
Ki a felelős azért, hogy ha egy gyermeket a szülei halálra éheztetnek, az nem derül ki időben? Kinek kellett volna jelentenie azt, hogy a gyöngyösi családban nincs minden rendben, és kinek kellett volna azonnal intézkednie? Mit tett ebben a konkrét esetben a gyámhivatal, a háziorvos? Az ország napok óta válaszokra vár, máris mondjuk, mire jutott eddig a vizsgálat.
Késsel szúrta hasba 68 éves testvérét egy 72 éves férfi Borsodban. Nem is veszekedtek előtte, egyszerűen bement a házába és szó nélkül szúrt. Fia végignézte az egészet, azt mondta, azonnal hívták a mentőket, de a férfi néhány nappal később meghalt a kórházban. A gyilkos ellen most emeltek vádat, akár 15 év börtönt is kaphat.
Akár életük végéig is a rácsok mögött maradhatnak annak a másfél éves kislánynak a szülei, akit valószínűleg halálra éheztettek Gyöngyösön. A szülők bezárkózva éltek, a kislányhoz pedig senkit sem engedtek, a védőnő sem láthatta, később a családsegítőt pedig a férfi ordítva zavarta el. A családsegítő szerint a kislány életét megmenthették volna, állítja: eljárási hiba miatt nem emelték ki a családból.
A megyei kormányhivatal, valamint a Hatvani Járás Hivatala legfontosabb megállapításainak lényege, hogy a védőnő nem hibázott, a háziorvos szerepe még tisztázásra vár, a gyermekjóléti központban további munkajogi eljárásra van szükség. Horváth László, a térség országgyűlési képviselője ugyancsak tegnap állt nyilvánosság elé. Sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a vonatkozó jogszabályok módosítását kezdeményezi a Parlamentben, annak érdekében, hogy megszűnjenek azok a rések a gyermekellátó rendszerben, amelyeknek szerepe lehetett a másfél éves Kiara halálában.
– A tragikus kis élet egy óriási felkiáltójelet és egy kérdőjelet hagyott maga után – ezekkel a szavakkal kezdte egyébként mondandóját a képviselő kedden, majd azt ecsetelte: mindenki azon döbbent meg, hogy egy szülő hogyan juthat oda, hogy a legnagyobb veszélyt ő maga jelentse gyermekére. És ha ide jut, nagyon nehéz őt helyettesíteni, de azért kell, hogy működjön a jelzőrendszer, ami megvédhetné.
A képviselő törvényt módosítana
Horváth László országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy az elhunyt kislány családja nem egy átlagos körülmények között élő família, hiszen mind a négy gyermek veszélyeztetett volt. Kiara már a magzati időszakban, hiszen az anya nem működött együtt a védőnői, orvosi szolgálattal.
– Felvetődik ilyenkor a kérdés: az intézményrendszer tett-e valamit. Tettek, de nem eleget. Lehettek volna érzékenyebbek, figyelmesebbek és határozottabbak. Különösen a Gyöngyösi Gyermekjóléti Központ lassú reagálása érthető nehezen. Ez nem egy ügy volt, hanem egy gyermekélet. A védelembe vételi eljárások ott értek véget, hogy a gyermekorvos (egyébként egyedüliként) rendre úgy nyilatkozott, hogy minden rendben van. Az ő szerepét még vizsgálja az illetékes járási hivatal – fogalmazott Horváth László, aki vázolta a jogszabályi módosításokra irányuló szándékának lényegét. Ezek szerint rögzíteni kell, hogy a szülők ne mondhassanak le a védőnői szolgálat igénybevételéről. Az együttműködés megtagadása minősüljön súlyos veszélyeztetésnek, ami alapján hatóságilag kikényszeríthető a „láthatás” a lakásba való beengedése az illetékeseknek. Pillanatnyilag ugyanis a lakásba való bejutás előzetes ügyészi engedélyhez kötött. Továbbá a szűrőrendszerben érvényt kell szerezni a kötelező vizsgálatokon való megjelenésnek.
Időközben a Heves Megyei Kormányhivatal is megküldte portálunknak az otthonában május 12-én elhunyt másfél éves K. Kiara Jerne ügyében indult vizsgálat eredményének összegzését. A terjedelmes és alapos tájékoztató legfontosabb megállapításai szerint: a védőnő nem hibázott, a háziorvos szerepe még tisztázásra vár, a gyermekjóléti központban pedig további munkajogi eljárásra van szükség.
