A Dobó István Vármúzeum augusztus 3-án 16 órára várja az érdeklődőket az 1863-ban született író, Gárdonyi Géza otthonában rendezendő partin.
A Dobó István Vármúzeum augusztus 3-án 16 órára várja az érdeklődőket az 1863-ban született író, Gárdonyi Géza otthonában rendezendő partin.
A megyeszékhely városképét alapvetően átalakító tervek és döntések ellen tiltakoztak a nemrégiben megalakult Egri Városvédő Polgárok nevű szervezet tagjai. A beruházások felfüggesztését kérik.
Dér Béláné Farkas Erzsébet emlékművénél gyűltek össze az Egri Városvédő Polgárok tagjai csütörtökön délelőtt a megyeszékhely belvárosában, az Erzsébet-udvaron. Mint mondták, jelképes a helyszín, hiszen ő volt az az építész, aki részt vett annak megakadályozásában a szocializmus idején, hogy újabb sebeket ejtsenek a barokk belvárosban.
Szabó Pál hangsúlyozta: agresszív az a téralakítás, ami városfejlesztés címen kezdődött Egerben. Szervezetük ezért szeretné befolyásolni a folyamatot. A napokban levelet küldtek Habis László polgármesternek, amelyben közmeghallgatást kérnek, hiszen ilyen mértékű átalakítás csak a civilek bevonásával történhet. Azt kérik a város vezetésétől, amíg ez a párbeszéd nem jött létre függesszék fel az előkészületeket. Céljaik között kiemelten szerepel, hogy megakadályozzák, hogy a Dobó tér alatt mélygarázs épüljön. Szeretnék elérni, hogy a lovas szoborcsoport a helyén maradjon, az Ifjúsági Ház pedig megmaradjon a közösségi művelődés színterének.
Kelemen Csaba színművész a kulturális programot hiányolta a tervezésből. Elmondta: Egernek 1998 óta nincs kulturális koncepciója. Az átalakítás egyik fontos sarokpontjának tekintette az Ifjúsági Ház ügyét. Szerinte az EKMK telephelyei jól ellátták a feladatukat, ha az egykori kaszinó elveszti funkcióját, azt az Agóra – a jelenlegi tervek szerint – nem fogja pótolni.
A Magyarok Szövetségének Heves Megyei elöljárója, Szűcs Lajos úgy fogalmazott: az egri politikusok most le akarják rombolni azt, amit az egriek felépítettek, és az egri hősök megvédtek. Futurisztikus szörnyűségeknek nevezte a városi terveket, amelyek teljesen idegenek a hagyományoktól, s amelyek szétverik a szakrális tereket. Szerinte ez nem a város megújulása, hanem a város teljes átalakítása.
Dr. Pócs Alfréd elmondta, hogy szeptemberre tudományos konferenciát szerveznek, melynek témája "A jövőnek megartandó város" lesz. Az eseményre filmet is szeretnének forgatni, Sebek a város testén címmel.
Forrás: Heol
Szerdán az esti órákban egy 12 éves fiú édesanyjával együtt bejelentést tett arról, hogy a fiút ismeretlen férfi kirabolta.
A gyermek az esti órákban Gyöngyös belterületén kerékpározott, amikor egy számára ismeretlen kb. 20 év körüli férfi segítségkérést színlelve megállította, majd letaszította a kerékpárról. A fiú megpróbálta megakadályozni, hogy a kerékpárt elvegye tőle, ekkor a támadója mellkas tájékon ütötte, majd elmenekült a helyszínről a 45.000 Ft értékű zsákmánnyal.
Alig fél órával később a gyöngyösi rendőrök előállítottak egy 20 éves helyi férfit, akit a sértett is egyértelműen felismert. A kerékpárt is megtalálták, azt a fiúnak visszaadták.
A férfi ruházatának átvizsgálása közben a zsebéből egy injekciós fecskendő és tű került elő, aki így elismerte, hogy aznap kábítószert fogyasztott, amelyet a vele szemben alkalmazott drogteszt is alátámasztott.
A férfi ellen rablás bűntett és visszaélés kábítószerrel bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás a Gyöngyösi Rendőrkapitányságon.
Jelentős érdeklődés mellett, az Arany János utca felújításának terveit ismertették lakossági fórum keretében tegnap délután, a Városházán. A találkozón a tervező képviselője mutatta be az elképzeléseket, a lakók képviseletében pedig Császár Zoltán, a körzet önkormányzati képviselője mondta el aggályait és észrevételeit a tervezett beruházással kapcsolatban.
„Nem akarunk másik Szvorényi utcát.” „El kell dönteni, hogy virágos várost vagy parkoló-várost akarunk.” „Elveszik az egész kertemet.” Ilyen és hasonló gondolatok hangzottak el az Arany János utca lakói részéről a tegnap délután rendezett lakossági fórumon, ahol a beruházás fontosságához mérten szép számmal megjelentek a polgárok.
Az utca lakói teljes joggal féltve környezetüket, kényelmüket, azt is felvetették, hogy a fórum előtt semmilyen információval nem rendelkeztek a tervezett faltól falig történő, zárt csapadékrendszert és parkolóhelyeket kiépítő rekonstrukcióról.
