Belföld

Országos hideg rekordok helyszíne Zabar, Nógrád megye legkeletibb részén fekvő falva. Az eddig itt mért legalacsonyabb hőmérséklet -31,9 C volt.

A falu és a környéke minden évben hideg rekordokat dönt.  Zabar egy olyan felszíni mélyedésben, fagyzugban helyezkedik el, amelybe minden oldaláról beáramlik a levegő. Ennek a tulajdonságának köszönhetően már több mint negyvenszer mérték itt a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban.
A hideg időjárás itt már kora ősszel elkezdődik, a hőmérséklet egy őszi hajnalon akár a mínusz 6-8 fokot is elérheti.

Szerdán reggel 7 óra környékén -19C körüli hőmérsékletet átlagosnak ítélték meg az ott lakók. Mindenki felkészülten várja a hétre várható hideg időt, ki fával, ki gázzal próbál meleget varázsolni otthonába.

A faluba néhány éve már meteorológiai mérőállomást is telepítettek, így hivatalossá vált az, amit a helyiek eddig is tudtak, miszerint a településen jóval hidegebb van, mint az ország más részein. Ezt a nagy hideget jelképezi az a hópihe, amelyet a falu címerében helyeztek el, utalva a nagymértékű fagyokra és a hidegrekordokra.

Az idősebbek elmondása szerint az utakat rendszeren takarítják, ha nagy hó esik, így nem hinnék, hogy bármilyen fennakadás lenne majd az élelmiszer vagy esetleg a személyszállításban.

Eger önkormányzata átalakítást és férőhelybővítést tervez a fenntartásában működő Idősek Berva-völgyi Otthonában.

A fejlesztést, és annak részeként egy 20 főt befogadó új szárny építését, és demens részleg kialakítását a város az „Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése” című pályázati program keretében tervezi.

A jelenleg is működő idősek ápoló-gondozó otthona 50 férőhelyes, ám jelen állapotában már csak 40 fő elhelyezésére alkalmas, igen szűkös körülmények között. A gondozottak életkorának előrehaladtával egyre több a szellemi leépülésben szenvedő, demenciával küszködő lakó. A számukra biztonságot nyújtó, elkülöníthető gondozási részleg egyelőre hiányzik az intézményből.

A korszerűsítést követően - terveink szerint - 40 fős egység marad a meglévő ingatlanban, és egy új épületszárny létrehozásával 20 férőhelyet alakítunk ki. Az ide kerülő lakók elhelyezésére nyolc egyágyas, és hat, két főt befogadó szobát alakítunk ki. Emellett közel 40 m2 alapterületű társalgó-foglalkoztató helyiséget is tartalmaz a terv, amely terem mobil fallal szükség esetén két részre választható.

A bővítés hasznos alapterülete összesen kb. 400 nettó m2. A pályázható összeg 180 millió Ft, és ehhez nem kell önerőt biztosítani. A korszerűsítésre 2012. február 13-ig nyújtható be a pályázat. Siker esetén - az építés költségei mellett - megközelítőleg 20 millió Ft összegű eszközbeszerzéssel javulnának az intézményben az elhelyezési, gondozási körülmények, s a későbbiekben legfeljebb kétágyas szobák állának minden lakó rendelkezésére.

Több utat is kamionok, teherautók zártak el a mai hóesésben. Egy keresztbe állt jármű miatt órákig nem lehetett közlekedni a Bükkszék és Pétervására között: az úton rekedt autók megpróbáltak kitolatni. Később a forgalmat a helyi polgárőrök elterelték a területről. A környéken mindenhol veszélyesek voltak az utak.

Rövid időre megbénult a 24. sz. főút forgalma is Egerbakta és Sirok között.

Az adóhatóság 2011. november 15-től december 31-ig terjedő időszakban, a kereskedelmi forgalom várható növekedésére tekintettel összehangolt ellenőrzéssorozatot folytatott, melynek során az adóigazgatóságok adóellenőrei és végrehajtói pénzügyőrökkel, rendőrökkel, valamint a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveinek munkatársaival közösen léptek fel az adókikerülő magatartásformák ellen.

