Belföld

A közbeszerzés hamarosan lezárul, és megkezdődhet a Kövespataki árapasztó záportározó megépítése.

Hétfőn délelőtt ünnepélyes keretek között jelentették be a parádi polgármesteri hivatalban, hogy a belterületi vízrendezés részeként hamarosan megkezdődhet a Kövespataki árapasztó záportározó megépítése.

Nagy Oszkár polgármester bejelentette, hogy 171 millió forintból valósulhat meg a beruházás, ebből 154 millió forint európai uniós támogatás, a fennmaradó rész pedig önkormányzati saját forrás. A támogatási szerződés aláírása már megtörtént, a közbeszerési eljárás pedig a jövő héten zárul le.

A kivitelezéshez heteken belül hozzáláthatnak a szakemberek, s a tervek szerint 2011 november végéig készülnek el a 126 ezer köbméter víz befogadására alkalmas tározó megépítésével.

Az elmúlt időszak rendkívül csapadékos időjárása többször is veszélyezetette a térségben élők biztonságát. Egy-egy nagyobb felhőszakadás után a környező hegyekből lezúduló eső az egyébként szelíd Tarna patakot oly mértékben megduzzasztja, hogy a hömpölygő ár a parádiaknak és a szomszédos Recsken élőknek is rengeteg kellemetlenséget okoz.

Sós Tamás országgyűlési képviselő utalt arra is, hogy a térségben az elmúlt időszakban közel kétmilliárd forintot fordítottak a csapadékelvezetés megoldásra.

Forrás: Heol

Az új kormány újrafogalmazza az állam és a történelmi egyházak közötti kapcsolatot és az együttműködések lehetőségét – hangsúlyozta ma délelőtti sajtótájékoztatóján Szászfalvi László államtitkár a Városházán.

Szászfalvi László az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért Felelős államtitkár a Nemzeti Együttműködés jegyében a történelmi egyházakkal lévő bizalmi kapcsolat újjáépítését végzi. Ennek részeként Egerben találkozott Habis László polgármesterrel, Horváth Lászlóval, Fidesz-KDNP Heves megyei közgyűlési elnökjelölttel, továbbá felkeresi Ternyák Csaba egri érseket is.

Az államtitkár elmondta, a kormány nem kért türelmi időt, és a Kárpát-medence területén megkezdte a Nemzeti Konzultációt az egyházak képviselőivel. Kiemelte, hogy kormánya a magánérdek helyett a közjavat kívánja szolgálni, illetve az anarchia helyett a rend megteremtésén fáradozik. Szeretnék, ha Magyarországon a magyar emberek érdekei kerülhetnének végre előtérbe.

A nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárságról szóló törvény kapcsán nyomatékosította, hogy látható már az a folyamat, amely a nemzeti együttműködés szándékát már tartalommal is megtölti. Szászfalvi László tájékoztatott arról is, hogy az új összetételű Vatikáni-Magyar Vegyes Bizottság a hároméves szünet után újra elkezdheti a munkáját. A bizottságtól – többek között – az egyházi törvény felülvizsgálatát várják és előrelépést a finanszírozások terén.

Az új kormány munkájának eredményeként említette az államtitkár, hogy nyolc év után először a zárszámadásban nem kipontozva jelent meg az egyházi intézmények normatív támogatásának az összege, hanem az egyházi szakértőkkel közösen kialakított álláspont szerint. Így az egyházi intézményekbe járó diákok, az egyházi intézményeket felkereső idős emberek, rászorultak sincsenek másodrendű állampolgárként kezelve. Említetést tett arról is, hogy az önkormányzat által egyházi szerv felé történő iskolaátadás terén is megszüntették a diszkriminációt, és így nem kell büntetőpénzt fizetni, ha az egyház és az önkormányzat összefog a kisiskolák megmentése érdekében. Szerinte ezek az intézkedések is mutatják, hogy a Parlamentben és az önkormányzatokban is csak a FIDESZ-KDNP az egyetlen cselekvőképes erő.

Habis László polgármester hangsúlyozta, hogy Eger városának mind az intézmények, mind az épített örökség, mind az oktatási, kulturális, szociális kapcsolatok terén nagyon komoly kapcsolata van a történelmi egyházakkal, amely közös fejlesztési programokban és együttműködésekben is megjelenik.

Végül Horváth László, a Fidesz-KDNP megyei közgyűlési elnökjelöltje elmondta, hogy abban az esetben, ha a jövőben a pártszövetség vezetheti majd a megyét, akkor szeretnének élő kapcsolatot kialakítani a történelmi egyházakkal és civil szervezetekkel szociális és oktatási programokban. Külön kiemelte, hogy elképzeléseik szerint nagyobb figyelmet szeretnének fordítani a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítására. Tájékoztatott arról is, hogy már elkészítettek egy programot, amely a későbbiekben lehetővé teszi, hogy akár ezer munkahelyet teremtsenek a megváltozott munkaképességűek számára.

