Súlyos betegségeket terjeszthetnek a régióban is nagy számban megtalálható kullancsok.
A vizsgálatok azt mutatják, hogy a kullancsok 12%-a fertőzött: a fiatal példányok 1-2%-a, míg a kifejletteké akár 20%-ban.
Kirándulás alkalmával könnyen felszedhetjük a vérszívót, ezt megelőzhetjük a megfelelő öltözködéssel, kullancs riasztó szerek alkalmazásával.
A belénk telepedő élősködőt minél hamarabb távolítsuk el, később figyeljük a helyét és ha kell forduljunk orvoshoz.
Ismét a jókedvé volt a főszerep a felsőtárkányi tó partján, szombaton rendezték meg – immáron negyedik alkalommal – a Vízi alkalmatlanságok világbajnokságát.
Mint a rendezvény neve mutatja, a szervezők nyitottak, a világ minden tájáról indulhatnak csapatok, egy kikötéssel: eredetileg nem vízi közlekedésre szánt eszközökkel kellett megszerezni egy úszógumit, s megkerülni a tavat. Nos határon túlról még nem érkeztek indulók, bár a falu testvértelepülése, Dickenschied néhány lakosa majdnem elindult a futamon, ám az utolsó pillanatban visszaléptek.
Ezúttal hét „hajó” mérkőzött meg, volt, akik már hagyományosan készültek a megméretésre, míg mások – így a Talán Attila - Nagy Kristóf „Bozont” énekesek alkotta Magyarország, jövünk csapata – először vágott neki a világbajnokságnak. A rutinosak természetesen kifinomult technikával eveztek, lapátoltak, de ez nem jelenti azt, hogy ne lett volna mulatságos látvány a küzdelmük. A versenyen végül a favorit, a Római lopakodók gárdája diadalmaskodott.
A rendezvényen senki nem maradhatott éhes, hiszen a parton tartották a Víg Tárkányi Malacságok főzőversenyt, amelyet a demjéniek sztrapacskaágyon tálalt gombás tokánya nyert meg.
Forrás: Heol
A fiatal, Budapesten élő pár, Kata és Ders egy hónapig élvezheti a megyeszékhely vendégszeretetét!
„Költözz Egerbe!” címmel hirdetett pályázatot az egri önkormányzat nemrégiben. Ennek nyertesei július 20. és augusztus 20. között megyeszékhely vendégei lesznek. A felhívásra olyan fiatalok jelentkezését várták, akik otthonosan mozognak a közösségi médiában, szívesen vezetnek blogot, érdeklődnek a hazai kulturális programok és fesztiválok iránt, és vállalják, hogy élményeiket megosztják az egész országgal.
Jelentkezni egy egyperces videó feltöltésével lehetett, melyben kreatív módon kellett megmutatni miért szeretnének Egerbe költözni.
Balizs Kata filmelmélet-filmtörténet és magyar szakon tanul, hobbija a fotózás. Horváth Ders alkalmazott grafikusnak készül, hiszen nagyon érdekli a grafika világa, és szeretek rajzolni, festeni is.
A jelentkezők közül július 10-én, Budapesten 15 párost hallgatott meg az öt főből álló zsűri. Az ítészek a következők voltak: Rázsi Botond Eger alpolgármestere, Saxinger Veronika turisztikai koordinátor, Herczeg Flóra énekművész (a 2013-as egri nyár háziasszonya), Fesztbaum Béla Jászai-díjas színművész (a 2013-as egri nyár házigazdája) és Barna Béla főiskolai tanársegéd (Eszterházy Károly Főiskola), turisztikai újságíró.
A kiválasztott fiatal pár részt vehet a város fesztiváli forgatagában, de egy kicsit az egriek mindennapjainak részesévé is válnak: egri történeteiket pedig videós, képi és szöveges beszámolókkal osztják meg a nagyvilággal, a koltozzegerbe.blog.hu oldalon). Bárki találkozhat velük személyesen is a Gárdonyi Géza 150. születésnapjához kapcsolódó Gárdonyi Irodalmi Fesztiválon (augusztus 8-11.), együtt mulathat velük a Végvári Vigasságokon (augusztus 15-20.), vagy ihat egy pohár bort velük a hűvös egri pincék valamelyikében.