A legtöbb aggodalom a parkolóhelyek kialakítása miatt fogalmazódott meg. A több parkolóhely valószínűleg a város bevételének szerény növelésén túl semmilyen módon nem szolgálja az ott élőket.
A felújítási tervben fontos szempont volt az utca parkolási helyzetének javítása, hangzott el a tervező részéről. A hétméter széles út két oldalán 30 darab parkolóhely számára alkalmas leállósávot építenek ki, az egész útszakaszon négy darab fát kell kivágni ehhez.
A lakossági fórum témája kapcsán Császár Zoltán önkormányzati képviselő elmondta, hogy a költségvetésben elfogadott két utca közül az Arany János utca felújítását hosszas lobbi munkával sikerült kieszközölni.
„Az Arany János utca, jellegéből adódóan egy szép utca. A lakosság és én, messzemenően tiltakozunk az ellen, hogy megint kezdődjön az úgynevezett „parkolók telepítése”, ami egyrészt a zöld terület rovására menne. Másrészt a lakosság a zöld felületeket a saját maga alakítja ki, tehát nem kívánunk ott pusztítást, fák, cserjék, bokrok kiirtását.
Azért hívtam össze ezt alakossági fórumot, hogy ne essünk abba a hibába mint a Deák Ferenc utca esetében, ahol volt lakossági fórum, de összesen két ember volt ott.
Én nem engedem a lakosság véleménye nélkül azt a kivitelezést, amit csak úgy a város megtervez. Ezért kértem a Területfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy adjon lehetőséget a fórumra. Hiszen ők az adózók, ők élnek ott, az ő véleményük, és az ő életfeltételeik a legfontosabb a számomra, mint képviselőjüknek.” – nyilatkozta császár Zoltán.
Az hogy mennyire számít a lakók véleménye, észrevétele, esetleges aggodalma, az a már sokszor látott fórumok tapasztalata alapján kétesnek mondható, és mivel a tervező illetve a város, lakókkal való kommunikációja sem elégséges a látottak alapján, nem sok remény van a gyors változásra.
Forrás: Egriszín
Hetente három alkalommal vásárolhatnak kedvezményes jegyet az egri Termál-és Strandfürdőbe, valamint a Bitskey Aladár Uszodába a 60 év feletti nyugdíjasok. Az Eger Termál Kft. ma délelőtti sajtótájékoztatóján beszámoltak arról is, hogy már az élménymedencéért sem kell külön fizetni.
A nyugdíjasok a strandon és az uszodában is élhetnek kedvezményekkel. Bár a közgyűlésen még heti kétnapi félárú belépőt szavaztak meg a 60 év feletti nyugdíjasok számára, az Eger Termál Kft. háromra emelte ennek számát – közölte Szente János igazgató. A nagyvárosok közül egyedülálló az is, hogy a helyi lakosok kedvezményt kapnak a belépőből. Az egri tikettekből tavaly 41425 db fogyott.
Forrás: Egriszín
Az Egri Képtár különböző korokból származó kincseit mutatta be H. Szilasi Ágota művészettörténész a Végvári Vigasságok rendezvénysorozat keretében rendezett tárlatlátogatáson, tegnap délelőtt a várban. „Az Egri Képtár felnőttszemmel” a nagyobbaknak, míg „Az Egri Képtár gyerekszemmel” című program inkább a gyerekeknek kínált játékos ismerkedést a művekkel.
Érdekes kérdéssel kezdte előadását H. Szilasi Ágota művészettörténész: vajon mennyire ismerik az egriek a képtárat? A választ magunkban kell keresni, a művészettörténész a gyűjtemény jelentőségéről beszélve kezdte a sétát.
A reneszánsz időktől a 20. századig, kronológiai sorrendben mutatja be a képtár a gyűjteményt, melynek letéteményesei már a 19. században jelentős kollekciót hagytak a múzeum számára. A gyűjtemény alapját tulajdonképpen Kovács Mihály hagyatéka és a valaha egri egyházi személyek birtokában lévő festmények alkotják, mely az idők során jelentős tételekkel bővült.
A múzeumi anyag eredetileg a Líceumban volt, a várban 1958-ban nyílt az első kiállítás, amikor a honvédség elhagyta korábbi székhelyét, és a vármúzeum felköltözött.
Felnőtt szemmel nézve rengeteg érdekességet rejtenek a termek, melyekben az olasz mesterek műveitől a későbbi korok hazai műveiig böngészhetünk. A muzeológusokat is sokszor elbizonytalanítja a képek eredete, ezért komoly kutatómunka kell, hogy fény derüljön, honnan származnak a művek, ki lehet az alkotó. Ilyen festményekkel is találkozhatunk a képtárban.
A képtár egyik érdekessége az a nagyméretű korabeli akvarell, amely a Líceumot 19. század végi állapotában, az eredetihez közelinek ábrázolja. Az épület ezen a képen világos színű. A művészettörténész szerint a felújítás kapcsán érdemes lenne elgondolkodni ezen a megoldáson, közelítve az építők eredeti szándékához, ha már viták tárgyát képezi a Líceum falainak színe.
Forrás: Egriszín