Politika

Soha nem látott mértékben, mintegy 5,5 százalékkal drágultak egyetlen év alatt a fogyasztói árak Magyarországon. Ezen belül az élelmiszer árak 3 százalékos emelkedést mutatnak, ami az alapvető élelmiszerek tekintetében is példátlan.

E hét szerdán a benzin ára ismét öt forinttal emelkedett. Az üzemanyagárak tekintetében az elmúlt két év alatt a gázolajért 110 forinttal, a benzinért pedig 100 forinttal kell többet fizetni, mint 2010 januárjában. Ez minden ágazatot érint. Heves megyében a közösségi közlekedés, a helyi járati járatcsökkentés jelent hatalmas gondot. Például Egerben csaknem 30 százalékkal csökkent a járatszám.

A lakosságra immár olyan nagy terheket rak a kormány, amit családok ezrei nem tudnak vállalni. Az villamosenergia- és gázárak januárban az előző havihoz képest 0,3 százalékkal nőttek.

Heves megyében 2011. ezen hónapjaihoz képest az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 10, a beruházási javakat előállító ágazatokban 2,4, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok esetében 4 százalékkal emelkedtek az árak.

Nem csupán a devizahitel-tartozással rendelkező családok részére nem nyújt segítséget az Orbán-kormány, de ma már azoknál is szolgáltatás elvonással kell számolni, akik a közüzemi díjakat nem képesek befizetni. 

A családokat, az időseket és a betegeket sújtja leginkább a kormány hibás gazdaságpolitikája. A kormányhatározat arra utasította a nemzeti erőforrás és a nemzetgazdasági minisztereket, hogy február 29-éig tegyenek javaslatot a kormánynak arról, hogy a 2012. évre hogyan lehet csökkenteni a gyógyszertámogatásokat. Dr. Réthelyi Miklósnak és dr. Matolcsy Györgynek március 14-éig kell eldöntenie, 2013-ban honnan lehet még pénzt szerezni. Ez azonban beláthatatlan következményeket vonhat maga után, hiszen a gyógyszergyárak már így is több mint 100 milliárdos állami támogatás elvonása mellett működnek. Ha még több pénzt vonnak el a gyógyszergyártástól, félő, hogy a legalapvetőbb gyógyszerek is megfizethetetlenné válnak.

A bérek és a különböző juttatások terén a kormány szintén nyomorba döntő elvonásokat vezetett be 2012-től. Megszűntek a bér és bérjellegű juttatások: nincs Gyed, nincs táppénz, nincs álláskeresési támogatás. Valamint a jövedelemadó jóváírás eltörlésével is havi 12.100 forintot húz ki a kormány az arra jogosultak zsebéből.

A miniszterelnök kijelentése szerint az Európai Unió részéről fenyegető 144 milliárdos támogatás megvonásának lehetősége és a megszorításokkal elérhető 100 milliárdos kiigazítás között a világon semmi összefüggés nincs, csak kellenek a megszorítások – „mert biztos, ami biztos”.

A 2011. évi költségvetési hiány az eredeti előirányzat két és félszerese lett, továbbá az idei évre tervezett 2,5 százalékos államháztartási hiány elérése valószínűtlen az elemzők szerint.

Az MSZP számításai alapján, a kormány által ”kőbe vésett” 3 százalékos hiány tartásához legalább 200-300 milliárd forintos korrekcióra lesz szükség. Ez újabb megszorításokat jelent, miközben az igazságtalan adórendszer és a kormányzati luxuskiadások felszámolásával azonnal és radikálisan mérsékelhetőek lennének az emberek terhei.

Az MSZP továbbra is azt követeli a kormánytól, hogy értelmetlen megszorítások helyett az igazságtalan, egykulcsos adórendszer változtassa meg. Az MSZP igazságosabb teherviselésre, a gazdaság beindítására kidolgozott 7 pontból álló javaslata a Parlament előtt van, annak megvitatását bármikor vállalja.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

Országos aláírásgyűjtésbe kezdett március 5-én az LMP. Céljuk, hogy 2012-ben népszavazáson döntsenek a tankötelezettségről, az álláskeresési járadékról, a próbaidőről, valamint arról, hogy a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően adják ki. Március 8-tól Egerben is gyűjtik az aláírásokat.