Forrás: Heol.hu
Megtelt az Érsekkert a XVII. Egri Bikavér Ünnep nyitónapján, csütörtökön.
Csütörtök délután beindították a matuzsálemnek számító Hoffer traktort, majd este hét órakor Habis László, Eger polgármestere és Zilai Zoltán, a Magyar Borakadémia főtitkára köszöntötte a megjelenteket. Tarsoly József hegybíró elárulta: idén 38 borászat és 21 étterem van jelen, közel százféle nedűt, ebből 49 Egri Bikavért kóstolhatnak a borbarátok.
Kiemelte: bár az ünnep Szent Donáthoz kötődik, de e pár nap a szakemberek fáradságos munkájáról, a köszönetről és a háláról is szól.
A köszöntőket követően a hagyományos díjátadások következtek. A „2012. Év Egri Szőlőtermelője” Rozsnyai Mihály lett, bortermelője pedig Tóth Ferenc. A tavalyi év borgasztronómusának Bányai Róbertet, a Hotel Korona igazgatóját választották.
Hagyományosan a megnyitó után hirdették ki az Egri Borvidéki Borverseny eredményét is. A kategóriák versenyében a legjobb Debrői Hárslevelű a Varsányi Pincészet 2009-es bora lett, s miután ez a bor nagy aranyérmet is kapott, kijárt neki a Champion Díj. A fehér borok között Nagy Lajosné 2012-es Sauvignon blanc-ja, míg az Egri Csillagok között Thummerer Vilmos 2012-ese vitte a pálmát. A legjobb rosé az Ostoros-Novaj Bor Zrt. 2012-es Egri Merlot-Pinot noir-ja, a legjobb vörösbor Thummerer 2009-es Egri Syrah válogatása lett. A Thummerer pincészet az Egri Bikavér kategóriával triplázott, ugyanis a 2009-es Egri Bikavér superiorja nyert a mezőnyben. A legjobb desszertbor pedig egy 2011-es Egri Tramini lett, amelyet a Tárkánybor Kft. készített.
A vasárnapig tartó esemény programja igen színes: ma este fellép mások mellett a Group N' Swing, s lemezbemutató tart az egri Kerekes Band.
Szombaton délután 4 órától a színház előtt traktor gyorsulási- és szépségversenyt rendeznek, amelyen dr. Torgyán József, Csernus Imre, Szabó Győző és Wahorn András zsűrizik. Ugyancsak szombaton este közös koccintásra várják a borbarátokat, a cél, hogy fél 8-kor minél több Gárdonyi-bort tartalmazó pohár csendüljön össze, hogy Eger nyerje el a legkedveltebb borvidéki település címet. Vasárnap hagyományosan a Szent Donát szobornál könyörögnek a jó termésért a szőlészek, borászok.
A zenepavilonnál, az Egri Csillag színpadon ezúttal is számos remek koncert és gyermekprogramok várják a publikumot. Ma este finn fellépő is lesz, Antero Lindgren személyében.
Forrás: Heol
Fotó: Gál Gábor
Tiszanána térségében találták meg még májusban Leventét, a legyengült kerecsensólymot. A madár meggyógyult és napokban Erdei Zsolt Madár engedte szabadon.
Leventének szerencséje volt, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai leltek rá, akik a kerecsensólyom-védelmi LIFE-program keretében gondoskodtak a gyógyításáról, s Erdei Zsolt, „Madár” segítségével a Vértesben szabadon is engedhették.
