Sérült gyerekek és neves művészek festettek ma együtt az egri várban. A Pinceszínház és a Szalapart úti iskola régi jó kapcsolatából indult ki a kezdeményezés, hogy a művésztelep alkotói sérült gyerekekkel együtt festhessenek.
Az alkotótábor résztvevői az elkészült művekkel szeretnék segíteni a gyerekek fejlődését.
A Pinceszínház Eger Művészeti Közhasznú Egyesület szervezésében 2013. augusztus 11-től kerül megrendezésre az II. Egri Nemzetközi Alkotó és Művésztelep. Az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata által támogatott kezdeményezésnek a Vitkovics-ház ad otthont. Az alkotótelepen 12, neves képzőművész mutatja be elgondolását Gárdonyi Géza munkásságáról. A művészeti vezető Győrfi András, a művésztelep egyik megálmodója, tiszteletbeli egri vitéz.
A következő napokban lépten-nyomon festőkkel, művészekkel találkozhatnak a városban járók.
Felújítják Gárdonyi Géza sírját, októberre végeznek a munkákkal, a sír jellegén nem változtatnak - hangzott el a részletekről tartott hétfői sajtótájékoztatón a Dobó István Vármúzeumban.
Sós István alpolgármester, az Egri Városszépítő Egyesület elnöke kiemelte: idén van Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója, ez a felújítás apropója. A munkákat azért szeretnék októberre befejezni, hogy méltó körülmények között emlékezhessenek Gárdonyi Géza halálának október 30-i évfordulójára.
A felújítást közösen szervezi a városszépítő egyesület és az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület. Utóbbi titkára, Szalainé Király Júlia elmondta, hogy az ötlet az elmúlt évben fogalmazódott meg, a munkákban pedig számítanak az egriekre. Több helyi cég vállalkozott már többek között kőművesmunkára, betonozásra, fafaragásra, a növényzet újratelepítésére.
A tervek szerint kivágják a sír tövében álló elöregedett ecetfát, és helyére Agárdról, Gárdonyi szülőhelyéről hozott rózsaszín virágú gesztenyefát ültetnek. A sír oldalrézsűit gyeptéglával burkolják le, az alsó területen virágos részt alakítanak ki.
A sírhoz vezető lépcsőt kicserélik, a sír körüli kerítés valamennyi elemét újra cserélik. A síron lévő keresztet kiemelik, ezután dől majd el, hogy megmenthető-e, vagy újat kell faragni.
Gárdonyi Géza 1897-ben költözött Egerbe és ott hunyt el 1922. október 30-án. Az egri vár Bebek-bástyáján kialakított díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra.
Forrás: MTI
Felnémet idén ünnepelhetné 752 éves fennállását. Felnémetet először 1261-ben említik a krónikák, 1961 óta Eger város része. Az itt lakók mindig is büszkék voltak településükre. A civil társadalom őrzi az identitását, ami az utóbbi időben számos programban eseményben nyilvánult meg.
Az egykori Felnémet község határában (az Egri, Tárkányi és Szarvaskői utak végén) egy-egy táblát helyezett el a Felnémeti Derűs Alkony Nyugdíjas Egyesület. A táblák felavatásának "központi" ünnepségét tartották ma, a Szarvaskői út végén.
A táblák kihelyezésének támogatói: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Magyar Közút Zrt és Bódi Zsolt vállalkozó.
Egerbe költözött Kata és Ders. A fővárosi fiatalok egy hónapon át élvezik a város vendégszeretetét, ők nyerték az álomállást. Élményeikről blogot vezetnek majd.
Megérkezett a megyeszékhelyre Balizs Kata és Horváth Ders. Ők nyerték meg a Költözz Egerbe! pályázatot, így egy hónapon át élvezhetik a város vendégszeretetét. Elárulták: korábban mindössze egyszer, osztálykiránduláson jártak Egerben, rengeteg tervük van.
- A programok egy része kötött, az már biztos, hogy ellátogatunk például a strandfesztiválra, de lényegében "szabad kezet kaptunk", mi döntjük el, mit szeretnénk látni - árulta el Kata.
A fiatalok kérdésünkre elmondták: igyekeznek olyan helyeket is felkeresni, amelyről az itt élők is keveset tudnak. Élményeikről, tapasztalatikról internetes naplót vezetnek, amelyet bárki elolvashat a koltozzegerbe.blog.hu oldalon.
