6 út, a település útjainak egynegyede újult meg pályázati pénzek segítségéve Makláron. 16.000 négyzetméter új burkolatot adtak ma át, összesen 103 millió forint értékben.
6 út, a település útjainak egynegyede újult meg pályázati pénzek segítségéve Makláron. 16.000 négyzetméter új burkolatot adtak ma át, összesen 103 millió forint értékben.

Határozatlan időre beszüntették a Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért (PANKKK) nevű kezdeményezést. Az LMP Heves Megyei Szervezete pártjuk országgyűlési képviselőjéhez, Ivády Gáborhoz fordult segítségért a program jövöjét érintő információk felkutatását illetően.
PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) elnevezéssel 2005-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ifjúság vidéki kulturális lehetőségeinek fejlesztése céljából az élőzenei koncerteket szervező és befogadó vidéki klubok működési támogatására programot hirdetett. A tárca a fiatal korosztályok speciális érdeklődésére figyelemmel színvonalas élőzenei programok támogatását határozta el a könnyűzene – a pop, rock, világzene, jazz, elektro, hip-hop műfajok – területén. A program egyszerre szolgálta a fiatalok megszólítását, valamint a kulturális vidékfejlesztés és a kulturális esélyteremtés céljait, egy összetett kezdeményezés keretében.
Az elmúlt négy évben a program évente átlagosan 1500 vidéki koncertet támogatott, jelentős segítséget nyújtva ezzel az élő zene vidéki fennmaradásához. Ráadásul ez a rendszer már az első években is szinte önfenntartó volt, hiszen egy sor olyan adóbevételt generált az államnak, amelyek a támogatások szigorú elszámoltatási rendszere nélkül valószínűleg a szürkegazdaságban maradtak volna. Ráadásul a PANKKK program a gazdája az előbbieken túl az olyan fontos projekteknek is, mint a Magyar Zenei Exportiroda, az elsőlemezes zenekarok, vagy a tehetségkutató rendezvénysorozatok támogatása.
Az elkövetkező, 2010 szeptemberétől 2011 májusáig tartó klubszezonra vonatkozó pályázatok kiírásának tervezett időpontja 2010 nyara volt, ez azonban mindezidáig nem következett be, és félő, hogy a közeljövőben erre nem is kerülhet sor, ugyanis 2010. július 1. óta a PANKKK programiroda működése bizonytalan ideig szünetel. Az okokról, a körülményekről, a jövőbeli tervekről „senki nem tud semmit”.
A Lehet Más a Politika megyei csoportja felkérte Ivády Gábor LMP-s országgyűlési képviselőt, hogy a kormányhoz, illetve a szaktárcához fordulva szerezzen információt a PANKKK programmal kapcsolatos történésekről, különös tekintettel a jövő terveire!
Kérik továbbá Habis László fideszes országgyűlési képviselőt, Eger város polgármesterét, adjon tájékoztatást arról, hogy a kialakult helyzetben a 2010-ben A kultúra magyar városa és A magyar dal fővárosa kitüntető címeket viselő Egerben számíthatnak-e a kortárs könnyűzenei koncerteket alapfeladatként kezelők valamiféle önkormányzati segítségre, teljesen magukra hagyva ugyanis aligha folytathatják jelenlegi színvonalon munkájukat. A legutóbbi szezonban mintegy 2 millió forintnyi támogatással csaknem húsz rendezvény valósult meg az EKMK és az EGAL szervezésében Egerben a PANKKK program keretében, köztük olyan kiemelkedő programok, mint a „Maratoni folk hétvége”, vagy az „Egri zenekarok tavaszi fesztiválja” – írja közleményében a Lehet Más a Politika Heves megyei szervezete.
Forrás: Egriszín

Bognár Ignác, a Jobbik egri elnöke ma délelőtt ismertette a szervezet egri jelöltlistáját. Az önkormányzati választásokon a Jobbik 12 egri egyéni választókerületben kíván önkormányzati képviselőjelölteket állítani.
12 egyéni választókerületben szeretne jelöltet állítani a Jobbik. Mirkóczki Ádám polgármesterjelölt elmondta, hogy büszkék az elkészült programra, ami tovább viszi az elmúlt 20 év jobboldali politikai elképzeléseit.
