Kultúra

A Gajdos népzenekar, Bukta Imre festő- szobrászművész, performer és a recski Mátrai Visszhangok vegyeskar kapta idén a Príma díjat Heves megyében. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által alapított elismerés átadóünnepségén, gálaműsorral köszöntötték a jelölteket tegnap este, az Agria Parkban.

Heves megyében ötödik alkalommal rendezték meg a Príma díj átadó ünnepséget, a megyében működő művészeti csoportok részvételével. A rendezvénynek ezúttal az Agria Mozi adott otthont.
A magántőkéből alapított, minden évben odaítélt díjat a sport, a kultúra, a művészet és a tudomány terén kiemelkedőt alkotó Heves megyeiek kaphatják meg. A jelölteket a kuratórium tagjai választják ki. Az idei jelöltek munkásságát is kisfilmmel mutatták be a díjátadó gálaműsor keretében, amelyen fellépett a Mátrai Visszhangok vegyeskar, a Novaji asszonykórus, a Gajdos zenekar és a Hatvani Grassalkovich Énekegyüttes.

Bodnár Pál, a VOSZ megyei elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Príma díj, mint társadalmi esemény, több mint egymillió embert mozgatott meg. A díj a nehéz gazdasági időkben is helytálló vállalkozók révén működik.
A díjkiosztó ünnepségen átadták az Év Vállalkozója elismerést, amelyben Bukta András, fémipari vállalkozó, Kenyeres Zoltán kereskedő, Kovács Károly, építőanyag kereskedő, Molnár Zsolt épüetgépész, Zsirai László pályázatíró, Frenyó Csaba építési vállalkozó részesült.
Az idei jelöltek Barta Dóra táncművész, Bukta Imre festő- szobrászművész, performer, Dr. Csank István jogász, , az Egri Kulturális és Művészeti Központ, Dr. Fűköh Levente múzeumigazgató, a Gajdos népzenei együttes, a Hatvani Grassalkovich Énekegyüttes, Kováts Krisztina zenetanár, a Mátrai Visszhangok vegyeskar, Rostás Bea szobrászművész, Szepesi György zenetanár, a Szihalmi Fúvós és Majorette Kulturális Egyesület voltak, akikre a közönségnek is lehetett szavazni.
Az elismerést a Gajdos népzenei együttes, Bukta Imre és a Mátrai Visszhangok vegyeskar vehette át, közönségdíjas Kováts Krisztina zenetanár lett.

Forrás: Egriszín

A Nagykunság ízeit kóstolhatták meg a hazai tájegységeket bemutató "Gasztro-kulturális esték" című sorozat első rendezvényének vendégei tegnap este a Hotel Estellában. A találkozó résztvevőit Kecze István, Kisújszállás polgármestere köszöntötte a vacsorán.

A turisztikai ágazat egri képviselői ültek egy asztalhoz a gasztro-kulturális esten, hogy az elméleti és a gyakorlati oldal találkozása hosszú távú gyümölcsöző kapcsolatát kihasználják.
Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg a főiskola Turizmus Tanszéke a „Gasztro-kulturális esték” első eseményét azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a hazai turizmus jellegzetes tájegységeire. Az esteken a gasztronómiai élmények mellett az országrészek kultúrájából, hagyományaiból és történelméből is ízelítőt kapnak a vendégek.
A programot egyelőre zárt körben rendezik meg, ezt később nagyobb közönség előtt szeretnék folytatni.
A rendezvényen az Eszterházy Károly Főiskola és a város vezetői mellett részt vettek az egri turizmus meghatározó alakjai, vállalkozók, szállodatulajdonosok, valamint a Borbarát Hölgyek és városi intézmények képviselői.
Az ötletgazda Dr. Kovács Tibor, a Turizmus Tanszék vezetője, szülőhelyét a Nagykunságot, s azon belül Kisújszállást választotta az első alkalommal bemutatandó tájegységnek. Vendégként Kisújszállás polgármesterét, Kecze Istvánt köszöntötték a díszesen megterített asztal mellett.
Az alföldi polgármester elmondta, hogy számára nagy jelentőséggel bír a találkozó, a kapcsolódási pontok közül kiemelte, hogy sok kisújszállási hallgató jár az egri főiskolára.
„A legtermészetesebb dolog, hogy egy ilyen szíves vendéglátás után meghívjuk az egrieket. Szeretnénk ha ők is bemutatkoznának, de azt gondolom, hogy Egernek nem kell különösebben bemutatkoznia nálunk.” - hangsúlyozta Kecze István, aki a  rendezvényen  főszereplőiről, az étkekről is nyilatkozott:

