Politika

Az Orbán-kormány rossz gazdaságpolitikája tönkreteszi a nyugdíjasok egyébként is nehéz helyzetét. Jövőre tovább csökken a nyugdíjak reálértéke – kezdte a csütörtöki, Korózs Lajossal közösen tartott sajtótájékoztatót Dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke, országgyűlési képviselő.

A politikus véleménye szerint miközben 6 százalékos visszamenőleges nyugdíjemelésről beszél a kormány, a novemberi korrekciótól valójában csak 0,5 százalékkal emelkedik az alapellátás. Dr. Sós Tamás elmondta: elképzelhető, hogy ezzel a pótlással idén találkoznak utoljára az idősek, hiszen jövőre új nyugdíjszámítást vezet be a kormány. Kizárólag az alultervezett infláció mértékének megfelelően növelik az idősek pénzét, emellett figyelmen kívül hagyják az eddig alkalmazott nyugdíjas fogyasztói kosarat. Pedig az idősek vásárlási szokása más, mint az aktív korúaké, elsősorban gyógyszerre, élelmiszerre, lakásfenntartásra költenek. Ezek a költségek emelkedtek a legjobban a kormány megszorító intézkedései nyomán – tette hozzá.

Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja elmondta: a rendvédelmiseknek nem lesz lehetőségük ezentúl közös megegyezéssel leszerelni, csak lemondással, ami pedig a nyugdíjuk megvonásával járhat. Ez 43 ezer embert fog érinteni 2012. január 1-től.
Január 1-vel összességében több százezer embertől veszik el a nyugdíjat. A legbotrányosabb a korengedményes nyugdíjak eltörlése, valamint a különböző jogosultságok összevonása, pl.: ugyanúgy eltörlik a bányásznyugdíjat, mint a művésznyugdíjat. Az Orbán-kormány visszaél az idős emberek kiszolgáltatott helyzetével – zárta beszédét Korózs Lajos.

A Parlament november 7-én, hétfőn este elfogadta a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslathoz Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és Habis László egri polgármester által benyújtott két módosító indítványt. A törvényjavaslat zárószavazása várhatóan jövő hétfőn lesz.

A két országgyűlési képviselő a javaslatok benyújtása után, október 20-án közös sajtótájékoztatót tartott Egerben. Itt Horváth László hangsúlyozta: Heves megye helyzete speciális a már zajló adósságrendezési eljárás miatt, az eredeti törvényjavaslat viszont egységesen kezeli valamennyi megyét és a fővárost. Ha a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló törvényjavaslatot nem módosítják, Hevesben december 31-ig nem tudnák előkészíteni a 2012. január 1-jével esedékes átadás-átvételt. Ezért az egyik módosító indítvány arra irányul, hogy november közepéig, amikor várhatóan megtörténik a törvény kihirdetése, meg kell szüntetni az adósságrendezési eljárást. A kormánymegbízott hozzátette, ez egyúttal azt is jelenti, hogy december 31-ig már nem lehetne újabb adósságrendezési eljárást indítani, s a törvény erejénél fogva Heves megye mintegy 7,5 milliárd forintra rúgó teljes adósságállománya bekerül az országos „közös nagy kalapba”, az állam átveszi ezt a terhet. Ennek pedig leginkább a hitelezők örülhetnek, mert így bizonyosan hozzájuthatnak a kintlévőségükhöz.

Habis László a sajtótájékoztatón elmondta: országszerte több társulási formában fenntartott intézmény van, ahol önmagában a megyei önkormányzat tagsága nem indokolja a társulás teljes vagyonának állami tulajdonba kerülését, különös tekintettel az európai uniós támogatással létrejött és kötelező fenntartással terhelt vagyonelemekre. A másik módosító indítvány benyújtásának oka az volt, hogy a jogszabály tervezete nem foglalkozott a társulásos formák jövőjével. Ezt kívánták orvosolni, egyértelmű helyzetet teremtve 4-5 hasonló megye és megyei jogú város számára is.

Péntek reggel a szakszervezetek forgalomlassítást kezdtek országszerte. Heves megyében több helyszínen is tiltakoznak, Egerben 3 helyre vonultak  a tiltakozók a Munka törvénykönyv változásai miatt. Az országos megmozdulással a Liga Szakszervezetek azt kívánják elérni, hogy a kormány tárgyaljon velük a munkavállalókat érintő javaslatok kapcsán, amelyek negatívan érintik a dolgozók érdekeit.

Fodor Pálné elmondta, hogy a demonstráció oka a  Munka törvénykönyvének szerintük elfogadhatatlan átdolgozása illetve a nyugdíjrendszer átalakítása, melyben a korábban megszerzett jogokat megsértik.

A kormány eltökélt a célkitűzések megvalósítása kapcsán, továbbra is fenntartja eredeti elképzeléseit a törvénnyel kapcsolatban.