Bagyura János, a kerecsenvédelmi progam szakmai vezetője elmondta: a madáron volt műholdas jeladó, ennek segítségével találtak rá. Ez is mutatja, mennyire hasznos a madarak megjelölése. Leventének szerencséje volt, mert időben rátaláltak, nem volt súlyos a mérgezése, nem úgy, mint egy hasonló jeladóval felszerelt társának, akit egy hónapja Bács-Kiskun megyében találtak meg. Az sajnos elpusztult.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársainak segítségével Leventét a Fővárosi Állat- és Növénykertbe vitték kivizsgálásra. Az öreg hím madarat tavasszal jelölték Csákvár közelében, ahol költésbe is kezdett. A most szabadon engedett az egyik olyan sólyompár tagja volt, amelyet a Pro Vértes Közalapítvány ellenőrzött a LIFE-program keretében.
Ez a madár is kóborlásba kezdett, hogy kedvezőbb táplálkozási lehetőségeket találjon, és talált is a Tisza közelében. A legyengülés okát nem ismerjük. Amint a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai megállapították, a madárnak sérülése nem volt, viszont a mérgezést nem lehet kizárni – főleg, hogy az e tekintetben az ország leginkább „fertőzött” területén került kézre.A kerecsensólyom fokozottan védett faj, a természetvédelmi értéke hazánkban egymillió forint – azaz az egyéb büntetésen túl ennyit kell fizetnie a bűncselekményért annak, aki megsebesít vagy elpusztít egy kerecsensólymot. Sajnos a kerecsensólyom-védelmi – és a tavalyi évtől a parlagi sas védelmi – LIFE-programok során végzett nyomkövetés, a tudományos vizsgálatok mellett az ilyen esetekre is fényt derített: több jeladós madár került meg az elmúlt években, amelyek lelövés vagy mérgezés áldozatai lettek.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett nemzetközi kerecsensólyom-védelmi programnak komoly jelentősége van. Ennek a madárfajnak a világállománya nem éri el a húszezer párt, és folyamatosan csökken.
Forrás: Heol
FOTÓ: MME
Egy, csak bakancsot és zoknit viselő férfi mutogatja magát meztelenül a Gyöngyös és Mátrafüred közötti bicikliúton.
Már több, mint egy éve bokorból előugró bakancsos szatír rémisztgeti a Gyöngyös és Mátrafüred között magányosan kocogó, bicikliző fiatal lányokat. Több szemtanú elmondásából is kiderül, hogy a férfi bejáratott útvonalon közlekedik, általában bakancsban, és a bozótból előugorva dobja le magáról a ruháit.
Az utat használó gyalogosok és biciklisek azt mesélik, hogy félnek erre felé menni.
A szülők féltik gyermekeiket, de már a felnőttek sem szívesen járnak az egyébként közkedvelt úton.
Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta, hogy büntetőeljárás nincs folyamatban a gyöngyösi szatír ügyében.
– Azért nem folyik nyomozás, mert nem érkezett ilyen ügyben eddig állampolgári feljelentés, azonban a rendőrség tudomására jutott információk alapján jelenleg adatgyűjtés végez a Gyöngyösi Rendőrkapitányság – tette hozzá a szóvivő.
Mindig meghökkent a Rossztemplom tere. Hogy lecsupaszítva a barokk milyen fenséges, magától érthetődő. A cicoma nélküli tér mellőz minden szakralitást, a díszítő ember helyett az építő embert dicséri. Bár Rostás Bea Piros eljátszadozott kiállításnyitó performanszán a szentély, az oltár, az áldozat, a teremtés megannyi templomi kliséjével, azért most is a faunok győztek. Nagyon helyesen. Piros kiállítása az egri közélet fontos momentuma. Provokatív-konzervatív, szilárdan labilis, vaskosan könnyed.