Mile Lajos, az LMP országgyűlési képviselője a csütörtöki, egri sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: céljuk, hogy megállítsák az Orbán-kormány ámokfutását. Négy kérdésről szeretnének idén népszavazást, egyrészt azt akarják elérni, hogy a tankötelezettség korhatára 16 helyett 18 év legyen. Véleménye szerint félő, hogy munkalehetőség hiányában sokan az utcára kerülnek majd, s tovább nő azok száma, akiknek kilátástalan a helyzete. Mile Lajos hozzátette: céljaik közé tartozik továbbá, hogy az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi 90 napról emeljék fel a korábbi 260 napra, hogy ne lehessen 100 napnál hosszabb próbaidőt kiszabni, valamint az, hogy a szabadság kétharmadáról a munkavállaló dönthessen.

Dr. Csarnó Ákos, LMP-s önkormányzati képviselő elmondta: fontosnak tartják, hogy az emberek elmondhassák véleményüket, hogy ezekben a kérdésekben társadalmi egyeztetés, társadalmi vita alakuljon ki. Összesen 200 ezer aláírásra van szükségük; március 8-tól Egerben három ponton, az Északi lakótelepen, a Maczky Valér és a Széchenyi utca kereszteződésénél, valamint az Eszterházy téren várják a szimpatizánsokat. A kezdeményezéshez a Szolidaritás Mozgalom Heves megyei Szervezete is csatlakozott.

Forrás: Egriszín

Választás előtti fórumra érkezett Egerbe Mesterházy Attila, aki a párton belüli párbeszédről, a jövő évben kezdődő választási felkészülésről, valamint a Sós Tamás elleni támadásról is beszélt délutáni tájékoztatóján.

A párton belüli kampány során Hatvanban, Gyöngyösön és Egerben folytatott konzultációt Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke heves megyei látogatásán. A fórumok apropója a március 31-én záruló tisztújítási folyamat, amelyen a 30 ezer tagot számláló párt elnöki posztjáért a jelenlegi elnök mellett Szanyi Tibor indul.
A jelöltek párton belüli kampánya során a gazdaságélénkítés, felzárkóztatás mellett a párt jövője, programja, tervei is szóba kerülnek. Május elsején elfogadják azt a tézisgyűjteményt ami a későbbi választási program alapját képezheti. Az ország jövőbeli sikere szempontjából fontos kérdésekről civil szervezetekkel is terveznek konzultációt „Párbeszéd a nemzetért” címmel.
Önálló programot jelent a Kelet-Magyarország program, amelyben az MSZP a térséget kiemelten kezeli. Az itt megjelenő problémákat, az egészségügyet, az oktatást, a közbiztonságot, a munkahelyteremtést csak komplex módon lehet kezelni.
2013-ban elejétől kétfázisú kampányra készül a Magyar Szocialista Párt, amelyben a jelöltek „megdolgozzák” a választókerületeket. Fontosnak tartja, hogy a jelöltek megismerkedjenek a térség problémáival és válaszokat tudjanak adni ezekre.
Az párt együttműködési politikájáról elmondta, hogy minden demokratikus párttal, civil szervezettel, mozgalommal szívesen működnek együtt, az MSZP ezzel is szeretné hangsúlyozni a nyitottságát.

Mesterházy Attila levadászásnak és rágalomhadjáratnak nevezte a Sós Tamás ellen, a megye megkárosítása miatt hangoztatott vádakat. Szerinte aljas lejárató kampány zajlik a szocialista országgyűlési képviselő ellen, akit az országos elnökség maximálisan támogat a küzdelemben.
„Láthatóan minden eszközt igénybe vesznek a politikai ellenfelek. A motiváció is világos és egyértelmű. Az elmúlt négy évben Sós tamás vezetésével a Heves megye közgyűlés volt az egyetlen szocialista vezetésű. Ahogy nézem, ezt a fideszesek nem tudják megbocsátani, ezért különböző, régebbi ügyeket melegítenek fel, vagy keresnek újabb és újabb fogásokat.” – jelentette ki a pártelnök.
Mesterházy hozzátette, hogy minden nemtelen támadásnak meglesz a méltó büntetése, ugyanis a választópolgárok a következő hónapokban, években elégtételt is fognak venni.
A Szocialista Párt figyel arra, hogy az eljárás a jogszabályoknak megfelelően, a tények figyelembe vételével zajlik-e. Amennyiben azt tapasztalják, hogy a pártpolitika újabb és újabb megrendeléseket fogalmaz meg, minden jogi eszközzel élni fognak.

