Belföld

Az adóhatóság ellenőrei ma már egyre gyakrabban találkoznak az adóelkerülés „kifinomultabb” formáival. Vannak, akik szándékosan hagyják figyelmen kívül az adózási szabályokat bevételeik növelése érdekében.

A NAV vám és adó szakágának együttműködése eredményeként egy olyan kereskedőt ellenőriztek, aki tevékenységét korábban egyéni vállalkozóként végezte, azonban – feltehetőleg azért, hogy az ezzel járó adókötelezettségeket ne kelljen teljesítenie – vállalkozását megszüntette, tevékenységét viszont változatlanul folytatta.
Az ellenőrzés során kiderült az is, hogy a kereskedő az egyéni vállalkozás működtetése során sem teljesítette a szükséges kötelezettségeket, ennek bizonyítása azonban nehézségbe ütközött, mivel az erre az időszakra vonatkozó iratokat és nyilvántartásokat – valószínűleg az ellenőrzés meghiúsítása érdekében – megsemmisítette.
Nem számolt azonban azzal, hogy amennyiben a bizonylatok hiánya összefüggésbe hozható az adózó érdekeivel, úgy az adóhatóság összehasonlító becsléssel határozza meg a kérdéses időszakban keletkezett bevételeket és költségeket, azaz a fizetendő adó alapját úgy, hogy megvizsgálja más, hasonló tevékenységet végző – jelen esetben kereskedő – kereseti és jövedelmi viszonyait.

A bejelentés nélkül kereső tevékenységet végzők esetében az abból származó jövedelem becslésénél 12 havi működést vélelmez az adóhatóság. A fenti esetben azonban az összehasonlító becslés a vállalkozás megszűnésétől a tényfeltárásig terjedő időszakra vonatkozott, tekintettel arra, hogy a nyomtatványforgalmazóktól beszerzett adatok szerint a kereskedő a vállalkozás megszűnése után is vásárolt számlatömböket, tehát állított ki számlákat.
Az így megbecsült, „feketén” szerzett bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, mely után a kereskedőnek az általános forgalmi adóra vonatkozó megállapítással együtt közel 13 millió forint adókülönbözetet kell befizetnie.

A hasonló, súlyosan jogsértő magatartást (bevétel eltitkolás, az iratok, nyilvántartások megsemmisítése) az adóhatóság következetesen és szigorúan szankcionálja.

Nyíregyháza három napon át vendégül látja azt a közel 3000 személyt, akik Jehova Tanúi kongresszusára érkeznek a 2012. július 20-22-ei hétvégén. A kongresszus nemzetközi hangulatot hoz magával, hiszen Délkelet-Szlovákia 11 magyar ajkú  gyülekezetéből is érkeznek résztvevők, közel 1000-en.

Eger és környékéről, továbbá Kisköre és környékéről mintegy 200 küldött utazik el erre a háromnapos bibliai oktatásra.

NYÍREGYHÁZA – Jehova Tanúi úgy gondolják, hogy mindenki, a nem Tanúk is hasznot fognak meríteni a 2012-es Óvd a szívedet! Kongresszus programjának lelkesítő üzenetéből és gyakorlatias javaslataiból. A kongresszust a Bujtosi Szabadidő Csarnokban fogják megtartani.

A Tanúk kongresszusi programján újszerű megvilágításba kerülnek azok a bibliai részek, amelyek a jelképes szívről szólnak. Lendületes előadások, bibliai hangjátékok és bemutatók, sőt egy színpadi dráma mind-mind azt fogja hangsúlyozni, hogy ha megóvjuk a jelképes szívünket, akkor még jobb szellemiségű emberekké válunk, harmonikusabb lesz a családi életünk, és boldogabbak leszünk.

A kongresszust megelőző 3 héten át Jehova Tanúi Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint Délkelet-Szlovákia magyar ajkú településein mindenkinek átadnak egy meghívót a kongresszusra. A háromnapos program Nyíregyházán lesz megtartva, és 2012. július 20-án, pénteken fog kezdődni 9.20-kor. A kongresszusi napok témái és az előadások címei olyan bibliaverseken alapulnak, mint az 1Sámuel 16:7, az 1Krónikák 28:9 és a Máté 12:34. A kongresszus jeligéje, Óvd a szívedet!, a Példabeszédek 4:23-on alapszik. A program fő célja az lesz, hogy erősítse a résztvevők szellemiségét.

