Belföld

A gyenge jövedelmezőség, a hitelfelvételi nehézségek és a forráshiány is rontja az ágazat versenyképességét – hangsúlyozta csütörtökön dr. Kállay Miklós az egri szőlészeti-borászati konferencián. A borászattal összefüggő előadásokkal folytatódott csütörtökön a XII. Egri Szőlészeti-Borászati Konferencia. A résztvevők így egyebek mellett a magyar borászat versenyképességének javítása érdekében megteendő lépésekről is hallhattak. E téma előadója dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének igazgatója volt. – Szakmai oldalról vagy az eszközellátottság tekintetben a magyar szőlő-bor ágazatnak semmilyen lemaradása nincs a nyugati versenytársaihoz képest. A hátrányunk alapvetően gazdasági jellegű: a gyengébb jövedelmezőség, a forráshiány, a hitelfelvételi nehézségek, valamint a törvényi túlszabályozás az, ami rontja a versenyképességünket – jelentette ki a neves szakember. Rámutatott ugyanakkor: van bőven tennivaló, hiszen a szőlészet oldaláról elengedhetetlen a telepítések ésszerűsítésére, a fajtaösszetétel, illetve a piaci megjelenés átgondolására, továbbá az ehhez igazított borászati technológia kialakítására, hogy a lehető legjobb, de legalább is megfelelő minőségű bort lehessen előállítani. A marketingeszközök helyes alkalmazása nem kevésbé lényeges, hogy a hazai borászatok megerősíthessék pozícióikat a belföldi piacokon, a külföldieket pedig meghódíthassák. Dr. Kállay Miklós előadásában külön is kitért a borhamisítás kérdésére. Miként előrebocsájtotta, a ’80-as évek olaszországi metanol-, illetve az ausztriai glykol-botrány óta nemigen hallani más nyugati ügyekről, noha alighanem ott is tisztában vannak a „meg nem engedett eszközökkel”. Ezzel szemben itthon a törvény szerint ami nincs megengedve, az már hamisításnak számít, ráadásul minden ügyet azonnal nagydobra vernek, amivel inkább ártanak az ágazatnak, mintsem használnának. Az sem mellékes, hogy a törvényi előírásokon viszonylag könnyen lehet változtatni: ami az egyik nap még tilos, az másnap már szabályos lehet. Éppen ezért – mutatott rá – fontos lenne a kérdés árnyalása. Szóba került a zárjegy ügye is: mint hagsúlyozta, ennek visszaállítása nem lenne szerencsés, a minőségjavítással való összekötése pedig félrevezető.

Újra minisztériumi fennhatóság alá kerülnek a kutatóintézetek?

A megyénket is érintő kényes ügy a konferenciát szervező Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsa. Emlékezetes: a korábban minisztériumi fennhatóság alatt álló öt – egri, pécsi, badacsonyi, kecskeméti és tarcali – kutatóintézeteket pár éve különböző felsőoktatási intézményekhez csatolták. (Az egri így került a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolához.) Ez a lépés dr. Kállay Miklós professzor szerint nem volt szerencsés, hiszen maguk az egyetemek, főiskolák is forráshiányosak, a kényszerű takarékosság pedig a szakmai munka rovására megy előbb-utóbb. Mint ugyanakkor elmondta, a jelek szerint a politikai akarat már megvan atekintetben, hogy a kutatóintézeti hálózatot visszarendelik a Vidékfejlesztési Minisztérium alá, az ehhez szükséges pénz viszont még nem áll rendelkezésre. Bíztató viszont, hogy az erről folyó tárgyalások már ebben a félévben megkezdődhetnek.

Forrás: HEOL

Január 19. és 22. között immár 12. alkalommal rendezik meg Egerben a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet szervezésében a Károly Róbert Főiskola Gyöngyös és az Eszterházy Károly Főiskola Eger társszervezői tevékenysége mellett a bükki, a mátrai, a tokaji és az egri borvidékek Hegyközségi Tanácsai, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa segítségével a Szőlészeti és Borászati Konferenciát.

A már több éve az ország leglátogatottabb szőlő-bor szakmai, tudományos rendezvényévé fejlődött konferencián az idei évben a hangsúlyt az első napon a tudományos alapokra épített szőlő növényvédelemre, a másodikon a szőlő érésdinamikájának követési lehetőségeire, a magyar borászatban szükséges változtatásokra, a harmadikon a bormarketingre, borpiaci helyzetre, az idei marketing lehetőségekre, a termékleírások elkészítésére és a támogatási lehetőségekre helyezik.

