Oktatás

A táncművészetet hívatott népszerűsíteni a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány, 290 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektje, melyet ma délelőtt mutattak be a program vezetői.

Az „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között valósul meg.

A pályázat tartalmi részével kapcsolatban Mirkóczki Zita, program koordinátor elmondta, hogy az iskolák számára eredményes és érdekes programot a megyében is igyekeznek kiterjeszteni a partnerek segítségével.

Barta Dóra a program művészeti irányítója elmondta, hogy az oktatás nevelés szempontjából is fontos, hogy a fiatalok szocializációjába bekerüljenek a művészetet jelentő kódok, fontos, hogy az oktatás részévé váljon a művészet.
véleménye szerint az alapítvány tevékenységéhez hasonló aktív pályázati munka és az ahhoz kapcsolódó művészeti tevékenység, hosszú távon befolyásolja a város kulturális életét.
Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton 43, 244 millió forint összegű támogatást nyert.
A támogatás célja hogy a nevelő és oktató intézmények, az óvodai nevelésen és a tanítási órákon kívül számos szervezett kulturális programot, szakkört, tábort, kirándulást szervezhetnek tanulóik számára.
A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a programmal segíti, hogy a gyerekek megismerkedhessenek a tánccal, szerethetővé teszi azt, valamint útmutatót ad a színház világában való eligazodásra.  A megvalósításban a befogadó táncszínház segítségével megismerkedhetnek az alapokkal, táncművészeti áttekintés és tánctábor is szerepel a komplex projektben, melyben 292 nem formális tanulási alkalom során, 295 gyereket vonnak be. A munkában előadóművészek, táncpedagógusok, oktatók, koreográfus, dramaturg vesz részt.

A célcsoportban óvodás és iskolás gyerekek szerepelnek. A projekt különlegességének számít, hogy hallássérült, hátrányos helyzetű fiatalokat is bevonnak a programokba. Ehhez az egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon bizonyult megfelelő partnernek.

Forrás: Egriszin

Elbírálták az „Eger Város Ösztöndíjasa” pályázatra beérkezett kérelmeket. A pályázókról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata rendeletében meghatározott ad-hoc bizottság döntött.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata évente kétszer, februárban és szeptemberben írja ki az „Eger Város Ösztöndíjasa” pályázatot, melyre a közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói, akik állandó egri lakcímmel rendelkeznek, továbbá kiemelkedő a tanulmányi eredményük és szociálisan rászorultak.
A pályázat nyerteseit az egri önkormányzat 5 hónapon keresztül támogatja. A középiskolásokat  9.500, a főiskolásokat/egyetemistákat 19.000 forinttal.

Eger Város Ösztöndíjasai:

Felsőfok:
1. Asztalos Andrea Eszterházy Károly Főiskola
2. Barta Viktória Eötvös Loránd Tudományegyetem
3. Csesznok Kitti Dorina Miskolci Egyetem
4. Galda Nóra Debreceni Egyetem
5. Hideg Adrienn Károli Gáspár Református Egyetem
6. Jakab Orsolya Debreceni Egyetem
7. Kovács Dalma Melinda Eötvös Loránd Tudományegyetem
8. Körtvélyesi Dóra Eszterházy Károly Főiskola
9. Ofra Lilla Katinka Károli Gáspár Református Egyetem
10. Terenyei Anna Debreceni Egyetem
11. Várhegyi Nikolett Dorina Debreceni Egyetem

Középfok:
1. Bialkó Brigitta Sancta Maria Gimnázium
2. Bóta Szonja Dobó István Gimnázium
3. Bóta Cynthia Dobó István Gimnázium
4. Farkas Vera Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium
5. Gál Veronika Dobó István Gimnázium
6. Hegymegi Gréta Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola
7. Horváth Dalma Vivien Dobó István Gimnázium
8. Molnár Anna Dobó István Gimnázium
9. Lukács Ágnes Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium
10. Rudinszky Krisztina Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola
11. Varga Bianka Neumann János Középiskola és Kollégium
12. Verhóczki Zsanett Szilágyi Erzsébet Gimnázium

Folytatódik a Tudományos Szieszta előadássorozat az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karán. Dr. Kordos László előadásának „Az ember és környezetének evolúciója” lesz a témája, november 17-én.

