Belföld

A megengedett legnagyobb sebességet túllépő járművek vezetőit célozza meg az augusztus 24-26 között tartó európai közlekedésbiztonsági akció.

Az ellenőrzés ideje alatt a rendőrség az összes rendelkezésre álló sebességellenőrző technikai eszközét működteti majd. Kiemelt figyelmet fordítanak az ittas sofőrök kiszűrésére és a kerékpáros közlekedés szabályainak ellenőrzésére is.

Európa más országaihoz hasonlóan hazánkban is a sebességtúllépés a legfőbb baleseti ok, melynek szerepe kiemelt a közúti tragédiák kialakulásában. Évek óta az összes személyi sérüléssel járó baleset mintegy 25-30 százaléka, a halálos kimenetelű baleseteknek pedig körülbelül 40 százaléka vezethető vissza a gyorshajtásra.

Forrás: Heol

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

A Városháza Dísztermében aláírták Eger és Munkács polgármesterei a két település közötti testvérvárosi megállapodást.

A város közhivatalnokainak és közszereplőinek rendezett fogadáson az aláírás előtt Habis László polgármester köszöntötte a 20-án kitüntetetteket, és méltatta munkásságukat. Megköszönte dr. Nyitrai Zsoltnak is, hogy támogatta és segítette őt azután, miután megválasztották országgyűlési képviselőnek.

Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő utalva a manapság éles politikai ellentétekre kiemelte, hogy azokat is, akik megjelentek a fogadáson, sokkal több szál köti össze, mint amely közéjük áll, vagy közéjük állhat. Az idei augusztus 20-át azért is nevezte kiemelten fontos eseménynek, hiszen jelképesen ezen a napon lépett életbe a kettős állampolgárságról szóló törvény. Ezzel véleménye szerint nyitottunk a magyarság és Európa felé. Említette azt is, hogy a következő évben, amikor az Európai Unió soros elnökei leszünk, politikailag és nem csupán földrajzilag is Európa közepe lehetünk.

Balázs István hivatalvezető rövid köszöntőjét követően írták alá a hivatalos dokumentumait a testvérvárosi kapcsolatnak. Habis László polgármester is kiemelte a kettős állampolgárságról szóló törvény életbe lépésének fontosságát. S külön örömét fejezte ki, hogy ezen a napon jött létre hivatalosan a határon túli Munkáccsal az együttműködés. Lengyel Zoltán, Munkács első embere elmondta, hogy meglepően gyönyörűnek találja Egert. Természetesen ő is örül a tegnap beiktatott törvénynek, azért is, mert városukban is jelentős a magyar lakosság száma. Van magyar iskola és óvoda is, illetve a képviselő testületüknek két magyar is tagja. Lengyel Zoltán az aláírás után átadott Habis Lászlónak egy képet, amely Munkács várát ábrázolja.

Forrás: Egriszín

Egerben augusztus 20-án délután fél hatkor a várbeli székesegyház falai között ünnepi szentmisét celebrált dr. Ternyák Csaba érsek.

Magyarország házának építéséhez Szent István Intelmei nyújtják a leghitelesebb, legkipróbáltabb tervet immár ezer esztendeje – egyebek mellett erről beszélt pénteken délután az egri várban, a várbeli székesegyház falai között tartott ünnepi szentmisén dr. Ternyák Csaba érsek. Szavai szerint néha rádöbbenünk, hogy pár évig rossz irányba mentünk, de ilyenkor elővesszük az eredeti tervet és meglátjuk, hol hibáztuk el az építést. Hallani, hogy a nemzeteknek stratégiára van szükségük a fejlődéshez. Az Intelmekben e stratégia első eleme a hit, a második az egyház. Ma sokan fújolnak erre, a trón és az oltár általuk károsnak vélt szövetségéről szólnak, pedig azok az országok prosperálnak, ahol a lelki és a politikai centrumok békében együttműködnek. A belső megosztás, a rivalizálás legyengít.

