Kállai Margó fotóművész csütörtök délután nyitotta meg fotókiállítását az Egri Polgári Szalonban.
A tárlat az egykori recski munkatáborban raboskodóknak állít emléket. A véres helyszín a község mellett emelkedő Csákány-kő hegyen található. Az 1950-től 1953-ig fennálló színhelyet az ÁVH működtette, amely az egyik leghírhedtebb volt Magyarországon, magyar „Gulag”-ként emlegetették.
Közös törvényjavaslatot nyújtott be október 14-én, pénteken a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló (T/4659-es) törvénytervezethez Horváth László megyei kormánymegbízott, országgyűlési képviselő (Fidesz) és Habis László, Eger polgármestere és országgyűlési képviselője (KDNP). A törvényt hétfőn a Parlament napirendre tűzte, kedden pedig elkezdődött az általános vita.
Get the Flash Player to see the wordTube Media Player.
Érseki áldással indulhat útjára a közelmúltban alakult Szent István televízió stúdiója, melyet csütörtök délelőtt mutattak be Egerben ünnepélyes keretek között a sajtó képviselőinek.
A Szent István Rádió pont ma ünnepli 11. születésnapját, ezért időzítettük a stúdió áldását a mára- mondta Szarvas István a televízió igazgatója. A televízió adásai az interneten nézhetők a szentistvantelevizio.hu honlapon, melyek már most is tartalmaznak szeptemberi felvételeket, majd folyamatosan frissülnek aktuális egyházi tartalmakkal. Az új médiumot az Egri Egyházmegye hozta létre, fenntartója hasonlóan a rádióéhoz a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány. A logó azonos a rádióéval, hiszen a tartalom és a cél is hasonló, és a stáb is azonos kiegészülve Federics Róberttel, aki a képi elemekért felel. Több megyét is igyekszünk lefedni a különböző helyi televíziókkal történő műsorcseréknek köszönhetően. Azért hoztuk létre a televíziót, hogy bemutassa az egyház életét képi formában, terjessze a jó hírt, és az interneten keresztül elérje a fiatalokat- emelte ki az igazgató.
Ternyák Csaba egri érsek ünnepélyesen megáldotta a stúdiót és a következőket mondta: örömmel és lelkesedéssel indul a televízió, mi is nyomon követjük minden lépését, mint egy aggódó szülő a gyermekéjét. A Szent István televízió átveszi a Szent István Rádió értékeit és tovább fejleszti azt, hiszen a tv a szemünket szólítja meg.
Forrás: Egriszín
Az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola Belgiumból, Izlandról és Spanyolországból érkező vendégeit, 23 diákot és 10 tanár fogadott Habis László polgármester szerdán délelőtt a Városháza dísztermében.
Rozmán Éva, az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója elmondta: a fiatalok és kísérőik egy Comenius projekt keretében érkeztek városunkba. Az ICT for You elnevezésű program elsődleges célja, hogy a diákok olyan internetes alkalmazásokat sajátítsanak el egymástól, melyek az adott országban kedveltek, népszerűek. A projekt ötlete még két évvel ezelőtt egy brüsszeli konferencián vetődött fel, ahol a különböző nemzetek tanárai elhatározták, pályázat keretében erősítik az egyes iskolák közötti partnerkapcsolatot.
A programban való részvétel önkéntes, a diákok félévente találkoznak, hogy informatikai tudást adjanak át más nemzetekhez tartozó társaiknak. A projekt alcíme: „Tanítjuk a tanárokat”, egy-egy meetinget követően ugyanis a fiatalok tanáraiknak adják át a megszerzett tudást.
A vendégek szombaton érkeztek Egerbe, vasárnap Felsőtárkányba kirándultak, de a héten ellátogattak Budapestre és Szilvásváradra, valamint megtekintették városunk nevezetességeit is. Szerdán délelőtt Habis László, Eger polgármestere köszöntötte a fiatalokat, többek közt bemutatta városunk oktatási rendszerét, kulturális és sportéletét, valamint iparát.
A közös munka csütörtökön értékeléssel zárul.
Forrás: Egriszín
Szombaton két koncerttel is csatlakoznak a Liszt Ferenc munkásságának tiszteletére összehozott nemzetközi World Liszt Dayhez az Egri Bazilikában.
Liszt Ferenc nem csak magyar volt, hanem egyetemes, hiszen sokáig élt Párizsban és Itáliában is alkotott. Zenéiben magyar, de vonásaiban egyetemleges. Ő egy közös kultúrkincs- hangzott el a sajtótájékoztatón.