Újabb összejövetellel folytatódik az előadássorozat a Természettudományi Karon. A Kepes György Szakkollégium és a TTK közös szervezésében a tehetséggondozás és ismeretterjesztés céllal a magyar tudományos élet legkiválóbbjai tartanak rendszeresen előadást.
Az ember és környezetének evolúciója címmel Dr. Kordos László előadását hallgathatják meg az érdeklődők november 17-én 16 órai kezdettel, a C épület 124-es előadójában (Leányka u. 4.) .

A Tudományos Újságírók Klubjának tagsága minden évben megszavazza, kit tartanak az év olyan tudományos szakemberének, aki kiemelkedő munkát végzett a tudományos ismeretterjesztés terén.
A 2009-es év eredményeiért dr. Kordos László kapta a Tudományos Újságírók Klubja által odaítélt, az „Év Ismeretterjesztő Tudósa” elismerést.
Kordos László az egyetemi doktori címet 1975-ben szerezte meg, 1984-ben a földtudományok kandidátusa, 1993-ban a földtudományok doktora, 1996-ban habilitált doktor és 1997-ben egyetemi magántanár lett. A Magyar Állami Földtani Intézetben 1974-óta dolgozik, végigjárva a szamárlétrát a tudományos segédmunkatársi besorolástól az igazgatói posztig. Közel hatszáz publikációja mellett írt húsz könyvet. Utóbbiak közül a hazai barlangokat bemutató munkája a szakma alapműve. Hosszabb időt töltött Párizsban és az Amerikai Egyesült Államokban, különösen Washingtonban.
Kordos László nevét a Rudabányán folytatott ásatásai révén is jól ismert. Beszámolói alapján ismerhették meg az érdeklődök a Rudabányán feltárt két nemzetközi jelentőségű emberszabású őst, a Rudapithecus hungaricust és az Anapithecus hernyakit.

Közel 50 millió forintos uniós támogatást kapott az EKMK, az Egri Kulturális és Művészeti Központ. A sikeres pályázat összegéből új, gyermekeknek szóló programok megvalósítására fordítják majd.

A csütörtöki nyitókonferencián Ponyi László, az EKMK igazgatója hangsúlyozta, hogy a mostani „Iskolapélda” már a harmadik elnyert pályázat, s sikerként könyvelte el azt is, hogy pontosan annyi pénzt kaptak, amennyit kértek.

A projekt első számú célkitűzése, hogy a tanítási órákon és az óvodai foglalkozásokon kívül is szervezhessenek a diákoknak kulturális rendezvényt, kirándulást, tábort és szakkört. De a tehetséggondozásra is mód nyílt, a gyerekek részt vehetnek önismereti tréningeken, színjátszó foglalkozásokon, pályaválasztási tanácsadáson és alkotóműhelyeken.

Egerből és a környező településekről, mint Felsőtárkány, Besenyőtelek, Füzesabony, Poroszló, Sirok, Gyöngyöstarján és Ecséd, tizenkét általános iskola és négy középiskola csatlakozott.

A Nyitókonferencián Kovács Katalin projektmenedzser kiemelte, hogy az elnyert összegből lehetőségük van új műszaki berendezéseket vásárolni, s fejleszthetik a jelenlegi eszközöket is. Fontos eleme a programnak még az egészségtudatosság elterjesztése, az esetleges hátrányokkal küzdő tanulók nehézségeinek leküzdése is.