Forrás: Egriszín

Laminé Antal Éva, Füzesabony polgármestere feljelentést tett a Fidesz helyi alelnöke ellen. Füzesabony első emberét – saját közleménye szerint – megfenyegették, amiért „ráindultak a Fidesz-re”.

Laminé Antal Éva közleménye az esetről:

Garázdaság és súlyos fenyegetések színhelye volt 2010. szeptember 17-én, pénteken a déli órákban a füzesabonyi Polgármesteri Hivatal.
A helyi Fidesz alelnöke Buktáné Penderik Edit feldúlt állapotban rontott be a Polgármesteri Hivatal titkárságára, ahol ebben az időben az alpolgármester, a titkárnő, és a gépkocsivezető tartózkodott. A helyi FIDESZ alelnöke az útjába álló titkárnőt vállánál fogva a falhoz lökte, hogy bejusson a polgármesterhez.

Laminé Antal Éva polgármester asszonyt megfenyegette, amiért „ráindultak a Fidesz-re” és megfenyegette, hogy „kinyírják, mert a Herman István képviselő keze messzire elér”. Ordítva kérte számon a Lokálpatrióták legutóbbi szórólapjának tartalmát is, amely lerántotta a leplet a Buktáné és csapata által suttogva terjesztett rágalmakról.

A polgármester asszony feljelentést tett a helyi Fidesz alelnöke ellen, a kampány további idejére pedig rendőri védelmet kért a további, esetleg súlyosabb atrocitások megelőzése végett.

A száz éve indult cementgyártás és az ott dolgozók tiszteletére avattak emléktáblát ma délelőtt, a nagy múltú gyár területén, Bélapátfalván. A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület által szervezett ünnepségen egykori dolgozók, vezetők, politikusok és a helyi polgármester jelenlétében a településért tevékenykedők munkáját emlékéremmel ismerték el.

Az évforduló alkalmából rendezett ünnepség az ózdi Tűzoltó Egyesület Fúvószenekarának műsorával kezdődött.

1910-ben az akkori legfejlettebb nedves eljárással indult az első forgókemence azon a helyen, ahol ma délelőtt a száz éve kezdődött cementgyártás emléktábláját leleplezte a fél évszázados Bárdos Péter, a Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke.
Az emléktáblán a Molnár István Géza egri fotóművész által megörökített korabeli egykori cementgyár épületegyüttese látható.
Az ünnepségen átadták, a Bélapátfalva városért folytatott kiemelkedő tevékenységekért, az egyesület által alapított „Pro Urbe” emlékérmeket, melyet ezúttal áldozatos munkájáért Mező Ervin, a település Művelődési Házának egykori vezetője posztumusz kapott. Ezt a díjat vehette át Bognár Ignác ifafaragó is, akinek az általa készített emlékoszlopát az ünnepség következő részében leplezték le. A díszesen faragott oszlopon természet, a naptár, az evangélium és a csillagjegyek mellet a tudomány fejlődését ábrázolta az idős mester.
1910 szeptemberében gyártották az első adag cementet a Bélapátfalván, a Wessely Károly bécsi építészeti tanácsos, nagyvállalkozó által alapított gyárban, amely 2002-ben végleg bezárta kapuit. A helyi cementipar, a közeli Bélkő hegy nagy mennyiségű, csaknem tiszta kalcium-karbonát tartalmú triászkori mészkővagyonára épült, ami kedvező lehetőséget teremtett a hosszú távú cementgyártás számára.
A cementgyár nagyon sokat jelentett nemcsak a helyi, hanem a környékbeli emberek életében is. A gyár egykori működése, majd bezárása, mint ahogy az emléktábla avatás érzelmeket vált ki az itt élő emberekből:
„Tönkrement az életünk a cementgyár halálával. Miért kell ezt ünnepelni?” – hangoztatta egy indulatos bekiabáló az esemény végén.

Forrás: Egriszín

Élénk érdeklődés fogadta Egerben a Markhot Ferenc Kórház által szervezett nyílt napot, amit pénteken rendeztek meg az intézményben. A rendelőintézetben tizenöt féle ingyenes szűrővizsgálaton vehettek részt a jelentkezők. Nemcsak az eredményeket tudhatták meg azonnal, hanem tombolaszelvényeket is kaptak, így szerencsés esetben ajándékkal is gazdagodhattak. Megnézhették továbbá a kórháztörténeti kiállítást, sőt szakmai vezetéssel beléphettek a központi műtőbe, a szülőszobába, az izotópdiagnosztikai laborba és a kőzúzóba. A rendezvény célja a betegségek megelőzése volt.

Forrás: Heol

A Lehet Más a Politika egri csoportja kezdeményezi egy tízéves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását a Hulladék Munkaszövetség segítségével.