A fókuszban a bevásárló központok, piacok, vásárok, közterületek, rendezvények álltak, ahol hétvégi, délutáni, éjszakai időpontokban is megjelentek a revizorok. Kiemelt figyelmet fordítottak a jövedéki termék-forgalmazás, valamint a fenyőfa árusítás szabályszerűségének vizsgálatára. Jellemzően a nyugta-, számlaadási kötelezettség betartásának, a forgalmazott árucikkek eredetének és a foglalkoztatás szabályszerűségének ellenőrzésére került sor, de a játékgépek, pénznyerő automaták működtetését is érintették a revíziók.
Az Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság munkatársai a régió három megyéjében, 85 különböző helyszínen közel 700 vizsgálatot folytattak le, számos alkalommal a társhatóságokkal közös akció jellegű, egy területre, vagy egy eseményhez kapcsolódó koncentrált hatósági fellépés keretében.
A vizsgálatsorozat tapasztalatai alapján a foglalkoztatottak bejelentése tekintetében javult az adózói fegyelem, ugyanakkor a lefolytatott nyugtaellenőrzések harmadában került megállapításra valamilyen mulasztás. Változatlanul érvényes, hogy az ünnepekhez közeli napokon, főként a délutáni időpontokban és hétvégén az átlagosnál nagyobb gyakorisággal érhető tetten szándékos jogsértés.
A feltárt hibák, hiányosságok 19 millió Ft-ba kerülnek a mulasztást elkövető vállalkozóknak, emellett 11 üzlet 12 napos lezárását is elrendelte az adóhatóság. A szándékos adókikerülők a szankciókon túl utólagos ellenőrzésekre is számíthatnak. – tájékoztatta szerkesztőségünket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága.

Eger város legnagyobb adózóinak hagyományos fogadását tartották hétfőn délután a Városháza dísztermében.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek, az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók együttesen biztosítják. A helyi adókból származó bevételek az önkormányzat saját bevételét növelik, abból állami elvonás nincs. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, talajterhelési díj, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illetik meg. Adóügyekben keletkezik a Polgármesteri Hivatal ügyforgalmának harmada.

A helyi adóztatás immár 20 éve működik, hiszen 1991. évtől a régi „tanácsi adókat” felváltotta az önkormányzati rendszer felállásával a helyi adók intézményrendszere, mely anyagi erőforrásokkal látta el a településeket. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosították és biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. A törvények keretei között - továbbra is - a megyei jogú város közgyűlése dönt a helyi adók (építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) fenntartásáról, az alkalmazott adómértékről, kedvezményekről és mentességekről.

A hivatal saját bevételei között majd 75%-ot ért el a helyi adókból származó forrás. A tavalyi évre 3.563,8 millió Ft adóbevételt tervezett Eger önkormányzata, s ez 349 millió forint többlettel teljesült, vagyis összességében minden idők legjobb adóbevételi évét zárhattuk.

Összes bevétel: 3.912 millió forint volt, ebből 84%-ot a gazdálkodók fizették, a háztartások 630 millió forinttal járultak a város költségvetéséhez. Ezek a helyi adóból származó pénzek elsődlegesen az egri közszolgáltatások kiadásait egészítették ki. Örvendetes, hogy 2011. évben 383 millió forinttal nagyobb összeg érkezett az adószámlákra, mint a megelőző 2010. évben.

Az önkormányzati bevételeken belül továbbra is meghatározó az iparűzési adó túlsúlya. A megyeszékhely önkormányzati (helyi és egyéb más adók, díjak) adóit négy fő szempont szerint lehetett csoportosítani:

-  az ingatlanokat terhelő helyi adók (befolyó bevétel: 18,6%),
-  a vállalkozási tevékenység végzése után fizetendő iparűzési adó (68%),
-  az idegenforgalmi adó (2,8 %),
-  átengedett adók (gépjárműadó, más díjak, bírságok stb.10,6%).