A program összeállításához rengeteg embert meghallgattak, hangsúlyozta Mirkóczki. Négy alappillérre épül, ezek: „Munkát akarok, otthont alkarok, családot akarok, hazát akarok.”
Az elképzelésekről néhány gondolatban annyit tett hozzá a polgármesterjelölt, hogy Egerben valóban kevés a munkahely, amin változtatni kell, itt kell tartani az elvándorló képzett fiatalokat. A gyermekvállalás önkormányzati szintű segítésével gyermekbarát várost szeretnének, az iskolai erőszakra viszont zéró tolerancia a válasz.
Az is elhangzott a tájékoztatón, hogy a város jelenlegi vezetése által preferált belváros mellett, minden városrészt megfelelő, élhető otthonná kell tenni.
A „Hazát akarok” programrész alatt a kulturális gyökerek fontosságát hangsúlyozzák, ami kapcsán Bognár Ignác kifejtette, hogy a meglévő értékeket tovább mozdítva, a kulturális örökség mellett szélesíteni kell a beszűkült kínálatot. Ehhez a bővülő kínálat mellett arra lenne szükség, hogy Eger a PR és a marketing területén is előbbre lépjen. A Jobbik szerint hatékonyabb lenne kevesebb programmal de intenzívebb módon megszólítani a turistákat.
A Jobbik egri jelöltjeinek listája:
1. sz. választókerület: Kun Róbert
2. sz. választókerület: Bognár Ignác
3. sz. választókerület: Ferenczi Henrik
4. sz. választókerület: Tóth István
5. sz. választókerület: Soóváry Tivadar
6. sz. választókerület: Sajtos László
7. sz. választókerület: Jakab Gábor
8. sz. választókerület: Barta józsef
9. sz. választókerület: Dr. Pápai Ákos
10. sz. választókerület: Balázs Péter
11. sz. választókerület: Nagy Gerzson
12. sz. választókerület: Dr. Menyhártné Szövérfi Katalin
Forrás: Egriszín
„Eger idegenforgalma és az abban rejlő lehetőségek” témában két, a közéletben évek óta sikeresen tevékenykedő szakembert invitált sajtóbeszélgetésre Nagy István, a Sikeres Egerért Mozgalom és az MSZP polgármester jelöltje tegnap délután, a Senator-Házba. Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára és Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetsége Elnöke az együttműködésben látja a visszaesésből való kiutat.
A beszélgetés aktualitása, hogy Eger mint turisztikai vonzerő jelentősen veszített értékéből az elmúlt négy évben, hangsúlyozta Nagy István. A statisztikák szerint egyre kevesebben látogatnak Egerbe, és akik ellátogatnak, azok sem sok időt töltenek a városban,. Eger kezd egynapos várossá válni. Mind a szakemberek, mind a politikusok szükségesnek tartják, hogy változtatassanak a helyzeten.
A Nagy István így fogalmazott: „Meg kell beszélnünk mi a jövő, mit kell tenni annak érdekében, hogy az Egerben és környékén a turizmusban tapasztalható romlást megállítsuk.
Ismeretes, hogy az elmúlt néhány évben a harmadikról a tizenharmadik helyre esett vissza Eger a szállásadók tekintetében és a desztináció vonatkozásában. Fontos kérdés, hogyan lehet megállítani a folyamatot és, hogy mivel tudjuk arra a dobogós helyre visszatornázni Egert.
Azt gondolom, hogy csak együttműködéssel lehet előrehaladni, meg kell beszélni, hogy a szakemberek mit várnak el az önkormányzatoktól, miben tud nekik segíteni a köz, annak érdekében, hogy rohamosan tudjanak fejlődni és ezáltal több adóbevétellel hozzájárulni a közösséghez.”
Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára az együttműködésben látja a megoldást, véleménye szerint közös marketingre van szükség, nem lehet szétválasztani a várost és környékét. Egernek is hasznos lehet, ha a környék attarakcióival együtt szerepel a palettán, s a térség a város programjainak figyelembevételével kínálja szolgáltatásait. Mindehhez sok új vendégház, jó minőségben áll rendelkezésre.
Haász Tamásné megjegyezte, hogy Eger szerepe, mint turisztikai vonzerő tagadhatatlan, ám az utóbbi időben csökkent a látogatók és a vendégéjszakák száma. A falusi turizmus tekintetében viszont növekedett a forgalom, amiben nagy szerepe van az egerszalóki és demjéni beruházásoknak.
