Agria Tv Bt. – A hírügynökség

Yearly Archives: 2010

Egri séták, kötetben is

Posted on by

Az Egri Lokálpatrióta Egylet legsikeresebb programsorozatának anyagából jelent meg válogatás könyv formában, melyet ma délelőtt mutattak be az Uránia Filmszínházban.
Az „Egri séták nemcsak Egrieknek” című kötetben 15 sétáról mesélnek az avatott szakemberek.

Habis László polgármester köszöntőjében elmondta, hogy szeretnék ha minél több fiatal kezébe eljutna a könyv és felkeltené az érdeklődést Eger múltja, jelene és értékei iránt. A tartalmas tájékozódást segítve, minden egri könyvtár, általános és középiskola kap a könyvből.
A kötetet a szerkesztő Dr. Renn Oszkár mutatta be. Utalt a két éve működő programsorozat sikerére, amelyen eddig 72 eseményen vehettek részt nemcsak egriek. Renn Oszkár elmondta, hogy a visszajelzések alapján máris népszerű kiadvány olyan témákat, helyeket, értékeket is érint szakemberek segítségével, amelyekkel csak ritkán találkozhat a lakosság. A könyv egyformán érdekes lehet az egriek és az idelátogató érdeklődők számára.
A 2007-ben indult programsorozat eseményein több mint hatezer egri polgár vett részt.
az Egri séták egrieknek sorozat rendezvényein. Idén téli sétákat is tartottak, a mostani várbeli séta pedig már a nyári sorozatot nyitotta. Tavaly a várral fejezték be, idén ezzel kezdik a sétákat. Erre a nyárra 15 sétát terveztek, mindegyik helyszínt szakember mutatja be.

Forrás: Egriszin

Az egri Kolping család történelme

Posted on by

Az Egri Kolping család múltjáról és jelenéről beszélgettek tegnap délután, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője Bisztriczki Lászlót a jelenről, dr. Szecskó Károly történészt a Katolikus Legényegylet történetéről faggatta.

Az Egri Kolping Család – Katolikus Legényegylet története (1860-2010) címmel dr. Szecskó Károly történész írt könyvet, mely kapcsán Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője beszélgetett a könyvtárban rendezett találkozón. A kötet az 1923-tól dolgozza fel a sajtóban megjelent anyagokat.
A Katolikus Legényegylet újjáalakulásánál Czakó kanonok kezdeményezésére az élő Kolping tagokat keresték meg, tájékoztatott az eseményekről Bisztriczki László, az Egri Kolping Család világi vezetője. Az átértékelődött és újrafogalmazódott program négy alappillére, a kezdetektől fontos célkitűzés, a vallásos életre való nevelés, a jó szakemberek képzése, a hazafias érzés erősítése és a családi életre való nevelés ma is meghatározó a szervezet életében..

A közelmúltban tartott Kolping jubileum kapcsán, a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját ünnepelték Egerben. A jubileumi ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa, ( Felvidék, Szlovákia) Kolping  családjai érkeztek, valamint Magyarország keleti körzetének 14 Kolping családja is részt vett a találkozón.

Az Egri Kolping család fennállásának 150. évfordulója alkalmából Érseki megnyitó keretében koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon található emléktáblánál.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik.
A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, s az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes.
Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. Ekkor élte virágkorát a hazai Kolping-mozgalom, egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a „napsugár-lányok” elnevezésű testvérszervezet is.
A mozgalom 1989-től újraszerveződött. A Kolping-családban minden korosztály megtalálhatja a helyét, a különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezőkedvét és lendületét az idősebbek megfontoltsága és élettapasztalata előnyösen egészíti ki. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette.
Jelenleg három egyházmegye Kolping-családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik saját körzeti vezetőséggel, és egy főállású titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét. Az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról ez a testület gondoskodik. A Kolping-szövetség a legkövetkezetesebben megszervezett katolikus társadalmi mozgalom Magyarországon. A szervezettség azért is fontos, mert a helyi csoportok kezdeményező készségének hosszú távú fenntartásához az összefogásból eredő szellemi ösztönzésre van szükségük. Az európai kontinensen ez ideig megalakult 18 nemzeti Kolping-szövetség az Európai Kolping Szövetség keretében működik együtt. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.

Forrás: Egriszín

Sós Tamás reagál Horváth László kijelentéseire

Posted on by

Ne akarják a közvéleményt átverni

A FIDESZ ne akarja az elmúlt időszak eredményeit lerombolni Heves megyében! A Heves megyei Önkormányzat nem jobb és nem rosszabb körülmények között gazdálkodott, mint a többi megye.

A 18 fideszes vezetésű megyék átlagához képest lényegesebben kevesebb kötvényt bocsátottunk ki, ezek a fejlesztésekhez voltak szükségesek, melynek köszönhetően országosan is kiemelkedő, egyedülálló fejlesztéseket tudtunk megvalósítani. Felelős, takarékos gazdálkodást folytattunk, rendben tudtuk átadni a megyét a fideszes vezetésnek. A kötvényből idáig csak nyereségünk származott, kamatot nem kellett fizetni, pluszbevételünk volt 2008-ban 2009-ben és ebben az esztendőben is, több 100 milliós értékben.

Ne tévesszék meg a lakosságot, ne dramatizálják a helyzetet és ne sokkolják a közvéleményt, ne magyarázkodjanak előre!