Forrás: Egriügyek

A Jobbik egri elnöke nem érti, miért egy ismeretlen szervezetet támogat a város.

– A megyeszékhely 100 milliós nagyságrendű bevételről mondott le, miután elengedte a volt Ifjúsági Házat üzemeletető alapíványtól a bérleti díjat, s abba beszámította az értéknövelő beruházás költségének 100 százalékát – jelentette ki Bognár Ignác Egerben tartott sajtótájékoztatón. A Jobbik városi elnöke nem érti, miért egy ismeretlen szervezetet támogat a város, amikor nagy szükség lenne a kieső összegre. Tóth István képviselő hozzátette: rajta lesz a szemük a Kepes Központon, figyelni fogják milyen rendezvényeket szerveznek, mekkora látogatottsággal.

Forrás: Heol

A Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint széleskörű demokratikus összefogásra van szükség az Orbán-kormány leváltásának érdekében.

Heves megyében az előző kormányzati ciklushoz képest rohamos visszafejlődés tapasztalható, mind a munkahelyteremtés, mind a gazdaság, a fejlesztések területén. Az elmúlt két év alatt szinte nem indult olyan fejlesztés Heves megyében, amelynek nyertes pályázata ne az előző kormány alatt lett volna elbírálva, arra a forrás félretéve. A lakosság igen nagy hányada reménytelenül halad az elszegényedés felé a megye déli és északi területein.

Az MSZP tisztújítása során olyan célokat fogalmazott meg a következő két évre, melyek a Heves megyében és az Kelet-Magyarországon élők életminőségét javíthatják, a felzárkóztatást segítik elő, amelyek - a kormány felelőtlen gazdaságpolitikájának és társadalmi különbségeket gerjesztő politikája miatt - most még visszafordíthatatlannak látszanak.

A küldöttértekezleten tisztújításra is sor került. Megyei elnöknek Dr. Sós Tamást választották meg, elnökhelyettesnek Hiesz Györgyöt, elnökségi tagok lettek: Pál György, Holló Imre, Érsek Zsolt, Godó Lajos és Korózs Lajos. Az MSZP megyei Pénzügyi Bizottság vezetőjének Zázrivecz Lászlót, a megyei Etikai és Egyeztető Bizottság élére pedig Havellant Lászlót választotta meg pénteki küldöttértekezlet- tudtuk meg Magyar Gina sajtóreferenstől.

Az Egri Rendőrkapitányság pénzbüntetésekkel sújtotta, a megyei katasztrófavédelem vezetője pedig eltiltotta az egyenruha viselésétől Hócza Györgyöt. A nyugalmazott főtörzsőrmester fellebbez és tiltakozik. A korábbi tűzoltó ellen azután indultak az eljárások, miután politikai tömegrendezvényeken egyenruhában jelent meg.

Az Egri Rendőrkapitányság jogosulatlan címhasználat miatt 8 ezer forint pénzbírságra büntette Hócza György ny. tű. főtörzsőrmestert. Az indoklás szerint a nyugdíjas tűzoltó 2011. szeptember 29-én a "D-Day" elnevezésű, I. kerületi demonstráción a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Eger napi szolgálati egyenruháját viselte, fején az egri tűzoltóságra utaló bevetési sisakkal. Erre azonban nem volt jogosult, nyugdíjasként csak a társasági egyenruházatát viselhette volna – írja a lánglovagok.hu.

A 2011. október 28-án kelt határozat ellen Hócza György kifogást nyújtott be – tudatja a portál –, hiszen a szolgálati törvény (Hszt.) szerint egyes esetek - melyek nem álltak fenn - kivételével egyenruháját viselheti. Az Egri Városi Bíróság a kifogást elutasította, a rendőrség határozatát fenntartotta. Az indoklás szerint a 14/2010. (XII. 31.) BM rendelet alapján "a nyugállományba helyezett csak társasági egyenruházat viselésére jogosult, a hivatásos állománykategóriát kifejező jelvény nélkül". Ugyanakkor a rendezvény "nyilvánvalóan politikai jellegű" volt, a szolgálati törvény szerint ilyen eseményen nyugdíjas egyenruhát nem viselhet.

A bíró arra is felhívta a figyelmet, hogy a Hszt. alapján "a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a nyugállomány tagja egyenruhát a lakóhely szerint illetékes területi szerv vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével viselhet". Hócza György ilyen engedélyt a kifogásához nem csatolt, és valószínűleg nem is rendelkezett vele, tekintettel arra, hogy a szabálysértési feljelentést az egri tűzoltóság "egyik vezetője" tette.