A belépés ingyenes. Jehova Tanúi a kongresszusaikat teljes egészében önkéntes adományokból rendezik meg.

Az Eger és Kisköre környékén élő Tanúknak mind a 3 gyülekezete részt fog venni a kongresszusi meghívók terjesztésében. Becslések szerint 3 000-en fognak eljönni a Bujtosi Szabadidő Csarnokba a 2012. július 20-22-ei hétvégén erre a bibliai témájú programra.

Magyarországon Jehova Tanúi 8 kongresszust fognak tartani 4 városban. A világon több mint 7 600 000 Tanú él, és több mint 109 000 gyülekezetük van.

Kiszáradt a szilvásváradi Fátyol-vízesés. A téli alacsony csapadékmennyiség, illetve a hetek óta tartó szárazság hatására víz nélkül maradt a vízesés. Nagy mennyiségű csapadék enyhíthetne a folyamaton, az időjárás azonban nem kedvez a látványosságnak.

Eltűnt Szilvásvárad látványossága, a Fátyol-vízesés. Az egykori turisztikai látnivaló már nem fodrozódik tovább a kőfalon, helyén a szikár kőoldal látható csak. A nagy forróság hatására a talaj nedvességtartalma csökkent, a forrásokból eltűnt a víz.  A föld minden csepp nedvességet elnyel, az idei csapadékmentes időjárás még inkább hozzájárul ehhez a folyamathoz.

Holló Sándor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának osztályvezetője elmondta: már tavaly nyáron is kevés víz volt a területen, az őszi aszályok, illetve a téli csapadék hiánya teljes mértékben megpecsételte a természeti képződmény sorsát. Ebben a forróságban nem csak a Fátyol-vízesést sújtotta az aszály, de a Szikla-forrásból is eltűnt a víz.

A Szilvásvárad látványosságához érkezők is döbbenten tapasztalták a víz teljes elapadását. Sokan már évek óta visszajárnak a forráshoz, illetve a vízeséshez. A látogatók is a hőségre panaszkodtak, ami a kiszáradás fő oka.

Bár a szerdai napon nagyobb mennyiségű csapadék hullott Heves megyére, a vízesést nem sikerült újra működésbe hozni. A Fátyol-vízeséshez kiszáradása ellenére is több százan látogattak el a délelőtti órákban.

Augusztus 1-jétől receptre írhatják fel az orvosok a szén-dioxid gázt. A Mátraderecskei Szén-dioxid Gyógygázfürdő Magyarországon egyedülálló gyógyturisztikai lehetőségeket kínál a betegeknek. A TB- támogatás elfogadásával jóval kedvezőbben gyógyulhatnak augusztustól a páciensek.

Társadalombiztosítási támogatásban részesül augusztus elsejétől a Mátraderecskei Szén-dioxid Gyógygázfürdő. A közel 10 éves álom idén nyáron megvalósul. A Magyarországon egyedülálló gyógyászati központban az érszűkülettel, magas vérnyomással küzdőket, illetve a cukorbetegeket kezelik.  Augusztustól receptre írhatják fel az orvosok a szén-dioxid-kezeléseket.

-Eddig csak egy kis rés állt a páciensek rendelkezésére, mostantól azonban új ajtók nyílnak meg a gyógyulni vágyók számára. Élhetőbb, elviselhetőbb élethez segítjük hozzá az embereket Mátraderecskén, amely a gyógyulás szimbóluma lett az elmúlt évek alatt - mondta Horváth László, országgyűlési képviselő, kormánymegbízott.

Az 1992-ben felfedezett, természetesen feltörő szén-dioxid gáz a kezdetekkor óriási félelmet keltett a község lakóiban, később ismerték csak fel a gyógyító hatásait. Idén született meg az a döntés, miszerint az utolsó nyári hónaptól kezdve 85%-os TB-támogatásban részesülnek a gyógyközpontban kezeltek. Így az eddigi 1700 forintos kezelések 1020 forinttal csökkennek, az egész országra kiterjedő támogatásban az útiköltséget is megtérítik. A központba leginkább a 45-80 éves korosztály érkezik, akadnak azonban fiatalabb páciensek is.