Forrás: Heol
Megtelt az Érsekkert a XVII. Egri Bikavér Ünnep nyitónapján, csütörtökön.
Csütörtök délután beindították a matuzsálemnek számító Hoffer traktort, majd este hét órakor Habis László, Eger polgármestere és Zilai Zoltán, a Magyar Borakadémia főtitkára köszöntötte a megjelenteket. Tarsoly József hegybíró elárulta: idén 38 borászat és 21 étterem van jelen, közel százféle nedűt, ebből 49 Egri Bikavért kóstolhatnak a borbarátok.
Kiemelte: bár az ünnep Szent Donáthoz kötődik, de e pár nap a szakemberek fáradságos munkájáról, a köszönetről és a háláról is szól.
A köszöntőket követően a hagyományos díjátadások következtek. A „2012. Év Egri Szőlőtermelője” Rozsnyai Mihály lett, bortermelője pedig Tóth Ferenc. A tavalyi év borgasztronómusának Bányai Róbertet, a Hotel Korona igazgatóját választották.
Hagyományosan a megnyitó után hirdették ki az Egri Borvidéki Borverseny eredményét is. A kategóriák versenyében a legjobb Debrői Hárslevelű a Varsányi Pincészet 2009-es bora lett, s miután ez a bor nagy aranyérmet is kapott, kijárt neki a Champion Díj. A fehér borok között Nagy Lajosné 2012-es Sauvignon blanc-ja, míg az Egri Csillagok között Thummerer Vilmos 2012-ese vitte a pálmát. A legjobb rosé az Ostoros-Novaj Bor Zrt. 2012-es Egri Merlot-Pinot noir-ja, a legjobb vörösbor Thummerer 2009-es Egri Syrah válogatása lett. A Thummerer pincészet az Egri Bikavér kategóriával triplázott, ugyanis a 2009-es Egri Bikavér superiorja nyert a mezőnyben. A legjobb desszertbor pedig egy 2011-es Egri Tramini lett, amelyet a Tárkánybor Kft. készített.
A vasárnapig tartó esemény programja igen színes: ma este fellép mások mellett a Group N' Swing, s lemezbemutató tart az egri Kerekes Band.
Szombaton délután 4 órától a színház előtt traktor gyorsulási- és szépségversenyt rendeznek, amelyen dr. Torgyán József, Csernus Imre, Szabó Győző és Wahorn András zsűrizik. Ugyancsak szombaton este közös koccintásra várják a borbarátokat, a cél, hogy fél 8-kor minél több Gárdonyi-bort tartalmazó pohár csendüljön össze, hogy Eger nyerje el a legkedveltebb borvidéki település címet. Vasárnap hagyományosan a Szent Donát szobornál könyörögnek a jó termésért a szőlészek, borászok.
A zenepavilonnál, az Egri Csillag színpadon ezúttal is számos remek koncert és gyermekprogramok várják a publikumot. Ma este finn fellépő is lesz, Antero Lindgren személyében.
Forrás: Heol
Fotó: Gál Gábor
Mindig meghökkent a Rossztemplom tere. Hogy lecsupaszítva a barokk milyen fenséges, magától érthetődő. A cicoma nélküli tér mellőz minden szakralitást, a díszítő ember helyett az építő embert dicséri. Bár Rostás Bea Piros eljátszadozott kiállításnyitó performanszán a szentély, az oltár, az áldozat, a teremtés megannyi templomi kliséjével, azért most is a faunok győztek. Nagyon helyesen. Piros kiállítása az egri közélet fontos momentuma. Provokatív-konzervatív, szilárdan labilis, vaskosan könnyed.
Ott voltak a művészek, az itt ragadt fiatalok, a politikusok, a barátok, a család, a handlé, a szódás s még az is lehet, hogy a képkereskedő is. Többen voltak, mint a Kaláka nagyszínpadánál. A nyitó performansz, az alkotó teremtéshez vezető, évődésekkel teli utat mutatta be űzve, hajtva a vágy által, de oly érzékien, mintha egy reneszánsz mester képe kelt volna életre. A Rostás Bea, Czövek Zsuzsanna, Daróczi Ilona és BMZ által bemutatott happening után, politikusaink dorombolását követően, olyan színvonalú kiállítás megnyitó beszédet hallhatott az egri publikum, amely már sejteti, hogy nem mindennapi művész készülődik itt.
Jó, hogy van Piros, és nem azért, mert addig alábbhagy a kisváros légkörének fojtogatása, hanem azért, mert a szertelenség idegesítően hat. Az meg pezsgést okoz.