„ Fűszeres pásztorételek készültek korábban Kisújszálláson, nagy hagyománya van a birkapörköltnek, és természetesen minden olyan ételnek, amit otthon, akár mi férfiak is elkészíthetünk.”

Forrás: Egriszín

Csemer Boglárka francia dalestjével kezdődött el a francia kultúrát népszerűsítő „Frankofon Napok” rendezvénysorozat tegnap este, a Bartakovics Béla Közösségi Házban.

Az Equadori kiállításról az eső miatt ázottan érkezett Rázsi Botond alpolgármester az oktatási intézmények által ápolt francia kapcsolatokra és tapasztalatokra hívta fel a figyelmet köszöntőjében. Az alpolgármester kitért arra, hogy oktatási intézmény volt vezetőjeként is fontosnak tartja Egerben a színes, más kultúrákat bemutató eseményeket.

Az Egri Francia Klub és az Egri Kulturális és Művészeti Központ közös rendezvénye immár évek óta hagyományosan a francia kultúra különböző területeiről kínál ízelítőt mindazoknak, akik szeretik a francia zenét, táncot, filmet, irodalmat.
Az idei rendezvénysorozat a „Frankofon Napok Egerben” címet kapta. A tegnap esti megnyitón Csemer Boglárka énekesnő és Sebestyén Áron zongorista kalauzolta el a közönséget a finom érzelmes zenék világába. A két művész az önfeledt, őszinte jazz muzsika híve, a meghitt hangulatú esten igazi francia melódiákkal, régi és mai dalokkal ringatta el a publikumot. Az énekesnő, aki az Eszterházy Károly főiskola Francia Tanszékének hallgatója az esemény szellemiségéhez hűen, a sanzon mellett mai francia dallamokból is átnyújtott egy csokorra valót, megidézve Aznavour, Brel, Lafôret, Ruiz világát.

A zenei utazást követően a szervezők egy fogadásra invitálták a résztvevőket, amelyen a francia kultúráról kötetlen formában is szó esett, igaz egri borok kíséretében. A Frankofón Napok programjai december elsejéig folytatódnak. A záróesten egy filmet láthatnak az érdeklődők.

Forrás: Egriszín

„Ecuador, a Napéjegyenlőség országa” címmel nyílt fotó és néprajzi kiállítás tegnap este, a Szent Hedvig Kollégium Galériájában. A Koncz László gyűjteményéből összeállított tárlatot
Dr. Jaime Augusto Barberis Martínez, az Ecuadori Köztársaság nagykövete nyitotta meg.

A különböző kultúrák, nyelvek nem szétválasztják az embereket, hanem a művészet, a zene, a tánc révén összekötik őket, jelentette ki Rázsi Botond alpolgármester köszöntve a kiállításon megjelent diplomatát.

Dr. Jaime Augusto Barberis Martínez, az Ecuadori Köztársaság nagykövete az ország két jellegzetes vonását emelte ki, a földrajzi elhelyezkedést és az etnikai gazdagságot. A 14 indián népnek otthont adó multikulturális közeg, a két félgömb találkozásánál helyezkedik el. A területen végighúzódó egyenlítőről kapta nevét az ország, amelynek a természeti adottságait és a nemzeti életformát mutatja be a kiállítás.
A tárlat különlegessége, hogy az egyenlítő vonalát is bemutatja a Szent Hedvig Kollégium Galériájában, ahol Dr. Nyíri Iván, tiszteletbeli konzul az equadori szokásoknak megfelelően mindkét féltekére állt, és kipróbálta milyen az ecuadori csók, az egyenlítő két oldaláról.
Az ecuadori kultúrában jártas Nyíri Iván kiemelte az esemény népek közötti barátságot erősítő oldalát. A vendégek számára Eger gazdagságából is tudott mutatni látnivalót.
Koncz László, a Jatari Indián Népművészeti Egyesület vezetőjének a gyűjteményéből összeállított tárlaton, a 2008-as dél-amerikai útján készült fotók örökítik meg az Andokban élő indiánok életét. A fotókon a természet mellett láthatjuk a mindennapokat, a munkát, a családok életét, a piacot és az ünnepet is.

