A célegyeneshez közeledik a Líceum felújítása – mondta dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora. A munkálatok egy időközbeni szerződésmódosítás miatt előreláthatólag év végén zárulnak.
  A célegyeneshez közeledik a Líceum felújítása – mondta dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora. A munkálatok egy időközbeni szerződésmódosítás miatt előreláthatólag év végén zárulnak.
A napokban a Magyar Nemzetben megjelent egy írás, mely arról ír, hogy a kormány milyen formában tervezi a szakképzési rendszert átalakítani. Ezen nézetekkel dr. Sós Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő nem ért egyet, melyet szerdai sajtótájékoztatóján bővebben is kifejtett.
Dr. Sós Tamás szerint a szakképzés is áldozatául esik az érzéketlen megszorításoknak. Olcsó „tanoncképzést”, kiszolgáltatott munkaerőképzést terveznek a minőségi szakképzés helyett. Pénzkivonás, pedagógus elbocsátás történik a szakképzésben. Szakmailag nem kiérlelt, ellentmondásosak a nyilvánosságra került elképzelések.
A tervezett 20 százalékos állami forráselvonás tönkreteszi a szakképző intézményeket- állítja a képviselő: mivel az oktatási költségek döntő része a pedagógusok bére minden ötödik tanár és szakoktató elbocsátásával járhat az egymástól távol lévő vagy eltérő típusú szakmákat oktató intézmények összevonása, valós megtakarítást nem hoz. Ugyanakkor rontja az intézmény működésének hatékonyságát. Többletterhet jelent a tanárok és diákok számára egyaránt. Az erőltetett átszervezés veszélyezteti a futó vagy már lezárult uniós TISZK pályázatok lezárását, így sokmilliárdos fejlesztési források elvesztését okozhatja.
Államosítani fognak 700 iskolát – feltételezi dr. Sós Tamás és ezzel holland típusú TISZK-ké alakítják a jelenlegi gazdasági társaságokként működő TISZK-ket. A kormány erővel akarja lezülleszteni, majd ebbe a rendszerbe kényszeríteni a diákokat, zsákutcát alakít ki, végleg elzárva a tanulás lehetőségét a nehezebb sorsú tanulók előtt.
Nagymértékben csökkentik az érettségit adó szakképző iskolákba kerülő tanulók számát, növelve a három éves tanoncképzés arányát, ezzel csökkentve a képzés idejét, így a szükséges költségeket is. Jelenleg a szakmunkás képzettségűek körében nagy a munkanélküliség. A tervezett lépések veszélyeztetik a magyar gazdaság fejlődését, a társadalmi békét, a tervek ellentétesek Magyarország európai kötelezettségeivel –vallja a képviselő.
Dr. Sós Tamás kéri, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a szakképzést érintő részletes terveit, az ezeket megalapozó számításokat és hatásvizsgálatokat. Kezdjen párbeszédet a szakmával, az érintettekkel a szakképzés jövőjéről.
Forrás: Egriszín
Gálaesttel zárul az Illés György emlékére rendezett Nemzetközi Filmműhely. A vizsgafilmek vetítésére július 30-án, szombaton 20 órától kerül sor az Agria Moziban, melyre szeretettel várnak minden érdeklődőt.
A tavaszi félévben 1749 hallgató fejezte be sikeresen tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskolán. Közülük 1107 fő a Bologna rendszerű képzésben kapott diplomát: alapképzésben 502, mesterképzésben 605 hallgató tett sikeres záróvizsgát az elmúlt hetekben.
Hétfő délelőtt a Városházán sajtótájékoztató keretében reagált Rázsi Botond Eger alpolgármestere és Ballagó Zoltán, az egri Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodájának vezetője a városban terjengő „hiedelmekre” a megszűnt, Felsővárosi Általános- és Előkészítő Iskola épületével kapcsolatban valamint az óvodai átszervezéseket érintve.
Sok pletyka, rosszindulatú hír kering a városban a Felsővárosi iskola kapcsán, melyek teljesen alaptalanok, ezért úgy éreztük, hogy elejét véve az aláírásgyűjtésnek tájékoztatni szeretnénk a közvéleményt arról, hogy nem lesz hajléktalanszálló az Iskola úti épületében. – kezdte a sajtótájékoztatót Rászi Botond alpolgármester. Majd kiemelte: Nem tudjuk még, hogy mi lesz az épület sorsa, de mindenképpen szeretnénk eredeti funkciójának megfelelően megtartani, vagyis oktatási célra használni. Az épületet lehet, hogy kiadjuk valamely egyházi vagy magán oktatási célra, hiszen erre alkalmas. A demográfiai mutatók a felsővárosban és Egerben is, ahhoz a lépéshez vezettek minket, hogy a székhely intézményt meg kell szüntetnünk, hiszen csökkent a tanulók létszáma. Ez egy kényszerű lépés volt, amit gazdasági okból kellett meglépnünk. A gyerekek átkerültek a Balassi Bálint Általános Iskolába, de az osztályok megmaradtak és a tanárok is mennek velük.