Formabontás és forma építés
Rostás Beáta szobrászata és a hagyomány
2013. június 29. szombat, 20.00 Eger Templom Galéria – Rossztemplom
ANTALL ISTVÁN megnyitó szövege:
A nagyméretű szobroktól nem lesz nagy szobrász az ember. A jelentős gondolatoktól, az eredeti elképzelésektől, a nyugtalanító ellentmondásoktól, a szellemi izgalom megteremtésétől, a természet eredendő gazdagságának felmutatásától már mocorogni kezd valami.
A néző, akár akarja, akár nem magával cipeli a szobrot, újjá teremtődik benne, a tárgyiasult eszme nélkülözhetetlenné lesz, és ha nem is gondol rá, akkor is mélyen működni kezd a tudatot formáló megszerzett és kiteljesedő műveltség - a maga természete szerint. 1. Jönnek
Rostás Beáta, ahogy szakítani tudott korai önmagával, azzal a látványos sikerrel, amit az ábrázolás és a felismerhető hasonlatosság korai terrakotta munkái adtak neki, keresésbe kezdett. S ez a rendszertelenségben testet öltő dinamizmus egy új rendet teremtett benne és körülötte. A tanulás és az elsajátítás könyörtelensége, a stúdiumokhoz nélkülözhetetlen alázat, a fölfedezés lázas izgalma, a kételkedés képessége, valamint az erős ifjú személyiség megmutatkozási vágyát fölváltó szigorú önvizsgálat mutatott neki utat, állított elé lajtorját, ami a mindenség felé vezet. A fokokat magának kereste, magának faragta, maga lépett fel rá, és ha megcsúszott a lába, neki kellett mérlegelnie az egyensúly, a biztonságérzet kitart-e a következő lépésig. Ezenközben az élet úgy hozta, hogy elképzelései, vágyai, elhivatottsága meghaladta a lehetőségeit. Nem talált befogadó magyar egyetemet, nem talált olyan mestert, aki a doktorandusi iskola formalitásán túl ezt az erős hevületű, szándéka és érdeklődése nyomán még többféle irányt és esélyt felmutató alkotói magatartást vállalni merte volna. Véleményem szerint a természete szerint skolasztikus magyar művészeti képzés sem tudja önmaga árnyékát átugrani, s az eredendően szabálytalan természetű tehetségtől maga a rendszer is megriad.
De Rostás Bea nem hagyta magát, szinte csak azért gyűrte maga alá a világot, hogy az őt kicsiny kora óta (édes testvérével együtt) egyedül és nehéz körülmények között nevelő édesanyjának ne kelljen még egy tányért telemernie esténként az asztalnál. A szegénységet és a kiszolgáltatottságot műveltségével, nyelvtudásával, bravúros kapcsolatteremtő képességével hidalta át. Nemzetközi művésztelepről, nemzetközi művésztelepre vándorolva telehintette Európát, Ázsiát és Afrikát a szobraival. A dolog természetéből fakadóan a nőiességtől legmesszebb eső, és legnagyobb falatba harapott bele! Kőlevest főzött magának mindenütt és föl is falta a gránitokat, a tengeri és a szárazföldi mészköveket, a márvány idolokat, s ha ez nem volt elég neki, akkor egy kis desszertnek még mindig ott volt a terrakotta, vegetáriánus korszakokra pedig abraknak a szalma.
Rostás Bea nem ismeri a pótcselekvést, nem ismeri az önfelmentő, önigazoló mellébeszélést, nem keresett művészet-közeli segédmunkát, nem választotta a tárgyiasult művek helyett a gesztusokat, az önmagukért való installációkat, a cselekvést helyettesíteni látszó ötleteket, a nagyot robbanó, de könnyen enyésző intellektuális petárdákat. És mégsem lett „izomból szobrász”, mégsem hajszolta magát a művésztelepek zárt periodikus rendszerébe, a havonta újratojt kőtojások kotlósává sem lett.