A „nulla hulladék” jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége.

Dr. Csarnó Ákos, a Lehet Más a Politika egri listavezetője a párt egri szervezetének tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a hulladék lerakása, amely jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik, Egertől 57 km-re óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell is. Véleménye szerint ahelyett, hogy mi fizetünk a hulladék szállításáért és lerakásáért, ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetn(én)ek a hulladékért.

Többek között San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Az LMP képviselőjelöltje szerint, az ambiciózus cél eléréséhez – többek között – hosszabb távú, széles körben elfogadott stratégiát kell alkotni. Dr. Csarnó Ákos hangsúlyozta, hogy megfelelő információval (írásban, honlapon, telefonon) kell ellátni a lakosságot arról, hogy hol, mikor és hogyan helyezhetik el különböző típusú hulladékát. A szerves hulladékok kérdésének kiemelt szerepet kell szánni. A komposztálás és a biológiai lebontás segítségével 40%-kal, vagy még nagyobb mértékben is csökkenthető a hulladék mennyisége. A képviselőjelölt kiemelte, hogy általános szemléletformálásra van szükség a lakosság körében, és támogatni kell azokat a vállalkozásokat is, amelyek tesznek a hulladék csökkentéséért. Szigorúan kell büntetni az illegális hulladéklerakást, differenciált, ösztönző szemétdíjat kell bevezetni. Aki szelektíven gyűjti hulladékát, fizessen kevesebbet, hiszen az önkormányzatnak is kevesebbe kerül – zárta szavait az LMP-s politikus.

Gyenge Beatrix, a 4-es választókörzet LMP-s jelöltje bemutatta a párt elképzeléseit az úgynevezett „öko-ószeres” rendszerről: „A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy a jelenlegi MÉH-nél sokkal többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra.” – hangsúlyozta.
Az LMP elképzelése szerint a telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzítené a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járnák a környéket, pontos út- és időterv szerint. „Belgiumban ezzel a módszerrel igen hatékonyan gyűjtik be a lomokat” – tette hozzá Gyenge Beatrix.

Az LMP-s képviselőjelöltek szerint a telephelyen a későbbiekben fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra.

Forrás: Egriszín

Egerbe látogatott csütörtökön a hulladék-újrahasznosítás road show és kiállítás az Újrahasznosítási Hónap 2010 elnevezésű országos programsorozat részeként.

Az Öko-Pannon interaktív rendezvénykamion a Dobó téren parkolt le, hogy játékos eszközökkel buzdítsa a szelektív hulladékgyűjtésre elsősorban a gyerekeket, de a felnőtteket is. Különböző játékokkal, kézzelfogható példákkal, élményszerű formában ismerhették meg az érdeklődők, miért fontos külön gyűjteni az egyes hulladékfajtákat.

Volt varázsdoboz, térképes játék, papírmerítés, számítógépes kérdezz-felelek. A mini hulladékválogató és a mágneses szeparátor kicsiben mutatta be, hogy ipari méretekben hogyan osztályozzák, válogatják a szelektíven gyűjtött hulladékot, a sorbarakó játékban pedig már hasznosított másodnyersanyagokat lehetett megfigyelni.

A golyós labirintus segített megjegyezni a szelektív gyűjtőedények színeit. Ezeket a papírt, műanyagot, fémet, fehér, valamint színes üveget gyűjtő konténereket ki is helyezték a térre. A kamionnál kitett „Én is szelektíven gyűjtök” feliratú molinón a rendezvény megnyitói, Habis László polgármester és Ficzere György, a város Urbanisztikai Bizottságának elnöke is elhelyezték aláírásukat.

Forrás: Heol

Tarsoly József független polgármester-jelölt ma délután bemutatta hivatalos programját. A hegybíró egy élhetőbb várost akar több munkahellyel, egészségesebb emberekkel, környezettudatosabb szemlélettel és polgárbarát önkormányzattal.

Tarsoly József elmondta, hogy programjában gyökeresen szakít az eddig – általa középszerűnek vélt – városvezetési szemlélettel. Szerinte nem halogatható tovább Eger teljes megújítása, mivel a város az elmúlt években olyan utakra tévedt, amely a teljes ellehetetlenülés irányába vezet. De hozzátette, hogy még nem késő megfordítani ezt a folyamatot, viszont ehhez az egri emberek összefogása és a közös elhatározások szükségesek.

A hegybíró megválasztása esetén szakítana az eddigi pártszemléletű városvezetéssel, mivel úgy véli, hogy Eger az egymást váltó pártok küzdelmeinek az áldozata lett. Kiemelte, hogy programjának megvalósításában a párton felüli szakmaiságra és az egri lakosokra is számítana.

