Kultúra

Ünnepi műsorral készültek az egri Balassi Bálint Általános Iskola tanulói az 1848-49-es szabadságharc emlékére.

Március 1-jén, kedden hallhatjuk az idei Kikelet Irodalmi Előadássorozat első előadását, a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban. Az EKMK minden esztendőben az emelt szintű magyar érettségi tételek közül választja népszerű ismeretterjesztő sorozatának témáit, remélve, hogy segítheti a diákok és tanárok felkészülését, s egyúttal kedvezhet az irodalom szerelmeseinek is. Az előadások megtartására a témák jeles szaktekintélyeit kérik föl; ez évben dr. Tarján Tamás, dr. Szirák Péter és dr. Margócsy István irodalomtörténészek lesznek vendégei.

Részletes program:

1. KIKELET IRODALMI ELŐADÁSSOROZAT

Március 1., kedd 17.00

A kortárs magyar irodalom nagyjainak megjelenítése KARINTHY FRIGYES ÍGY ÍRTOK TI című művében

Előadó: Dr. TARJÁN TAMÁS irodalomtörténész, ELTE

(Budapest, 1949.) Az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanít modern magyar irodalmat. Szakterülete a dráma- és színháztörténet, a szatirikus műfajok története, valamint az 1968 utáni magyar irodalom. Szerkesztőként tevékenykedett több irodalmi lapnál, dramaturgként színházaknál (Egerben is),  valamint készített egy sereg rádiós és televíziós műsort. Több mint harminc kötetet publikált: kismonográfiákat, irodalmi és színházi esszé- és kritikagyűjteményeket, tankönyvcsaládot és irodalmi paródiákat is (pl. Írtok ti így?, 1980.).

KARINTHY FRIGYES (Budapest, 1887. – Siófok, 1938.)

Író, költő, műfordító. Már 15 éves korában kiadják egy kisregényét. Érettségi után tanult matematika-fizika szakon, bölcsészkaron, sebészetet is hallgatott, de diplomát soha nem szerzett. 1906-tól újságíróként dolgozik és sorra jelennek meg novellái, paródiái, humoros írásai. Az ismertséget az Így írtok ti című irodalmi karikatúrája, stílusparódiája hozta meg 1912-ben. Sokat kesergett amiatt, hogy humoros írásai miatt nem veszik őt komolyan, pedig írt riportokat, irodalmi, politikai elemzéseket, filozófiai eszmefuttatásokat. Műveiben sokat foglalkozik a párkapcsolat, a szerelem problémáival. Legnépszerűbb fordításai a Micimackó-regények. Legendás barátság fűzte Kosztolányi Dezsőhöz. 1935-ben Baumgarten-díjat kapott. Egyes szóalkotásai (pl.: halandzsa) és kifejezései (pl.: „magyarázom a bizonyítványomat”; „Humorban nem ismerek tréfát.”; „Hallgatni Arany, beszélni Petőfi.”) a köznyelvet gazdagítják.

Március 8., kedd 17.00

Emlékezet és anekdotikus beszédmód GARACZI LÁSZLÓ POMPÁSAN BUSZOZUNK című regényében

Előadó: Dr. SZIRÁK PÉTER irodalomtörténész, Debreceni Egyetem

(Debrecen, 1966.) Szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész. 1991-ben végzett a Debreceni Egyetem magyar-történelem szakán. 1993 óta az Alföld szerkesztője és 1994 óta az egyetem tanára; jelenleg a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője. Kutatási területe a XX. századi és a kortárs magyar irodalom, valamint az utazási élmények a magyar irodalomban.  Jelent meg monográfiája Grendel Lajosról, Kertész Imréről és Örkény Istvánról.

GARACZI LÁSZLÓ (Budapest, 1956.)

Író, költő, műfordító. 1976-1981. között az egri főiskola magyar-történelem szakán tanult, 1988-ban az ELTE filozófia szakát végezte el. 1982. óta szabadfoglalkozású író. A posztmodern irodalom képviselője. Művei egyetlen műfajba sem sorolhatók és a nyelvi formákkal való kísérletezés és töredékesség jellemzi. Egy lemúr vallomásai című regénysorozat nyitó könyve a kisprózákat tartalmazó Mintha élnél! (1995.),  ezt követte A Pompásan buszozunk (1998.), majd az Arc és hátraarc (2010.) című regény.  A Pompásan buszozunk című regény egy szomorkás komédia: paródiája és hű leírása az író iskolás és úttörő éveinek, a 60-as éveknek; visszaemlékezés, amely paradox módon jelen időben zajlik, amelyben álom és valóság keveredik, és amelyben önmagukban is egész pillanatképek-anekdoták füzére épül.

