Belföld

Az igazi az lenne, ha a lakosságnak lehetősége lenne közvetlenül választani az államfőt. Az MSZP a rendszerváltáskor képviselt álláspontjához visszatérve azt javasolja, hogy az emberek közvetlenül választhassanak köztársasági elnököt.

A szocialista párt öt párti egyeztetést javasol. Elvárjuk, hogy az államfőjelölt bírja a lakosság széleskörű támogatottságát. Kifejezze a nemzet egységét, köztiszteletben álló, pártok feletti, nemzetközileg elismert és fedhetetlen személyiség legyen.

Az államfő nem lehet narancsos pártkatona, nem lehet Orbán Viktor íródeákja. Tartsa be a demokrácia írott és íratlan szabályait, támogassa az euróatlanti integrációt. Szuverén, konszenzuskereső – és teremtő személyiség legyen.

Ezért az MSZP az alaptörvény módosítását kezdeményezi annak érdekében, hogy az államfőt ne kétharmados, hanem négyötödös többséggel válassza az Országgyűlés. Azt is elfogadhatónak tartjuk, ha a Fidesz vállalja, hogy jelöltjét nem kétharmaddal, hanem négyötöddel jelöli.

Az MSZP közvetlenül is várja helyi irodájában, személyesen és e-mailben a választópolgárok javaslatait a köztársasági elnök személyére vonatkozóan.

A kormányzó pártok az alaptörvényben a létszám felemelésével megfosztották a demokratikus ellenzéket a jelölés jogától.

Az MSZP sem egyedül, sem a demokratikus, ellenzéki pártokkal együtt sem tud hivatalosan elnökjelöltet ajánlani, mivel az új Alaptörvény a korábbi ötven helyett 78 képviselő támogatottságához köti az államfőjelölést.

Háttér információk szerint, Orbán Viktor és körei el sem tudják képzelni, hogy független államelnök legyen. Legesélyesebb a posztra Kövér László, Áder János és Szájer József.

Az elfogadhatatlan, hogy a jelöltet egyedül Orbán Viktor válassza ki.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

A Heves megyei szocialisták az alábbi közleményt adták ki: 

 "Egyes térségeket büntetnek, politikai bosszút állnak az ott élő embereken” – ezekkel a mondatokkal minősítette a Bajnai-kormány 24 vasúti mellékvonal bezárására vonatkozó döntését 2009-ben Fónagy János, jelenlegi fejlesztési államtitkár.

Akkor tehát ma is beszéljünk politikai bosszúról, amikor az Orbán-kormány országosan 412 vonatjáratot szűntet meg április 15-vel kezdődően? Ráadásul ebben benne van a kampányígéretek szerint (és csak részben teljesített) újranyitott 11 mellékvonal is. "

"A járatelvonás súlyos mértékben érinti Heves megyét, ahol 48 vonat szűnik meg két héten belül, az Eger-Szilvásvárad vonal például teljes egészében.

Érdekes ellentét ez annak fényében, hogy Horváth László, Heves megyei kormánymegbízott „lovas paradicsomot” álmodott Szilvásváradra, azt viszont nem lehet tudni, hogy a turisták – így is, és – a megnövekvő turisztikai attrakcióknak köszönhetően, mivel fognak eljutni például Szilvásváradra, vagy Bélapátfalvára, hiszen az Agria Volán sem tud több járatot indítani.

Ugyancsak kérdéseket vet fel, hogy ebben a helyzetben hol vannak a vasúti szakszervezetek, akik 2009-ben és 2010-ben a sztrájkformák egész tárát merítették ki, jóval kevesebb elvonás miatt, vagy hol vannak az Egerben akkoriban tiltakozó helyi politikusok. Habis László 2009-ben még azon az állásponton volt, hogy „Egernek fontos a vasút megléte, amit nem leépíteni, hanem fejleszteni kellene”. Az MSZP kéri Habis Lászlót, hogy tegyen fel olyan kérdést a Parlament falai között, hogy a mostani járatelvonás megfelel-e minden jogszabálynak.

Gaskó István (VDSZSZ) szerint eddig minden kormány megpróbálkozott az IMF nyomására a közösségi közlekedésből forrásokat kivonni, ám szakszervezeti vezető úgy véli, ebből semmi jó nem sül ki, így nem lehet megtakarítani. A bezárás azonban két héten belül életbe lép, sztrájkról pedig még szó sem esett.