A tárgyalás nélkül, 2011. december 16-án hozott végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, de az érintett kérhette a tárgyalás megtartását. Hócza György 2011. december 30-án élt ezzel a jogával, azt kérdezve, a bíróság milyen tények alapján állapította meg az érdekképviseletek és társadalmi szervezetek által a munkavállalók, diákok és a nyugdíjasok érdekében tartott rendezvény "nyilvánvalóan politikai" voltját – áll a lánglovagok.hu írásában.

Újabb feljelentés

Hócza György 2012. január 2-i, Operaház előtti tüntetésen már elővigyázatosabb volt. A fekete gyakorlójáról leszedte a rendfokozatot, állományjelzőt, tűzoltóság felirat sem volt olvasható rajta, legalábbis nem magyarul, mivel a fekete kabátra a lengyel kollégáktól kapott "Straz" feliratot rakta ki, az ajándékba kapott védősisakján pedig a neve kezdőbetűit tüntette fel. Ennek ellenére újabb szabálysértési eljárás indult ellene.

Az Egri Rendőrkapitányság 2012. január 23-án kelt határozatának indoklása szerint a nyugdíjas főtörzsőrmester a gyakorló egyenruhájával azt a látszatot keltette, mintha még a hivatásos állomány aktív tagja lenne. Jogosulatlan címhasználat miatt ezúttal 10 ezer forint pénzbírságot szabtak ki. Az összeg nagyságának kiszabásánál figyelembe vették, hogy két éven belül megegyező vagy hasonló szabálysértés elkövetése miatt a szabálysértési hatóság jogerősen elmarasztalta. Ezzel a D-Day ügyére utaltak, csakhogy ott valójában eredmény még nem született, mert az érintett kérte a tárgyalás megtartását.

Hócza György ismételten kifogással élt, hiszen a saját korábbi tűzoltóruházatát viselte úgy, hogy azon sem állomány-, sem rendfokozati jelzés nem volt, így nem kelthette azt a látszatot, hogy aktív magyar tűzoltó lenne. Ráadásul a szabálysértési hatóság semmilyen bizonyítékot nem tárt fel a felelősség megállapítására, a határozatot pedig érdemben nem indokolta.
Hócza György szerint a határozat valótlan feltevéseken alapul, így az törvénysértő, és arra irányul, hogy meg nem engedett eszközökkel megfélemlítse, így jogellenesen megakadályozza véleménynyilvánítási és gyülekezési alkotmányos jogainak gyakorlásában.

Eltiltás az egyenruha viselésétől

Csontos Ambrus tű. ezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője 2012. február 16-án kelt határozatában Hócza Györgyöt az egyenruha viselésétől eltiltotta. Az igazgató a D-Day nevű rendezvényre, és korábbi - a határozatban meg nem nevezett - jogosulatlan egyenruha-viselésekre hivatkozott, melyek után - állítása szerint - fel is hívta az érintett figyelmét a szabályszegésre. Hócza György a határozat ellen hamarosan fellebbezést nyújt be.
Az Egri Városi Bíróság a szabálysértési ügyben február 22-én tartott tárgyalást. Ezen a két ügyet összevonta, és március végére új tárgyalási időpontot tűzött ki.

Fotó és szöveg: langlovagok.hu

Amire már lehetett korábban is számítani: lőttek az Agórának. Mindezt már a polgármester is beismerte, aki a Kepes-központtól várja az országos hírnevet.

Harmincöt napirendi pontot tárgyalt csütörtöki ülésén az egri képviselő-testület. Az idei, hiányt nem tervező költségvetés részleteiről, valamint a színházak és a sport finanszírozásáról is beszámoltak a pénteki témaszüreten.

Nagy munka van mögöttünk és még nagyobb áll előttünk – jelentette ki a polgármester pénteki, tájékoztatóján utalva a képviselő-testület és a városvezetés munkájára, amely végén megalkották és elfogadták az idei költségvetést. Habis László a költségvetés pozitív vonásaként emelte ki a polgármesteri hivatal 180 milliós és a költségvetési szervek 100 milliós többletbevételét, valamint azt, hogy a tavalyi évben közel 900 millióval kevesebb hitelt vett fel az önkormányzat. Kőkemény munkának nevezte a 17 és fél milliárdos költségvetési főösszeg tartását, amelyen belül az összes felhalmozási kiadás 6 milliárd, a működési kiadás 11,6 milliárd, a beruházások összege 3,9 milliárd forint.

