Külföld

Kedden reggel Nyíri Iván a lényegében túszul ejtett kisfia miatt kényszerűségből évek óta Francia Polinézián élő lánya és az unokája testi és lelki bántalmazásának bizonyítékait tartalmazó kötetet adott át a budapesti francia nagykövetségnek. A fekete borítású, könyv alakú gyűjteményt kedden reggel François Hollande elnöknek küldött levél kíséretében vitte be a nagykövetségre.

Éhségsztrájk, nyomásgyakorlás

Az éhségsztrájkot kezdő Nyíri szerint csak akkor születhet megoldás az ügyben, ha Franciaország politikailag érdekeltté válik a francia polinéziai korrupt rendszer felszámolásában.

Nyíri megköszönte a magyar kormánynak és az ellenzéki pártoknak eddigi tevékenységüket, és hangsúlyozta, hogy külügyminiszterként Navracsics Tibor személyes ügyeként lobbizott az EU-ban is lánya kiszabadulásáért. Ugyanakkor további lépéseket tart szükségesnek, hogy az ilyen ügyeket sikeresen lehessen rendezni. Szerinte például Magyarországnak csatlakoznia kellene a nők elleni és a családon belüli erőszak felszámolásáról szóló isztambuli egyezményhez, hogy a hasonló esetekben könnyebben lehessen rendezni a gyerekek sorsát.

Jelenetek egy bántalmazó kapcsolatból

Nyíri-Kovács Patrícia ügye 2010 körül kezdődött, amikor egy New York-i bank alkalmazottjaként összeismerkedett egy koreai származású, francia állampolgárságú férfival, aki egy másik bankban dolgozott. Nem sokkal később Japánba költöztek, és ott született meg a gyerekük is, aki francia–magyar állampolgár lett.

A nő szerint ekkoriban romlott meg a házasságuk. A férje zsarolni és bántalmazni kezdte, azonban a japán rendőrség nem védte meg: a nő családjának beszámolója alapján inkább hittek a nyelvet beszélő férjnek, mint neki.

A 2011-es fukusimai földrengés után a család a férj javaslatára a Franciaországhoz tartozó Bora Bora szigetére utazott, hogy rendezzék a kapcsolatukat. Mivel az erőszak folytatódott, a nő megbízott egy (francia) válóperes ügyvédet, hogy indítsa el a válópert.

Közben a férj is lépett: elindította a válópert a Francia Polinéziához tartozó szigeten, és elzárta a nő holmiját, aki így a közös pénzükhöz sem tud hozzáférni. Továbbá elvette felesége és a kisfiuk útlevelét, hogy a korábban megváltott jegyükkel ne tudják elhagyni a szigetet, és a nő beleegyezése nélkül bejelentette őket egy helyi címre. A férfi a kinti hatóságok előtt a nőt beszámíthatatlannak nevezte, és tagadja, hogy bántotta volna a feleségét.

A bíróság jóváhagyta, hogy a válóper lezárultáig a nő ne vihesse ki a gyereket az országból. Nyíri-Kovács Patrícia szerint Bora Borán nem adottak az igazságos jogi eljárás feltételei: a férjének befolyásos, a helyi elithez tatozó ügyvédje van, neki viszont nem képviselik rendesen az érdekeit. Jelenleg a szülők heti váltásban gondoskodnak a kisfiúról. Mivel a nő ragaszkodott hozzá, hogy a válóper Magyarországon folyjon, a szigeten zajló bontópert felfüggesztették.

Fotó: Huszti István

A férfi azóta egy búvárközpont recepciósaként dolgozik, Nyíri-Kovács pedig gyöngyöket árul. A házaspár évek óta külön él. Nagyapja szerint unokája fél az apjától, amit az is bizonyít, hogy irtózik a bíróság közbenső döntéseként elrendelt heti láthatásoktól.

