Heves megyében a hitelkárosultak még ma is csupán a svájci frank gyengülésére és saját magukra számíthatnak, állítja Sós Tamás. Véleménye szerint senkinek sem előnyös igénybe vennie a kormány devizahitelesek megsegítésére irányuló kedvezményeit, ugyanis az Orbán-kormány nem veszi figyelembe az ellenzéki pártok javaslatait, a hétfő este hivatalosan is elinduló, a fizetésképtelen hitelesek lakásait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) pedig annyira kevés pénzből gazdálkodik majd, hogy hatása alig lesz észrevehető.
Állítása szerint az intézmény három év alatt legfeljebb ötezer családon segít, miközben már eddig 130 ezernél több devizahiteles dőlt be Magyarországon. A kormány árfolyamgát-népszerűsítő reklámkampánya ellenére átlátja a lakosság, hogy nem célravezető a mostani mellett, egy három évvel későbbi – még nagyobb – adósságba sodródni. Hiába lép ugyanis életbe a 15 százalékos törlesztési korlát a gyűjtőszámlán felhalmozódó forinthitelre, a teljes tartozás ettől még akár több millió forinttal is megemelkedhet, amennyiben a svájci frank kurzusa a mostanihoz hasonló szinten marad, netán még tovább is erősödik.
Elmondása szerint a svájci frank hitelek tömegessé válását két tényező segítette elő, az egyik, hogy az utóbbi években csökkentették a lakáshitelek kamattámogatását, mert a Matolcsy György által az első Orbán-kormány alatt kialakított nagyon magas kamattámogatás évente 100-200 milliárd forint kiadást jelentett a költségvetésnek, ami erősen növekedett. A másik tényező, hogy a forint vásárlóerejét nagyon magasan tartották, ez kezdetben kedvező volt.
Az MSZP kilenc kérdést tesz fel a kormánynak annak érdekében, hogy végre kiderüljön: milyen irányban képzeli el a kormány az adósságválságból való elmozdulást. A kérdések a következőek:
- Tud-e arról a kormány, hogy a kilakoltatási moratórium júliusi feloldása óta hány bedőlt devizahiteles család került az utcára Magyarországon?
- Mit gondol a kormány, az eltőzsdézett 500 milliárd forintos MOL-részvénypakkból, az ott eddig elbukott 150 milliárd forintból hány devizahiteles családot lehetett volna megmenteni?
- Ha a frankhiteleket valóban a szocialisták szabadították az országra, és azt a jelenlegi kormánypártok korábban következetesen ellenezték, vajon miként lehet, hogy a legnagyobb adósok között találjuk az egyaránt fideszes Kósa Lajost, Rogán Antalt vagy épp Kocsis Mátét?
- Vajon a svájci frank alapú kötvénykibocsátásban élen járó fideszes önkormányzatok eladósodását is vizsgálni kívánja a Fidesz-KDNP-kormány?
- Mi a Fidesz-KDNP-kormány álláspontja a magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban?
- Mikor és pontosan mekkora alaptőkével kívánja a kormány felállítani a lakásukat vesztett adósok otthonait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaságot?
- Mi lesz a törlesztő részletekkel 90 napnál is hosszabb ideje elmaradó adósokkal, rajtuk mikor és milyen formában kíván segíteni a kormány?
- Milyen konkrét intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy a bankok már a közeljövőben se háríthassák át a megnövekedett költségeket teljes mértékben az ügyfeleikre?
- Amennyiben tervezi a kormány, hogy végre valódi kockázatközösségre kényszeríti a bankokat, egyeztette-e már elképzeléseit a pénzintézetekkel, a bankszövetséggel, illetve a hitelkárosultak képviselőivel?
Az MSZP másfél millió érintett magyar családdal együtt várja a bankárkormány fenti kérdésekre adott válaszát.