Juniorok a szőlőtermesztésben és a borászatban címmel külön szekciót biztosítanak az ágazatban dolgozó fiatalok nézeteinek kifejtésére, megvitatására. A napi programokat a bükki, a mátrai, a tokaji és az egri borvidék borászatainak borbemutatóival fejezik be. A metszési gépbemutatóra január 22-én a kutató intézetben kerül sor.

A konferencia szervezői a rendezvénnyel a tudományos kutatás, az oktatás és a termelés kapcsolatának erősítését szolgálják, továbbá szeretnék elősegíteni, hogy a szőlő- és bortermelők mind magabiztosabban mozogjanak az európai uniós feltételek között és minőségi, versenyképes termékeikkel, saját teljesítményükkel jól érvényesüljenek az uniós piacokon. A rendezvény nyilvános, minden érdeklődőt szívesen várnak a szervezők a Hotel Egerben.

Forrás: Rádió1

A II. világháború egyik legvéresebb csatája zajlott le 68 évvel ezelőtt a Don-kanyarban lévő urivi hídfőnél. A szovjet csapatok áttörésekor a 200 ezres magyar haderő negyven százaléka megsemmisült, a legnagyobb veszteséget az egri Dobó István 14. honvéd gyalogezred szenvedte el.

A tragikus végkifejletű ütközet hős áldozatai előtt hajtottak fejet kora este a gyalogezred emlékparkjában, ahol a Heves Megyei Honvéd Hagyományőrző Egyesület tagjai álltak díszőrséget az emlékmű talapzatánál.

Az évforduló alkalmával Herman István, a Vitézi Rend hadnagya idézte fel a magyar katonák áldozatos helytállását. Azokét, akiket „meghalni küldtek oda”, aztán rájuk kiáltottak, hogy „gyáván megfutamodtak”.

– Megtiltották, hogy emlékezzenek, hogy halottaikat eltemessék, hogy gyertyát gyújtsanak értük, hogy egyáltalán beszéljenek róluk. Nekünk megadatott, hogy emlékezzünk rájuk, akik példát mutattak hazaszeretetből és kötelességtudatból – mondta a szónok.

A megemlékezést követően a hagyományőrző egyesület tagjai, valamint az évfordulós esemény résztvevői mécseseket, gyertyákat gyújtottak, majd elhelyezték koszorúikat az emlékmű talapzatánál. A tiszteletadás a Himnusz hangjaival zárult.

Forrás: HEOL

Az általános orvoslás számos területét igénybe vehetik a Felsővárosban élők abban az egészségcentrumban,  amit Habis László  nyitott meg a mai napon. A polgármester elmondta: 2007. őszén fogadta el a közgyűlés az indítványt, hogy a teljes egészében magán beruházáshoz területet adományozzon  az önkormányzat. A 2009-es alapkő letétel után, ez év február elejétől, egy minden igényt kielégítő komplex intézmény kezdi meg működését, amiben 2 gyermek-háziorvosi rendelő, 5 védőnő részére tanácsadó helységek, 4 szakorvosi rendelő valamint 1 fogorvosi rendelő került kialakításra. A gyermek-háziorvosok és a védőnők az egészségbiztosítás által finanszírozott ellátást nyújtják, a szakorvosok egyelőre magánrendelést folytatnak majd.

Dr. Kolossváry Kornél ügyvezető igazgató  elmondta, már tárgyalásokat folytatnak és 2011-ben elindítják az OEP által támogatott szakkellátásokat is. A 210 milliós beruházás segítségével olyan épületek szabadulhatnak fel a városban, melyeket további pályázati pénzek bevonásával tovább fejleszthetnek, ilyen lenne például az Értelmi-fogyatékosok Napközi otthona.

Dr. Balás Istvánt nevezte ki Navracsics Tibor kancelláriaminiszter a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatójává. Az MTI beszámolója szerint a kormányhivatalok szakmai vezetői a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban hétfőn letették ünnepélyes esküjüket és átvették kinevezési okmányaikat. Az eseményen jelen volt Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár, valamint a területi kormányhivatalok vezetői, a kormánymegbízottak.

A főigazgatókat a kormánymegbízottak javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki határozatlan időre. A kormányhivatalok vezetése többszintű: az intézmények politikai vezetéséért felelős kormánymegbízottakat decemberben nevezte ki a miniszterelnök.

Dr. Balás István kinevezéséig a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője volt.