A nő családja itthon elindította az eljárást, hogy a válást magyar bíróság tárgyalhassa. 2014 márciusában azonban a Fővárosi Bíróság jogerősen elutasította a beadványukat, a döntést a múlt héten a Kúria is helyben hagyta. Az útlevelek elvétele miatt a férj ellen 2013-ban büntetőeljárás indult.

Jogi labirintus

Az ügyben ma délelőtt Szijjártó Péter is sajtótájékoztatót tartott. A külügyminiszter szerint Nyíri-Kovács Patrícia ügye jogi labirintusba került, a tárca március óta próbál megoldást találni rá. Szijjártó először a francia külügyminiszterrel, majd a külügyi államtitkárral beszélt, és egy összefoglalót is átadott a francia diplomáciának. Párizsból  a napokban az a válasz érkezett, hogy az ügy bonyolult, amire ő azt válaszolta, hogy lehet, hogy bonyolult, de emberileg tarthatatlan.

A franciák arra hivatkoznak, hogy a helyi hatóságok kiutazási tilalmat rendeltek el a gyerekre, ami Szijjártó szerint hamis papírokon alapult. A magyar érvelés szerint Nyíri-Kovács retúrjeggyel utazott Bora Borára, tehát nem állt szándékában letelepedni. Férje viszont hamis papírokkal igazolta, hogy a szigeten van a család állandó lakhelye, és a hatósági döntése ezeken a dokumentumokon alapult.

A külügyminiszter úgy tudja, már a francia polinéziai hatóságok is elismerik, hogy a papírok hamisak voltak, a kisfiúra vonatkozó kiutazási tilalmat azonban továbbra is fenntartják. Szijjártó azt reméli, hogy június 22-én, egy következő diplomáciai találkozón érdemi választ kap a francia féltől.

Forrás: INDEX

Sakir Fakili, Törökország magyarországi nagykövete avatta fel Magyarország első Otak-i Humayunját, azaz vezéri sátrát, illetve az annak helyet adó Török-Magyar Testvériség Emlékparkot Egerben pénteken.

A vezéri sátorban egy Törökországban készült berendezési tárgyakkal felszerelt török kávézó nyílt meg, amely asztali játékokra, mesehallgatásra is lehetőséget kínál. A 9,8 millió forintnyi uniós forrásból támogatott beruházás összértéke 14 millió forint volt.

Sakir Fakili ünnepi beszédében arról beszélt, hogy Egernek "történelmi bája" van. Szavai szerint Törökország korai elődje emlékeket, nyomokat hagyott maga után a városban. "A török és a magyar nép közötti testvérkapcsolatban voltak csaták, barátkozások, évszázadok óta pedig a szeretet szava szól mindegyikünkből" - mondta.

A nagykövet beszélt arról is, hogy Egerben - a történelmi emlékeken túl - kereskedelmi és ipari lehetőségeket is látnak, amelyeket közösen szeretnének kiaknázni. Elmondta, hogy az egri Eszterházy Károly Főiskolával is új együttműködési korszak vette kezdetét. "A most felavatott unikális sátor közös kultúránk szimbóluma, az együttműködési záloga, a szeretet jele" - fogalmazott.

Nyitrai Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy történelmi helyszínen, történelmi pillanat tanúi lehettek a jelenlévők. Felidézte: 1552-ben a török és a magyar véres küzdelmet vívott Egerben, s akkor elképzelhetetlen lett volna, hogy 462 évvel később a két nép képviselői közösen adják át ezt az emlékparkot. "Háborúskodás helyett ma már az együttműködés a cél" - mutatott rá. Felidézte: a közelmúltban a török köztársaság elnöke és Magyarország miniszterelnöke megállapodott abban, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalmat a jelenlegi évi kétmilliárd dollárról jövőre ötmilliárd dollárra emelik.

Nyitrai Zsolt megemlékezett arról is, hogy Sakir Fakili közreműködésének köszönhetően előrehaladott tárgyalások folynak az egri minaret felújításában való török közreműködés részleteiről. "Szimbolikus értékű, hogy a minaret megőrzésében török szakemberek is részt vehetnek majd" - tette hozzá.