Magyarország házának építéséhez Szent István Intelmei nyújtják a leghitelesebb, legkipróbáltabb tervet immár ezer esztendeje – egyebek mellett erről beszélt pénteken délután az egri várban, a várbeli székesegyház falai között tartott ünnepi szentmisén dr. Ternyák Csaba érsek. Szavai szerint néha rádöbbenünk, hogy pár évig rossz irányba mentünk, de ilyenkor elővesszük az eredeti tervet és meglátjuk, hol hibáztuk el az építést. Hallani, hogy a nemzeteknek stratégiára van szükségük a fejlődéshez. Az Intelmekben e stratégia első eleme a hit, a második az egyház. Ma sokan fújolnak erre, a trón és az oltár általuk károsnak vélt szövetségéről szólnak, pedig azok az országok prosperálnak, ahol a lelki és a politikai centrumok békében együttműködnek. A belső megosztás, a rivalizálás legyengít.

A városi díszünnepség hétkor kezdődött a Dobó téri színpadon, ünnepi beszédet Habis László polgármester mondott, majd kitüntetéseket, díjakat adtak át. A megyeszékhely közgyűlése díszpolgári címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek a város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként. Pro Agria Díjat kapott Gergely Péter Pál karnagy és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgató. Pro Cultura Agriae-díjban részesült dr. Kádár Zsolt református esperes.

Forrás: Heol

Sajtótájékoztatót tartott az Egri Kórházvédők Egyesülete a Bartakovics Béla Közösségi Házban. Mondandójuk célja, hogy a közép-dunántúli regionális tiszti főorvosi posztjától menesztett Bujdosó Lászlót ne mint áldozatot, hanem mint felelőst ismerje a közvélemény.

Bár a kórházvédők örömmel és megnyugvással fogadták a hírt, miszerint leváltotta Bujdosó László közép-dunántúli regionális tiszti főorvost Paller Judit megbízott országos tiszti főorvos, ám azt szeretnék, ha a menesztés mellett vizsgálnák Bujdosó felelősségét például az egri kórház ügyében is. Meddig bujdoshat még Bujdosó László? - teszik fel a kérdést az egyesület tagjai, akik  szerint ő és a korábbi országos tiszti főorvos Falus Ferenc törvénysértést hajtott végre, amikor előkészítették és véglegesítették a kórházat, a Hospinvestnek átadó határozatot, bármilyen ellenőrzés nélkül. Dr. Mánya Kristóf és dr. Pócs Alfréd hangsúlyozta, hogy a döntés emberéleteket követelt, hiszen a különböző osztályok nem működtek megfelelően, kevés volt az orvosi létszám, a szakrendeléseken pedig rendkívül magas óraszámmal dolgoztak az alkalmazottak. „A betegeket más kórházakba kellett szállítani, voltak akik nem élték túl az utazást” –tette hozzá dr. Pócs.

Dr. Mánya Kristóf véleménye szerint, a kormányváltással új fejezet nyílik a magyar egészségügyben, ám az átalakulásnál vigyázni kell arra, hogy minden a törvény utolsó betűjének betartásával történjen. Szerinte az lenne a valódi igazságtétel, ha más kórházban, ezentúl nem fordulnának elő az egrihez hasonló kaotikus állapotok.

Forrás: Egriszín

6 út, a település útjainak egynegyede újult meg pályázati pénzek segítségéve Makláron. 16.000 négyzetméter új burkolatot adtak ma át, összesen 103 millió forint értékben.

„Eger idegenforgalma és az abban rejlő lehetőségek” témában két, a közéletben évek óta sikeresen tevékenykedő szakembert invitált sajtóbeszélgetésre Nagy István, a Sikeres Egerért Mozgalom és az MSZP polgármester jelöltje tegnap délután, a Senator-Házba. Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára és Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetsége Elnöke az együttműködésben látja a visszaesésből való kiutat.

Nézze meg videónkat!