Forrás: Egriszín
Az Alkotmánybíróságtól senki nem veheti el az alkotmány értelmezésének monopóliumát: lehet ugyan szabályozni és korlátozni a testület hatáskörét, de az értelmezését nem lehet kétségbe vonni – mondta Stumpf István a napokban Egerben.
Az új alkotmány életbe lépésével viszont gyökeresen új helyzet áll elő, hiszen az Alkotmánybíróságnak az alaptörvénnyel, a nemzeti hitvallással és a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell meghozni a döntéseit – fejtette ki az alkotmánybíró az Universitas Egyesület „Változó közösségi modellek” címmel megtartott konferenciáján. Mint hozzátette: ez egyben azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság számára a vérszerződéstől az Aranybullán át a pragmatica sanctio rendelkezéseiig terjedő elég széles történelmi sávban van lehetősége arra, hogy értelmezze az alkotmányt. Ezért az Alkotmánybíróságnak megvan az eszköze arra is, hogy döntéseiben próbálja tágítani a számára kijelölt határokat – jelentette ki Stumpf István.
Arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy két irányzat létezik az alkotmánybíráskodás gyakorlatában. A textualisták vagy originalisták alkotmányértelmezése az alkotmányok leírt szövegéhez ragaszkodik, míg az aktivisták egyre tágítanák az értelmezés nyújtotta lehetőségeket a jogállamiság megerősítése érdekében.
A vita kulcsa, hogy a textualisták szerint az alkotmányozás joga kizárólag a népszuverenitást képviselő törvényhozás, miközben egy olyan átmeneti időszakban – a 90-es évek elején -, amikor még Magyarországon nem alakultak ki a jogállami intézmények, az Alkotmánybíróságnak kifejezett feladata lehetett az, hogy az alkotmány értelmezésén keresztül segítse a jogállami eszme megvalósulását. Ennek az irányzatnak kitüntetett képviselője volt Sólyom László, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke – emlékeztetett Stumpf István.
Az alkotmánybíró előadásában úgy vélekedett, hogy a nyolcvanas, kilencvenes évek közfelfogásával szemben, amikor az elterjedt liberális nézet csupán a kormányzás feltételeinek megteremtését szabta volna az állam feladatául, ma egyre inkább az a nézet kerül az előtérbe, hogy szükség van egy aktív, intelligens, erős, de korlátozott államra. Mint kifejtette: a globális piaci válság idején is nemzetállami megoldások születtek a helyzet kezelésére. Felismerték, hogy a szociális vagy demográfiai problémákat nem lehet az állam nélkül kezelni, hiszen a piaci önjáró folyamatok nem oldják meg ezeket a problémákat. Vagyis az emberek szükségleteihez kell igazítani a piaci folyamatokat az egyensúly kialakítása érdekében, mert az állam nem piaci vállalkozás, hanem nemzeti szolidaritásközösség – hangsúlyozta Stumpf István, hozzátéve: mindez azonban nem jelent piacellenességet, sőt, a jó kormányzás feltétele, hogy az állam és a piac egymást kiegészítve tudjon működni.
Az Alkotmánybíróság jogkörének az adók és költségvetési kérdések területén történt korlátozásáról szólva, kérdésre válaszolva Stumpf István úgy fogalmazott, hogy sokakkal együtt ő maga is úgy gondolja, „ez a fajta korlátozás, ez bizony az alkotmányos jogállam testén ütött egy nyílt sebet”. De ha az Országgyűlés úgy gondolja, hogy el kell venni ezt a jogot az Alkotmánybíróságtól, és ezt beleírja az alkotmányba, az Alkotmánybíróságnak már nincs lehetősége ennek felülírására, mert ellenkező esetben alkotmányt sértene – fejtette ki, emlékeztetve arra, hogy azért „a seb befoltozására” is tettek már kísérletet. Például a kétmillió forint feletti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos adó tekintetében az emberi méltóság sérülésére hivatkozva döntöttek arról, hogy a szabályozásnak vannak alkotmányellenes vonzatai – mutatott rá.
A tanácskozásra abból az alkalomból került sor, hogy a Svájci Alap támogatásával Egerben megnyílt az Agria Universitas Egyesület oktatási központja, amely egyben svájci kulturális központnak is helyet biztosít. A Svájci Hozzájárulási Programiroda húszmillió forinttal járult hozzá az egyesület, illetve a centrum működtetéséhez.
A megnyitó alkalmából elhangzott, hogy az Európai Unión belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése érdekében elindított hozzájárulási program 21 milliárd forintos támogatást nyújt magyarországi környezetvédelmi, egészségügyi, kutatási, kulturális, szociális és civil fejlesztési programok megvalósításához.
(MTI)