A város közlekedését is újragondolná, és azt a turisták és az egriek számára is kedvezőbbé tenné a polgármester-jelölt. Többek között a Putnok-Szilvásvárad-Eger vonalon közlekedő vonat egri megállóhelyeit kibővítené, felgyorsítaná a városi kerékpárút-hálózat teljes kiépítését, átgondolná a belvárosi parkolóházak kérdését és ésszerűbbé illetve kedvezőbbé tenné a parkolási lehetőségeket.

Kitért az egri turizmus helyzetére is Tarsoly József. Szerinte a város jelenleg nem tud felmutatni olyan turisztikai attrakciókat, amelyek állandóan itt tartanák a turistákat 1-2 napnál tovább. Úgy gondolja, hogy olyan komplex, egymásra épülő szolgáltatásokat kellene nyújtania a városnak, amelyek vonzóbbá, izgalmasabbá és tartalmasabbá teszik az itt eltölthető időt a vendégek számára.

Végül kitért arra is, hogy ő mindenképp polgárbarátabb önkormányzatot alakítana ki. Bevezetné a rendszeres polgármesteri fogadóórákat, lakosságbarát közigazgatást hozna létre, és szorgalmazná a negyedévente megrendezhető lakossági fórumokat Eger különböző részein.

A polgármester-jelölt programja megtalálható a www.tarsoly.net oldalon.

Forrás: Egriszín

Az önkormányzati választások előtti sajtóbeszélgetés-sorozat utolsó vendége Mesterházy Attila volt Nagy István egri polgármester-jelöltnek. Az MSZP pártelnöke értékelte a kormány eddigi tevékenységét is ma délután a Senátor-Házban.

Mesterházy Attila szerint a Fidesz eddigi száz napja leginkább arról szólt, hogy intézkedéseikkel bebetonozzák saját hatalmukat akár olyan eszközökkel is, amelyek a demokrácia alapelveit is sérthetik. A kampány során tett ígéreteiket nem teljesítik, és az ország gazdasági helyzetén is csak rontanak – emelte ki az elnök.

Az önkormányzati választások kapcsán elmondta, hogy a Fidesz jelöltjei gyakorlatilag nem válaszolnak érdemben az adott településeket érintő kérdésekre, és nem jönnek elő komolyabb programokkal. Ez véleménye szerint tudatos, és összefügg azzal a kormányzati szándékkal, amely az országot érintő kedvezőtlen intézkedéseket csak a választások utáni időszakban kívánja a lakosokkal ismertetni.

Mesterházy pártjának tevékenységét az utóbbi hónapok alapján biztatónak ítéli, és kiemelte, hogy az, hogy az MSZP-t elutasítók aránya csökkent és a támogatottságuk kis mértékben növekedett, mindenképp reménykeltő. Elmondta, hogy a következő időszakban négy témára helyezik majd a hangsúlyt: a foglalkoztatás bővítését, a társadalmi különbségek csökkentését, a gazdasági növekedés beindítását és az ország modernizálását célozzák majd meg javaslataikkal.

Az ajánlószelvények gyűjtése során tapasztaltakról azt mondta a szocialista politikus, hogy sokan féltek nekik odaadni a kopogtatókat attól tartva, hogy később ebből hátrányuk származhat, ha jobboldali vezetés áll fel az adott településen. Nagy Istvánt kiváló jelöltnek tartja, és a párt egri képviselőjelöltjeit is alkalmasnak találja arra, hogy méltóan és szakszerűen képviseljék az MSZP-t.

Nagy István a beszélgetés végén újságírói kérdésre elmondta, hogy a választások végén szocialista győzelemre számít Egerben.

Forrás: Egriszín

A Heol információi szerint elhalasztották a megyei kórház ötmilliárdos felújítására vonatkozó pályázat támogatási szerződésének aláírását.

Erre kedden kellett volna sort keríteni Budapesten, ám a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) arról értesítette a ciklus végével leköszönő szocialista megyei önkormányzati vezetést, hogy az aláírás csak később, egyelőre meg nem nevezett időpontban történhet meg.

A megyei kórház tulajdonosa, a Heves megyei önkormányzat és a működtetője, a Markhot Ferenc Kórház Kft. az idei év elején nyújtotta be a TIOP „Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúra-fejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban” elnevezésű keretére a pályázatát, amely sikeresnek bizonyult. A támogatás elnyeréséről tájékoztatták a megyei közgyűlési vezetőket is, s úgy volt, hogy Sós Tamás közgyűlési elnök kedden írhatja alá a szerződést az NFÜ-vel.

Az ötmilliárdos beruházásból tíz százalék a megye önrésze. A pénzt egyebek mellett gépek, műszerek beszerzésre, új központi műtőblokk építésére, a gyermekosztály, a központi intenzív osztály, a sürgősségi betegellátó osztály megfelelő elhelyezésére költenék.

Forrás: Heol