Egert mint „alvó várost” említette a vendéglátóhelyek korai, tíz órai zárásával kapcsolatban Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke, aki azt a kérdést boncolgatta, hogy mire vágynak a vendégek. Már többször felvetődött az a kérdés, hogy miért zárnak be a vendéglők, éttermek este tíz órakor. A város kiürül tíz után, a turista nem tud hová menni. Az egyik ok a lakók lehet, akik nem szeretik (és nem is hajlandók elviselni) a késői zajos életet.
Szabó István a Klapka György utcában alakítana ki egy éjszakai bevásárló, sétálóutcát, ami vonzó lehet a turisták számára. A problémára megoldás lehet a programkínálat gazdagítása, hiszen a városi nagyrendezvényeknél érezhetően növekszik a turizmus forgalma.
A szakemberek szerint a bor és a vár önmagában vendégeket, ha nem kapcsolódik hozzá más vonzerő. Az adottságok kiaknázásához komoly marketingmunkára és együttműködésre ven szükség.
„Azt gondolom, hogy azok a vendégek, akik most különböző érdekképviseletek szereplői, ők a kis magánszálláshely-adókat képviselik. Nekik nincs lehetőségük arra, hogy nagy beruházásokat valósítsanak meg. és ezáltal vonzóvá tegyék a szálláshelyeiket, ezért csak abban lehet gondolkodni, hogy közösségi szinten, hogy lehet vonzóbbá tenni Egert és környékét. Ehhez próbálok nekik különböző megoldási alternatívákat nyújtani, vonzó rendezvényekkel, illetve megújuló Egerrel.
A „Sikeres Egerért” mozgalomnak több olyan képviselője van, aki idegenforgalommal foglalkozik, az ő javaslataikat beépítve fogalmaztuk meg ezeket az elképzeléseket.” – fogalmazta meg gondolatait a témáról Nagy István.
Forrás: Egriszín
Az Agria Cigányzenekar képviselőit fogadta Habis László polgármester ma délután a Városházán. A találkozón a nemrég alakult együttes munkájáról, törekvéséről és fellépéseiről esett szó, majd csárdással köszöntötték a polgármestert.
A 2010-ben alakult Agria Cigányzenekar tagjaival találkozott Habis László polgármester ma délután, és a sajtó képviselői jelenlétében méltatta munkájukat.
A zenekar ebben az évben letette a névjegyét, számos városi rendezvényen mutatkozott be. Igazi érdekességet jelentett fellépésük a Strauss-esten, s különlegességnek számított a Kultúra Magyar Városa gálán és a Bikavér Ünnepen előadott produkciójuk, emlékezett a polgármester.
Habis László is értékesnek tartja az együttes által képviselt művészetet, véleménye szerint meg kell teremteni a zenekar finanszírozását. A polgármester hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha a közönség mellett az egri vállalkozások és a turisztikai szakma is a zenekar mögé állna. A város igyekszik számukra fellépési lehetőségeket biztosítani, hiszen a magyar hagyományokhoz hozzátartozik ez a muzsika, városi ügy kell, hogy legyen.
Valaha Egerben mindenhol szólt a cigányzene, ami ma már igazi hungarikum, jelentette ki F. Molnár Gabriella, a zenekar mentora a „lelkek közé hidakat építő” muzsikával kapcsolatban. Az együttes elsősorban zenélni akar, és az embereket boldogítani. Segítségre van szükségük, hiszen menedzselni kell őket, és egy állandó helyet is kell találni számukra.
A találkozón a zenészek sem hallgatták tétlenül az őket méltatókat, a hangszerek után nyúltak és csárdást húztak Habis László polgármesternek.
Forrás: Egriszín
Egy fizetés nélkül, futva távozó férfira figyeltek fel egyik nap a maklári mini ABC dolgozói. Azonnal jelezték az esetet az illetékeseknek.
A településőröknek még a község területén sikerült fülön csípni a bolti szarkát. Ezután – annak rendje és módja szerint – átadták a szomszéd községbe való férfit a rendőröknek. Havasi László polgármester a történtek apropóján elmondta: jelenleg két településőrük van, akik váltják egymást. A műszakjukon túl állandóan elérhetők, illetve rendszeresen kisegítenek különféle rendezvények biztosításában.
Forrás: Heol