Egerben nem alakult ki nagyobb fennakadás a közlekedésben, az útlezárás reggel 7-től másnap reggel 7-ig tart a tervek szerint.

Január óta közel háromezren intézték ügyeiket a Klapka utcai kormányablakban, ahol október közepétől 29-ről 61-re bővült az ügykörök száma. A cél az, hogy az állam legyen jó, áttekinthető, hatékony, segítsen az embereknek ügyeik intézésében, ne kelljen keserves élményeket szerezve vándorolniuk a különféle hivatalok között – mondta a napokban, a kormányablaknál tartott sajtótájékoztatóján Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott.

Horváth László kiemelte: január óta közel háromezren fordultak segítségért az új integrált ügyfélszolgálati irodához. Az ügykörök száma október közepén 61-re bővült. A legtöbben a család- illetve az utazási támogatások igénylése, valamint az elektronikus ügyfélkapu nyitása miatt keresik a kormányablakot, de sokan – főként erdélyi magyarok – jönnek az egyszerűsített honosítási kérelmek elintézése végett is. Az új ügykörök közül nagy érdeklődésre tarthat számot például a gyógyszertámogatás, a fogyasztóvédelmi panaszok bejelentése, az őstermelői vagy a TAJ-kártya igénylése.

Elhangzott továbbá: olyan információkért is keresik az emberek a kormányablakot, amelyek a kormány tevékenységével kapcsolatosak. Tájékoztatást kaphatnak egyebek mellett az Új Széchenyi Tervről vagy a devizahitel-adósok számára a jogszabály által biztosított lehetőségekről.

Horváth László hozzátette: a tervek szerint a kialakítandó járások központjainak mindegyikében lesz kormányablak, a nagyobb területet átfogó járásokban – amilyen például az egri – várhatóan több is.

Határozott baloldali pártként kívánja folytatni politizálását a Magyar Szocialista Párt – hangzott el Balogh András, az MSZP elnökhelyettese és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő közös egri sajtótájékoztatóján.

-          2014-ben váltópártként kell fellépnie az MSZP-nek, olyan politikával, mellyel szövetségeket lehet kötni – kezdte dr. Sós Tamás.

Balogh András elmondta, felelős ellenzékként, nem durva szavakkal és kiabálással, hanem intellektuális erővel kívánják eljuttatni álláspontjukat a lakosság felé.

-          Drámai a helyzet Magyarországon, a lakosság nagyobb része azt érzi, hogy vesztes, és ez nem természetes. Ebben a jelenlegi kormánynak igen nagy felelőssége van, hiszen a lakosság reményvesztettsége mellett az gazdasági törvények megszorításai is hatnak. Mi lettünk Európa legpesszimistább népe. Nem csoda ez akkor, amikor a magyar lakosság 40 százaléka a létminimumon, vagy az alatt él. Ez azt jelenti, hogy csaknem 3,7 millióan a nyomorgás közelében vannak – ecsetelte a helyzetet az MSZP elnökhelyettese.

Hozzátette: amikor a társadalom így szakad szét, akkor robbanásveszély van. Az MSZP nem a „barikádokra” kívánja vezényelni az embereket, hanem konkrét megoldásokkal igyekeznek alternatívát támasztani a megszorító kormánnyal szemben.

-          Magyarországon ismét megismerte a lakosság a félelmet, nem merik vállalni a nézeteiket. A sajtó korlátozva van – hangsúlyozta Balogh.

A Demokratikus Koalíció kiválásával kapcsolatban elhangzott: ez a kilépés szükségszerű volt, hiszen az MSZP-n belül többféle irányzat létezett, ami nem lett volna baj, ha nem bomlasztotta volna az MSZP-t.

-          Gyurcsány Ferenc és csoportja a régi SZDSZ nyomvonalán halad, az MSZP pedig a modern nemzetközi viszonylatban is elismert szociáldemokrata vonalat kívánja követni. Az Európai Parlament szocialista képviselői kifejezték azon álláspontjukat, miszerint a Magyar Szocialista Pártot tekintik a magyar baloldal megtestesítőjének – zárta mondandóját Balogh András.

Ma délután a Fidesz egri szervezete sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy támogatják a csütörtöki közgyűlés azon napirendi pontját, hogy alakuljon a Városgondozás Eger Kft-én belül egy klíma- és energiadivízió.