Erőteljesen fejlesztés-orientált költségvetést fogadott el a képviselő-testület a tegnapi közgyűlésen, ez még akkor is igaz, ha vélhetőleg nem tudják a teljes fejlesztési előirányzatot realizálni – fogalmazott Habis László. A polgármester fontos elemnek tartja, hogy a költségvetés nem tartalmaz működési hiányt, véleménye szerint nem szabad halogatni a takarékossági intézkedéseket.

A 2,2 milliárdot meghaladó hitelfelvételt indokoltnak érzi, a város munkahelymegtartó képességének, észak-magyarországi szerepének erősítése érdekében. Hozzátette, Eger a negyedik legkisebb adósságállománnyal rendelkező település a megyei jogú városok közül.
A pénzügyi helyzet stabilitását jelzi, hogy a városnak nincs folyószámla hitelállománya.
A tavalyi évhez képest 5-10 százalékkal csökkentették a működési költségek előirányzatait. A hivatali működést feszes létszámgazdálkodás jellemzi, 7 fővel csökkent a hivatali létszám. Nőtt viszont a Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház átvételével, 44 fővel az önkormányzati alkalmazottak létszáma.

Habis László kitért a civil szervezetek intenzív helyi munkájára, amelyhez a város számos kedvezménnyel járul hozzá. Közösségi tereket biztosít számukra, támogatja a Civil Ház fejlesztésére benyújtott pályázatot. A képviselő-testület elkötelezettségét jelzi, hogy ebben az évben is 5,6 millió forint a Civil Alap összege – hangsúlyozta a polgármester. Stratégiai kérdésnek tartja, hogy intézményként működjenek a színházak, és az EKVI háttérszervként ellássa a könyvelési feladatokat. A város anyagi áldozatot hoz a Harlekin Bábszínház felsőfokú végzettségű társulatának kialakítására, ezzel biztosítják az intézmény állami támogatását.

A 471 milliós költségvetésű Gárdonyi Géza Színház adósságállománya 70 millió. A város 51 millióval járul hozzá a működéshez. 72 millióból gazdálkodik a Harlekin, az állam és a város támogatása 17 millió. Az intézmények költségvetésében jelentős szelet a Belügyminisztériumtól várható pályázati forrás. Ide a Bródy Sándor Könyvtárral is pályáznak. Sós István alpolgármester megjegyezte, hogy olyan színházat szeretne, ami vonzza a közönséget. Ehhez szerinte nagyon komoly marketingre van szükség, ami a tervezett egységes városmarketing részeként a fiatalokat is képes megszólítani.

Rázsi Botond alpolgármester a sporttal kapcsolatos döntéseikkel kapcsolatban elmondta, hogy az ilyen célú támogatás keretösszege idén 62 millió forint, ebből a kiemelt sportágak összesen 41,5 milliót kapnak, 7 millió jut diáksportra, 12,9 millió pedig a sportszervezetek számára, amelyből Egerben 51 van. Ez utóbbi tétel vitákat kavar, egyesek szerint nincs értelme elaprózni az összeget.

A polgármester az egri fejlesztések kapcsán bízik abban, hogy a március elején nyitó Kepes-központ a debreceni Modemhez hasonló, országos hírű intézménye lesz a hazai képzőművészeti életnek. Az Agria Agora projektről elmondta, hogy a tervezett formában nem valósul meg. Közös megegyezéssel bontják fel a szerződést a felek, mivel a város nem képes az önerőt előteremteni. Habis László elképzelhetőnek tartja, hogy később pályázatokkal lehetőség nyílik hasonló kulturális intézmény létrehozására.

A közgyűlés határozott az 1985-ig épült lakóépületek egycsatornás gyűjtőkémények felújításának támogatásáról is. A vissza nem térítendő támogatás a Belügyminisztérium pályázatához kapcsolódik, 8 emeletes épületekig 62500, nagyobb épületnél 125 ezer forint összegig lehet pályázni május 30-ig – adott tájékoztatást Dér Ferenc, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője.

Holló Miklós/Egriügyek

A péntek délelőtti rendkívüli sajtótájékoztatón elhangzott vádakra egy közleményben reagált Dr. Sós Tamás, melyben visszautasítja az általa igaztalannak tartott politikai jellegű támadást.