Forrás: egriszín

Két napra ellepték a néptáncosok a várost. A Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban szervezték november 19-én 20-án a VI. Országos Ifjúsági Szólótáncverseny döntőjét az Egri Kulturális és Művészeti Központ szervezésében. A versenyt kétévente rendezik meg Egerben.

Az egri döntőn az elődöntőkön való részvétel alapján az ország 72 legkiválóbb 15-18 év közötti néptáncos versenyzőjét láthatta a közönség. A legjobb lányok a „Gyöngygalléros táncos”, a legjobb fiúk pedig az „Ezüstpitykés táncos” címet vihették haza. A zsűri tagjai Dr. Ratkó Lujza, néptánckutató, a Magyar Táncművészeti Főiskola óraadója, Németh Ildikó, Harangozó-díjas táncpedagógus, Demarcsek György, Aranysarkantyús Táncos, Lukács László táncpedagógus és Széphalmi Zoltán Aranysarkantyús Táncos voltak.

A pénteki megnyitón Saárossy Kinga, társadalmi megbízatású alpolgármester elmondta, hogy egykori néptáncos tapasztalatai szerint a néptánc tartást ad, s aki büszkén műveli ezt a művészeti ágat, az rossz ember nem lehet. A néptáncos egy csoportba tartozik, s ezzel együtt a nemzetét képviseli.

A megnyitó után elkezdődött a kötelező táncok versenye, este pedig Gajdos táncházzal zárták a napot. Szombaton délelőtt a szabadon választott táncok versenyét tartották, este 6 órakor pedig a néptáncgálán hirdették ki a győzteseket.

Gyöngygalléros táncosok lettek: Oláh Eszter, Szécsény Iglice TE; Szabó Kincső Ildikó, Budapest Magyar Táncművészeti Főiskola; Szilágyi Zita, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Juhász Viktória, Debrecen Hajdú; Bari Ildikó, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Eitler Ágnes, Győrújbarát Csobolyó; Szabó Renáta Alexandra, Győrújbarát Csobolyó; Oláh Ivett, Szécheny Iglice; Pethő Lilla, Miskolc Diósgyőr AMI- Szinvavölgyi Néptáncműhely; Mészáros Anett, Nyíregyháza Figurás

Ezüstpitykés táncosok lettek: Sipos Gergő, Szekszárd Bartina NE; Okányi Mihály, Békés Belencéres TE; Bordás Barnabás, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Farkas Máté, Budapest Magyar Táncművészeti Főiskola; Száraz Dávid, Figurás Te Nyíregyháza; Tomori Márk, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Bíró Márton, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Fényi Máté, Debrecen Hajdú; Rencz Norbert, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Szita Balázs, Győrújbarát Csobolyó NE; Botló Ákos, Nemeskosút Berkenye TE

Forrás: Egriszín

Egerben tartott konferenciát a Kulturális Központok Országos Szövetsége november 17-18-ig. A tanácskozáson részt vettek a magyar kulturális, művészeti központok vezetői és munkatársai. A szakmai együttműködésekről és a felnőttképzésről tanácskoztak a szakemberek.

1997-ben jött létre a Kulturális Központok Országos Szövetsége azzal a céllal, hogy segítse a közművelődést meghatározó nagyobb kulturális központok, a városokban lévő művelődési intézmények munkáját, s koordinálja a szakmai együttműködést.