Forrás: Egriszín

Három heves megyei kistérségben indítja el programját a „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány novemberben. A program célja, a munkvállalás motivációjának erősítése a hátrányos helyzetű , alacsony iskolázottságú személyeknél.

Az ESZA Nonprofit Kft. által - a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében - kiírt, TÁMOP  „ELSŐ LÉPÉS” – az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő program megvalósítására kiírt pályázat kapcsán 70.305.545.- forint támogatást nyert a  „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány.
A „JÖVŐ MEGALAPOZÁSA” elnevezésű program részleteit Kónya Lajos projektmenedzser ismertette a ma délelőtti sajtótájékoztatón. A program a legnehezebb élethelyzetben lévőknek új távlatokat alapoz meg egy olyan komplex szolgáltatásrendszerrel, amely az egyének meglévő képességeire épít, és több a szociális munkában a munkaerő-piacon érdekelt önkormányzat, kistérségi társulás, intézmény, szervezet, civil közösség szoros együttműködésén alapul.

A program célja, hogy a megtalált és kiválasztott személyek számára legalább egy fél évig olyan szolgáltatást nyújtsanak, amelyek képessé teszik őket arra, hogy kilépjenek abból a környezetből, ahol eddig éltek.
Az uniós támogatásból megvalósuló programba hetven főt vonnak be a programba másfél év alatt. A célcsoport a 18 és 30 éves kor közötti emberek, alacsony iskolai végzettségűek  akik munkatapasztalattal még nem rendelkeznek, legfeljebb közcélú foglalkoztatásban vettek eddig részt, inaktívak, vagy olyanok, akik még semmilyen ellátórendszerbe nem kerültek bele.
A huszonnégy hónapos futamidejű program eredményeként ötvenhat fő kap konkrét segítséget önálló életvitelük, foglalkoztathatóságuk és társadalmi integrációjuk javításához, húsz fő részesül OKJ-s szakmai képzésben.
Bene Balázsné szakmai vezető a program megvalósításával kapcsolatban elmondta, hogy az egyéni és csoportos foglalkozások célja az egyéni képességek fejlesztése, tanulási és munkamotiváció erősítése, kulcskompetenciák fejlesztése valamint szociális állampolgári és munkavállalói ismeretek átadása. A szakmai programban szerepel álláskeresési, munkavállalási tanácsadás, mentális állapotjavító programok
A munkatársak valamennyien dolgoztak már ilyen és hasonló szociális programokban. szociális munkások, szociálpedagógusok az esetmenedzseri feladatokat fogják ellátni. ők azok akik egyénileg is mindennapos kapcsolatban lesznek az ügyfelekkel.
Mellettük roma közösségfejlesztőket is alkalmaznak. A célcsoport elsősorban várhatóan romákból áll. Olyanokból, akiknek nagyon alacsony az iskolai végzettségük, 3-5 éve nem dolgoznak, esetleg nincsenek is nyilvántartva az ellátási rendszerekben. Az ő elérésükhöz is nagy segítséget jelent, hogy olyan munkatársakat kerestek, akik az adott térségekben, az Egri- Bélapátfalvai-, Pétervásárai kistérségekben és Tarnaleleszen helyi lakosok, vagy kötődésük van, és így már van ismertségük, akár elismertségük. A roma közösségfejlesztőket is ezekről a településekről fogjuk kiválasztani hogy ne okozzon gondot az elfogadásuk.
A szakmai vezető a módszerekről is beszélt:
„Nagyon fontos, hogy egyéni kapcsolatot alakítsunk ki mindenkivel. Nem hivatalként szeretnénk működni, hanem egy olyan támogató bázist szeretnénk nyújtani, akár mentálisan akár különféle szolgáltatásokkal, hogy kialakuljon az a bizalom, amit talán még soha nem kaptak meg az ügyfelek, például egy munkaügyi központtól, vagy egy szociális szolgáltatótól. Az ő munkájuk célja más.
Nekünk lehetőségünk van arra, hogy mélyebben megismerjük őket, a családjukat a körülményeiket. Azt, hogy miért alakult így az életpályájuk. Talán ez lehet egy olyan segítség, ami révén közösen tudunk kialakítani célokat.
Úgy vettük észre, hogy ez jobban motiválhatja őket, beleszólhatnak ők is abba, hogy mit kapnak tőlünk. Várjuk is, hogy fogalmazzák meg mi az ami hiányzott, és milyen segítséget nyújthatunk számukra.”