Dr. Sós Tamás közleménye:

Úgy tűnik, nagy baj lehet, ha a FIDESZ szükségét érzi, hogy valamiről eltereljék a figyelmet azzal, hogy  két év után újra felmelegítik a Hospinvest Zrt. ügyét. Annak a befektetőnek a kálváriáját, amely tisztességes szándékkal, a megye lakosainak minőségi egészségügyi ellátása érdekében vállalta a Markhot Ferenc Kórház működtetését és fejlesztését. A Hospinvest a FIDESZ hatalmi önzésének esett áldozatul. A folyamatos és aljas vádaskodás miatt veszítette el tulajdonostársát és jutott csődhelyzetbe. Az akkori önkormányzati vezetés kényszerhelyzetben, a betegek érdekében cselekedett.
Vajon miért hirdetett a FIDESZ cirkuszi előadást a mai napra?
-    Talán a felduzzasztott kórházi dolgozói létszámtól való megszabadulást kívánják palástolni, arról a figyelmet elterelni, a mostani rágalmakkal.
-    Talán a múlt évről, hogy csődbe vitték a megyei önkormányzatot. A Heves Megyei Önkormányzat 24 milliárdos vagyonát elkótyavetyélték, negyedrésze adósságért.
-    Vagy talán nem tesznek eleget a megye vezetői, hogy a miskolci kórház ne kebelezze be az egri kórházat, az itteni szakmai területek jól legyenek pozícionálva az együttműködésben.

A leghatározottabban visszautasítom az újabb igaztalan politikai jellegű támadást! A jogászok egybehangzó állítása ma is, hogy jogszerű volt a szerződés megszüntetése. 2009 nyarán a közgyűlési határozatnak megfelelően felmondtuk a szerződést a Hospinvest Zrt-vel és bejelentettük a kártérítési és- kötbér igényünket. A bíróságon a felszámoló ezt a kötbér követelést nem tudta érvényesíteni. A betegek érdeke volt az első. Az egri Markhot Ferenc Kórház és a Hospinvest Zrt. közötti azonnali rendkívüli felmondás nem tette volna lehetővé a folyamatos működést, a kórház ideiglenes bezárását is eredményezhette volna. Az akkor létrehozott Markhot Ferenc Nonprofit Kft-nek még nem voltak munkavállalói, a Hospinvest Zrt. állományában dolgozott mindenki. A zavartalan átmeneti időszak így volt biztosítható. Ha nem biztosítunk egy átmeneti időszakot, előfordulhatott volna a legrosszabb esetben az is, hogy a környező megyék kórházaiba kell elvinni a 900 ágyas kórházból az ott lévő körülbelül 700 beteget. Ezt nem kívánhatta senki.  Súlyos beteg emberek tömeges mozgatása, beláthatatlan következményeket eredményezhet. Az emberi életnél pedig nincs drágább! Ezt tartottuk szem előtt. Ennek a megoldásnak köszönhető, a kórház visszavételénél a betegek nem vettek észre semmit. Az egri kórház adósságát „elvitte” a Hospinvest Zrt, ez körülbelül 500 millió forint volt. Ez a megoldás eredményezte azt, hogy az országban egyedüliként az egri Markhot Ferenc Kórháznak nem volt adóssága. Ugyancsak ennek a lépésnek köszönhetően az Országos Egészségügyi Pénztártól megkaptuk a kéthavi „csúsztatott” finanszírozást. Ez havonta kb. 500 millió forintot jelentett, és így maradhatott működésképes a kórház. Ma is ez a struktúra működik. Azt is ki kell számolni, hogy 700 ember ideiglenes költöztetése mekkora költséggel járt volna pluszban. Valamint azt is, milyen bevételkieséssel járt volna a más kórházakban történő ellátás. Az Előző Ciklus Tisztázatlan Ügyeit Vizsgáló Eseti Bizottság vezetőjének, Sveiczer Sándor Péter állításával ellentétben, semmilyen új információ nem látott napvilágot, amely 2010 nyara óta ne lenne ismert, nyilvános és publikus, és mivel a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó Róbert bizonyítás nélkül hamisan vádolt, bűncselekménnyel rágalmazott, ezért rágalmazás miatt büntetőfeljelentéssel kívánok élni az ügyben. A nevezettek korábbi megalapozatlan vádaskodások miatt bíróság előtt perben állnak, ezért az újabb vádaskodás motivációi elég egyértelműek, aljasak és átlátszók.