Ott voltak a művészek, az itt ragadt fiatalok, a politikusok, a barátok, a család, a handlé, a szódás s még az is lehet, hogy a képkereskedő is. Többen voltak, mint a Kaláka nagyszínpadánál. A nyitó performansz, az alkotó teremtéshez vezető, évődésekkel teli utat mutatta be űzve, hajtva a vágy által, de oly érzékien, mintha egy reneszánsz mester képe kelt volna életre. A Rostás Bea, Czövek Zsuzsanna, Daróczi Ilona és BMZ által bemutatott happening után, politikusaink dorombolását követően, olyan színvonalú kiállítás megnyitó beszédet hallhatott az egri publikum, amely már sejteti, hogy nem mindennapi művész készülődik itt.
Jó, hogy van Piros, és nem azért, mert addig alábbhagy a kisváros légkörének fojtogatása, hanem azért, mert a szertelenség idegesítően hat. Az meg pezsgést okoz.
Formabontás és forma építés
Rostás Beáta szobrászata és a hagyomány
2013. június 29. szombat, 20.00 Eger Templom Galéria – Rossztemplom
ANTALL ISTVÁN megnyitó szövege:
A nagyméretű szobroktól nem lesz nagy szobrász az ember. A jelentős gondolatoktól, az eredeti elképzelésektől, a nyugtalanító ellentmondásoktól, a szellemi izgalom megteremtésétől, a természet eredendő gazdagságának felmutatásától már mocorogni kezd valami.
A néző, akár akarja, akár nem magával cipeli a szobrot, újjá teremtődik benne, a tárgyiasult eszme nélkülözhetetlenné lesz, és ha nem is gondol rá, akkor is mélyen működni kezd a tudatot formáló megszerzett és kiteljesedő műveltség - a maga természete szerint. 1. Jönnek
Rostás Beáta, ahogy szakítani tudott korai önmagával, azzal a látványos sikerrel, amit az ábrázolás és a felismerhető hasonlatosság korai terrakotta munkái adtak neki, keresésbe kezdett. S ez a rendszertelenségben testet öltő dinamizmus egy új rendet teremtett benne és körülötte. A tanulás és az elsajátítás könyörtelensége, a stúdiumokhoz nélkülözhetetlen alázat, a fölfedezés lázas izgalma, a kételkedés képessége, valamint az erős ifjú személyiség megmutatkozási vágyát fölváltó szigorú önvizsgálat mutatott neki utat, állított elé lajtorját, ami a mindenség felé vezet. A fokokat magának kereste, magának faragta, maga lépett fel rá, és ha megcsúszott a lába, neki kellett mérlegelnie az egyensúly, a biztonságérzet kitart-e a következő lépésig. Ezenközben az élet úgy hozta, hogy elképzelései, vágyai, elhivatottsága meghaladta a lehetőségeit. Nem talált befogadó magyar egyetemet, nem talált olyan mestert, aki a doktorandusi iskola formalitásán túl ezt az erős hevületű, szándéka és érdeklődése nyomán még többféle irányt és esélyt felmutató alkotói magatartást vállalni merte volna. Véleményem szerint a természete szerint skolasztikus magyar művészeti képzés sem tudja önmaga árnyékát átugrani, s az eredendően szabálytalan természetű tehetségtől maga a rendszer is megriad.
De Rostás Bea nem hagyta magát, szinte csak azért gyűrte maga alá a világot, hogy az őt kicsiny kora óta (édes testvérével együtt) egyedül és nehéz körülmények között nevelő édesanyjának ne kelljen még egy tányért telemernie esténként az asztalnál. A szegénységet és a kiszolgáltatottságot műveltségével, nyelvtudásával, bravúros kapcsolatteremtő képességével hidalta át. Nemzetközi művésztelepről, nemzetközi művésztelepre vándorolva telehintette Európát, Ázsiát és Afrikát a szobraival. A dolog természetéből fakadóan a nőiességtől legmesszebb eső, és legnagyobb falatba harapott bele! Kőlevest főzött magának mindenütt és föl is falta a gránitokat, a tengeri és a szárazföldi mészköveket, a márvány idolokat, s ha ez nem volt elég neki, akkor egy kis desszertnek még mindig ott volt a terrakotta, vegetáriánus korszakokra pedig abraknak a szalma.