Habis László egri polgármester rámutatott: az önkormányzat az egriek és a térségben élők érdekeit szem előtt tartva igyekszik széleskörű nemzetközi kapcsolatokat építeni. Szavai szerint a Török Köztársaság és Magyarország közötti kapcsolatfelvételek megnyitották a lehetőséget az egri és a török vállalkozások között együttműködés, a turizmus fejlődése előtt. Rámutatott: az egri vár rekonstrukciójához kapcsolódik a mostani beruházás is.

Az ünnepség keretében avatták fel az egri szobrászművész, Rostás Bea Evlija Cselebit, a 17. századi, Egerben is megfordult török utazót ábrázoló szobrát is.

Forrás: MTI

Ujhelyi István,az Európai Parlament szocialista képviselő-jelöltje látogatott ma Egerbe. Elmondta: egy dossziéban gyűjti a választóktól érkező ötleteket, megjegyzéseket, hogy megválasztása esetén szolgálhassa a választókat.

Egy amerikai tv társaság által készített műsorban mutatkozik be a közeljövőben Demeter Csaba egri borász. A készülő film Magyarország borvidékeit és azon belül egy-egy híresebb borászatot mutat be.

Todd Williams - aki 22 éve él Magyarországon - elmondta: az utóbbi években sokat javult a magyar borok minősége. Amikor először járt Egerben, még a kannás borok hódítottak. Ma már messze földön híresek például a Demeter pincészet borai.

Engedély nélkül vitte el olasz apja magyar gyermekét karácsonykor Egercsehiből, ezt állítja a két és fél éves kisfiú édesanyja. Az anya azt mondta, hogy a férfi fenyőfát ment el venni a gyerekkel, de már nem hozta vissza a fiút, csak telefonált, hogy nem jönnek haza. Most arra vár, hogy az olasz bíróság úgy döntsön, hogy visszakapja a gyereket. A nő egy hónapja látta utoljára a kisfiát és nagyon félti, mert szerinte az apa drogozik és agresszív.

Fegyverropogástól, ágyúdörgéstől volt hangos az egri vár az elmúlt napokban. Hagyományőrzők segítségével mutatták be a látogatóknak, hogyan is nézhetett ki a vár ostroma, ahol a maroknyi magyar védő megfutamította a hatalmas török sereget. A történések felelevenítéséhez Gárdonyi Géza művét is segítségül hívták.

A több helyszínen játszódó eseményre rengetegen voltak kíváncsiak, kicsik és nagyok egyaránt.

Ünnepségen köszönte meg Habis László polgármester a segítséget, az összefogást, a szavazatokat a 2013 Év Európai Fája, az egri platán mellett.

Az egri termálfürdő platánfájára is lehet szavazni az Európai Év Fája verseny 2013-as kiírásán. A hevesi megyeszékhely platánja öt másik ország növényével küzd meg az első helyért, így az nem csak az ország, hanem egész Európa fája lehet.

Február 1-jétől szavazhat a közönség a 2013-as Európai Év Fájára a www.treeoftheyear.org oldalon. Idén hat ország, Bulgária, Csehország, Írország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vesz részt a versenyben. A fák nem koruk vagy szépségük miatt kerültek a vetélkedőbe, hanem történetüknek és az őket támogató erős közösségnek köszönhetően. Az Európai Év Fája verseny e különleges fák segítségével szeretné történelmi és természeti értékeinkre és védelmük fontosságára felhívni a figyelmet. A szavazás február 28-ig tart, az eredményeket március elsején hozza nyilvánosságra az Ökotárs Alapítvány cseh testvérszervezete, a Nadace Partnerství. A verseny díjait májusban, Brüsszelben adják át.

Magyarországot az egri termálfürdő területén álló keleti platán képviseli. Az a fa, amely elnyerte 2012-ben az „Év Fája”-díjat az Ökotárs Alapítvány által harmadszor meghirdetett vetélkedőben.