A két napos konferenciát az Egri Kulturális és Művészeti Központ szervezte. Habis László polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy pályázaton sok pénzt nyertek Egerben a kulturális központok felnőttképzésre, számítástechnikai eszközökre, s a kulturális turizmus felélénkítésére. Kiemelte többek között a Kepes Vizuális Központ félmilliárdot meghaladó fejlesztését, a Líceum jelenleg is folyó rekonstrukcióját, valamint azt, hogy a Vármúzeum az egyik leglátogatottabb múzeum az országban.  Habis László elmondta, hogy a válság következményei miatt sokkal átgondoltabbnak kell lenniük, az önkormányzatot egy hatalmas olajszállító hajóhoz hasonlította: előre kell gondolkodni, hogy mikor fordítunk rajta, hiszen nem egy fordulékony, hirtelen megállítható dolog.

Az egriek mellett bemutatkozott Szekszárd és Békéscsaba kulturális hálózata is. A jelenlévő szakemberek az Agora Agria projektről is hallhattak előadást, amely várhatóan a 2012-es év első negyedévére készül el.

Az első nap a felnőttképzésről, a szervezet szakmai eredményeiről és az intézményi akkreditációról szólt, a második napon pedig szekcióülések következtek. Tanácskoztak az intézményi háló problémáiról, a közművelődés törvényi hátteréről és finanszírozásáról.

Forrás: Egriszín

A táncművészetet hívatott népszerűsíteni a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány, 290 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektje, melyet ma délelőtt mutattak be a program vezetői.

Az „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között valósul meg.

A pályázat tartalmi részével kapcsolatban Mirkóczki Zita, program koordinátor elmondta, hogy az iskolák számára eredményes és érdekes programot a megyében is igyekeznek kiterjeszteni a partnerek segítségével.

Barta Dóra a program művészeti irányítója elmondta, hogy az oktatás nevelés szempontjából is fontos, hogy a fiatalok szocializációjába bekerüljenek a művészetet jelentő kódok, fontos, hogy az oktatás részévé váljon a művészet.
véleménye szerint az alapítvány tevékenységéhez hasonló aktív pályázati munka és az ahhoz kapcsolódó művészeti tevékenység, hosszú távon befolyásolja a város kulturális életét.
Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton 43, 244 millió forint összegű támogatást nyert.
A támogatás célja hogy a nevelő és oktató intézmények, az óvodai nevelésen és a tanítási órákon kívül számos szervezett kulturális programot, szakkört, tábort, kirándulást szervezhetnek tanulóik számára.
A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a programmal segíti, hogy a gyerekek megismerkedhessenek a tánccal, szerethetővé teszi azt, valamint útmutatót ad a színház világában való eligazodásra.  A megvalósításban a befogadó táncszínház segítségével megismerkedhetnek az alapokkal, táncművészeti áttekintés és tánctábor is szerepel a komplex projektben, melyben 292 nem formális tanulási alkalom során, 295 gyereket vonnak be. A munkában előadóművészek, táncpedagógusok, oktatók, koreográfus, dramaturg vesz részt.

A célcsoportban óvodás és iskolás gyerekek szerepelnek. A projekt különlegességének számít, hogy hallássérült, hátrányos helyzetű fiatalokat is bevonnak a programokba. Ehhez az egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon bizonyult megfelelő partnernek.

Forrás: Egriszin

Ötödik alkalommal rendezték meg pénteken Egerben a Rossztemplomban a Kacsa Kultúr Kör baráti találkozóját, a Kacsafesztivált. Az eseményen a körhöz tartozó, többnyire egri amatőr művészek (írók, képzőművészek, filmesek, zenészek) mutatták be a közönségnek az elmúlt időszakban készült alkotásaikat. Újdonságként ez alkalommal a „kiskacsák”, azaz a felnőtt kiállítók gyermekei is bemutatkoztak a különböző műfajokban, szép sikert aratva produkcióikkal.
Az egy órába sűrített verses, zenés, filmes délután az előző évekhez hasonlóan idén is oldott baráti légkörben zajlott.

Forrás: HEol

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Lengyel Pált, a Harlekin Bábszínház vezetőjét. Ez alkalomból Eger város nevében Orosz Ibolya tanácsnok asszony a ma délutáni előadáson köszöntötte az igazgató – főrendezőt.

