozott.
Munkáin gyakran megjelennek a tipikus női motívumok, formák, amelyek az anyánál, a Földanyánál gyökereznek Bea gondolatvilágában.
„A nő szerepe számomra a teremtés. Hogy gyermeket hozzon a világra. Emiatt mindig a Földanyához térek vissza.” – vallja a művész.
Munkáival Ázsia, Európa, Észak-Afrika különböző helyein találkozhatunk, Magyarországon még nem látható köztéri alkotása, ahogyan ő mondja, még nem jött el az ideje. Rostás Bea a szobrászatot tartja legmegfelelőbb művészeti formaként, amiben önmagát, a nőt mutatja meg. A kőben, ami meglehetősen kemény, férfias munka, a nőies gondolatait jeleníti meg.
Forrás: Egriügyek Fotó: Vámossy Béla
Csak úgy menthető meg az egyre romló állagú egri Minaret, ha azt először teljesen lebontják – állítja egy műemlékvédelmi szakmérnök. Báthory Gábor szerint hagyományos felújítási eljárással Eger egyik leglátogatottabb műemlékén már nem lehet tartós eredményt elérni. A minaretet utólagosan vízszigetelni kellene, mégpedig alulról.
Báthory Gábor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szakdolgozatában egy egészen különös eljárásra hívja fel a figyelmet: az egri Minaret régóta húzódó rekonstrukciója kapcsán kijelenti, hogy a műemlék már csak úgy óvható meg teljes mértékben, ha azt lebontják és újraépítik – derül ki az epiteszforum.hu-n olvasható írásból.
A Minaret felújítása kapcsán a portál Báthory Gábor szakdolgozatát idézve kiemeli: a rekonstrukció már sokáig nem várathat magára, a sürgős, halaszthatatlan beavatkozás szükségességére Fodor László statikus már 1999-ben felhívta a figyelmet, de a munkálatok a többszöri nekifutás ellenére a mai napig nem kezdődtek meg.
A minaret mai állapotával kapcsolatban kijelenti, hogy a felület 56 százalékán már lecserélték a köveket, és a 19. században burkolásra használt kő keményebb és párazáróbb az eredetinél. Az eredeti kövek fokozottan korrodálnak, az újak nagy darabokban hullnak le, illetve a mállott felületekbe behatoló víz tovább fokozza a kövek szétfagyását, lemezes leválását.
A helyreállítás lehetséges módozataira tett korábbi javaslatokról úgy vélekedik Báthory Gábor, hogy egy műemlék és különösen a minaret esetében nem képesek korrekt módon és tartósan megoldani a vízszigetelés és a toronytest megfelelő kiszellőztetésének problémáját. A minaretet alulról utólagosan vízszigetelni kell. A pára áramlását gátoló, utólag beépített külső és belső rétegeket el kell távolítani. Mindezeket az igényeket csak a minaret teljes elbontásával és szakszerű visszaépítésével lehet kielégíteni.
Le kell bontani, majd eredeti állapotába vissza kell építeni
A helyreállítási javaslatában Báthory kifejti: ki kell dolgozni egy olyan technológiát, mellyel úgy bontható el a minaret, hogy az eredeti kőanyag a legkisebb mértékben sérüljön. Majd egyebek közt a bontáskor megismert építési technológiát kell alkalmazni visszaépítéskor. A műemlék megmentésének olyan technikáját veti fel, melynek során pontosan kidolgozott program szerint elbontják, majd restaurálást követően eredeti helyére, eredeti állapotába építik vissza az objektumot. A technológia használata csak rendkívüli esetekben, szűk körben javasolható. „A minaret csak a teljes lebontása árán menthető meg az utókornak” – állítja a szakember.
Báthory Gábor a minaret problémájával a 2000-es évek elején kezdett el foglalkozni. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) munkatársaként igyekezett minél mélyebben megismerni a felmerült problémákat és előkészíteni a tulajdonosi döntést megalapozó javaslatot. „Ekkor jutottunk kollégáimmal arra a megállapításra, hogy a minareten hagyományos felújítási eljárással nem lehet tartós eredményt elérni. Időközben elkerültem a KVI-től, de továbbra is érdeklődéssel figyeltem a minaret sorsát. 2006-ban beiratkoztam a BME Műemlékvédelmi Szakmérnöki Szakára, diplomadolgozatom témájául szintén a minaretet választottam. Kitűzött célom, hogy ezen műemlék felújításához kidolgozzam a legmegfelelőbb technológiai eljárást” – írja szakdolgozatában az építész, műemlékvédelmi szakmérnök. Hozzáteszi: „Megpróbáltam a témát úgy körüljárni, hogy a prekoncepcióm ne befolyásoljon túlzottan a végső következtetés levonásában. Megpróbáltam az ellenérveket összegyűjteni, beszéltem sok műemlékes kollégával, analógiákat kerestem, kritikákat olvastam vitatott felújítási módszerekről”.
Elég a foltozgatásból
Az egri Minaret történetének kutatása során azt tapasztalta Báthory, hogy a 18. század első harmada óta rendszeresen, néhány évtizedenként szükségessé vált valamilyen javítási, megerősítési munkát végezni az építményen. Ez a javítgatás később már odáig jutott, hogy statikai okokból vasbeton belső béléssel erősítették meg a toronyszerű építményt. Az idők során a homlokzati felület 56 százalékán lecserélték a kövek felületi rétegét, ám azóta is további jelentős mennyiségű kőcsere vált szükségessé – közli a dolgozatban. „A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és Eger városa most komolyan tervezi a helyreállítási munkálatok megkezdését. Úgy vélem, hogy itt az ideje, hogy eldöntsük: elődeink példáját követve ismét 10-15 évre foltozgatunk egy keveset a minareten, vagy végre megpróbáljuk radikálisan elhárítani a meghibásodások kiváltó okait” – hangsúlyozza.
Forrás: Egri Ügyek/epiteszforum.hu
Az egri Katica óvodában hetek óta készültek arra, hogy a madaraknak is igazi karácsonya legyen idén.
Az óvodapedagógusok a kicsikkel együtt napokig madárcsemegéket készítettek, hogy az intézmény udvarán lévő fákon elhelyezzék.
Egri Zoltánné óvodavezető elmondta: az akcióval arra szerették volna a gyerekek figyelmét ráirányítani, hogy az állatok is érző lények, akik szeretetünkre, gondoskodásunkra és védelmünkre szorulnak.
A „madárkarácsonyfán” az egyes fajok számára különböző ínyencségeket – szalonnadarabkákat, almát, sárgarépát, faggyút, magvakat – varázsoltak, ezekkel a csemegékkel várják a kis tollasokat. Az ezt követő napokban a gyermekek figyelemmel kísérik, hogy rátalálnak-e a madarak az ajándékaikra. Ügyeltek arra is, hogy olyan helyre helyezzék az eleséget, ahol a ragadozók (például macskák) nem férnek hozzá a táplálkozó madárkákhoz.
A kicsik az itt tanultakat a reményeik szerint hazaviszik, s jó tanáccsal is elláthatják a szűkebb környezetükben élőket. Például azzal, hogy ha elkezdjük a madarak etetését, és odaszoknak az adott helyre, a zord idő végéig folyamatosan gondoskodnunk kell a táplálásukról.
Forrás: HEOL