Dr. Sós Tamás

A Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó Róbert és az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottság elnöke, Sveiczer Sándor február 17-én, pénteken délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Egerben, a Megyeházán.

Az eseményen Sveiczer Sándor bevezetésként elmondta, hogy a közgyűlés 2010 végén hívta életre az említett eseti bizottságot, amely 2011 januárjában kezdte meg munkáját. A grémium feladata az, hogy tárja fel, a múltban történtek-e visszaélések, mulasztások a megyei önkormányzat gazdálkodásában.

– A testület többször foglalkozott már a Hospinvesttel, de most egy rendkívüli jelentőségű, eddig fel nem tárt ügy részleteit kívánom ismertetni – emelte ki a bizottság elnöke. – A mai rendkívüli sajtótájékoztatón egy vélhetően több mint hétszáz millió forintos károkozás bizonyítékait hozzuk nyilvánosságra, valamint az álláspontunk alapján megtehető, precedensértékű jogi lépéseket ismertetjük. A rendelkezésünkre álló okiratok, jegyzőkönyvek alapján azt kell feltételeznünk, hogy Sós Tamás a tettei következményeinek teljes ismeretében, a megyei önkormányzat érdekeivel ellentétesen cselekedve, egy magáncég, a Hospinvest Zrt érdekeinek kedvezve, a közgyűlés felhatalmazása, határozata ellenére nem érvényesített, hagyott elveszni egy, a Heves Megyei Önkormányzatot illető, több mint 700 millió forintos jogos követelést.

Sveiczer szavai szerint a Heves Megyei Önkormányzat a Hospinvesttel kötött vagyonkezelési szerződése alapján – miután a cég időközben csődeljárást indított maga ellen – rendkívüli felmondással jogosan követelhetett volna több mint 700 millió forint kötbért. Ehhez mindössze arra lett volna szükség, hogy az önkormányzat a szerződést rendkívüli felmondással szüntesse meg. A szerződésbontás közlésére a közgyűlés határozatában az akkori elnökét, Sós Tamást felhatalmazta, aki ennek ellenére mindezt szerződésszerűen, rendkívüli felmondással a megadott határidőig, sőt mandátuma lejártáig sem tette meg.

Mind az akkori közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága, mind a kifejezetten erre a lehetőségre a figyelmét felhívó főjegyzői észrevétel alapján kijelenthető, hogy Sós Tamás tisztában volt a 700 milliós kötbér érvényesíthetőségével. Vajon ezzel a lépéssel, mulasztással kinek akart kedvezni? A mulasztás miatt az önkormányzat később sem tudta érvényesíteni kötbérkövetelését. Az érvényesítés, azaz a teljes kötbérösszeg visszaszerzése később lehetetlenné vált az akkor elmulasztott bejelentési határidők miatt.

– A bizottság álláspontja szerint Sós Tamás felelőssége mind büntetőjogi, mind munkajogi aspektusban feltételezhető – hangsúlyozta Sveiczer. – Ezért a vizsgálatot lefolytató eseti bizottság mai határozata alapján felkérem Szabó Róbertet, a Heves Megyei Közgyűlés elnökét, hogy a közgyűlés, mint az elnök mindenkori munkáltatója járjon el munkajogi kérdésben fegyelmi testületként. A bizonyítékokat, iratanyagokat, jegyzőkönyveket ezúton átadom a közgyűlés elnökének és a bizottság nevében kérem, hogy soron kívüli ülésen, mielőbb tegye meg a szükséges jogi lépéseket a felelősség feltárása érdekében, s a most átadott bizonyítékok alapján indítson kártérítési eljárást Sós Tamás ellen.

Az iratok átadását követően Szabó Róbert arról beszélt: maga is szeretné azt hinni, hogy másfél évvel az önkormányzati választások után már nem kell a múlttal, az előző vezetés ügyeivel foglalkozni. Kifejezetten sok a teendő a közgyűlés átalakuló feladatköre miatt. De egy dolgot nem szabad elfelejteni, mégpedig azt, hogy vétkesek közt cinkos, aki néma.