Ezzel szemben a kormány arcátlan szemfényvesztéssel próbál kibújni a felelősség alól, amikor Völner Pál Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára úgy nyilatkozik: „Szó sincs vasúti vonalbezárásról, az április 15-i menetrendváltozásban összehangolják a közösségi közlekedést, kiszűrik a párhuzamosságokat, az utaslétszámhoz igazítják a járatokat, hatékonyabban használják fel a közpénzeket.”

Habár a kormányzati kommunikációs füllentő gépezet ma is működik, ez mit sem változtat azon, hogy egész térségeket vágnak el a közlekedés lehetőségétől, és az A-ból B-be történő eljutástól.

A Heves megyében megszűnő további vonatok:

• Kál-Kápolna-Kisújszállás között 11 vonat szűnik meg.


• Vámosgyörk-Gyöngyös vonalon 8 vonat szűnik meg.


• Hatvan-Somoskőújfalunál 7 vonat szűnik meg.


• Vámosgyörgy-Újszász (Szolnok) között 6 vonat szűnik meg.


• Budapest-Hatvan-Sátolaljaújhely között 2 vonat szűnik meg.

Dr. Nagy Imre                              Pál György

Megyei frakcióvezető                   Városi képviselő

                       MSZP                                      MSZP

A Heves Megyei Intézményfenntartó Központ a 2012. január 1-jétől a fenntartásában működő közoktatási intézmények vezetői feladataira pályázatot írt ki. A pályázatok elbírálását követően Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetőjének javaslatára - Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott egyetértésével - az oktatásért felelős miniszter hagyta jóvá a kinevezéseket.

 A vezetői megbízás határozott időre, 2012. április 1-től 2017. július 31-ig szól.

A kinevezett vezetők:
Schmidt Istvánné, Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézmény
Muraközy Andrea, Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon
Hornyeczki Lászlóné, Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Diákotthon
Nagyné Panthó Zsuzsanna, Heves Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Egységes Pedagógia Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató
Hargitai Géza, Kocsis Albert Zeneiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Sinka Istvánné, József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Pocsai Zsuzsanna, Benedek Elek Általános Iskola és Szakiskola
Ványi Lászlóné, Lesznai Anna Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Szakiskola
Daru Éva Katalin, Petőfi Sándor Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Szakiskola

A Heves Megyei Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő szociális és gyermekvédelmi intézmények esetében a vonatkozó jogszabály lehetőséget adott arra, hogy ne írjon ki vezetői pályázatot a fenntartó. Benedek István, a HMIK vezetője az igazgatói megbízásokat az eredeti kinevezések alapján hatályában fenntartja.
A megerősített vezetők:

Dr. Jungné Richter Judit, Heves Megyei Gyermekvédelmi Központ
Haraszti Mónika, Vámosgyörki Idősek Otthona
Horváth Gabriella, Hatvani Idősek Otthona
Farkasné Horváth Magdolna, Csányi Idősek Otthona
Farkasné Minczér Éva, Egri Idősek Otthona
Tóth Erzsébet, Bélapátfalvi Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete
Tatai Edina, Füzesabonyi Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona
Tóth Teodóra, Parádi Idősek Otthona

Az Andornaktályai Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézetében a korábbi igazgató lemondása miatt kellett új pályázatot kiírni 2012. februárban az intézményvezetői posztra. Az intézet 2012. április 1-jén kinevezett igazgatója: Nyerges Tiborné.

A NAV tájékoztatása szerint a családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti, melyet az erre jogosult magánszemély az eltartottak számának figyelembe vételével, a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet.

Összege a tavalyi évhez hasonlóan – az eltartottak számától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.

Fontos változás 2012-től, hogy kedvezményezett eltartottnak már nem csak az a gyermek minősül, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, hanem az is, aki után a magánszemély családi pótlékra jogosult. Ez azt jelenti, hogy 2012-től az is érvényesítheti a családi kedvezményt, akinek jár a családi pótlék, de valamilyen oknál fogva nem veszi azt igénybe.

