A szezon századik napján 100 forintért síelhetnek a sport szerelmesei a mátraszentistváni síparkban. Az akciónak nagy sikere van, az ország minden részéről érkeznek a látogatók. A napok óta tartó hóesés jót tett a pályának.
A sípark vezetői bíznak a további jó időben, Húsvétra újabb meglepetéssel várják a látogatókat.
A kékestetői Sícentrum munkatársai szerint az elmúlt időszakban közel két és fél méter hó esett a csúcson.
A vendégek számítottak még hóra, de ez a késői havazás meglepte őket. A síelők elmondták: most a legjobb síelniük, mert nincsenek sokan, kényelmesen hódolhatnak szenvedélyüknek. Az utak járhatók, óvatosan akár a legfelső parkolóig is eljuthatnak.
Elárvult, néhány napos muflon bébi érkezett a gyöngyösi állatkertbe.
Kecsketejet iszik, barátjával a kis kecskével hűségesen kísérik ápolójukat. Az állatkert munkatársai szerint a muflonok általában áprilisban születnek, ez a kis állat valószínűleg nem a szabadban jött világra, egy portáról csavaroghatott el. Egy alföldi faluból érkezett, ami nem jellemző élőhelyük.
Mindannyiunk közös feladata a fiatalság értő tudáshoz juttatása, amelyben nagy szerepe van az olyan, a kultúráért tenni képes embereknek, mint a gyűjtemény tulajdonosa, Tóth Sándor - hangsúlyozta a jubileum alkalmából megtartott szerdai ünnepségen Habis László, a település polgármestere (Fidesz-KDNP). Hozzátette: különösen fontos ez egy olyan iskolavárosban, mint Eger. Kiemelte: a tárgyak hidat képeznek múltunk megismeréséhez, ezért még az eddigieknél is inkább közkinccsé kell tenni őket.
Tóth Sándor kifejezte reményét, hogy a tárlat, amely az őskortól egészen az 1848-49-es szabadságharcig mutatja be a különböző korok fegyvereit, egy nagyobb múzeum alapja lehet a jövőben. Bemutatta a kiállítás legújabb darabját, azt a zászlót, amellyel II. Rákóczi Ferenc koporsóját borították a fejedelem 1735-ben bekövetkezett halálakor és ugyancsak ez a zászló vezette az 1906-os kassai újratemetéskor a temetési menetet.
Az ünnepség keretében megnyitottak egy történelmi indiai fegyvereket és istenségszobrokat bemutató időszaki kiállítást is. A gyűjteménynek helyet biztosító kiállítóhelyet az egri önkormányzat vagyonkezelő társasága, az EVAT Zrt. üzemelteti.
MTI
Az idei hosszúra nyúlt, bőséges csapadékú tél után csodás látványt nyújtanak a Bükk időszakos karsztforrásai: a Lök-völgyben található Feketelen- és Imó-kő-források, illetve a Vörös-kő-völgyben lévő Vörös-kő-forrás, melyek Felsőtárkánytól 2-3 óra járásra található.
Mint említettük ezek a források időszakosan működnek, aktivitásuk a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben. Tavaszi aktív periódusuk a hóolvadás következményeként általában március-áprilisban kezdődik el. Csapadékos években sokszor nem állnak le a források és még nyáron is onthatják magukból a vizet. Felsőtárkánytól észak-keleti irányban, Tamás kútjától indulva, a Lök-völgyben található a sziklákkal övezett Feketelen-forrás.
Továbbhaladva a Lök-völgyben hamarosan szemünk elé tárul az apró vízeséseken lezúduló Imó-kő-forrás víztömege és az Imó-kő sziklafala. Tövében a sötét barlangnyílásból zúdul elő a mélyben összegyűlt, kristályosan csillogó karsztvíz. A felsőtárkányi Stimecz-házhoz közeledve a Vöröskő-völgyben találjuk meg a szökőkútszerűen, akár 2 méter magasságba is felszökő Vörös-kő-forrást.