Herman István ügyvezető alelnök elmondta, hogy minden csütörtöki közgyűlés előtt fognak tartani egy sajtótájékoztatót, mert fontosnak tartják, hogy már előző nap kifejtsék álláspontjukat valamely kiemelt témákban.
A megújult egri Fidesz számára fontos a környezetvédelem és az energiatakarékosság, ezért támogatjuk a közgyűlés azon javaslatát, hogy alakuljon meg egy klíma- és energiadivízió a Városgondozáson Eger Kft-n belül , amelynek az lenne a feladata, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos szervezeteket összefogja, közös programokat dolgozzon ki, pályázzon anyagi forrásokra– fejtette ki Martonné Adler Ildikó a Fidesz egri alapszervezetének  elnöke.
Sós István alpolgármester, mint szakértő volt jelen a tájékoztatón, aki kiemelte, hogy elképzelésük szerint csupán 1 fő kerülne át a Városgondozás divíziójába, és a 2012-es költségvetésből elkülönítenének annyi keretet, hogy  gazdaságos legyen a divízió működtetése.

Forrás: Egriszín

Tóth József polgármester és országgyűlési képviselő meghívására Tiszanánán koszorúzott és mondott ünnepi beszédet 1956. október 23-ra emlékezve Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Nyitrai Zsolt a megemlékezésen úgy fogalmazott, “a magyar szabadság csak akkor teljesedik ki, ha minden magyar összefog a szabadságunkért. Nincs szabadság felülről, és nincs szabadság kívülről. A szabadság azt jelenti, hogy mi rendezhetjük be a saját életünket. Ha nem vagyunk, ha nem lehetünk szabadok, mások rendezik be az életünket” – fogalmazott a miniszterelnöki biztos.
Nyitrai Zsolt ’56 tanulságát is megosztotta hallgatóságával: “1956-hoz hasonlóan ma is arra van szükség, hogy összefogjunk, kiálljunk egymásért és a szabadságunkért. Helyettünk ezt senki sem fogja megtenni. Akkor leszünk erős és szabad nemzet, ha bátran kiállunk a saját értékeinkért. Ezt követeli a hősök emléke, és ezt követeli, hogy 1956 nekünk magyaroknak becsületbeli ügy. Becsületbeli ügy, mert igazság és szabadság kéz a kézben jár, nincsen egyik a másik nélkül."
“Ma egy adott nemzettől több ezer kilométerre, a megkérdezésük nélkül el lehet dönteni, hogy valutáját leértékelik,
vagyontárgyait pedig bagóért értékesítik. Ma a pénzügyi függés hasonló ahhoz a börtönhöz, mint amit a sztálinisták az ’50-es években ácsoltak. Itt is, és ott is nyomasztó volt a szabadság hiánya, az, hogy mi magyarok úgy éreztük, nem a magunk urai, hanem mások és idegen hatalmaknak kiszolgáltatottjai vagyunk.
Ezt a modern béklyót, az uzsorásdiktatúrát épp úgy le kell magunkról ráznunk, ahogy az ’56-osok lerázták magukról a sztálinizmus béklyóit. 55 évvel egy győztes forradalom után újra és újra meg kell mutatnunk minden nap: egy bátor nemzet döntéseket hoz, és mer első lenni. Mer győztes lenni.
Ebben áll az ’56-osok máig ható üzenete: a szabadságért mindig, és mindenkor ki kell állni, mindig, és mindenkivel szemben. A szolgalelkűség nekünk, magyaroknak nem járható út, a szolgalelkűségből csak szolgaság következik” – fogalmazott Nyitrai Zsolt Tiszanánán.

Közös sajtótájékoztatót tartott Tóbiás József országgyűlési képviselő, az MSZP frakcióigazgatója és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke október 21-én Parádon.

A két MSZP-s politikus véleménye szerint a kormány a „Nemzeti Átverés Programot” valósítja meg. Másfél év alatt Heves megyében is csökkent a munkahelyek száma, nőtt a munkanélküliség, csökkentek a munkavállalók fizetései.
A sajtótájékoztatón elhangzott: elvették a nyugdíjasok pénzét, megszűnik a reál-nyugdíjemelés, és a korhatár alatti nyugdíj is a múlté.
Tóbiás József elmondta: a kormány politikája miatt Magyarország a világ tíz legnagyobb pénzügyi kockázatot jelentő országa közé sorolják. Véleménye szerint romokban a jogbiztonság; felszámolják a sajtószabadságot.
Dr. Sós Tamás hozzátette: a kormány beismerte, hogy alkotmányellenes a megyei önkormányzatok vagyonának államosítása, ezért most ebben az ügyben is alkotmánymódosítást terveznek, hogy mindenáron véghezvigyék a tervüket: hatalmi céljaik érdekében szétverik az utolsó közösségszervező erőt, az önkormányzati rendszert.
Elhangzott továbbá: a kormány lemond a vidékfejlesztésről, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásáról.

Közös törvényjavaslatot nyújtott be október 14-én, pénteken a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló (T/4659-es) törvénytervezethez Horváth László megyei kormánymegbízott, országgyűlési képviselő (Fidesz) és Habis László, Eger polgármestere és országgyűlési képviselője (KDNP). A törvényt hétfőn a Parlament napirendre tűzte, kedden pedig elkezdődött az általános vita.