Hasonlóképpen módosult az eltartott fogalma is. 2012-től az a személy minősül eltartottnak, aki a családi pótlék megállapításánál figyelembe vehető, függetlenül attól, hogy az ellátás megállapítására, illetve folyósítására ténylegesen sor került-e vagy sem. (Például, egy
önálló jövedelemmel nem rendelkező nappali tagozatos főiskolai hallgató abban az esetben is eltartottnak minősülhet, ha középiskolás testvére után nem igényelnek családi pótlékot.)

2012. január 1-től, ha a családi pótlékra saját jogán jogosult, illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély nem érvényesíti saját maga után a családi kedvezményt, ezt csak a vele közös háztartásban élő hozzátartozója teheti meg. (2011-ig vele közös háztartásban élő személyt említ a törvény, tehát korábban az nem volt feltétel, hogy az illető egyben hozzátartozó is legyen!)

A családi kedvezménnyel kapcsolatban bővebb tájékoztatás kérhető telefonon a NAV Általános Tájékoztató Contact Centerén (06-40/42-42-42) keresztül.

A magyar állami erdőgazdaságok területein a közelmúltban 99 tűzeset pusztított, több mint 1300 hektáron. Az oltásban összesen 640-nél több erdőgazdasági dolgozó vett részt.

Az elszenvedett kár összege már meghaladja az 58 millió forintot, noha a nagyja még nincsen felmérve. Odaveszett élő növényzet, előkészített tűzifa, erdei építmények (vadetetők, kerítések, magaslesek, egyéb berendezések) sora. Mindezeken fölül veendők számításba a tűzoltóság munkatársai, eszközei, költségei.

Az állami erdőgazdaságok szívesen látnak minden kirándulót, erdőlátogatót. A kényelmüket szolgáló erdei infrastruktúrát (sétautakat, melegedőket, kilátókat, egyebeket) a saját költségükön építették és tartják karban.

Az erdőgazdaságok nagyon szépen kérnek minden erdőlátogatót, hogy a mostani szárazságban, különösen a széljárta helyeken, semmiképpen se gyújtsanak tüzet! Egyetlen eldobott cigarettavég is sok millió forintnyi kárt tud okozni, ráadásul az élő természet gyógyulása akár évtizedekig is eltarthat!

Az erdő közvagyon, óvjuk, védjük mindannyian!

Projektzáró rendezvényéhez érkezett pénteken a helyi TDM szervezet fejlesztését szolgáló program, melyet közel ötven millió forintos Európai Uniós forrásból valósítottak meg.

Fontos, hogy Eger képes volt az országban elsőként létrehozni egy ilyen együttműködést- emelte ki Habis László Eger polgármestere. A város közel száz éve dolgozik azon, hogy a látogatottságát növekedje. A rendszerváltás után Egerben volt először Tourinform iroda és később itt létesült elsőként Idegenforgalmi hivatal is. Vannak konfliktusok és viták, de helyes úton járunk- fogalmazott a polgármester. Tavaly közel 350 ezer vendégéjszakát töltöttek Egerben a turisták, és a kirándulók forgalma megközelítette az 500 ezret. Benne voltunk a 10 leglátogatottabb városok rangsorában. A cél az, hogy az átlagos 2,6 eltöltött napot növeljük. A TDM szervezet létrejötténél az volt a elhatározásunk, hogy összevonjuk a turizmusban érintett szolgáltatókat és szervezeteket. A részvevők együttműködésre vannak ítélve. Ez a siker kulcsa- hangsúlyozta Habis László.

A projektzárón Pataki Zsuzsanna a Művészetek Háza Kht. ügyvezető igazgatója ismertette az elmúlt másfél év eredményeit, a fejlesztéseket, képzéseket és a szervezet eddigi tevékenységeit.

Forrás: Egriszín

Csütörtökön az egri kormányablakba látogatott az Eszterházy Károly Főiskola hallgatóinak egy csoportja.

A közjogon belül államigazgatási ismeretek elsajátításával is foglalkozó hallgatók dr. Hepp János ügyfélszolgálati osztályvezető segítségével általános tájékoztatást kaptak a kormányhivatal szervezetéről, ezen belül a kormányablak működéséről. Megismerték az integrált ügyfélszolgálat munkaszervezetét, alapelveit és célját, s azokat az ügyköröket, amelyekkel kapcsolatban érdemes felkeresni a Klapka Gy. u. 9. szám alatti irodát.