Március 17., csütörtök 17.00

Út a belső szabadsághoz: az elbeszélésmód változatai OTTLIK GÉZAISKOLA A HATÁRON című regényében

Előadó: Dr. MARGÓCSY ISTVÁN irodalomtörténész, ELTE

(Nyíregyháza, 1949.) Irodalomtörténész, kritikus, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének egyetemi docense, a XVIII–XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék vezetője volt nyugdíjazásig.

A hetvenes évek végén a Mozgó Világ szerkesztőjeként dolgozott, szépirodalmi kritikái már akkor feltűnést keltettek, mára pedig a kortárs magyar irodalom egyik meghatározó kritikusegyéniségévé vált. A magyar költészet kincsestárának volt főszerkesztője a sorozat befejezéséig.

OTTLIK GÉZA (Budapest, 1912. – Budapest, 1990.)

Író, műfordító és többszörös magyar bridzs bajnok.  A családi hagyományoknak megfelelően katonai iskolában érettségizett, de a kaszárnyai fegyelem, embertelenség egy életre elvette a kedvét ettől a pályától, viszont ennek a világnak felülmúlhatatlan krónikása lett. Francia-angolos, nyugatos műveltsége ellenére matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1931-ben jelentek meg első írásai. Alkotó módszeréhez tartozott, hogy műveit évekig csiszolgatta: Az iskola a határon című regénye első kiadását 1948-ban tervezte, végül 1959-ben jelent meg. Életműve nem nagy, holott szakadatlanul dolgozott. Műfordításainak száma sokkal nagyobb, mint eredeti műveié.

Az előadásokat nemcsak azoknak a diákoknak ajánljuk, akik az idén tesznek emelt szintű érettségit, hanem azoknak is, akik ezt a jövőben tervezik, és természetesen minden irodalomkedvelőnek.

A program belépődíjmentes, helyszíne: EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház / 3300 Eger, Bartók Béla tér 6.

Információ: dsupin.panni@ekmk.eu, 20/779-2880

Ma már az ország nagy részén sütött a Nap. A novajiak, egy bükki falu lakói, abban bíznak, hogy ez így is marad. A tavaszvárás jegyében télbúcsúztató helyi népszokással, a Reméléssel köszöntek el a téltől. Ilyenkor a helybéli férfiak házról-házra járnak, hogy bekormozzák a lányok arcát, ezzel hirdetve a tavaszt.
Korommal várják a tavaszt

Borotválós asszonyfarsangot tartottak Parádsasváron, a nők férfinak öltöztek, és mindenki megborotváltak, aki hagyta magát. Aki nem hagyta magát, azt meg rábeszélték. Azt mondják: ez egy 300 éves hagyomány náluk, és ilyenkor az egész település beöltözik valaminek. Az egyik ott élő nő már 1954 óta, azaz 62 éve minden évben beöltözik, ma is jelmezben mászkált egész nap.

A IX. Országos Ifjúsági Szólótáncverseny döntőjében 65 versenyzőt köszönthetünk, akik összesen 91 produkciót hoznak el Egerbe, a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házba. Az esemény január 22-én és 23-án zajlik, menete a következő:

22-én, pénteken:

13.30              Érkezés, regisztráció, öltözők elfoglalása

14.30-15.30    Kötelező táncok próbája - Szikes zenekar

16.00-18.00   Megnyitó, kötelező táncok versenye kettesével

18.00              Szállásfoglalás, vacsora, szabad program

20.00- 23.00  Táncház a Szikes zenekarral

23-án, szombaton:

9.00-13.00       Szabadon választott táncok versenye

13.00                Ebéd, szabad program

Döntés, gálaműsor összeállítása, szakmai értékelés

18.00-19.30      Eredményhirdetés, díjátadás, gálaműsor

Előzmény: a 15-18 éves néptáncos korosztálynak szóló versengésre közel kétszázan jelentkeztek az ország minden tájáról. A nevezők Százhalombattán, Nyíregyházán és Szarvason selejtezőkön vettek részt, innen jutottak a legjobbak az egri döntőbe.

Szakmai védnök: Martin György Néptáncszövetség, Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület.

Az EKMK rendezőpartnere: a Forrás Alapítvány Eger; támogatója: a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési és Népművészeti Kollégiuma

Velence titkai lélegzetelállító táncelőadásban kerülnek napvilágra az ExperiDance Production​ Szenvedélyem, Velence című előadásában, január 23-án, az érsekkerti sportcsarnokban.

A karneváli maszkok mögött ellentmondásokkal és szenvedéllyel teli ösztönvilágot találunk, amely teljes pompájában mutatkozik meg Román Sándor koreográfiáján keresztül.

A produkcióra jegyek korlátozott számban még kaphatók a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban, illetve a Tourinform Irodában.