A jelenleg az intézményben zajló hatodik alkalommal megrendezett "Szomszédolás" elnevezésű Nemzetközi Kortárs Bábművészeti Fesztivál sikere is részese annak az elismerésnek, amelynek eredményeképpen Lengyel Pál magas rangú állami kitüntetésben részesült, hangsúlyozta köszöntőjében Orosz Ibolya tanácsnok.

Az érdemrendet olyan személyeknek ítélik oda, akik a tudomány, a művészet terén, vagy saját szakterületükön az ország érdekeinek előmozdítása, az egyetemes emberi értékek gyarapítása érdekében példamutató tevékenységet folytattak.
Lengyel Pál elmondta, hogy számára maga a kitüntetés is nagy meglepetés volt, ilyet nem nagyon szoktak kapni ebben a műfajban. Köszönetet mondott a munkatársaknak és mindazoknak, akik a bábszínházat támogatják. Az igazgató szerint a díj a bábművészet és a többi bábszínház elismerése is:
„Valakit most kiemelnek, és azt mondják, hogy na, akkor téged most jól kitüntetünk. Hát ez történt, és én ennek szívből tudok örülni. Köszönöm.”

Forrás :Egriszín

Egy Árpád-kori lakóház maradványaira és egy III. Béla korából származó pénzérmére bukkantak régészek Egerben.

Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír. – Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész érdeklődésére.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír.

– Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész lapunk érdeklődésére A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor Kárpáti János , a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa szerint a helyükön kellene megőrizni az Árpád-kori falmaradványokat. A régész úgy véli, hogy ez a lelet egy kiváló turisztikai attrakció is lehetne a főiskola számára. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mindezt összekapcsolnák a Líceum többi, eddig is látogatható értékeivel, biztosan nőne az épületbe a helyszínre látogató turisták száma is.

Rengeteg a lelet: török edények, magyar pénzérmék

A régészeti megfigyelések során egyre több középkori maradványt találnak. Lapunk megtudta azt is, hogy ezek közül az egyik legértékesebb az a III. Béla korából származó pénzérme, amely az Árpád-kori házmaradvány mellől került elő. Ezenfelül számos török kori magyar és török edényre leltek a munkások. A muzeális értékeket a régészek egy, a helyszínhez közeli raktárban tárolják.

Az elhúzódó régészeti munkálatok, megfigyelések miatt a területet még nem adták át. Heim Imre , a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője kifejtette ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mélyföldszinti régészeti munkálatok jelentős késést okozhatnak a kivitelező számára, amelyet a továbbiakban mindenképp be kell majd hozni, ha tartani akarják magukat a határidőkhöz.

A kivitelező is segíti az örökségvédelmet

Eszterházy Károly gróf több lépcsőben építette fel a Líceumot, menet közben még építészt is váltott. A régészek szerint a munkálatok közben nem volt elég kőanyaga, így az itt lévő házak falaiból és a várból származó köveket is beépíttetett a Líceum épületébe. A jelenlegi rekonstrukció során több tonna, a várból származó kő is előkerült, amelyet a kivitelező saját költségén visszaszállított az egri várba, ahol az elképzelések szerint a későbbi felújítások során felhasználják majd azokat. – A főiskola a Líceum revitalizációja kapcsán nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökségek védelmére – hangsúlyozta dr. Hauser Zoltán , az EKF rektora. De kiemelte, hogy az elnyert projekt a magyar felsőoktatás infrastruktúra-fejlesztésének bővítéséről szól, nem pedig műemlékvédelmi programra kapott forrást az iskola. Szerinte attól gondosabban nem lehet kifejezni a felelős gondolkodást az örökségvédelem kapcsán, hogy a Líceum patinás épületét a lehető legkörültekintőbben kezelik. Emellett természetesen törekednek a kiváló kapcsolatra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Hajlanak arra, hogy a dokumentált tárgyakat, eredményeket valamilyen formában a későbbiekben bemutassák. A rektor hozzátette, hogy ők a jövőnek építenek úgy, hogy közben a múltat is tisztelik, de a programnak nincs lehetősége arra, hogy a régészeti eredményeket a helyükön tegyék láthatóvá.

Forás :Heol