A „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány 1991-ben jött létre, azzal a céllal, hogy Heves megye területén részt vállaljon a szociálpolitikai, a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldásából, elősegítse a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét, a szociálpolitika, a szociális munka anyagi, tárgyi és intézményi feltételeinek javítását, országos és térségi programokhoz kapcsolódó közvetlen szociális szolgáltatások nyújtásával hozzájáruljon az arra rászorulók munkaerőpiacon való megtartásához, a munkanélküliek foglalkoztatásához.

Az Alapítvány működése megalakulása óta folyamatos, tevékenysége során több, a hátrányos helyzetben lévők munkaerő piaci integrációját, re-integrációját célzó pályázat megvalósításában vett részt főpályázóként a Bélapátfalvai-, az Egri-, a Pétervásárai Kistérségek területén.

Forrás: EGriszín

A Független Médiaközpont november 10-én és 11-én az Eszterházy Károly Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékével együttműködve Egerben tartott műhelyfoglalkozást újságíróknak és civil szervezetek képviselőinek.

A két napos rendezvény célja az volt, hogy a média és a civil szféra képviselői, döntéshozók és kutatók közösen gondolkodjanak a mai multikulturális Magyarország problémáiról és a lehetséges megoldásokról.

A résztvevők előadások és beszélgetések során szakértőktől kaptak tájékoztatást a migrációval és a társadalmi integrációval kapcsolatos legfrissebb hazai és nemzetközi adatokról, tendenciákról, emellett alkalmuk nyílt a problémák megvitatására is.

A műhelyfoglalkozás második része azt mutatta be, hogyan lehetséges az együttműködés újságírók és a civil szervezetek között, és ehhez milyen nemzetközi oktatási anyagok és esettanulmányok állnak rendelkezésre. Külön figyelmet fordítottak a konfliktusok, traumák áldozatairól szóló híradásokra is.

A műhelyfoglalkozás része a „Multikulturális Európa a médiában” (MEM) című nemzetközi projektnek, amelyben a Független Médiaközpont részt vesz magyarországi partnerként. A programot az Európai Bizottság „Alapvető jogok és uniós polgárság programja”, a Holland Nagykövetség és a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatja.

Forrás: Egriszín

A főiskola Szenátusa november 10-i ülésén a rektor kezdeményezése alapján létrehozta a Professzorok Tanácsát, melynek alakuló ülését ma délelőtt tartották, a Városháza Dísztermében.

A Professzorok Tanácsa mai alakuló ülésén a tanács tagjai átvették megbízólevelet és nyílt szavazással el fogadták az ügyrend tervezetét.
Az új tanács a rektor közvetlen stratégiai tanácsadó, véleményező, javaslattevő testületeként működik, a rektor kérésére a tanács az intézményt érintő bármely kérdésben állást foglalhat. Az intézmény professzori testülete a főiskola egyetemmé történő átalakulásának folyamatában és azt követően állásfoglalásaival jelentősen segítheti a rektort és a Szenátust a stratégiai döntések meghozatalában. A Tanács véleményt nyilvánít különösen az oktatást és kutatást érintő stratégiai célokról, tervekről, a szervezeti struktúra tervezett, vagy szükséges átalakításáról az oktatókra és kutatókra vonatkozó fejlesztési politika irányáról, az intézményben folyó tudományos munka helyzetéről, a tudományos minősítési rendszer tapasztalatairól. Véleményezi az új egyetemi tanári előlépéseket, a Professor Emeritusi címre beérkező javaslatokat.
A 41 fős testület tagjai a főiskola közalkalmazotti és más további munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott kinevezett egyetemi tanárai (24 fő), Professor Emeritusai (7 fő) és vendégprofesszorai (10 fő). A Tanács maga határozza meg ügyrendjét. A testület elnökét a Szenátus határozata alapján a rektor bízza meg határozott időre, négyéves időtartamra. A megbízás több alkalommal megismételhető.

