Politika

Bíznak a kormánypártiak Sós Tamásban? A kormány befogadta Mesterházy Attila és heves megyei MSZP első emberének azon módosító indítványát, amely kimondja, hogy ”a nyugellátást havonta, a magyar törvényes fizetőeszközben kell folyósítani”.

Az MSZP elnök-frakcióvezetőjének és szakpolitikusának kezdeményezése megakadályozza, hogy a kormány önkényesen átírja a nyugdíjkifizetés mai szabályait, például úgy, hogy a jövőben a nyugdíjak egy részét is Erzsébet-utalványban fizethesse – áll a megyei szocialisták közleményében.

"A javaslat elfogadása az MSZP nyugdíjvédő politikájának sikere. A teljes győzelem ugyanakkor még messze van, hiszen a nyugdíjrendszer szétverését, a rokkantnyugdíjak, a szolgálati nyugdíjak vagy bármilyen más nyugdíj elvételét továbbra is elfogadhatatlannak tarjuk. Emellett továbbra sem tudjuk, hogy a nyugdíjrendszerben történt pusztítás után milyen modellt kíván bevezetni a kormány; képes-e a nyugdíjak értékállóságát és fedezetét garantálni? A Magyar Szocialista Párt, ahogy eddig, úgy a jövőben is azon lesz, hogy határozott gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseivel megvédje a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat” – hangsúlyozzák.

Fotó: MTI

Az országos tendenciának megfelelően Heves megyében is jelentősen romlik a foglalkoztatottak helyzete számukat, és bérüket tekintve.

A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint ez év áprilisában a nyilvántartott munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva országosan 12,5%, míg Heves megyében sokkal magasabb, 15,7%.

A fizikai foglalkozásúak száma 3,3%-kal bővült, a szellemieké 1,4%-kal csökkent. Az álláskeresők fele nő. Jelenleg Heves megyében 22 ezer embernek nincs munkája, és ők csak a nyilvántartottak száma.

A nettó keresetek országos átlaga az idei első negyedévben 141 800 forint volt, míg Heves megyében csupán 110 700 forint. Ez az országos átlagnál 22%-kal kevesebb.

A mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzete közel 10 százalékkal romlott 2012 első negyedévében. Az utóbbi 10 évet tekintve idén várható a legrosszabb év a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszámát tekintve. Az MSZP kéri, hogy a kormány legalább szeptember 1-re hozza előre a területalapú uniós támogatások igénylését, hiszen ez az egy forrása van a gazdáknak.

A régió és ezen belül Heves megye is az építőipar területén bukott a legtöbbet a tavalyi és az idei évben is. Az építőipari vállalkozások teljesítménye a felére esett vissza, 2011-ben 54 százalékkal maradt el a 2010-es teljesítménytől.

Csak azok a beruházások kezdődtek el, melyeknek pályázata az előző, szocialista kormányok alatt lett odaítélve, a FIDESZ-KDNP azonban már az Új Széchenyi Terv fejlesztéseiként tartja számon ezeket.

Ma Heves megyében jóval kevesebb embernek van munkája ma, mint 2010-ben. Megyénkben nincsenek munkahelyteremtő intézkedések. A kis- és középvállalkozások szenvednek, több cég szűnik meg, mint amennyi létrejön.

A közfoglalkoztatás – jobb, mint a semmi – de nem rendszeres munka, hanem a segély alternatívája. Rendkívül ellentmondásos a közmunkaprogram, tele feszültséggel a megvalósítása. A sok helyen négy órában dolgozók 23 ezer 500 forintot kapnak. Ennyiből senki sem tudja eltartani a családját. A négyórások bére a munkába járás költségeit sem fedezi. A tapasztalatok szerint a közmunkásokat „szabadon viszik” beruházásokon történő munkára például Dél-Hevesben.

            Godó Lajos                                        Dr. Sós Tamás

         Heves Megyei Agrártagozat                 Országgyűlési képviselő

                                      MSZP                                                 MSZP

Péntekig jelentkezhetnek a bükkszéki önkormányzat felhívására azok a politikusok,  akik tudnak „okosan”, gazdaságosan főzni. Olyan településvezetők jelentkezését várják, akik tudják:  a vakáció a legjobb időpont arra, hogy bárki elkezdhessen az egészséges táplálkozás alapszabályai szerint élni. Ebben segíthetnek azok a friss magyar zöldségek, gyümölcsök, amelyeknek most van szezonja. A főzőversennyel tudatosítani szeretnék azt is, ha hazai terméket vásárolunk, munkahelyeket menthetünk meg vele. 