– Mi nem maradhatunk némák akkor, amikor ilyen felháborító múltbéli eseményekkel kell szembesülnünk. A bizonyítékokra alapozva értékrendünk azt diktálja, hogy most kötelességeink vannak – fogalmazott a közgyűlés elnöke. – Nem azt akarjuk bizonyítani, hogy a szocialista vezetés 12 éve alatt mit tett a megyével, ezt mindannyian tudjuk. Ez az ügy nem a politikai csatározásról szól. Ez az ügy arról szól, hogy 700 millió forint jogos megszerzésének lehetőségétől estek el a Heves megyei emberek, és a bizonyítékok alapján esély kínálkozik arra, hogy a felelősségre vonás mellett ennek az összegnek egy részét visszaszerezzük. Ha bebizonyosodik, hogy Sós Tamás tudatosan károsította meg a megyét, akkor igenis feleljen a saját vagyonával.

– Mivel Sós Tamás a közgyűlés határozatával ellentétesen cselekedett, ezért a felelősség kérdésében most nem bújhat a testület mögé, hiszen arra sem méltatta, hogy a határozatát végrehajtsa – folytatta Szabó Róbert. – Az imént hallottak alapján úgy tűnik, hogy az önkormányzat érdekei helyett egy magáncég, a Hospinvest érdekeit tartotta szem előtt. Azt kell feltételeznünk, hogy „suba alatt kupec lett a pásztor.” Hogy miért, ezt még nem tudjuk, de remélem, ez is ki fog derülni. Mi a Heves Megyei Közgyűlésben, a jog adta kereteken belül mindent meg fogunk tenni, hogy az elveszett 700 millió forint lehető legnagyobb része újra jogos helyére, a Heves megyei emberek szolgálatába kerüljön. Mielőbb megtesszük az első lépést, soron kívüli ülésen napirendre tűzzük a bizottság előterjesztését. Sós Tamásnak jogában áll majd ekkor zárt ülést kérni, ám közszereplőként illő lenne, ha lemondana erről a lehetőségről, hiszen a nyilvánosság, a részletek megismerése ebben az ügyben minden Heves megyei embert megillet. A sajtót folyamatosan tájékoztajuk a megtett jogi lépésekről.

Végéhez ért az Egerbe kihelyezett Fidesz-KDNP frakcióülése.  A három napos megbeszélést a pénteki napon egy sajtótájékoztatóval zárták, melyen Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője mellett Szijjártó Péter , a miniszterelnök szóvivője és Pálffy István, a KDNP képviselőcsoportjának szóvivője vett részt.

Lázár a tájékoztatón cáfolta azokat a sajtóhíreket, melyek szerint a szerdai frakcióülésen bármilyen puccskísérletről is szó esett volna, amely a magyar kormányt illetve a miniszterelnök személyét célozta volna meg, hiszen Orbán Viktor az ország sorsával foglalkozott a megbeszélések alatt.

Szijjártó Péter közölte a sajtótájékoztatón, hogy a kormány egy országgyűlési határozati javaslatot terjeszt a Ház elé, melyben javasolni fogják, hogy az ország csatlakozzon az új uniós paktumhoz. Elmondta továbbá, hogy a magyar kormány  nyitott a megállapodásokra, ha azok a józan ész és a nemzeti érdek határain belül vannak.

Az ülésen elhangzottak a BKV-ügyekkel kapcsolatos információk, Lázár János a sajtótájékoztatón elmondta, miszerint arra kérik Tarlós István főpolgármestert, hogy „ne csak a markát tartsa” , hanem álljon elő egy rendezési javaslattal is.

A Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy a kormánypárt nyitott az MSZP kampányfinanszírozási törvényjavaslatainak megvitatására, képesek közösen mérlegelni a már beadott javaslatot.

- Mindenkinek kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a lelkiismeret és a vallásszabadságot Magyarországon. Az egyháztörvényekkel nem fognak sérülni ezek a jogok- jelentette ki Lázár. A frakcióvezető elmondta továbbá, hogy most húsz vallási közösségnek engedélyezik az egyházzá nyilvánítását, a többi közösségre sem mondanak nemet, hiszen egy év után újrapróbálkozhatnak.

A tájékoztatón szó esett a Malévval kapcsolatos további teendőkről, erről Lázár János szűkszavúan csak annyit nyilatkozott, hogy bár nincs jelenleg megoldása ennek az ügynek, a kormány folyamatosan figyeli a lehetőségeit.

Pálffy István , a KDNP képviselőcsoportjának szóvivője elmondta, hogy az ülésen 62 képviselői kérdést válaszoltak meg a kormánytagok. Leszögezte továbbá, hogy a frakcióülés az egységről szólt, törésvonalak és repedésektől mentes munkát zárt a két frakció.