A beszélgetés aktualitása, hogy Eger mint turisztikai vonzerő jelentősen veszített értékéből az elmúlt négy évben, hangsúlyozta Nagy István. A statisztikák szerint egyre kevesebben látogatnak Egerbe, és akik ellátogatnak, azok sem sok időt töltenek a városban,. Eger kezd egynapos várossá válni. Mind a szakemberek, mind a politikusok szükségesnek tartják, hogy változtatassanak a helyzeten.
A Nagy István így fogalmazott: „Meg kell beszélnünk mi a jövő, mit kell tenni annak érdekében, hogy az Egerben és környékén a turizmusban tapasztalható romlást megállítsuk.
Ismeretes, hogy az elmúlt néhány évben a harmadikról a tizenharmadik helyre esett vissza Eger a szállásadók tekintetében és a desztináció vonatkozásában. Fontos kérdés, hogyan lehet megállítani a folyamatot és, hogy mivel tudjuk arra a dobogós helyre visszatornázni Egert.
Azt gondolom, hogy csak együttműködéssel lehet előrehaladni, meg kell beszélni, hogy a szakemberek mit várnak el az önkormányzatoktól, miben tud nekik segíteni a köz, annak érdekében, hogy rohamosan tudjanak fejlődni és ezáltal több adóbevétellel hozzájárulni a közösséghez.”

Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára az együttműködésben látja a megoldást, véleménye szerint közös marketingre van szükség, nem lehet szétválasztani a várost és környékét. Egernek is hasznos lehet, ha a környék attarakcióival együtt szerepel a palettán, s a térség a város programjainak figyelembevételével kínálja szolgáltatásait. Mindehhez sok új vendégház, jó minőségben áll rendelkezésre.

Haász Tamásné megjegyezte, hogy Eger szerepe, mint turisztikai vonzerő tagadhatatlan, ám az utóbbi időben csökkent a látogatók és a vendégéjszakák száma. A falusi turizmus tekintetében viszont növekedett a forgalom, amiben nagy szerepe van az egerszalóki és demjéni beruházásoknak.
Egert mint „alvó várost” említette a vendéglátóhelyek korai, tíz órai zárásával kapcsolatban Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke, aki azt a kérdést boncolgatta, hogy mire vágynak a vendégek. Már többször felvetődött az a kérdés, hogy miért zárnak be a vendéglők, éttermek este tíz órakor. A város kiürül tíz után, a turista nem tud hová menni. Az egyik ok a lakók lehet, akik nem szeretik (és nem is hajlandók elviselni) a késői zajos életet.
Szabó István a Klapka György utcában alakítana ki egy éjszakai bevásárló, sétálóutcát, ami vonzó lehet a turisták számára. A problémára megoldás lehet a programkínálat gazdagítása, hiszen a városi nagyrendezvényeknél érezhetően növekszik a turizmus forgalma.
A szakemberek szerint a bor és a vár önmagában vendégeket, ha nem kapcsolódik hozzá más vonzerő. Az adottságok kiaknázásához komoly marketingmunkára és együttműködésre ven szükség.
 „Azt gondolom, hogy azok a vendégek, akik most különböző érdekképviseletek szereplői, ők a kis magánszálláshely-adókat képviselik. Nekik nincs lehetőségük arra, hogy nagy beruházásokat valósítsanak meg. és ezáltal vonzóvá tegyék a szálláshelyeiket, ezért csak abban lehet gondolkodni, hogy közösségi szinten, hogy lehet vonzóbbá tenni Egert és környékét. Ehhez próbálok nekik különböző megoldási alternatívákat nyújtani, vonzó rendezvényekkel, illetve megújuló Egerrel.
A „Sikeres Egerért” mozgalomnak több olyan képviselője van, aki idegenforgalommal foglalkozik, az ő javaslataikat beépítve fogalmaztuk meg ezeket az elképzeléseket.” – fogalmazta meg gondolatait a témáról Nagy István.

Forrás: Egriszín

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke, dr. Vida Ildikó 2010. augusztus 10-i hatállyal Lukács Györgyöt az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának igazgatójává nevezte ki.