Forgó Gábor, Mátraderecske polgármestere elmondta: a társadalombiztosítási támogatás hatására körülbelül háromszor annyian érkeznek majd a községbe. Ez nagymértékben növeli a turisztikai forgalmat is, hiszen az ide érkezők legfőképp Mátraderecskén, illetve a szomszédos településeken fognak megszállni.

A gázkezelés 2000 éves hagyományra tekint vissza, Erdélyben közel 700 éve alkalmazzák sikeresen. Augusztustól még több ember ismerheti meg ezt a kedvező eljárást a támogatásnak köszönhetően.

A mofettáról információt a http://www.mofetta.eu/ címen kaphatnak.

Andornaktályán több családi ház kertjébe is bementek a vaddisznók. Az állatok megrongálták a kerítést, megették a zöldségeket, károkat okoztak az ott lakóknak. Az önkormányzat tehetetlen, a rendőrség megadta a vadkár-elhárítási engedélyt, így az állatokat kilőhetik.

Évek óta problémát okoz a vaddisznók jelenléte Andornaktályán. Az állatok nagy csoportokba verődve jutnak be a kertekbe, ahol megrongálják a kerítéseket, a kertben található zöldségeket megeszik. Az Eger-patak mellett található telkek lakóinak 2-3 éve visszatérő gondot okoz az állatok ottléte.

Kerekes Andrásné, aki a Dózsa utcában lakik már közel negyven éve, elmondta: a vaddisznók hatos csoportokba verődve mennek be a kertekbe. Szerinte a patak mellett elterülő terület rendezetlensége miatt juthatnak be az állatok a zöldségesekbe, ahol élelemre találnak. Elmondta: az elmúlt időszakban már a második kárigényét intézte az önkormányzat felé.

-A területről folyamatosan eltávolítjuk a gazos részeket, a költségvetési források azonban nem elegendőek ahhoz, hogy 2-3 hetente újra elvégezzük ezeket. A mi feladatunk itt nem az esztétikai szempontok kialakítása, hanem az árvíz megelőzése miatt kell eltávolítanunk a patak partján található japán keserűfüvet. Ez viszonylag gyorsan, 2-3 hét alatt ugyanúgy visszanő.

Bodolai Márk, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság egri szakaszmérnökségének vezetője a helyszínen elmondta: az állatok a patak túloldalán található mezőgazdasági területről jönnek át a kertekbe, ez ellen nem tudnak mit tenni.

Flaskay Miklós, telektulajdonosnak is rengeteg problémája akadt már a területére bejutó állatokkal. Számos felszólítást kapott már az önkormányzattól, jegyzői kérésre folyamatosan takarítja a földjét. Az önkormányzattal eddig nem sikerült megegyeznie, annak ellenére, hogy a település önkormányzatának vízlevezetőin keresztül jutnak be az állatok az ő területére is. Elmondta: neki is rengeteg kárt okoztak az állatok, feldúlják a földjét.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője kijelentette: kárt okozó vaddisznók megjelenéséről érkezett hozzájuk bejelentés. Andornaktályán megadták a kilövési engedélyeket, így a település belterületén augusztus végéig a hivatásos vadászok bármikor kilőhetik a kertekbe jutó vadakat.

Vámosi László, Andornaktálya polgármestere nem kívánt válaszolni kérdéseinkre.

A Városgondozás Eger Kft. a közterületeken álló vadgesztenyefák védelme érdekében permetezést végez.

A vegyszeres védekezést - a rajzások figyelembe vételével - 2012. június 27-e és július 6-a között, az éjjeli órákban (22.00 – 3.00 óráig) végezzük, időjárási tényezők függvényében.