Forrás: Egriszín

A Hallgatói Centrum komplex szolgáltatásokkal, megújult környezetben várja a hallgatókat a ma délelőtt átadott Almagyardombi központi szervezeti egységében. A Télköszöntő Jamboree eseményén forralt borral és pogácsával köszöntötték az új létesítményt.

Dr. Kis-Tóth Lajos, általános és fejlesztési rektorhelyettes és Országh Ákos, szakmai vezető vágta át szalagot a megújult épületrész átadásán.
A TÁMOP „Komplex szolgáltatásfejlesztés az Eszterházy Károly Főiskolán a minőségi gyakorlati képzés érdekében” című pályázatából megvalósuló Almagyardombi központi szervezeti egység fejlesztése során a Hallgatói Centrum irodái költöznek a Leányka útra.

A programot Kalóné Szűcs Erzsébet, projektmenedzser, a Tanulmányi és Információs Központ főigazgatója mutatta be a ma délelőtti átadón. Az Eszterházy Károly Főiskolán ebben a félévben 8109 fő tanul. Vannak olyan szakok, amelyeken egy féléves összefüggő gyakorlatot kell tenni a hallgatóknak. Ennek megvalósításához, kiszolgálásához több helyen a szervezeti egységek átalakítására volt szükség. A most átadott kollégiumi épületrész több száz itt élő fiatal számára nyújt szolgáltatásokat. A Hallgatói Centrum itt található közösségi terében, irodáiban karriertanácsadást, mentálhigiénés szolgáltatásokat, és kollégiumi ügyekkel kapcsolatos segítséget is igénybe vehetnek a hallgatók.
A projektmenedzser hangsúlyozta, hogy a fejlesztés kapcsán méltó helyet kapott a Hallgatói Centrum összetett feladatai elvégzésére.

A szervezeti egység átadása a Télköszöntő Jamboree vidám rendezvénysorozat egyik kiemelt eseménye, jelentette ki Országh Ákos, szakmai vezető, a Hallgatói Centrum igazgatója. A fejlesztések kapcsán elmondta, hogy a kollégium földszintjét a program keretében akadálymentesítették. Két tanulószobát multifunkcionális teremmé alakítottak és audiovizuális eszközökkel szerelték fel ezeket. Kollégiumi kiszolgáló helyiségeket, szociális helyiségeket újítottak fel és alakítottak át irodákká, multifunkcionális csoportszobát és ügyfélfogadó teret hoztak létre. Az épületrészben helyet kapott a Tanulmányi tanácsadó és kollégiumi iroda, a Karrier és gyakorlati hely koordinációs iroda, a Projekt- és tréningszoba, az Alumni és DPR iroda.

Forrás: egriszín

A Tudomány Ünnepének főiskolai rendezvényeiről, a TKTK-n működő Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Központ kutatási eredményeinek disszeminációjáról és a nyelvtanulás új lehetőségeiről  szólt az Eszterházy Károly Főiskola Havi Hírek sajtótájékoztatója.