Ballagó Zoltán elmondta, hogy a  szeptemberi iskolakezdésre csupán 10 gyereket írattak a  szülei a  Felsővárosi iskolába. A 800 férőhelyes Balassiba eddig közel  500 gyerek  járt , most 195-en mentek át a másik iskolából. A Felsővárosi  iskola  dolgozóit átcsoportosították más iskolákba illetve nyugdíjazták  és  csupán 4 pedagógus és 7 technikai dolgozó munkája szűnt meg.
A   Balassiban felújítások lesznek a nyáron, festenek, és a vizesblokkokat   alakítják át. Elhangzott az, hogy Eger Önkormányzata 18 millió Ft-ot   nyert egy belügyminisztérium által kiírt pályázaton, melyhez 7 millió Ft   önerőt kell biztosítaniuk. Az összeget épületkorszerűsítésre  fordítják,  szigetelést és ablakcserét terveznek.
Rázsi Botond  reagált a Lenkey  iskola kapcsán kirobban „fölösleges izgalomkeltésre”  is az állítólagos  tömeges kiiratkozásokra és egy friss információt is  megosztott a sajtó  képviselőivel, melyet a sajtótájékoztató alatt  kapott sms-ben. A Lenkey  János Általános Iskolából összesen 21 diák  távozott, ebből 14-et  kisgimnáziumba írattak szülei és 7 gyerek  indokolatlanul távozott, mely a  szakember szerint teljesen átlagos  „vándorlásnak” számít.
A tájékoztatón beszéltek még az óvodai átalakításokról is, melyben semmilyen új információ nem hangzott el, csupán szerették volna kihangsúlyozni, hogy a változások a gyerekek érdekeit szolgálják és kizárólag nevelési szakmai okokból történtek. Régóta érett az óvodai hálózat korszerűsítése, melyet hosszú szakmai kutatómunka és tervezés előzött meg. Egyeztetések történtek a szakmai vezetők és a szülők képviselői között is valamint egy országosan is elismert szakértőt, Mályi Lillát is bevontak a programba. Az óvodapedagógusok továbbképzéseken, tréningeken vettek részt, hogy megfelelően tudják kialakítani nevelési programjukat. Összesen 6 óvodavezetőtől kellett megválni, melyből 5 nyugdíja ment.
Az új rendszer gazdaságosabb, egyszerűbb és koordinálhatóbb lesz. Ezek többsége csupán adminisztrációs változást jelent, melyből egy átlagos óvodás semmit nem fog észrevenni. – mondta Rázsi Botond.
Forrás: Egriszín
Az Ariadné program –találd meg a saját utad az építő közösségekben, @tanulás, képzés, önfejlesztés által TÁMOP projekt zárókonferenciáját tartották hétfőn Egerben az EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban.
A program az Egri kulturális és Művészeti Központ valamint a füzesabonyi Városi Intézményi Központ falai között 2009. szeptember1. és 2011. június 30 között zajlott. A program alapvető célja az egész életen át tartó tanulás elvének terjesztése, a lakosság munkaalkalmasságának javítása, a versenyképesebb tudású felnőttek számának növelése. Az elmúlt 17 hónap alatt Irodai alkalmazásokat, útban a távmunka felé, gyakorlati önmenedzsment és pályázati informatika, valamint 5. és 6. osztályos felzárkóztató képzéseket tartottak.
A zárórendezvényen Mészárosné Pusztai Éva az EKMK igazgatója elmondta: Újfajta lehetőség volt ez a felnőttképzési program, hiszen a nonformális tanulásnak nehéz és rögös útját próbáltuk ki. Rájöttünk, hogy milyen nagy szükség van ezekre a képzésekre, hogy ezek az emberek megállják a helyüket a munkaerőpiacon. 6 felnőttképzési akkreditációt szerzett az intézményünk a füzesabonyi társintézménnyel együtt, amelyekkel bármikor indíthatunk újabb tanfolyamokat. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a Munkaügyi Központtal, az Arany János Általános Iskolával, az ÉRÁK-kal és a Heves Megyei Iparkamarával is.
Kelemen Éva a projekt menedzsere hozzátette: közel 90 millió Ft-ot nyert az Ariadné program, amelyből 8 tanfolyamot indítottunk el, közel 2000 emberrel kerültünk kapcsolatba, melyből 115 fő kapott bizonyítványt és 10 fő már el is helyezkedett. Sikerült Egerben és Füzesabonyban is egy-egy 16 számítógépet tartalmazó számítógéptermet kialakítani, ami segíti későbbi munkánkat is. A képzések nagyon népszerűek voltak, így nagy volt rájuk a túljelentkezés. Elsősorban hátrányos helyzetű roma származású lakosokat érintett, ami nem meglepő, hisz nem csak hogy ingyenes, de támogatott is volt, és szerencsére a lemorzsolódás sem jellemezte, ami a képzések szükségességét igazolja.
Mindkét intézmény vezetője sikeresnek értékelte az Ariadné programot és remélik, hogy a jövőben lesz lehetőségük folytatni a már elkezdett munkát a már rendelkezésükre álló eszközökkel.
Forrás: Egriszín