A gesztenyefák védelmében felhasználandó szerek (Topas 100 EC, Dimilin 25 WP, Silwet) vizekre igen, méhekre nem veszélyesek, élelmezés-egészségügyi várakozási idejük 18 nap, munka-egészségügyi várakozási ideje nincs

A vegyszeres beavatkozás időpontjában az érintett helyszíneken, gesztenyefák közelében lehetőleg ne tartózkodjanak, a fák alá ne parkoljanak és a fák közvetlen környezetében lakók éjjelre zárják be az ablakaikat.

Bíznak a kormánypártiak Sós Tamásban? A kormány befogadta Mesterházy Attila és heves megyei MSZP első emberének azon módosító indítványát, amely kimondja, hogy ”a nyugellátást havonta, a magyar törvényes fizetőeszközben kell folyósítani”.

Az MSZP elnök-frakcióvezetőjének és szakpolitikusának kezdeményezése megakadályozza, hogy a kormány önkényesen átírja a nyugdíjkifizetés mai szabályait, például úgy, hogy a jövőben a nyugdíjak egy részét is Erzsébet-utalványban fizethesse – áll a megyei szocialisták közleményében.

"A javaslat elfogadása az MSZP nyugdíjvédő politikájának sikere. A teljes győzelem ugyanakkor még messze van, hiszen a nyugdíjrendszer szétverését, a rokkantnyugdíjak, a szolgálati nyugdíjak vagy bármilyen más nyugdíj elvételét továbbra is elfogadhatatlannak tarjuk. Emellett továbbra sem tudjuk, hogy a nyugdíjrendszerben történt pusztítás után milyen modellt kíván bevezetni a kormány; képes-e a nyugdíjak értékállóságát és fedezetét garantálni? A Magyar Szocialista Párt, ahogy eddig, úgy a jövőben is azon lesz, hogy határozott gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseivel megvédje a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat” – hangsúlyozzák.

Fotó: MTI

A bükkszéki főzőversenyre a határon túlról is érkeztek polgármesterek, jövőre – az ígéretek szerint – a lengyel testvérváros is benevez.

Bázakerettye polgármestere, Iványi László és csapata lett a nyertes a polgármesterek bükkszéki főzőversenyén. A zalai csapat krumpliprószába – a palóc vidéken közismertebb nevén: tócsniba – csomagolt marhapörköltjével érdemelte ki az első helyezést. A közönségdíjat a vajdasági Horgos település vitte el ízletes pinci dámszarvas-pörköltjével. Nekik, és minden résztvevőnek gratulált a rendezvény védnöke, Horváth László is, aki lóháton érkezett a rendezvényre.

A Bükkszéken immáron nyolcadik alkalommal megrendezett Polgármesterek Bográcsfőző Versenyén csaknem harminc település csapata mérte össze főzőtudományát, akik nemcsak a környező községekből, hanem az ország számos megyéjéből, sőt még a Felvidékről és a Vajdaságból is érkeztek. Ismét aktív részese volt a megmérettetésnek a Borsod megyei Hét polgármestere, aki a tavalyi év győztes kecskepörkölt-receptjével szállt újra csatába, valamint a közkedvelt hegyeshalmiak is jelen voltak, akik már számos alkalommal nyerték el a közönségdíjat főztjükkel.

A verseny idei mottója: vidéken is lehet fantasztikus ételeket főzni. Zagyva Ferencné, Bükkszék vezetője arra szerette volna ráirányítani a figyelmet, hogy a fényűző nyaralások helyett itt az ideje, hogy egyre többen látogassanak el olyan hazai kistelepülésekre, ahol a jó levegő mellett módjuk van megismerni a friss, helyi alapanyagokból készített tájjellegű ételeket is.

Forrás: HEOL

Az országos tendenciának megfelelően Heves megyében is jelentősen romlik a foglalkoztatottak helyzete számukat, és bérüket tekintve.

A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint ez év áprilisában a nyilvántartott munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva országosan 12,5%, míg Heves megyében sokkal magasabb, 15,7%.

A fizikai foglalkozásúak száma 3,3%-kal bővült, a szellemieké 1,4%-kal csökkent. Az álláskeresők fele nő. Jelenleg Heves megyében 22 ezer embernek nincs munkája, és ők csak a nyilvántartottak száma.