Az iratból kiderül, hogy a halál körülményeinek ismeretében felmerült a gyermek veszélyeztetésének, elhanyagolásának gyanúja, ezért a megdöbbentő eseménnyel kapcsolatban a kormányhivatal illetékes szervei azonnal, soron kívül vizsgálatot indítottak a gyöngyösi Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Család- és Gyermekjóléti Központ, valamint a Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatal, mint I. fokú gyámhatóság tevékenységét illetően. Szintén vizsgálatba fogott a Heves Megyei Kormányhivatal népegészségügyi hatáskörrel rendelkező Hatvani Járási Hivatala az ügy egészségügyi vonatkozású szakkérdései tekintetében.
A vizsgálat megállapítása szerint a gyámhatóság a védelembe vételi eljárásokat a jelzőrendszeri tagok jelzése alapján megindította és több intézkedést tett a veszélyeztetettség kiderítésére. A kiskorúak ügyében a Gyermekjóléti Központ a jelzőrendszer tagjaival szoros kapcsolatot tartott, a védőnő által jelzett veszélyeztetés miatt – a gyermek súlycsökkenése – folyamatosan tartotta a kapcsolatot a védőnővel és a gyermek házi gyermekorvosával. A Gyermekjóléti Központ több alkalommal javasolt intézkedést a gyermekek védelembe vételére a gyámhivatal felé.
A vizsgálat mind a gyermekjóléti szolgálat, mind a gyámhatósági tevékenységét illetően mulasztást is megállapított, ezért a kormányhivatal a járási hivatal vezetőjét és a Gyermekjóléti Központ vezetőjét felhívta a munkajogi felelősség kivizsgálására, illetve a hasonló tragédiák megelőzése érdekében a szakmai tanulságok levonására.
A hatósági ellenőrzés megállapította: a területi védőnő a feladatai végzését meghatározó jogszabályok és szakmai szabályok szerint járt el.
A gyermeket ellátó házi gyermekorvos által nyújtott egészségügyi ellátás vizsgálata jelenleg is folyamatban van. Az ellenőrzés befejezése június végére várható.
Így működik a jelzőrendszer
A gyermekvédelmi ellátórendszer szervezeti rendjét és annak feladatait a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szabályozza. Ennek alapján minden településen működik egy jelzőrendszer, melynek részét képezik azok az intézmények, amelyek meghatározott szempontból – így például oktatás, egészségügyi vagy szociális ellátás, deviancia – a gyermekekkel hivatásszerűen foglalkoznak és amennyiben gyermeket veszélyeztető körülményt tapasztalnak, értesítik a helyi gyermekjóléti szolgálatot, amely ugyancsak családsegítő szakembert foglalkoztat.
Amennyiben a veszélyeztetés súlyos, a járási hivatal mint gyámhatóság avatkozik be és kötelező érvényű hatósági intézkedések révén nyújt védelmet a kiskorúaknak. Keret2: Nem „hétköznapi” család
Az anyának négy gyermeke született. Az első kettőt 2010-ben az apáknál helyezték el az anya gyermeknevelésre való alkalmatlansága miatt. A harmadik és negyedik gyermeke a jelenlegi élettársától született: 2012-ben kiskorú K. Kincső Jázmin és 2014-ben kiskorú K. Kiara Jerne. A szülők zárkózottan éltek, életvitelükről sem lakókörnyezetük, sem az ellátórendszer nem tudott hiteles információkat nyerni. A gyámhatóság 2013-ban feljelentést tett kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt, többször megkísérelte felvenni a kapcsolatot a szülőkkel.
Szöveg: HEOL
Habzott a szája, és az autó ablaküvegét nyalta kínjában egy kiskutya, akit egy 40 fokos autóba zártak be a gazdái Egerben. Egy arra járó vette észre a szerencsétlen állatot, azonnal hívta a rendőröket. A kutyát hamar sikerült kiszabadítani, de olyan rossz állapotban volt, hogy sokáig inni sem akart, hideg vizes ronggyal hűtötték őt le. Azóta már jobban van, állatvédőkhöz kerül majd.