Aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik, így szól egy régi népi mondás. Ezért rendeznek éppen ilyenkor libafesztivált, vagy libalakomát több helyen is az országban. Noszvajra nagyon sokan elmentek kemencében sült libacombot, libanyakat enni káposztás babbal és újbort inni. A liba csontjából pedig azt is megjósolják, lesz-e sok hó a télen.
Kihantolt csontokat raktak le sírok közé. És ott felejthették.
A legnagyobb közösségi portálon hívták fel a figyelmünket arra, hogy hetek óta emberi csontok vannak szanaszét a temetőben. Az egyik tanú mutatta meg nekünk, hogy valaki hogyan helyezte el a csontokat. Valószínűleg egy mostanában kihantolt, lejárt sírból kerültek elő a maradványok.
A temető gondnoka érdeklődésünkre elmondta: nem tudott az esetről, azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket. Szerinte a nem régiben, egy család általt kihantolt sírból kerülhettek elő a csontok, a hivatásos sírásók ugyanis tudják ilyenkor mi a teendő.
Paleontológusok és geológusok lepték el pár nap alatt a Heves megyei Feldebrőt. A község határában több olyan lelet került elő a föld alól, amelyek az őskori emberek jelenlétére utalnak a térségben. A szakemberek megállapították, hogy a csontok egy gyapjas mamuttól származhatnak, ami még fiatalon kerülhetett a földbe.
Farkas Gábor, aki a mamutcsontokat felfedezte, elárulta: már 15 évvel ezelőtt is talált őskori leleteket, akkor pattintott kőeszközök és magkő került a kezébe. Három évvel ezelőtt szintén értékes felfedezésre bukkant, a telkén szántott, amikor rátalált az óriás méretű lábszárcsontra. Több szakemberrel is megvizsgáltatta, egy hentesnek és egy állatorvosnak is megmutatta a talált csontokat, ők azonban nem tudtak segíteni neki. Már ekkor kérte a Magyar Természettudományi Múzeum segítségét, pénzhiány miatt azonban csak 2011 őszén kezdődhettek meg az ásatások.
A kiérkező szakemberek több mélyedésben kezdték meg a munkát, ásókkal és apró ecsetekkel dolgoztak mindvégig. Az ásatások során több cölöphelyet is felfedeztek, amelyeket valószínűleg az ősemberek verhettek le, hiszen a szeles időjárás miatt védeniük kellett a tüzüket. A domboldal, ahol a csontkupacokat felfedezték, egy ideiglenes telephely lehetett, hiszen elődeink folyton vándoroltak. A csontokra egymásra pakolva találtak rá, melyeket feltehetőleg az ősemberek rendezhettek így.
A most előkerült fiatal mamutcsontok maximum 70 ezer, minimum 16 ezer évesek lehetnek. Farkas Gábor, a csontok felfedezője szerint több értékes leletre bukkanhatnak még a szakemberek, a hónapokon belül kezdődő csatornázások miatt valószínűleg tömegével fognak felbukkanni a föld alól az ismeretlen eredetű csontok és tárgyak.