Minden munkában egy új feladatot egy új kihívást rejtett el, s nem a vágógéppel, a sarokcsiszolóval, a kalapáccsal, a vésővel mérkőzött, hanem önmagával. A személyiség nemcsak hitelesíti, de egységessé is teszi a legkülönfélébb kihívásokat. Beszélhetnénk itt a szobrászat ősanyjaként újrafogalmazott mama motívumokról. A csillagászati eligazító pontként is használható litván kőről, a billenékenységében is robosztus hinta-figuráról, a vizsgamunkaként két kőből összecsiszolt szobor rejtett szakralitásról. A rajzolatokkal szinte grafikai elemek hordozójává tett fehér márványok végtelennek mutatkozó lehetőségeiről, a szinte minden plasztikát meghatározó álcázott figuralitásról, vagy éppen a középkori utalásokig visszamenő Atatürk portré, az arcvonásokat megidéző és az ábrázolást elkerülő finom gesztusáról.
És akkor van ereje Rostás Beának visszaülnie egy olyan iskolapadba, amelynek minden deszkáját szögekkel verte át a történelem. A nyelvhódító magány és idegenség, az európai civilizáció és az ősi muzulmán kultúra ütközőzónájaként is fölfogható metropolisz, a politikai harcok útkereszteződései, ahol nem elég kívülállónak lenni ahhoz, hogy ne lásson mindkét fél ellenséget benned.
Marad az éhezés, a több órás utazás a város egyik végéből a másikba, marad a keserűség és a magány, marad a műhely kimeríthetetlen öröme, ahol a megtisztulás tárgyai túl kell hogy lépjenek a közvetlen napi használat praktikumán, ahol a szabadulás a testi és lelki szennytől az újjászületést hordozza, s ahol ez az újjászületés már a teremtés maga.
1. Szobrok 12 Rostás Bea nemcsak megtanulta a leckét, de fel is adta nekünk. Megmutatta, hogy a semmiből is lehet csinálni valamit, hogy meg kell tanulni törökül azért, hogy megértsük Európát, hogy vert helyzetekből föl kell, és föl lehet állni, és hogy innen Egerből lehet csak a Héttornyot elfoglalni.
Ő már helytállt ott, és biztos vagyok benne, hogy - történjék bármi - diplomával, kikezdhetetlen tudással, tehát győztesen tér meg onnan.
Forrás: Egriszín
A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány beavató táncszínházi programsorozatának záró előadására kerül sor az egri Gárdonyi Géza Színházban, 2013. június 15.-én. A teátrumban, a Badora Társulat táncművészei adnak ízelítőt az együttes repertoárján lévő darabokból. Láthatunk majd részletet a Rómeó és Júliából, Bartókodályból, Falling shadowból, Terra Filiusból. A regionális programban résztvevő általános iskolás gyerekek, a kulisszák mögé is bepillantást nyerhetnek, majd beszélgethetnek a táncművészekkel, koreográfussal. A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jöhetett létre.
www.nka.hu
Az elmúlt napokban Gyöngyösön és Egerben 5 aprócska őzgidát mentettek meg jóindulatú emberek.
A gyöngyösi állatkertben jelenleg 4 Bambi nevelkedik. Volt amelyiket egy bokor alatt találtak meg, volt amelyiknek az anyját kutyák támadták meg és segítség nélkül elpusztult volna. Az állatkert dolgozói elmondták: van már egyébként is őzük, így a jövevények jó helyen lesznek náluk. A szakemberek szerint ezek a jószágok kicsi korukban hozzá szoknak az emberek közelségéhez, ezért a természetben sem éreznének félelmet.
Egerben a Vidám Mancsok Állatvédő egyesülethez érkezett egy nagyon rossz állapotban lévő őzi. Egy bokorban találták nagyon legyengülve. Botka Tímea állatvédő szerint, az állat állapotát látva a szakemberek már le akartak róla mondani. Ők is felvették a kapcsolatot a gyöngyösi állatkerttel és a hozzáértők tanácsa szerint ápolgatták az apróságot. Ma, néhány nappal később már sokkal jobban van az egri Róbert Gida, aki egy nyolcadik emeleti lakásban él még néhány napig, majd később egy családi házban nevelkedik, hogy később egy állatpark lakója lehessen.
Bébi-bumm van a gyöngyösi állatkertben. Az elmúlt időszakban több kis állatot hoztak be, de saját gyűjteményük is gazdagodott.
Most nyílt ki a a szemük a 3 hete született ormányos medvéknek. A kis jövevényekre büszkék a park dolgozói, hiszen eddig kevés ilyen állatot tudtak bemutatni. A vendégek még nem találkozhattak a csöppségekkel, egyedül stábunknak mutatkoztak még be. Az anya nagyon félti kicsinyeit, a forgatást sem vette szívesen.
A tervek szerint néhány hét múlva a nagyközönség is megismerkedhet az apróságokkal.