Csak úgy menthető meg az egyre romló állagú egri Minaret, ha azt először teljesen lebontják – állítja egy műemlékvédelmi szakmérnök. Báthory Gábor szerint hagyományos felújítási eljárással Eger egyik leglátogatottabb műemlékén már nem lehet tartós eredményt elérni. A minaretet utólagosan vízszigetelni kellene, mégpedig alulról.
Báthory Gábor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szakdolgozatában egy egészen különös eljárásra hívja fel a figyelmet: az egri Minaret régóta húzódó rekonstrukciója kapcsán kijelenti, hogy a műemlék már csak úgy óvható meg teljes mértékben, ha azt lebontják és újraépítik – derül ki az epiteszforum.hu-n olvasható írásból.
A Minaret felújítása kapcsán a portál Báthory Gábor szakdolgozatát idézve kiemeli: a rekonstrukció már sokáig nem várathat magára, a sürgős, halaszthatatlan beavatkozás szükségességére Fodor László statikus már 1999-ben felhívta a figyelmet, de a munkálatok a többszöri nekifutás ellenére a mai napig nem kezdődtek meg.
A minaret mai állapotával kapcsolatban kijelenti, hogy a felület 56 százalékán már lecserélték a köveket, és a 19. században burkolásra használt kő keményebb és párazáróbb az eredetinél. Az eredeti kövek fokozottan korrodálnak, az újak nagy darabokban hullnak le, illetve a mállott felületekbe behatoló víz tovább fokozza a kövek szétfagyását, lemezes leválását.
A helyreállítás lehetséges módozataira tett korábbi javaslatokról úgy vélekedik Báthory Gábor, hogy egy műemlék és különösen a minaret esetében nem képesek korrekt módon és tartósan megoldani a vízszigetelés és a toronytest megfelelő kiszellőztetésének problémáját. A minaretet alulról utólagosan vízszigetelni kell. A pára áramlását gátoló, utólag beépített külső és belső rétegeket el kell távolítani. Mindezeket az igényeket csak a minaret teljes elbontásával és szakszerű visszaépítésével lehet kielégíteni.
Le kell bontani, majd eredeti állapotába vissza kell építeni
A helyreállítási javaslatában Báthory kifejti: ki kell dolgozni egy olyan technológiát, mellyel úgy bontható el a minaret, hogy az eredeti kőanyag a legkisebb mértékben sérüljön. Majd egyebek közt a bontáskor megismert építési technológiát kell alkalmazni visszaépítéskor. A műemlék megmentésének olyan technikáját veti fel, melynek során pontosan kidolgozott program szerint elbontják, majd restaurálást követően eredeti helyére, eredeti állapotába építik vissza az objektumot. A technológia használata csak rendkívüli esetekben, szűk körben javasolható. „A minaret csak a teljes lebontása árán menthető meg az utókornak” – állítja a szakember.
Báthory Gábor a minaret problémájával a 2000-es évek elején kezdett el foglalkozni. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) munkatársaként igyekezett minél mélyebben megismerni a felmerült problémákat és előkészíteni a tulajdonosi döntést megalapozó javaslatot. „Ekkor jutottunk kollégáimmal arra a megállapításra, hogy a minareten hagyományos felújítási eljárással nem lehet tartós eredményt elérni. Időközben elkerültem a KVI-től, de továbbra is érdeklődéssel figyeltem a minaret sorsát. 2006-ban beiratkoztam a BME Műemlékvédelmi Szakmérnöki Szakára, diplomadolgozatom témájául szintén a minaretet választottam. Kitűzött célom, hogy ezen műemlék felújításához kidolgozzam a legmegfelelőbb technológiai eljárást” – írja szakdolgozatában az építész, műemlékvédelmi szakmérnök. Hozzáteszi: „Megpróbáltam a témát úgy körüljárni, hogy a prekoncepcióm ne befolyásoljon túlzottan a végső következtetés levonásában. Megpróbáltam az ellenérveket összegyűjteni, beszéltem sok műemlékes kollégával, analógiákat kerestem, kritikákat olvastam vitatott felújítási módszerekről”.
Elég a foltozgatásból
Az egri Minaret történetének kutatása során azt tapasztalta Báthory, hogy a 18. század első harmada óta rendszeresen, néhány évtizedenként szükségessé vált valamilyen javítási, megerősítési munkát végezni az építményen. Ez a javítgatás később már odáig jutott, hogy statikai okokból vasbeton belső béléssel erősítették meg a toronyszerű építményt. Az idők során a homlokzati felület 56 százalékán lecserélték a kövek felületi rétegét, ám azóta is további jelentős mennyiségű kőcsere vált szükségessé – közli a dolgozatban. „A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és Eger városa most komolyan tervezi a helyreállítási munkálatok megkezdését. Úgy vélem, hogy itt az ideje, hogy eldöntsük: elődeink példáját követve ismét 10-15 évre foltozgatunk egy keveset a minareten, vagy végre megpróbáljuk radikálisan elhárítani a meghibásodások kiváltó okait” – hangsúlyozza.
Forrás: Egri Ügyek/epiteszforum.hu
Mintegy 513 millió forint beruházással a jövő év végéig megújul a szilvásváradi kisvasút – közölte a vasutat üzemeltető Egererdő Zrt. médiareferense.