A nettó keresetek országos átlaga az idei első negyedévben 141 800 forint volt, míg Heves megyében csupán 110 700 forint. Ez az országos átlagnál 22%-kal kevesebb.

A mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzete közel 10 százalékkal romlott 2012 első negyedévében. Az utóbbi 10 évet tekintve idén várható a legrosszabb év a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszámát tekintve. Az MSZP kéri, hogy a kormány legalább szeptember 1-re hozza előre a területalapú uniós támogatások igénylését, hiszen ez az egy forrása van a gazdáknak.

A régió és ezen belül Heves megye is az építőipar területén bukott a legtöbbet a tavalyi és az idei évben is. Az építőipari vállalkozások teljesítménye a felére esett vissza, 2011-ben 54 százalékkal maradt el a 2010-es teljesítménytől.

Csak azok a beruházások kezdődtek el, melyeknek pályázata az előző, szocialista kormányok alatt lett odaítélve, a FIDESZ-KDNP azonban már az Új Széchenyi Terv fejlesztéseiként tartja számon ezeket.

Ma Heves megyében jóval kevesebb embernek van munkája ma, mint 2010-ben. Megyénkben nincsenek munkahelyteremtő intézkedések. A kis- és középvállalkozások szenvednek, több cég szűnik meg, mint amennyi létrejön.

A közfoglalkoztatás – jobb, mint a semmi – de nem rendszeres munka, hanem a segély alternatívája. Rendkívül ellentmondásos a közmunkaprogram, tele feszültséggel a megvalósítása. A sok helyen négy órában dolgozók 23 ezer 500 forintot kapnak. Ennyiből senki sem tudja eltartani a családját. A négyórások bére a munkába járás költségeit sem fedezi. A tapasztalatok szerint a közmunkásokat „szabadon viszik” beruházásokon történő munkára például Dél-Hevesben.

            Godó Lajos                                        Dr. Sós Tamás

         Heves Megyei Agrártagozat                 Országgyűlési képviselő

                                      MSZP                                                 MSZP

Elkezdődött a megyeszékhelyet és az M3-as autópályát összekötő útszakasz, az M25-ös út kiépítése. Az útszakasz megépítésének ügye már évek óta húzódik, a megvalósulás azonban ez idáig váratott magára. Június első heteiben kezdték meg a munkálatokat, októberre ígérik a befejezést.

Évek óta ígérik a szakasz megépülését, azonban a építés mind idáig csak álom volt. Pedig a térség jövője az út létrejöttén múlik. Most azonban megkezdődhet az Egert és az M3-as autópályát közvetlenül összekötő út első szakaszának a kiépítése - jelentette ki Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki biztos.

A Füzesabony és Maklár közötti útszakaszt június elején kezdték el kibővíteni, a közel 2600 méteres részen burkolat fejújítást, illetve kiszélesítést fognak végezni. A napokban már elkezdték a cserjék illetve a fák kivágását az út mellől. A későbbiekben ezeket pótolni fogják, közel 300 fát illetve 1500 cserjét fognak az út mellé telepíteni. Az útszakaszra több mint 400 millió forintot fordít a kormány. A tervek első felét október közepére készítik el.

A második szakaszban egy 10 km-es rész fejlesztését tervezik. Erre közel 9 milliárd forint forrást különítettek el. A második beruházás Andornaktálya, Maklár és Nagytálya község kikerülését biztosítja.

Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki biztos arra kérte a kormányzatot: minél hamarabb biztosítsák a költségeket, hiszen a térség jövője ezen a fejlesztésen múlik. Egri honatyaként szorgalmazta az Országgyűlésben a második szakasz beruházásának elkezdését, rögtön az első rész befejezése után.

Habis László, Eger Város polgármestere elmondta: a mellékvonalakon való fekvés óriási probléma a térségben. Már 30 évvel ezelőtt is voltak tervek az útszakasz kiépítésével kapcsolatban, azonban azok az álmok szintjén maradtak. Ez a  fejlesztés számos pozitívumok hordoz magában: mind a lakosságnak, mint a turizmusnak kedvez a szakasz megépülése.