Horváth László magatartása álságos, hiszen ő maga is megszavazta a Parlamentben azt az előterjesztést ami alapján ebben az esztendőben – amióta FIDESZ- kormány van – csökkent a megyei önkormányzat támogatása, ez július 1-től év végéig havi 100 millió forinttal, összességében pedig 600 millióval kevesebb támogatást jelent.

A Fidesz ne akarja bedönteni az önkormányzatokat, hiszen az önkormányzatok ebben a félévben kevesebb központi támogatást kaptak, és ezek után számon kérni, hogy rosszul gazdálkodunk, nos ez enyhén szólva is álságos.

Ami pedig a pénzintézetet illeti a mérleg kapcsán, a megyei önkormányzat részéről a költségvetési kérdések kezelésére nagy figyelmet fordítottunk. A Horváth Úr által felvetett problémát sem a bank sem a könyvvizsgáló nem jelezte.

Dr. Sós Tamás

Fegyverrel is őrzik ezután az egri szőlőket

Posted on by

Az elszaporodott szőlőoszlop-, karó- és tőkelopások miatt Eger Város Hegyközsége a továbbiakban is mindent elkövet annak érdekében, hogy elejét vegye a jelentős károkozással járó tevékenységnek. Tarsoly József városi hegybírótól megtudtuk, hogy megerősített fegyveres őrzéssel is biztosítják a szőlőtulajdonosok törvény által szavatolt jogát. A hegyközség irányítója ezért kér mindenkit, hogy a szőlő magánterületeken és az oda vezető külterületi utakon indokolatlanul ne tartózkodjanak, mivel ennek a magatartásnak akár komoly büntetőjogi következményei is lehetnek az érintettekre nézve.

Forrás: Heol

Egri házak között kószált a Bükkben élő farkas

Posted on by

A Bükk Egertől északra fekvő településein többször láttak már farkast az utóbbi hónapokban. A ragadozó most a megyeszékhelyen is felbukkant.

Több, Eger felnémeti városrészében élő lakó is farkast látott tegnap este fél hat körül. Mint korábban arról már hírt adtunk, a Bükkben több ragadozó is felbukkant az elmúlt hetekben.

– Számos hívás érkezett hozzám is, az Egri úton lakók közül többen is azzal kerestek meg, hogy egy farkas kószál a családi házak között. Azt is mondták, hogy az egyik lábára sántít az állat – tudtuk meg Botka Tímeától, az egri Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnökétől. – Kérdeztem a bejelentőktől, hogy elképzelhető-e, hogy esetleg valamilyen keverék kutyáról van szó, de azt mondták, tisztán látták az állatot, biztosak benne, hogy farkasról van szó. A jelzéseket továbbítottam a Bükki Nemzeti Parknak.

A Bükki Nemzeti Parkhoz is számos észlelést érkezett a felnémetiektől. Természetvédelmi őreik azonnal útra keltek, ugyanakkor a rendőrséget is értesítették.
– A farkas egyedül volt, bejött a településre, átment úton is, végül a patak irányába távozott. Éjszaka is követtük a nyomait, s most is keressük. Lábnyomokat például találtunk, de magát az állatot nem sikerült megpillantani. Úgy tudjuk, a mellső lábán van valamilyen sérülése – magyarázta Gombkötő Péter, a nemzeti park zoológusa.

Gergely Gabriella r. alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese is megerősítette, hogy a rendőrséget is értesítették a farkas jelenlétéről, ám mivel az állat magától elhagyta a települést, rendőri intézkedésre nem került sor.

Forrás: Heol

November 4. – Az 1956-os Forradalom leverésének gyásznapja

Posted on by

54 évvel ezelőtt ezen a napon a szovjet néphadsereg páncélosai bevonultak Budapestre és leverték a forradalmat. Ez a nap a szabadságáért küzdő nemzet gyásznapja.

1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre és leverték az október 23-án kirobbant forradalmat és szabadságharcot. Az országban néhány helyen elszórtan még egy hétig tartott a fegyveres ellenállás. A szovjet támadás hírére Nagy Imre családjával és a hozzá közel álló politikai körrel november 4-én menedékjogot kért és kapott a jugoszláv nagykövetségen, ahonnan november 22-én a szovjet titkosszolgálat segítségével tőrbe csalták, és a romániai Snagovba hurcolták.
Az új forradalmi munkás-paraszt kormány, melynek vezetője Kádár János volt, fegyveres erőszakkal számolta fel az október 23-án kitört, ellentmondásoktól sem mentes forradalmat. A Vörös Hadsereg, a Forgószél-hadművelet keretében 60 ezer katonával és 2 ezer páncélossal támadt Magyarországra. Az áldozatok száma november 4-én a fővárosban 135 fő volt. Az ekkori események tényszerű ismertetése csak a rendszerváltás idején, 1990 után valósult meg.
A forradalom leverését követő véres megtorlás után az ország polgári fejlődése több évtizedre megtorpant. Magyarország több mint harminc évig a szovjet befolyási övezet „legvidámabb barakkja” volt.

Egerben ’56-os vándorkiállítás nyílik ma délután, a Bartakovics Béla Közösségi Házban. Az eseményen Schrötter Tibor a forradalom résztvevője tart előadást személyes élményeinek beszámolójával. Közreműködik Saárossy Kinga és a Cantus Agriensis Kórus.

Forrás: Egriszín