Lukács György 1993-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem logisztika, kül¬gazdaság szakirányán, ok¬leveles közgazdaként.
A diploma megszerzését követően az Adó- és Pénz¬ügyi Ellenőrzési Hivatalnál köztisztviselőként helyez¬kedett el. 1997. évtől osz¬tályvezetőként, 1999. évtől igazgatóhelyettesként dol¬gozott az APEH Heves Me¬gyei Igazgatóságának fel¬számolási és végrehajtási szakterületén. 2007. január 1-jétől hátralékkezelési főosz¬tályvezetőként dolgozott, 2009. június 1-jétől – jelen kinevezésig – szak¬igazgatóként a Regionális Igazgatóság felszámolási és végrehajtási szakterületét vezette.
Az igazgatóváltással kapcsolatban megkérdeztük Gulyás Bernadettet, az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának szóvivőjét. De arról, hogy Harsányi Istvánnét, a korábbi igazgatót leváltották, vagy maga távozott, a szóvivő nem adott semmilyen tájékoztatást.

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}

Az Egri Csillagok egyik főhősének leszármazottját, Bornemissza Kálmánt fogadta ma a Dobó István Vármúzeumban Habis László polgármester. A Szlovákiában élő vadászpilóta elmondása szerint először jár Egerben, de a lenyűgöző város biztosan visszavonzza majd őt és családját.Bornemissza Gergelyről már gyerekkorábban hallott, nagymamája és édesanyja sokat mesélt róla, azóta pedig többször is elolvasta Gárdonyi Géza világhírű regényét a híres várvédő leszármazottja. Alig két órát töltött el a család a történelmi városban, máris megtapasztalhatták, hogy a Bornemissza név Egerben maradandó nyomokat hagyott. „Új és felemelő érzés számomra, hogy ismerik a nevem, bevallom, ez Szlovákiában egyáltalán nem gyakori. Bár nem számítottam rá, de nagyon köszönöm a szívélyes fogadtatást. A feleségemmel és a gyermekeimmel, a vár mellett leginkább a fürdőket szeretnénk megtekinteni a következő 3-4 napban.” – számolt be a programról Bornemissza Kálmán. Az 1552-es ostrom helyszínének feltérképezésére nem is kellett sokat várni, a fogadás után a felmenő által építtetett Gergely-bástya felé vették az irányt, ahol rövid bemutatót követően megismerkedhettek a korabeli fegyverekkel és öltözékekkel.

Forrás: Egriszín

Az elmúlt hetek, hónapok rendkívüli időjárása és az árvíz az egyházi épületeket sem kímélte. Ficzek László érseki irodaigazgató tájékoztatása szerint mintegy húsz helyen tapasztaltak ilyen jellegű gondokat.

A szentistváni templomot életveszélyessé nyilvánították. A boltozat megrepedezése miatt arra kényszerültek, hogy a szentmisét a művelődési házban tartsák. A statikai szakvélemény alapján vasakkal erősítették meg a boltozatot, s bíznak abban, hogy újból birtokba vehetik az épületet. Balajton is megrepedeztek a templom falai. A földcsuszamlás miatt 55 millió forintos a kár.

A borsodnádasdi „lemezgyári” templomnál – földcsuszamlás miatt – a támfal megerősítésére lesz szükség, ugyanis a közeli erdőből hatalmas földtömeget hordott le a víz. Hernádpetriben a templom boltíve repedezett meg, a vakolat is leszakadt. Szendrőben az altemplom és a plébánia pincéje került víz alá, a templomfalak is átnedvesedtek, ahogy a vizes templomfalak okoznak fejtörést Litkán, Halmajon, Hernádvécsén, Gesztelyen és Ongán.

Hasonló nehézségek adódtak a nagykinizsi imaházzal, a nyékládházi hittanteremmel és a szikszói Betánia-kápolnával is. A viharos szél Sátoraljaújhelyen a Szent Margit Általános Iskola tetejét, valamint a jászladányi templom tetőszerkezetét is megbontotta. Bár még nem áll minden adat rendelkezésre, de az már nyilvánvalóvá vált, hogy több százmilliós kár keletkezett a műemléki védettség alatt álló egyházi épületekben.

Forrás: Heol