BNPI/fotó: Novák Richárd
Az intenzív havazásra és a hideg, kedvezőtlen időjárásra való tekintettel a Nemzeti Ünnep egri programja módosul!
A 11.15-kor a Gárdonyi Géza Színházban kezdődő városi díszünnepség kiegészül a Petőfi térre tervezett esemény egyes programelemeivel, így például a szónoki beszédíró verseny győztese is a színházban mondja el szerzeményét.
Azok a szervezetek, amelyek az ünnepséget követően el szeretnék helyezni koszorúikat a Petőfi szobornál, megtehetik ezt, de a Petőfi téren nem lesz hagyományos értelemben vett Március 15-i megemlékezés.
A Városgondozás Eger Kft. a havazás miatt meghosszabbította téli ügyeletét és mindent megtesz azért, hogy az általa karbantartott utakon biztosítsa a biztonságos közlekedést.
Az elmúlt évben és az idén 18 vidéki mozi kapott, illetve kap lehetőséget a digitális átállásra az Emberi Erőforrások Minisztériumának összesen 200 millió forintos támogatása nyomán - mondta L. Simon László kedden Egerben, felavatva az Agria Mozi új vetítőberendezését.
A digitális átállást az teszi szükségessé, hogy megszűnt a korábban általános 35 milliméteres kópiák sokszorosítása, vagyis az átállás híján filmek nélkül maradna a vidéki Magyarország filmkedvelő közönsége. A kulturális kormányzatnak az a célja, hogy az ifjúságot a kortárs művészeteket befogadni képes nemzedékké nevelje, amelynek az egyik legjobb eszköze a film. Ugyanakkor ez csak akkor sikerülhet ha az izgalmas és értékes filmek a modern technika segítségével jutnak el a közönséghez - mondta az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke. Közlése szerint az év végére immár valamennyi art mozi megfelelő technikával rendelkezik majd a minisztériumi program nyomán.
A politikus kiemelte, hogy a program újbóli meghirdetésére törekszik, véleménye szerint 2014-ben azokat a vidéki "kereskedelmi" mozikat kell segíteni, amelyek vállalják művészfilmek bemutatását.
Habis László, Eger polgármestere felidézte, hogy a városban éppen egy évszázaddal ezelőtt, 1913-ban kezdte meg a működését a ma is üzemelő Uránia Mozi.
A város évtizedeken át otthont adott a Filmművészeti Nyári Egyetemnek és díszpolgára Illés György, a magyar filmművészet iskolateremtő operatőre. Vagyis a város és polgárai mindig is fogékonyak voltak a mozi, a filmművészet iránt - mondta a polgármester.
Az önkormányzati tulajdonú Agria Film Kft. 9 millió forintot nyert a tárca pályázatán a digitális technika kiépítésére, a város 6 millió forinttal támogatta a projektet.
Forrás: MTI
Az EKMK sajtótájékoztatón mutatta be ezévi terveit, az intézményben történt változásokat.
Ünnepségen köszönte meg Habis László polgármester a segítséget, az összefogást, a szavazatokat a 2013 Év Európai Fája, az egri platán mellett.
Az egri termálfürdő platánfájára is lehet szavazni az Európai Év Fája verseny 2013-as kiírásán. A hevesi megyeszékhely platánja öt másik ország növényével küzd meg az első helyért, így az nem csak az ország, hanem egész Európa fája lehet.
Február 1-jétől szavazhat a közönség a 2013-as Európai Év Fájára a www.treeoftheyear.org oldalon. Idén hat ország, Bulgária, Csehország, Írország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vesz részt a versenyben. A fák nem koruk vagy szépségük miatt kerültek a vetélkedőbe, hanem történetüknek és az őket támogató erős közösségnek köszönhetően. Az Európai Év Fája verseny e különleges fák segítségével szeretné történelmi és természeti értékeinkre és védelmük fontosságára felhívni a figyelmet. A szavazás február 28-ig tart, az eredményeket március elsején hozza nyilvánosságra az Ökotárs Alapítvány cseh testvérszervezete, a Nadace Partnerství. A verseny díjait májusban, Brüsszelben adják át.