A helyi iparűzési adóban a mikro-, kis és középvállalkozások részére fenntartotta az önkormányzat a kedvezményes adózás lehetőségét, így ők a számított iparűzési adóból 50%-os adókedvezményre jogosultak, azaz a 2%-os mérték helyett, valójában 1%-os mértékkel fizetik adójukat, ha éves adóalapjuk nem éri el a 2,5 millió forintot. Az önkormányzati kedvezményben részesülő adózói kör jelentős, a vállalkozások 64,3%-át (4 795 vállalkozás) érinti. Ők egyébként többnyire egri vállalkozók, kereskedők.

Örvendetes, hogy a múlt évhez képest a megyeszékhely adóerőképessége 112%-kal (193,7 millió forinttal) nőtt, köszönhető ez elsősorban a város ipari gerincét jelentő külföldi tulajdonú vállalkozásainak. Összességében is emelkedett az adóalap, hiszen míg tavaly a bevallásokban feltüntetett érték 109,6 milliárd forint volt, úgy most ez 122,3 milliárd forint, azaz 12,7 milliárd forinttal nőtt az iparűzési adó alapja.

Eger mindig is híres volt idegenforgalmáról és az idén ismét a leglátogatottabb 10 magyar település között található. A településen üdülési célzattal tartózkodók idegenforgalmi adót fizetnek, amit az állam normatív hozzájárulással kiegészít. Az Egerben eltöltött vendégéjszakák száma 28 ezer nappal meghaladta a 2010-es év számadatait. Ennek eredményeként 15,4 millió forinttal nőttek az adóbevételek, aminek 165 millió forint üdülőhelyi normatíva hozadéka is lesz.

Napjaink informatikai "slágere", az elektronikus ügyintézés. 2011. év egyik meghatározóbb intézkedése az volt, hogy az önkormányzati adóhatóságunk is elektronikusan fogad adóügyeket. A hivatalban a legtöbb ügy az adóigazgatásban keletkezik, így ennek megvalósítása szinte minden egri polgárt és a megyeszékhelyen működő vállalkozást kedvezően érinthet.

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy segítsük az adózók önkéntes jogkövetését és adófizetését, ezért a város honlapján széleskörű tájékoztatást adunk az ügyek jogszabályi hátteréről. Itt megtalálhatóak a változások magyarázatai, indoklásai is. Nagy örömünkre egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy feliratkozzanak elektronikus hírlevelünkre, melyben felhívjuk ügyfeleink figyelmét minden fontosabb változásra és közelgő határidőre.

A kormány szerint előrelépést jelenthet a hétfőn bejelentett Darányi Ignác Terv, amely az Orbán-kormány agrárterületére vonatkozó terveit tartalmazza.
Az MSZP szerint azonban üres ígéretekkel van tele ez a terv is, mint a kormány számos más területen bejelentett intézkedése is.
-    Kockáztatják az európai uniós támogatások lehívását, hazai forrás pedig szinte alig van előirányozva a Darányi Ignác Tervben – kezdte pénteki egri, Gőgös Zoltánnal, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnökével és Godó Lajossal, a megyei Agrártagozat vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Sokat elárul a kormány által bemutatott Darányi Ignác Tervről, hogy a bemutatást követően lemondott a tárca államtitkára – ecsetelte a hét eseményeit Gőgös Zoltán – sőt, nem egyezik meg tartalmában és céljaiban a kormány Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiaként előadott anyaga a helyszínen elhangzott prezentációval. Az egyik a KKV-szektor fejlesztésére vonatkozik, a másik pedig a családi gazdaságok támogatását helyezi előtérbe – derült ki.
Az Országgyűlés mezőgazdasági szakpolitikusa elmondta továbbá: a Darányi Ignác Terv lényegében az előző, MSZP-kormány Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervének folytatása, ám csökkentett, nem számottevő források biztosításával.
-    Négy milliárd forintos keretet irányoz elő a terv például a fiatal gazdák támogatására, amelyre lényeges túljelentkezés várható majd, pályázati pénzt azonban csak körülbelül négyszázan nyerhetnek el ebből az összegből. Az MSZP- kormány ugyanerre, több mint húsz milliárd forintot szánt – tette hozzá Gőgös Zoltán.
További aggodalomra ad okot a politikus szerint, hogy a falugazdászok számát a felére csökkentették, ami szintén szembe megy a kormány terveivel.  A gyümölcstermelőket is magára hagyták a kárenyhítés terén.
-    Idegen tollakkal ékeskedik az Orbán-kormány a kistermelői rendelet újdonságként való bevezetésénél is, hiszen ez már 2010 elején megszületett, nem újdonság, ahogy a kisvágóhíd projekt sem. Alapvető kérdést vet fel, hogy KKV üzemekre, vagy családi birtokokra akarja szétszedni a kormány a termelést? Nem látszódnak a konkrét tervek, pedig nagy szükség lenne a helyzet tisztázására, hiszen 2014-től más szabályozás lesz érvényben az agráriumra – zárta tájékoztatóját Gőgös.
A Darányi Ignác Tervet Godó Lajos történelmi lépésként értékelte:
-    Orbán Viktor úgy avatta fel a Darányi Ignác emléktáblát hétfőn, hogy a mai napig nem terjesztették a Parlament elé az Vidékfejlesztési Stratégiát. Megbukott a kormány agrárcsapata is – hangzott el végül az MSZP Heves megyei Agrártagozatának elnökétől.