Az Alkotmánybíróságtól senki nem veheti el az alkotmány értelmezésének monopóliumát: lehet ugyan szabályozni és korlátozni a testület hatáskörét, de az értelmezését nem lehet kétségbe vonni - mondta Stumpf István a napokban Egerben.

Az új alkotmány életbe lépésével viszont gyökeresen új helyzet áll elő, hiszen az Alkotmánybíróságnak az alaptörvénnyel, a nemzeti hitvallással és a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell meghozni a döntéseit - fejtette ki az alkotmánybíró az Universitas Egyesület "Változó közösségi modellek" címmel megtartott konferenciáján. Mint hozzátette: ez egyben azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság számára a vérszerződéstől az Aranybullán át a pragmatica sanctio rendelkezéseiig terjedő elég széles történelmi sávban van lehetősége arra, hogy értelmezze az alkotmányt. Ezért az Alkotmánybíróságnak megvan az eszköze arra is, hogy döntéseiben próbálja tágítani a számára kijelölt határokat - jelentette ki Stumpf István.

Arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy két irányzat létezik az alkotmánybíráskodás gyakorlatában. A textualisták vagy originalisták alkotmányértelmezése az alkotmányok leírt szövegéhez ragaszkodik, míg az aktivisták egyre tágítanák az értelmezés nyújtotta lehetőségeket a jogállamiság megerősítése érdekében.

A vita kulcsa, hogy a textualisták szerint az alkotmányozás joga kizárólag a népszuverenitást képviselő törvényhozás, miközben egy olyan átmeneti időszakban - a 90-es évek elején -, amikor még Magyarországon nem alakultak ki a jogállami intézmények, az Alkotmánybíróságnak kifejezett feladata lehetett az, hogy az alkotmány értelmezésén keresztül segítse a jogállami eszme megvalósulását. Ennek az irányzatnak kitüntetett képviselője volt Sólyom László, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke - emlékeztetett Stumpf István.

Az alkotmánybíró előadásában úgy vélekedett, hogy a nyolcvanas, kilencvenes évek közfelfogásával szemben, amikor az elterjedt liberális nézet csupán a kormányzás feltételeinek megteremtését szabta volna az állam feladatául, ma egyre inkább az a nézet kerül az előtérbe, hogy szükség van egy aktív, intelligens, erős, de korlátozott államra. Mint kifejtette: a globális piaci válság idején is nemzetállami megoldások születtek a helyzet kezelésére. Felismerték, hogy a szociális vagy demográfiai problémákat nem lehet az állam nélkül kezelni, hiszen a piaci önjáró folyamatok nem oldják meg ezeket a problémákat. Vagyis az emberek szükségleteihez kell igazítani a piaci folyamatokat az egyensúly kialakítása érdekében, mert az állam nem piaci vállalkozás, hanem nemzeti szolidaritásközösség - hangsúlyozta Stumpf István, hozzátéve: mindez azonban nem jelent piacellenességet, sőt, a jó kormányzás feltétele, hogy az állam és a piac egymást kiegészítve tudjon működni.

Az Alkotmánybíróság jogkörének az adók és költségvetési kérdések területén történt korlátozásáról szólva, kérdésre  válaszolva Stumpf István úgy fogalmazott, hogy sokakkal együtt ő maga is úgy gondolja, "ez a fajta korlátozás, ez bizony az alkotmányos jogállam testén ütött egy nyílt sebet". De ha az Országgyűlés úgy gondolja, hogy el kell venni ezt a jogot az Alkotmánybíróságtól, és ezt beleírja az alkotmányba, az Alkotmánybíróságnak már nincs lehetősége ennek felülírására, mert ellenkező esetben alkotmányt sértene - fejtette ki, emlékeztetve arra, hogy azért "a seb befoltozására" is tettek már kísérletet. Például a kétmillió forint feletti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos adó tekintetében az emberi méltóság sérülésére hivatkozva döntöttek arról, hogy a szabályozásnak vannak alkotmányellenes vonzatai - mutatott rá.

A tanácskozásra abból az alkalomból került sor, hogy a Svájci Alap támogatásával Egerben megnyílt az Agria Universitas Egyesület oktatási központja, amely egyben svájci kulturális központnak is helyet biztosít. A Svájci Hozzájárulási Programiroda húszmillió forinttal járult hozzá az egyesület, illetve a centrum működtetéséhez.
A megnyitó alkalmából elhangzott, hogy az Európai Unión belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése érdekében elindított hozzájárulási program 21 milliárd forintos támogatást nyújt magyarországi környezetvédelmi, egészségügyi, kutatási, kulturális, szociális és civil fejlesztési programok megvalósításához.