A versennyel a nyaralási szezon beindulása előtt arra szeretnének rávilágítani, hogy a vakáció a legjobb időpont arra, hogy bárki elkezdhessen az egészséges táplálkozás alapszabályai szerint élni. A szervezők úgy vélik, hogy az all inclusive nyaralások helyett, itt az ideje, hogy egyre többen menjenek olyan hazai kistelepülésekre, ahol a jó levegő mellett, akár meg lehet ismerni a friss, helyi alapanyagokból készített tájjellegű ételeket is. – nyilatkozta a heves megyei Bükkszék polgármestere, Zagyva Ferencné.

A főzni tudó polgármesterek segítségét abban kérik, hogy  a versenyen való részvételükkel demonstrálják: a nyaralóknak érdemes felkeresniük  a hazai kistelepüléseket is,  a vakációt  érdemes kiegészíteni  az itt található helyi piacok meglátogatásával,  ahol nem csak friss zöldségekhez, gyümölcsökhöz juthatunk, hanem a helyi konyha specialitásait is megkóstolhatjuk.

Mindezekhez a szervező település polgármestere hozzátette:  a legtöbb magyar család sajnos jól ismeri azokat a szűkös napokat, amikor kevés pénzből kell okosan gazdálkodni. Sok mai háziasszony elfelejti, hogy nyáron az olcsóbb, hazai alapanyagokból is készülhet kiadós és ízletes étel, ha használjuk azokat a praktikákat, amelyeket még a nagy- és dédszüleink jól ismertek. Sajnos a legtöbb háztartásban elfelejtették,  hogyan kell  gazdaságosan főzni. Pedig a takarékos konyha nem jelenti azt, hogy külföldi, rossz ízű, gyenge minőségű alapanyagokból kell elkészítenünk ételeinket.  A takarékos háztartásnak vissza kell adni azt a jelentését, amit nagymamáink jól ismertek: olcsóbb árú, de jó minőségű alapanyagokból is készíthetünk  finom és laktató ételek. – a versenyen induló polgármesterek mind ezt szeretnék demonstrálni. - mondta a nyolcszáz lakosú település polgármestere.

A rendezvény ideje: június 23.

Helye: Bükkszék

Tovább erősödött az együttműködés Eger város és az Eszterházy Károly Főiskola között. Több képviselő kezdeményezte már a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását. A város sietteti a főiskola egyetemmé válását, a hatályba lépés előtti módosítást szeretnék elérni.

Közel 250 évvel ezelőtt, gróf Eszterházy Károly egy egri székhelyű egyetem megalapítását álmodta meg- mondta dr. Ternyák Csaba egri érsek. - Ez a cél azonban a mai napig is csak álom, hiszen az EKF még mindig a főiskolai titulust viseli.

Az egri főiskola képzése azonban veszélybe kerülhet, ha nem fogadják el a nemzeti felsőoktatási törvényről szóló törvényjavaslatot.

Habis László, polgármester és dr. Lukács Tamás, országgyűlési képviselők módosító indítványt nyújtottak be, melyben kezdeményezték, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma vegye fel programjába módosító javaslatukat, mellyel a terület egyik legkiemelkedőbb felsőoktatási intézményét védhetik meg.

A 2012. szeptember 1-jén hatályba lépő törvény kimondja: a főiskolai intézmények nem folytathatnak doktori képzéseket, a mesterképzést pedig korlátok közé szorították.

Dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora elmondta: megrendültünk a törvényen, hiszen korlátozták a nem egyetemi ranggal működő felsőoktatási intézményeket. A főiskola kiemelt stratégiai jelentőséggel bír a területen, így nagyon fontos, hogy ne lépjen hatályba ez a törvény.

Habis László, Eger Város polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta: az EKF Eger legfontosabb oktatási intézménye, így, ha a jövőbe tekintünk, fontos cél, hogy a város őrizze meg iskolavárosi szellemét. Ehhez azonban a törvény azonnali módosítására van szükség.

Ünnepi műsorral, koszorúzással emlékeztek a trianoni békeszerződés aláírására Egerben a Liszt Ferenc téren felállított kopjafánál.

Az 1920-as békediktátummal minden harmadik magyar anyanyelvű állampolgár a határon túlra került, a magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, hangzott el politikusok, közéleti személyek részvételével rendezett ünnepségen. A megemlékezésen szó esett arról, hogy az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország és a győztes Antant szövetség közti békediktátum, amit 1920 június 4-én írták alá a versailles-i Trianon palotában máig meghatározza az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően Magyarország és a környező államok helyzetét. Az így született utódállamok kormányai mindent elkövettek, hogy Magyarországot gazdaságilag, katonailag tönkretegyék.