Országjáró körútja során, csütörtökön Egerbe érkezett Schmitt Pál köztársasági elnök és felesége Schmittné Makray Katalin. A Városháza előtt ellentüntetők és szimpatizánsok várták a vendégeket.

A fogadtatás igen zajosra sikeredett, mivel a város főterén  közel 30 főnyi csoport gyűlt össze, akik a jelenlegi kormány pártkatonájának nevezték  a díszvendéget. A helyi szocialistákhoz a Societas Baloldali Ifjúsági Mozgalom is csatlakozott.

A köztársasági elnök úr részt vett az ünnepi közgyűlésen, ahol mind a megye, mind a  város képviselői és vezetői megjelentek.

Habis László polgármester köszöntő beszéde után a frakció vezetők is felszólaltak. Dr. Nagy Imre Szocialista képviselő felhívta a figyelmet, míg ők itt bent a jó melegben ücsörögnek, sok ezren fáznak és nincs mit enniük.

Dr. Schmitt Pál beszédében elmondta, tisztában van a jelenlegi helyzettel, és köszöni, hogy kimerítő elemzést kapott. Véleménye szerint meg kell hallgatni a kisebbségben levőket is, ezt a történelem is sokszor igazolta. Hangsúlyozta: 250 oldalas beszámolót olvasott el a megyéről, így felkészültnek érzi magát. Nem csak a szépet, de  a problémákat is látja.

Míg a köztársasági elnök a politikai életben csatározott és a helyi munka lehetőségekbe és kisebb nagyobb cégek életébe kapott betekítést, felesége Makrai Katalin az oktatás és a kultúra területén ismerkedett Egerrel. Iskola látogatásokat tett, majd felkereste az egri Színházat, ahol részt vett a hamarosan bemutatásra kerülő Mohács című dráma próbáján.

A hatékonyan működő állam kialakítását segítő központi intézkedés alapján a Heves Megyei Kormányhivatal 2012. január 18-val létszámcsökkentést hajtott végre. Az álláshelyek leépítése a 885 fős engedélyezett létszámkeret 10 %-át érintette – mondta dr. Demeter András, a kormányhivatal igazgatója.

A létszámleépítés végrehajtása során a szakmai, gazdaságossági szempontok mellett olyan elvek is hangsúlyt kaptak, mint az aktív foglalkoztatottak jogviszonyának lehetőség szerinti megőrzése, a megyére jellemző feladat-specifikus tevékenységi körök zavartalan ellátása, a kormányhivatal szolgáltatási színvonalának megőrzése, valamint a 2012-ben megvalósuló hivatali feladatbővülések teljesíthetősége - nyilatkozta dr. Demeter András.

Az igazgató tájékoztatása szerint átgondolt, a kormánytisztviselők és a munkavállalók érdekeit is érvényesítő intézkedésekre törekedtek. Az elmúlt évben a kormányhivatal által képviselt takarékos és megfontolt humánerőforrás-gazdálkodásnak köszönhetően az álláshelyek csökkentése során mindösszesen 33 foglalkoztatott elbocsátása vált elkerülhetetlenné.