A kormányablakok fejlesztésével és jövőjével összefüggésben szó esett a járási hivatalok kialakításáról, az ott létesítendő újabb kormányablakokról és az egyablakos ügyintézésről. Az érdeklődők végül kérdéseket tehettek fel és megtudták azt is, miért érdemes időnként ellátogatni a www.kormanyablak.hu internetes címre.

A tervek szerint húsvétra újra mutatja az időt az egri bazilika toronyórája, amely két éve romlott el - hívta fel a figyelmet a főszékesegyház plébánosa.

A felújításhoz szükséges 2,5 millió forint egy jótékonysági koncert bevételéből, illetve a hívek és vállalkozók adományaiból származik - közölte Csizmadia István.

Mint elmondta: a munkálatok során kicserélik magát az óraszerkezetet és a két tornyon található 6 számlapot. A régi mutatók azonban megmaradnak, azokat csak felújítják.

Hangsúlyozta, hogy a rekonstrukciót nem csupán a technikai és esztétikai szempontok indokolják. Eger ugyanis vonzó turisztikai központ, és a városba látogatók nem értik, hogy miközben minden kis faluban működik a toronyóra, a főegyházmegye központjában miért nem - magyarázta a plébános.

MTI

Tájékoztatjuk minden kedves ügyfelünket, hogy 2012. március 24-én szombaton 8.00 órától 16.00-ig lesz az Eger Vidék Kincsei Nonprofit Kft. irodájában ügyfélfogadás.

Nagy István

ügyvezető sk.

Forrás Eger Vidék Kincsei Nonprofit Kft. (www.egervidekkincsei.hu)

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási rendszerben.

Három hónapja a Fidesz egyetlen lapon hozta nyilvánosságra a koncepciónak csúfolt járási rendszer kialakításának tervezetét.

168 járási kormányhivatalt kívánnak kialakítani, ebből Heves megyében lesz hét, Fidesz-KDNP politikusokkal az élen. Azóta sem folytatnak érdemi egyeztetést az ügyben.

A járások zömében a jegyzők, körjegyzők államigazgatási feladatait veszik át, a fakivágástól az anyakönyvvezetésig.

Az utolsó közösségszervező erőt, az önkormányzatokat verik szét. A választott önkormányzatok saját településük életébe egyre kevésbé tudnak beavatkozni. Mindez a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálja.

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé és időigényesebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási központba történő beutazással. A Fidesz lemond a vidék Magyarországáról, hiszen nem csak az ügyintézés, hanem az utazás és annak feltételeit is korlátozza a kormány (vasúti járatok megszüntetésével, az üzemanyagár folyamatos emelkedésével). Az Orbán-kormány vizesárok mögé zárja 4 millió létminimum alatt élő – köztük több millió – vidéki polgártársunkat.

Kormánypárti politikusoknak az MSZP 12 kérdést kíván feltenni, ezekre adjanak választ, mielőtt bármilyen döntést hoznak.

1. Mitől lesz hatékonyabb a járási rendszer, mint a mostani?

2. Mennyibe kerül az átalakítás? (Követeljük a hatásvizsgálatok nyilvánosságra hozatalát!)

3. Mit jelent az átalakítás a szolgáltatást igénybe vevő állampolgárok számára?

4. Mit jelent az átalakítás az önkormányzatok számára?

5. Pontosan mi lesz a járási hivatalok feladata? Milyen állami feladatok, hatósági hatáskörök és milyen önkormányzati feladatok kerülnek a járásokhoz?

6. Mi lesz a jól működő kistérségekkel?

7. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak a közszolgáltatások szervezésében - különös tekintettel a közoktatás irányítására, az intézmények fenntartására, működtetésére?

8. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak az önkormányzatok felügyeletében?

9. Mi lesz az okmányirodákkal?

10. Kikből áll majd a járási hivatalok személyzete?

11. Politikus vagy szakember vezeti majd a járási hivatalt?

12. Az államigazgatásin kívül milyen egyéb (gazdasági, tervezési, kulturális stb.) funkciót szánnak a járásoknak?

Ezek azok a kérdések, amelyeket még most, az előkészítés fázisában kellene tisztázni.

            Török Zsolt                                                    Dr. Sós Tamás

               Szóvivő                                               Országgyűlési képviselő

                MSZP                                                               MSZP