A Nemzeti Összetartozás Napján a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulói adtak zenés irodalmi műsort a Liszt Ferenc téren felállított Kopjafánál. Műsorukban Wass Albert, Babits Mihály, Vörösmarty Mihály gondolatai mellett elhangzott a Kőmíves Kelemen című székely népballada.
A trianoni diktátum 92. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Eger Megyei Jogú Város, a Fidesz, a Fidelitas, az Egri Végvár Polgári Körök Egyesülete, az Egri Városszépítő Egyesület és a Szilágyi Erzsébet Gimnázium képviselői helyezték el az emlékezés virágait.

A trianoni békeszerződés aláírásának kilencvenedik évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2010. május 31-én törvénybe iktatta a nemzeti összetartozás napját, azaz a június 4-ére eső nemzeti emléknapot.

Holló Miklós/Egriügyek

A politikai alapokra helyezett, központosított vezetés a célja a járási rendszer kialakításának, hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség mai sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt 20-22 esztendő legnagyobb vívmányát, az önkormányzatok saját sorsukról való döntési jogág veszi el a járási rendszer január 1-től, jelentette ki dr. Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő mai tájékoztatóján, melyen erősen bírálta az új közigazgatási forma 2013 elejére tervezett bevezetését. A képviselő szerint látszatintézkedések, látszatfolyamatok lesznek az önkormányzatok kezében, ténylegesen minden lényeges kérdést központilag fognak megmondani. Sós tamás szerint indokolatlan mértékű államosítást, centralizációt és pénzkivonást jelent a járások kialakítása, ami példátlan Európában, visszalépés. A járások létrehozása 30 milliárd forintba kerül, miközben nagyságrendi pénzeket vesznek el az önkormányzatoktól a jövő évi költségvetésben. Nincs tisztázva az alapvető kérdés, hogy mitől lesz jobb a lakosság számára a rendszer, fogalmazott a képviselő.

Az állam karja

Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakcióvezetője szerint ami történik államosítás, centralizáció, az önkormányzatiság megszüntetése megspékelve egy kis személyi kérdésmegoldással, a holdudvar építésével.
Véleménye szerint az elmúlt két évtized nagy vívmányát, az önkormányzatiságot most leépítik. A megyéket gyakorlatilag felszámolták, ma már csak testület és jól fizetett funkcionáriusok vannak, érdemi tevékenység nem folyik. Nincs érdemi hatáskör, nincs érdemleges területfejlesztés sem, hangsúlyozta a frakcióvezető.
„Míg a kistérség gondolata az önkormányzatiságra, a közigazgatásra és az önkormányzati feladatellátásra épülő társulásokról szól, addig a járás nem más, mint a megyei kormányhivatalok meghosszabbított, alsószintű hivatali karja. Szó nincs arról, hogy az önkormányzatiságot erősítené, kimondottan állami feladatot épít a járási hivatalra.
Itt is egyértelműen megjelenik a centralizáció, ahogy a megyénél, még erősebben megjelenik az államosítás. Az önkormányzatok vagyonát január 1-től államosítják.” – fogalmazott az MSZP megyei frakcióvezetője.
Nagy Imre szerint teljesen átgondolatlan a rendszer, a települési hivatalok megszűnésével a lakosoknak a járási hivatalokhoz kell menni az ügyeket intézni. Így történik az anyakönyvek kezelésével is.
Komoly problémákat jelent a munkamegosztás, a rendszer nem tisztázza a jegyzők munkakörét sem. Hasonlóan bizonytalan a helyzet az intézmények tekintetében . Több önkormányzat társulásos formában látja el feladatát, nem tudni mi lesz ezekkel, ha a társulásokat megszüntetik. A szakmaiság vesztésre áll és úgy néz ki, hogy politikai kinevezettek lesznek a járási hivatalok vezetői, jelentette ki Nagy Imre.

Hét járás Hevesben

A járási rendszer kialakítása egyetlen olyan előnnyel sem jár, amely akár a lakosság, akár a munkavállalók érdekeit szolgálná, kizárólag a kormány részére nyújt központilag irányítható „játékteret”. Ráadásul az összevontság a jelenlegi önkormányzatoknál dolgozók nagyszámú elbocsátásával is járhat, ami beláthatatlan társadalmi, szociális következményeket vonhat maga után. – áll az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség közleményében.

Heves megyében 7 (egri, pétervásárai, hatvani, füzesabonyi, bélapátfalvai, gyöngyösi, hevesi) járás kialakítását tervezi a kormány, országosan 168-at. Előfordulhat, hogy egyes települések nem ugyanabba a járási körzetbe tartoznak majd, mint amelyik választókerületbe kerültek az új besorolás szerint.