Dr. Csáfor Hajnalka, PR programigazgató, főiskolai docens köszöntője után dr. Mátyás Ferenc tudományos rektorhelyettes tájékoztatott a Tudomány Ünnepe programsorozatról, amely idén november 3-30-ig tart. Az Eszterházy Károly Főiskola 1997 óta rendszeresen ünnepli november 3-át, a Tudomány Napját, s az évek során csatlakozott az MTA által szervezett rendezvénysorozathoz. Dr. Mátyás Ferenc elmondta, hogy nem csak a szakma embereinek tartják a nyilvános konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket, előadásokat - összesen 15 tudományos rendezvényt -, ezért is törekszenek a közérthetőségre. A Tudomány Ünnepének központi megnyitója, melynek témája az egyetem eszméje az európai eszmetörténeti tradícióban, november 11-én, csütörtökön lesz a Városháza Dísztermében, mert a Líceum a felújítás miatt jelenleg nem alkalmas efféle plenáris ülés lebonyolítására. A hallgatók a szerdai TDK házi konferenciával csatlakoznak az eseményhez, amely 14 órakor kezdődik, s 21 helyszínen zajlik. Programfüzetet idén nem készítettek, a Magyar Tudományünnep arculatába illeszkedő honlapon lehet tájékozódni az eseményekről a következő linken:  http://www.ektf.hu/mtu/ .

A Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon működő Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Központ kutatási eredményeinek disszeminációjáról dr. Forgó Sándor, tanszékvezető főiskolai tanár beszélt. Az epednet.ektf.hu weboldalon közzétették a kutatóközpont új kommunikációs és információs anyagait, valamint a minőségirányítási megoldásokat. Céljuk, hogy az interregionális honlap a korszerű tanárképzésről szóló tudásmegosztó disszeminációs felület legyen. Dr. Forgó Sándor elmondta, hogy regisztráció után bárki hozzáférhet a nyilvános anyagokhoz.

A nyelvtanulás új lehetőségeiről az Eszterházy Károly Főiskolán Grebely Gergely, a Hallgatói Önkormányzat Elnöke tájékoztatott. Jelenleg közel 50 hallgató vesz részt a Tanárképzési és Tudástechnológia Karon szeptembertől működő kísérleti jellegű nyelvi kurzusokon. A tanfolyam összesen 160 órából áll, heti 8 óra felosztásban. A cél a diploma minőségének javítása és a nyelvoktatás hatékonyabbá tétele. A tanfolyam és a nyelvvizsga díját is átvállalja a hallgatóktól a HÖK és az EKF 50-50%-os költségmegosztásban. Grebely Gergely elmondta, hogy a kísérleti kurzusok után a főiskola rendjében megszilárduló szoros együttműködést terveznek a további tanfolyamokkal, melyet széles körben szándékoznak kiterjeszteni.

Forrás: Egriszín

Az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Iskolája két csapattal is első helyezést ért el, a Bolyai matematika verseny október 15-én Egerben megrendezett országos elődöntőjén. A 3. és 4. évfolyamos diákokra november 27-én vár az országos megmérettetés.

Heves és Nógrád megyékből érkeztek nagy számban diákok az egri elődöntőre. Minden évfolyamon 20-22 csapat indult. Az EKF Gyakorló Iskolát több csapat képviselte, a legnagyobb sikert a 3. és 4. évfolyamosak érték el. Mindkét kategóriában 1. helyezettek lettek, így a november 27.-i országos döntőbe jutottak.

Eredmények:
3. évfolyam: 1. és 5. helyezés
4. évfolyam: 1. és 4. helyezés
8. évfolyam: 4. és 6. helyezés

A Bolyai Matematika Csapatverseny középiskolai tanárok kezdeményezésére, először 2004 őszén rendezték meg Budapest I-II-III. kerületeiben, 5-8. osztályos diákok számára. A következő években a főváros további körzetei és vidéki megyék, valamint a 3-4. osztályosok is csatlakoztak. A 2010/2011. tanévben a versenyt az egész ország területén meghirdették 3-8. osztályos tanulók évfolyamonkénti 4 fős csapatainak. A megyei/körzeti írásbeli fordulókat országos írásbeli és szóbeli döntők követik. Az országos döntő időpontja: 2010. november 27.