Rostás Bea nem ismeri a pótcselekvést, nem ismeri az önfelmentő, önigazoló mellébeszélést, nem keresett művészet-közeli segédmunkát, nem választotta a tárgyiasult művek helyett a gesztusokat, az önmagukért való installációkat, a cselekvést helyettesíteni látszó ötleteket, a nagyot robbanó, de könnyen enyésző intellektuális petárdákat. És mégsem lett „izomból szobrász”, mégsem hajszolta magát a művésztelepek zárt periodikus rendszerébe, a havonta újratojt kőtojások kotlósává sem lett.
Minden munkában egy új feladatot egy új kihívást rejtett el, s nem a vágógéppel, a sarokcsiszolóval, a kalapáccsal, a vésővel mérkőzött, hanem önmagával. A személyiség nemcsak hitelesíti, de egységessé is teszi a legkülönfélébb kihívásokat. Beszélhetnénk itt a szobrászat ősanyjaként újrafogalmazott mama motívumokról. A csillagászati eligazító pontként is használható litván kőről, a billenékenységében is robosztus hinta-figuráról, a vizsgamunkaként két kőből összecsiszolt szobor rejtett szakralitásról. A rajzolatokkal szinte grafikai elemek hordozójává tett fehér márványok végtelennek mutatkozó lehetőségeiről, a szinte minden plasztikát meghatározó álcázott figuralitásról, vagy éppen a középkori utalásokig visszamenő Atatürk portré, az arcvonásokat megidéző és az ábrázolást elkerülő finom gesztusáról.
És akkor van ereje Rostás Beának visszaülnie egy olyan iskolapadba, amelynek minden deszkáját szögekkel verte át a történelem. A nyelvhódító magány és idegenség, az európai civilizáció és az ősi muzulmán kultúra ütközőzónájaként is fölfogható metropolisz, a politikai harcok útkereszteződései, ahol nem elég kívülállónak lenni ahhoz, hogy ne lásson mindkét fél ellenséget benned.
Marad az éhezés, a több órás utazás a város egyik végéből a másikba, marad a keserűség és a magány, marad a műhely kimeríthetetlen öröme, ahol a megtisztulás tárgyai túl kell hogy lépjenek a közvetlen napi használat praktikumán, ahol a szabadulás a testi és lelki szennytől az újjászületést hordozza, s ahol ez az újjászületés már a teremtés maga.
1. Szobrok 12 Rostás Bea nemcsak megtanulta a leckét, de fel is adta nekünk. Megmutatta, hogy a semmiből is lehet csinálni valamit, hogy meg kell tanulni törökül azért, hogy megértsük Európát, hogy vert helyzetekből föl kell, és föl lehet állni, és hogy innen Egerből lehet csak a Héttornyot elfoglalni.
Ő már helytállt ott, és biztos vagyok benne, hogy - történjék bármi - diplomával, kikezdhetetlen tudással, tehát győztesen tér meg onnan.
Forrás: Egriszín
A rapszodikus időjárás ellenére is százakat vonzott Bükkszékre a bogrács-főzőverseny. Immár kilencedik alkalommal gyűltek össze a Salvus-víz forráshelyén határon túli és környékbeli polgármesterek, hogy megmutassák nemcsak a városvezetéshez, hanem a gasztronómiához is értenek.
Egy hetes hévízi üdülésért folyt a harc az óvoda előtti parkolóban, tizenöt csapat érkezett a megmérettetésre, a legtöbben már nem először ragadtak itt fakanalat. Az előkészületek a reggeli órákban megkezdődtek, a gyorskezű segédek serényen aprították a hozzávalókat.
Pár óra múlva pedig a korgó hasú vendégek gyülekeztek szép számmal, akiknek a majd’ két órán keresztül zuhogó eső sem szegte kedvét.
A zsűrinek idén sem volt könnyű dolga.