Az MSZP álláspontja szerint a járási rendszer kialakítása indokolatlanul felerősíti az állam és a politika szerepét, kiüresíti a mostanra „kirablás” alatt álló önkormányzatokat, szétverik a kisebb hibákkal ugyan, de az elmúlt 20 év alatt jól működő önkormányzati rendszert.

Heves megyében is a falusi, kistérségi polgármesterek részéről fogalmazódik meg a legtöbb aggodalom a járások kapcsán. Az elmúlt két évben súlyos mértékben növekedtek az üzemanyagárak, drámaian csökkent a közösségi közlekedés színvonala és kapacitása. Már ezek is lényegesen nagyobb terhet raknak az emberek vállára, ha ügyintézés céljából be kell utazniuk a járási székhelyekre olyan ügyben is, amit korábban helyben elintézhettek.

Forrás: Holló Miklós/ Egriügyek

A Közgyűlés május 23-i ülésén összesen hét intézmény: három óvoda és négy általános- illetve középiskola vezetőinek megbízásáról döntött.

A hét közül csupán egyetlen esetben - nyugdíjazás miatt - történt személyi változás: a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatónője, Matúzné Nagy Ildikó már 2011 szeptemberében bejelentette, hogy a következő tanévtől átadja helyét. Utódja a szerdai testületi döntésnek megfelelően Kerekné Fábri Eufrozina eddigi igazgatóhelyettes.

A fentieknek megfelelően a következő intézményvezetők megbízatását öt évvel meghosszabbította a Közgyűlés:
Benedek Elek Óvoda (Vallon utca 4.) - Gál Judit
Ney Ferenc Óvoda (Ifjúság utca 7-9.) - Csományné Pós Judit
Szivárvány Óvoda (Kertész utca 38.) - Felföldiné Szabados Ágnes
Hunyadi Mátyás Általános Iskola - Bodnár Gábor
Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola - Kékesi László
Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium - Borbély András

A 2011 szeptemberében tartott Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsági ülésen elhangzottak sok kárt okoztak Egernek, ezért Habis László polgármester a május 23-án tartott közgyűlési ülésen visszahívta posztjáról Orosz Ibolyát - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöki posztjáról és a bizottsági tagságból a polgármester visszahívja Orosz Lászlóné Ibolya tanácsnok asszonyt. A nagy többséggel elfogadott javaslat része az is, hogy Habis László indítványára a szakmai bizottságot a továbbiakban Gál Judit, a KIB korábbi tagja vezesse elnökként, és a megüresedő helyre dr. Misz Mihály kerüljön a bizottságban.

Az Urbanisztikai Bizottságban is volt személyi változás, munkahelyi elfoglaltsága miatt Jung László képviselő helyett Lombeczki Gábor dolgozik tovább a grémiumban.

Habis László polgármester kiemelte: dr. Misz Mihály és Lombeczki Gábor plusz terhet vállal azáltal, hogy mostantól fogva nem egy, hanem két bizottság munkájában vesz részt. A városvezető leszögezte: higgadtan, megfontoltan kell dönteni ebben a helyzetben, hiszen az ügy túlnőtt saját magán és egészen másról kezdett szólni, mint ami ténylegesen történt. Valótlanságokat lehetett olvasni az újságokban és az Interneten. Azon dolgozott az elmúlt hetekben, hogy ez a szerencsétlen történet a város hírnevét a legkevésbé csorbítsa. A polgármester utalt arra, hogy a Székhelyi-üggyel kapcsolatban további javaslatokkal is él majd, hiszen szükség van tartalmi változtatásokra. A konzekvenciákat le kell vonni, szükséges átgondolni a szervezeti, hatásköri, személyi kérdéseket a városban – fogalmazott Habis László.

2011. júliusában a város lakossága erősen tiltakozott az ellen, hogy egy  nemzeti jelképet, minden magyar ember  himnuszát gúnyosan meggyalázó  művész  felolvasást tartson.

Tájékoztattam a   Művészetek Háza Non-profit Kft. Igazgatóját a lakossági tiltakozásról. Egy levelet is küldtem részére ,   amelyben  kértem, hogy a produkciót szíveskedjen más produkcióval helyettesíteni.   Tisztelettel kértem és javasoltam.

Valóban,  volt   olyan időszak  Magyarországon, amikor a kérés parancs volt. Én úgy gondolom, ennek az időszaknak már vége , a tiszteletteljes kérés valóban kérés.