A harmadik alkalommal megrendezett Európai Év Fája verseny döntősei különleges erővel bírnak: összetartják a körülöttük élőket, azt a közösséget, mely ebbe a versenybe is eljuttatta őket. „Ezek a gyakran több száz éves fák ugyanúgy szemtanúi a történelemnek, mint a mindennapi élet apró eseményeinek. Éppen ezért szorosan kötődnek egy közösséghez vagy akár egy egész faluhoz, városhoz” - mondta a verseny főszervezője, Hana Rambouskova, a Nadace Partnerství munkatársa.

A bulgáriai Glushnik falu eperfája és két diófája az egykor Bulgária függetlenségéért küzdő lázadók titkait őrzi. A legenda szerint az írországi Tullamore város Tölgykirálya misztikus erővel kötődik a Hutton-Bury családhoz, akiknek a földjén a fa áll: ha a fa egy ága letörik ugyanis, a család egyik tagja meghal. Híres történelmi eseményhez kapcsolódó, ámde kitalált történet fűződik a magyarországi résztvevőhöz is, az egri termálfürdő területén élő platánhoz. A szájhagyomány szerint az egri vár török ostroma alatt, 1552-ben Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír ennek a fának az árnyékából irányították a török sereget.

Az Európai Év Fája versenyben résztvevő fák elválaszthatatlan részeivé váltak a közösségnek. A lengyel Kozy falu platánfája alatti tér a kulturális és társadalmi élet színtere, de rendszeresen itt játszanak a helyi óvoda gyerekei is. A szlovákiai Komjatice platánjáról úgy tartják, hogy az ország legnagyobb fája, különleges szimmetriája miatt számos festő is megörökítette, de a helyi gyerekek is majdnem életnagyságú képet rajzoltak róla, mely most az iskolát díszíti.

„Minél erősebb a kapcsolat a környezetünkben élő fákkal, annál könnyebb törődnünk velük” - foglalta össze a verseny fő üzenetét Hana Rambousková. „Jó példa erre a csehországi Nové Hrady hársfája is, mely a helyi lakosok által nemrég rendbe hozott, karbantartott kétszáz éves fasor jelképévé vált.”

Az Európai Év Fája versenyt második alkalommal szervezik meg az Environmental Partnership alapítványok. Az európai verseny az országos vetélkedőket követi, a kezdeményezés fő célja a közfigyelem ráirányítása a fák fontosságára és a biológiai sokféleség csökkenésére. Az Európai Év Fája verseny bizonyítja, hogy a fák ügye nem ismer határokat, és rajtuk keresztül szélesebb nemzetközi párbeszéd kezdeményezhető.

A magyar szavazók és szurkolók anyagi támogatásban is részesíthetik a magyar Év Fája versenyt, hogy fáink még sokszor sikerrel szerepelhessenek az európai vetélkedőben. A 13600-as telefonszám tárcsázásával és az 53-as kód beütésével minden hívás 250 Ft-tal támogatja az Ökotársat és az Év Fája programot.

A döntősök:
Glushniki eper és diófák, Bulgária
A Nové Hrady fasor hársfája
Tölgykirály, Írország
Az egri termálfürdő platánfája, Magyarország
Kozy platánfája, Lengyelország
Komjaticei platán, Szlovákia
További információ: www.treeoftheyear.org

Forrás: Egriügyek

A székely lobogó a legrégebbi, identitásunkat őrző lobogó, amely 1601 óta ebben a formában él. Európában több olyan nép van, amelynek történelem során kialakult, évszázados hagyománya van, a zászló önazonosságuk egyértelmű jelképe. A székelység egy csodálatos értékekkel, emberi tartással rendelkező, a magyar kultúrához, Magyarországhoz tántoríthatatlanul, kitartóan ragaszkodó nép. Mindezt viharos évszázadokon keresztül bizonyították, kiállták a legnehezebb időszakokat is és ízig-vérig magyarok maradtak, ezért szívből tiszteljük és szeretjük őket.

Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának közleménye