A kinevezett főigazgatók névsora:

Budapest Főváros Kormányhivatala: Haszonicsné Ádám Mária
Pest Megyei Kormányhivatal: Józsa Veronika
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal: Nagyné László Edit
Veszprém Megyei Kormányhivatal: Nagylaki Csilla
Vas Megyei Kormányhivatal: Ágh Ernőné
Zala Megyei Kormányhivatal: Sifter Rózsa
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal: Kovács Miklósné és Molnár Ilona
Békés Megyei Kormányhivatal: Tóth Ildikó
Csongrád Megyei Kormányhivatal: Polner Eörs
Baranya Megyei Kormányhivatal: Bércesi Ferenc
Fejér Megyei Kormányhivatal: Balogh Ibolya
Somogy Megyei Kormányhivatal: Neszményi Zsolt
Tolna Megyei Kormányhivatal: László-Varga Zsuzsanna
Borsod Megyei Kormányhivatal: Lukács Irén
Heves Megyei Kormányhivatal: Balás István
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal: Vasas Lászlóné
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal: Szakali Erzsébet

Forrás: HEOL

Az egri Demeter Csaba kapta a legtöbb szavazatot, ő lett tehát 2010-ben az Év fiatal borásza. A Bor-agora által szervezett internetes szavazáson 59 fiatalra voksolhattak a borkedvelők. Demeter Csaba lett az év fiatal borásza szavazás győztese 2010-ben. Az eredményt szombat este hirdették ki. Tavaly szintén egy egri, Bolyki János kapta a legtöbb voksot az internetes szavazáson. Az világhálón közzétett listán 59 név szerepelt, közte öt megyénkbeli is.  A szombat esti díjátadón Demeter Csaba elmondta, fiatal borászként három példaképe volt: Gál Tibor, Malatinszky Csaba és Szepsy István. A 36 éves megyeszékhelyi szakember számos díjat nyert már boraival, áprilisban például több éremmel tért haza a legrangosabb a Bordeaux-i versenyről. A Bor-Agora pályázatán egyszerűen csak a "lázadó borász"-ként aposztrofálták.

Forrás: HEOL

Évnyitó tanácskozását tartotta Egerszalókon a Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara.  Minden évben  rendezvényük középpontjában egy olyan gondolat áll, mely aktualitása és jelentősége miatt kiemelt szerepet kap az üzleti életben, erre építik az egész éves programjukat. Ebben az évben a szlovák-magyar együttműködés és a az elmaradott régiók felzárkóztatása a célkitűzés, mondta el nyitó szavaiban dr. Bánhidy Péter a HKIK elnöke. A 2011-es évet fontos mérföldkőnek tartják a vállalkozások az EU soros elnökség miatt is. A rendezvényen részt vett Simon Zsolt a szlovák mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, valamint Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Magyar Kormány tagja.

A kamarai megnyitó előtt már előzetes tárgyalásokat folytattak a két ország között létrejövő lehetséges kapcsolatokról. Simon Zsolt beszédében elmondta: az északi régió és a dél szlovákiai rész Európa motorja volt az elmúlt században és reméli, hogy közös akarattal megnőhet ismét  a térség gazdasági szerepe. Fontos, hogy az előrelépés feltételei megteremtődjenek és amit a politika nem tud megoldani, a kamarák megelőlegezzék.  A párhuzamosan futó problémák, mint a rossz infrastruktúra, a gazdasági elmaradottság, az agrár jellegű vidék és nem utolsó sorban a magyar anyanyelv ami közös húzóerő lehet a térség fejlesztésében. Az Eu-ban szabad áru és tőkeáramlás politikailag is előre mozdíthatják a beruházásokat, folyamatban lévő és már kivitelezett fejlesztések sora áll rendelkezésre a vállalkozások megalapozásához. A látszatpolitika megszüntetésére hívta fel a figyelmet, amivel megakadályozhatják, hogy mindkét térség veszélybe kerülhessen. Ígéretet tett a tárgyalások továbbfolytatására, hogy felemelkedhessen és gyümölcsöző legyen a két ország közötti kapcsolat. A turizmusban, az informatikai portálok létrehozásában és fejlesztésében, a feldolgozó üzemek feltérképezésében, valamint az infrastruktúra és a vasúthálózat fejlesztésében és felújításában látja a jövőt. Dr. fazekas  Sándor is az intenzív diplomáciai kapcsolatban látja a megoldást és a korábbi gazdasági szerveződések rekonstrukcióját helyezi előtérbe.  Dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az oktatásban, szakképzésben, munkaerő-piaci együttműködés területén  a humán források kiaknázását is fontosnak tartja. Az előadások után a kamara elnöksége gazdasági illetve szakterületeinek fejlődését szolgáló kiemelkedő teljesítmény elérésért kitüntető díjakat adott át, majd ezt követően  a mestervizsga-bizottság  elnöki kinevezéseit adták át.