Úgy gondoltam,  hogy  az Országgyűlés által is  elfogadott, az új  magyar   Alaptörvényben  is szereplő  nemzeti jelképünk a Magyar Himnusz,   tiszteletet érdemel.

Egerben nem  politikai hovatartozása és vallási identitása miatt nem került sor Székhelyi József fellépésre 2011. júliusában.

2011. szeptemberében a  Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság egyetlen tagja és elnöke sem használt olyan szavakat, mellyel bárki politikai nézetét, vallási identitását  megsértette volna.

Egerben a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság nem készített és nem is készít   semmilyen névsort a művészekkel kapcsolatban.

Nem értek egyet, elfogadhatatlannak tartom  a városi cégvezetők bizottsági ülésen történt megnyilvánulásait.

Ki nem mondott szavaimért,  nemzeti jelképünk védelméért  felelősségre vonhatnak.  Vállalom.

Hitem, törvénytiszteletem, értékrendem  és családom szerető támogatása felment a  vádaskodások alól.

Tisztelettel:

Orosz Lászlóné Ibolya

Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke

A bizottsági elnök közleményére Várkonyi György, az EVAT Zrt. vezérigazgatója a HEOL-on reagált:

"Orosz Ibolya nyilatkozatára az alábbi Bibó idézet jut eszembe:
'Ha egy közösség a hazugság zsákutcájába beleszorul, ahol a dolgokat nevükön nevezni nem lehet és nem szabad, akkor ez előbb-utóbb elkerülhetetlenül a közösség értelmi és erkölcsi színvonalának a lezülléséhez vezet.' "

Heves megye hátrányokkal küzdő térségeiben, kisközségeiben, zsáktelepüléseken, a társadalmilag periférián élők foglalkoztatási, oktatási és szociális problémái mára komoly társadalmi feszültséget generálnak - mondta dr. Sós Tamás a csütörtöki, Egerben tartott sajtótájékoztatón.

Egyre többen látják kilátástalannak a helyzetüket. A mélyszegénységben élők száma rohamosan nő, és az Orbán-kormány újabb megszorításai ezt a helyzetet tovább rontják.
A halmozottan hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása folyamatosan csökken. A kormányzati ciklus közepén látszik, hogy a FIDESZ-KDNP társadalompolitikája az oka a konfliktusoknak, a különböző társadalmi csoportok egymás ellen való fordulásának, a szélsőjobb erősödésének. Orbán Viktor nem a szegénység, hanem a szegények ellen küzd.
Az elmúlt negyedévben a foglalkoztatási adatok a megyében romlottak. A munkanélküliek száma negyedév alatt 17 százalékkal emelkedett. A gazdaság helyzetét mi sem szemlélteti jobban, mint az építőipar termelési kapacitásának éves szinten, mintegy 54 százalékos csökkenése. Heves megye a kedvezőtlen demográfiai adatok tükrében elöregszik, elszegényedik. Ezer lakosra mintegy 8,6 százalék gyermekszületés és 17,4 százalékos halálozás jut.
Köztudomású, hogy az infláció a „szegények adója”. Az első negyed évben országosan meghaladta az 5,7 százalékot, a nyugdíjas fogyasztói árindex pedig meghaladta a 6 százalékot. A tojás 62 százalékkal, a zsír 12 százalékkal, az energiaköltségek több mint 7 százalékkal, a palackos gáz 14 százalékkal, a távfűtés 11,7 százalékkal emelkedett. A csatornadíjak 5,4, a szemétdíjak 6,4 százalékkal növekedtek.
A rokkant felülvizsgálatok kapcsán több ezer ember veszti el Heves megyében az eddigi pénzbeli juttatását és ezres nagyságrendben lesznek azok, akik mindenféle ellátás nélkül maradnak. Egyre kevesebb pénz jut szociális célokra. Ez az állapot a két világháború közötti állapotokat eleveníti fel, az akkori magyar szociálpolitikai elemei jelennek meg.
Hibás az a feltételezés, hogy csupán a „leredukált” közmunkával kezelhető a szociális krízis.
Az MSZP olyan intézkedéseket sürget Heves megyében is, ahol a szociális és foglalkoztatási eszközök együttes alkalmazásához képzési programok is kapcsolódnak. Ilyen lehet például a szocialista kormány időszakában elindult szociális szövetkezeti rendszer.
Kulcskérdés a foglalkoztatást, a képzést segítő pályázatok nagyobb arányú megjelenése.

             Korózs Lajos                   Dr. Sós Tamás
Elnökségi tag                 Országgyűlési képviselő
MSZP                           MSZP