Magyarországot az egri termálfürdő területén álló keleti platán képviseli. Az a fa, amely elnyerte 2012-ben az „Év Fája”-díjat az Ökotárs Alapítvány által harmadszor meghirdetett vetélkedőben.
A harmadik alkalommal megrendezett Európai Év Fája verseny döntősei különleges erővel bírnak: összetartják a körülöttük élőket, azt a közösséget, mely ebbe a versenybe is eljuttatta őket. „Ezek a gyakran több száz éves fák ugyanúgy szemtanúi a történelemnek, mint a mindennapi élet apró eseményeinek. Éppen ezért szorosan kötődnek egy közösséghez vagy akár egy egész faluhoz, városhoz” - mondta a verseny főszervezője, Hana Rambouskova, a Nadace Partnerství munkatársa.
A bulgáriai Glushnik falu eperfája és két diófája az egykor Bulgária függetlenségéért küzdő lázadók titkait őrzi. A legenda szerint az írországi Tullamore város Tölgykirálya misztikus erővel kötődik a Hutton-Bury családhoz, akiknek a földjén a fa áll: ha a fa egy ága letörik ugyanis, a család egyik tagja meghal. Híres történelmi eseményhez kapcsolódó, ámde kitalált történet fűződik a magyarországi résztvevőhöz is, az egri termálfürdő területén élő platánhoz. A szájhagyomány szerint az egri vár török ostroma alatt, 1552-ben Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír ennek a fának az árnyékából irányították a török sereget.
Az Európai Év Fája versenyben résztvevő fák elválaszthatatlan részeivé váltak a közösségnek. A lengyel Kozy falu platánfája alatti tér a kulturális és társadalmi élet színtere, de rendszeresen itt játszanak a helyi óvoda gyerekei is. A szlovákiai Komjatice platánjáról úgy tartják, hogy az ország legnagyobb fája, különleges szimmetriája miatt számos festő is megörökítette, de a helyi gyerekek is majdnem életnagyságú képet rajzoltak róla, mely most az iskolát díszíti.
„Minél erősebb a kapcsolat a környezetünkben élő fákkal, annál könnyebb törődnünk velük” - foglalta össze a verseny fő üzenetét Hana Rambousková. „Jó példa erre a csehországi Nové Hrady hársfája is, mely a helyi lakosok által nemrég rendbe hozott, karbantartott kétszáz éves fasor jelképévé vált.”
Az Európai Év Fája versenyt második alkalommal szervezik meg az Environmental Partnership alapítványok. Az európai verseny az országos vetélkedőket követi, a kezdeményezés fő célja a közfigyelem ráirányítása a fák fontosságára és a biológiai sokféleség csökkenésére. Az Európai Év Fája verseny bizonyítja, hogy a fák ügye nem ismer határokat, és rajtuk keresztül szélesebb nemzetközi párbeszéd kezdeményezhető.
A magyar szavazók és szurkolók anyagi támogatásban is részesíthetik a magyar Év Fája versenyt, hogy fáink még sokszor sikerrel szerepelhessenek az európai vetélkedőben. A 13600-as telefonszám tárcsázásával és az 53-as kód beütésével minden hívás 250 Ft-tal támogatja az Ökotársat és az Év Fája programot.
A döntősök:
Glushniki eper és diófák, Bulgária
A Nové Hrady fasor hársfája
Tölgykirály, Írország
Az egri termálfürdő platánfája, Magyarország
Kozy platánfája, Lengyelország
Komjaticei platán, Szlovákia
További információ: www.treeoftheyear.org
Forrás: Egriügyek