A ZF által kifejlesztett váltóval ellátott, kevesebbet fogyasztó Ikarus busz állt forgalomba a megyeszékhelyen. Egy Ikarus V134 típusú busz forgalomba állását jelentette be az Agria Volán Zrt. A jármű különlegessége, hogy a ZF cégcsoport által nemrég kifejlesztett EcoLife automata váltóval van felszerelve, amitől a szakemberek kisebb fogyasztást, nagyobb élettartamot, jobb menetkomfortot várnak. A legújabb alacsonypadlós autóbuszon több változtatást is tapasztalhatunk: megnövekedett befogadóképességgel, új fedélzeti rendszerrel rendelkezik és az uniós környezetvédelemi szempontoknak is megfelel.

A találkozón Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Agria Volán Zrt. együttműködési megállapodást írt alá a 2011-2016. közötti időszakra vonatkozóan. A dokumentumban a fenntartható városi közlekedést, a környezetterhelés csökkentését, a közszolgáltatások színvonalának emelését fogalmazták meg.

Az együttműködés első évében konkrét intézkedéseket terveznek az egri helyi járati közlekedés javításáért: teljes egészében felülvizsgálják és megújítják a város helyi vonalhálózatát és menetrendjét, folytatják a megállóhelyek felújítását, a fedett várók kialakítását és az autóbusz járműállomány korszerűsítését, átalakítják a tarifarendszert, továbbá elkezdik az autóbuszok utasterének légkondicionálását.

Az új busz első útján Habis László polgármester, Liptai Árpád, a Magyar Autóbuszgyártó Kft. ügyvezetője, Dr. Ulrich Diller, a ZF Hungária Kft. elnök-igazgatóhelyettese és Pintér Lajos, az Agria Volán Zrt. szállítási üzletág-igazgatója vett részt.

Forrás: HEOL

2011. január 1- től az eddigi közigazgatási hivatalok általános jogutódaiként megalakultak a a fővárosi és megyei kormányhivatalok, ezzel elkezdődött a területi államigazgatás átalakítása. Ezekhez szakigazgatási szervként Heves megyében 15 államigazgatási szerv integrálódik.  Megyénkben Horváth Lászlót decemberben nevezték ki kormánymegbízottnak, aki dr. Balás Istvánt a megyei közigazgatási hivatal eddigi vezetőjét javasolta főigazgatónak, aki jelenleg megbízott főigazgatóként felügyeli a munkafolyamatokat. Egerben a Klapka utca  9. szám alatt várják az ügyfeleket reggel 8 és este 20 óra között hétfőtől péntekig. A Kormányablak segítségével rendezettebb és gyorsabb hivatali ügyintézésre van lehetőség. Három fő területre szakosodtak egyenlőre, az elsődleges az ügyindítás melyben szorosan együttműködnek szakigazgatási szervekkel, így például már nem csak a Magyar Államkincstárnál lehet beadványokat leadni. Felvilágosítják az ügyfeleket az eljárás menetéről valamint az eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról, valamint ügysegédi szolgáltatást nyújtanak, mely során ügyfélkaput nyitnak és azon keresztül az adott szolgáltatás igénybevételének támogatását és eredményének értelmezését biztosítják. A Kormányablakot 2013-ra egyablakos rendszerré kívánják felfejleszteni, ezzel emberbaráttá, hatékonyabbá és gazdaságosabbá tennék a hivatalos ügyek intézését.

A város  és a megye vezetői köszöntötték 2011. első újszülöttjeit, az anyukáknak virágokkal a gyermekeknek hasznos ajándékokkal kedveskedtek. Eger város első kisbabája, édesanyja  születésnapi ajándékaként érkezett január 1-én. Az egészséges kislányt a Franciska Csenge névre keresztelték, aki rövid vajúdás után látta meg a napvilágot néhány perccel 5 óra után. A megye első kisbabája fiú és az István nevet kapta szüleitől. Dr. Hernádi László osztályvezető főorvos  elmondta: az országos tendenciával azonosan városunkban is csökken a születések száma, de kiemelkedik a természetes úton  született gyermekek hányada. Bababarát kórházként már a terhesség ideje alatt is megpróbálnak kiemelkedő ellátást biztosítani mint a kismamáknak, mint pedig a születendő csecsemőknek.