Az állam gondoskodni kíván a kényszerű intézkedések következtében elbocsátott alkalmazottairól, ezért a kormány haladéktalanul elindította a Karrier Híd Programot. Ennek célja, hogy az érintettek részére segítséget nyújtson a magánszférában történő mielőbbi elhelyezkedéshez, személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások biztosításával.

A leendő munkáltatók számára a program szociális hozzájárulási adókedvezményt biztosít. Az adókedvezmény mértéke, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 13,5 %-a, melyet egy éven át vehetnek igénybe a programhoz csatlakozó munkáltatók.

A Karrier Híd Programhoz legkésőbb 2012. február 29-éig lehet csatlakozni.

A Karrier Híd Programmal kapcsolatos további információkat a Karrier Híd információs portálon itt, illetve a kormányablakban lehet elérni.

Az államfő csütörtökön Egerbe látogat, és a főiskolára is elmegy, de előadást nem tart.

Schmitt Pál csütörtöki egri látogatásának programjában eredetileg szerepelt, hogy az Eszterházy Károly Főiskolán előadást tart a hallgatóknak. Ma a főiskola belső levelezőrendszerén megjelent egy üzenet - írja a Hír24 - mely szerint a csütörtök délelőtti, az alaptörvényről szóló előadás elmarad.

Az értesítés a Neptunon

Tisztelt Hallgatóink!

A Köztársaságelnöki Hivatal - tekintettel a hallgatók kötelezettségeire - úgy döntött, hogy dr. Schmitt Pál, köztársasági elnök, nem zavarja meg a vizsgaidőszakot (sem a vizsgákat, sem a felkészülést) az Alaptörvényről szóló előadásával.

Elnök úr ettől függetlenül meglátogatja intézményünket és személyesen is igyekszik meggyőződni arról, hogy az nemcsak a vidék, hanem a teljes hazai felsőoktatás egyik legjobb és legszínvonalasabb képzést és szolgáltatásokat nyújtó Főiskolája.

dr. Schmitt Pál és a Köztársaság elnöki Hivatal is eredményes és sikeres vizsgaidőszakot kíván Önöknek!

Az elnöki hivatal megerősítette, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök ellátogat az Eszterházy Károly Főiskolára, de a szokásos "rendhagyó osztályfőnöki órát más oktatási intézményben tartja", tekintettel a vizsgaidőszakra.

Forrás: HEOL

A Csendes-óceánba zuhantak a meghibásodott Phobos-Grunt orosz űrszonda darabjai vasárnap este. Az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkoszmosz korábban az Atlanti-óceánt jelölte meg a becsapódás helyeként.

Az előzetes prognózisokban gyakran változtatták a becsapódás lehetséges helyeit, mely végül Dél-Amerika partjainál érhetett földet. A különböző helyszínek megjelölése azzal magyarázható, hogy az eszköz hol lelassul, hol pedig felgyorsul a légkörbe jutva.
A Phobos-Grunt nevű űrszondát még november 9-én juttatták Föld körüli pályára egy kínai űrszondával együtt, hogy talajmintát vegyen a Phobosról, amely a Mars nagyobbik holdja, majd azt a Földre szállítsa.  Ismeretlen okokból azonban a szonda automatikája nem reagált a hajtómű-indítási parancsokra, így a kitűzött célját nem tudta teljesíteni.
A több mint 13 tonnás műszer visszatért a Földre, amely az alsó légkörben körülbelül 200 kilogrammos darabra égett el.
A korábbi becslések azt mutatták, hogy a világűrből visszatérő szonda Brazíliát és Közép-Európát átívelő pályán érkezik a Földre, keresztezve ezzel Magyarországot.  Nem tartották kizártnak az űrkutatók, hogy az űrberendezés akár Magyarországon is földet érhet, a becsapódás előtt a Letenye – Balaton – Ercsi – Jászberény – Nyíregyháza vonalat jelölték ki lehetséges helyszínként.
A sikertelen kísérlet több mint 5 milliárd rubelébe került Oroszországnak, illetve több mint 15 évig készültek erre a küldetésre.