Juhász Attila többszörös olimpiai ezüstérmes mesterszakács mint az értékelő bizottság örökös elnöke elmondta: nála az elsődleges szempont a minőségi alapanyagból készült magyaros ízek megjelenése, a tartalmas sűrű szaft, illetve előnyt élveznek a régi családi receptúra alapján készült étkek.
A szempontrendszer alapján most szombaton a szlovákiai Csíz település főztje vitte a prímet, a déli órákban hosszú sor kígyózott a kondérjuk mellett. A felvidéki juhtúrós sztrapacska sült kolbásszal, szalonnával, kaporral és póréhagymával meghintve mindenkit lenyűgözött. Második helyen a bodonyi csapat palócgulyása, a harmadik helyen pedig a parádiak végeztek, ők szintén palócgulyást főztek. A közönségdíjat az almágyi halászlé nyerte el.
A jó hangulatú rendezvény sztárvendégeként Szandi lépett fel, este a népszerű egri Hungariddim zenekar húzta a talpalávalót.
Forrás: Heol
Ma délután Lőrinci környékén zárták le a 2401. számú utat a hirtelen eső és sár miatt. Nem sokkal később Egerbe is megérkezett a vihar, jéggel, özönvízzel.
A belvárost ismét elöntötte a büdös áradás. A csatornák kiöntöttek, a Széchenyi utcában néhol térdig érő szennyvízzel kevert csapadékban járhattak az itt lakók és a turisták.
A mozit szokás szerint elárasztotta az ár, a környék lakói és az erre dolgozók az értékeket próbálták menteni. A pincék és az alacsonyan lévő üzletek ismét megteltek vízzel. Néhányan a csatorna fedlapokat szedték le, ezzel segítve az ár elvonulását. A tűzoltók nem sokat tehettek az eső alatt: nem volt hová szivattyúzniuk az vizet.
A patakban magasan hömpölygött a víz. A bicikliútról most inkább ne is ejtsünk szót...
Hatvanból és környékéről nézőink küldtek felvételeket.
A Tisza-tavi madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park részeként a világörökség része is. Fokozottan védett vizes élőhelyei számtalan állat- és növényfajnak biztosítanak kitűnő életfeltételeket. A területén különböző védettségi szintek léteznek: vannak részek, ahol egész éves belépési tilalom van érvényben, vannak, ahol időszakosan korlátozzák a belépést, máshol a belsőégésű motorok használata tiltott.
A Tisza-tavi madárrezervátum az ornitológia iránt érdeklődők számára valóságos paradicsom. A mintegy 200 itt megfigyelt madárfaj csaknem fele költésre érkezik a területre, 81 faj átvonul, s nagyjából 20 faj itt is telel. A védett területen nagy számban figyelhető meg többek között a szürke gém, a kis kárókatona, különböző récék és vöcskök, a vakvarjúnak is nevezett bakcsó, és a magyar természetvédelem címerállata a nagy kócsag is.
Idén tavasszal különleges esemény, árvíz nem hátráltatta a madarak szaporodását, így sikeresnek mondható a költési időszak. A fiókák június közepére már megerősödtek annyira, hogy az ember jelenléte nem veszélyezteti a fejlődésüket. Természetesen a védett területeken a korlátozás feloldását követően is tiszteletben kell tartani a különleges élőhelyet, és az élővilág zavarását mindenkinek minimalizálnia kell.
A kenus vízitúrák szervezésével foglalkozó Békatutaj Szabadidősport Egyesület is évek óta hagyományosan a korlátozás feloldásának napján, június 15-én indította exkluzív Tisza-tavi vízitúráját, aminek keretében a túra résztvevői az egész Tisza-tavat bejárják. Az egyesület egész nyáron több alkalommal szervez vízitúrát elsősorban azon fiatalok számára, akik vonzódnak a természethez és nem vetik meg a testmozgást sem.
Forrás: Békatutaj Egyesület