Szabadidő

A vártnál jobban teljesített 2011-ben Észak-Magyarország turizmusa. Az országos átlagnál jóval több érdeklődő érkezett a régióba a korábbiakhoz képest.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2011-ben az Észak-magyarországi régió turizmusa teljesítette a legmagasabb százalékos növekedést, a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve Magyarország 9 turisztikai régiója közül. Míg 2011-ben országosan +5,4 százalékos volt az emelkedés, addig Észak-Magyarországon 10,3 százalékos növekedést mértek. Mind a külföldi, mind pedig a belföldi növekedés meghaladta az országos átlagot. A belföldi közel 10 százalékos emelkedés hazánk legmagasabb emelkedése volt 2011-ben. Külföldi változásban régiónk 14,7 százalékos eredményét csak a Dél-alföldi régió tudta felülmúlni.

Az eredmények nem csak százalékos tekintetben kiemelkedőek, hanem abszolút értékben is, közel 140 ezer vendégéjszakás növekedést eredményezett 2011-ben, amely mintegy másfél millió vendégéjszakát jelent összességében. A kimagasló eredményben nagy szerepet játszott a Regionális Operatív Programban (ROP) nyertes turisztikai attrakciók, termék- és szolgáltatás fejlesztések, a régióban szép számmal alakuló Turisztikai Desztináció Mendezsment (TDM) és egyéb szakmai szervezetek, szolgáltatók, Tourinform irodák szoros együttműködése, továbbá a célzott marketing akciók is.

A TDM-ek komoly munkát végeztek megalakulásuk óta, többek közt informatikai fejlesztéseket hajtottak végre, nyelvi képzéseken vehettek részt a turisztikai szervezetek képviselői mellett a szolgáltatók is. Létrejöttek kedvezmény rendszerek, kerékpárkölcsönzők, sőt még egy postakocsi is beszerzésre került. Ezek a fejlesztések egytől- egyig nagy szerepet játszottak abban, hogy az Észak-magyarországi régió ilyen kimagasló eredményt ért el. Azonban ne felejtsük el, hogy ez egy hosszú folyamat volt. A 2007-2011-ig tartó időszakot vizsgálva megfigyelhetjük, hogy régiónk turizmusa, kiválóan átvészelte a gazdasági válság adta nehézségeket, valamint jó úton jár a szervezetépítés, fejlesztés terén is.

Ha az elmúlt öt év statisztikai mutatóit vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az országos átlagnál (+2,4%) közel kétszer ilyen jól teljesített az Észak-magyarországi régió (+4,2%) a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve. Különös tekintetben igaz ez a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számára is, melynél az országos átlag +2,4%-os növekedést mutat, ez a szám régiónkban +15,3%. Láthatjuk, hogy az a cél mellyel azt tűztük ki, hogy növeljük a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számát a régióban a szolgáltatók, a külképviselők és a TDM- RMI összefogásával szintén szép eredményeket generált. Észak-Magyarország a régió turisztikai szereplőinek tudatos munkájával igazán kedvelt célponttá kezd válni a külföldről érkező vendégek számára is.

A 2011-es adatok alapján Lengyelországból érkezik hozzánk a legtöbb vendég. A régióban eltöltött külföldi vendégéjszakák közel 1/5-e hozzájuk tartozik. Lengyelország mellett jelentős küldő piacunk még Németország és Szlovákia, de ne feledkezzünk el Romániáról sem, ami ugyan „csak” 5. helyen szerepel a külföldi küldő piacaink tekintetében, de 2010-hez képest 2011-ben +15%-os vendégéjszaka növekedést tudhatott magáénak, amely elég jelentős. A Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, a kiugró eredmények megtartása valamint tovább növelése érdekében több belföldi és külföldi rendezvényen, fesztiválon mutatkozik be idén is, ilyen például a Hegyalja-fesztiválra való kitelepülés.

Forrás: Egriügyek

Az 1552-es ostrom után 460 évvel ismét győzelmet arattak az egri vár katonái, a törökök felett. A 17. Végvári Vigasságok Történelmi fesztivál leglátványosabb eseményén az egykori ostromot elevenítették meg a hagyományőrzők.

Ágyúdörgés, harci dobok, csatazaj verte fel a Felvidék egykori kapujának csendjét ezen a hétvégén. Aggodalomra semmi ok nem volt, a néhány napra Dobó István irányítása alá került Egri vár ezúttal is sikerrel verte vissza a 2012-es török támadást.
A minden évben nagy érdeklődés által kísért hagyományőrző fesztivál idei programjai között az 1552-es ostrom felidézése vonzotta a legtöbb érdeklődőt. A török katonák már a nap folyamán megjelentek Eger városában és portyázva nézegették maguknak a helyi asszonyságokat mindenfelé a belvárosban. A Végvári Vigasságokon különböző korok öltözékei, fegyverei is megjelentek a hadi bemutatókon, tornán, felvonuláson Eger történelmi belvárosán keresztül. A várjátékok során Gárdonyi regényének korhű ruhába öltözött szereplői, a történelmi személyek kiválasztott alakítói, rekonstruált fegyverek és tradicionális mesterségeket űző kézművesek idézték fel azt a történelmi hangulatot, amelyről Eger elhíresült.
Szombaton előkerültek a korabeli fegyverek, ágyúk, muskéták, kardok, szablyák is, hiszen délután a törökök már a falakat ostromolták.
Dobó Isván megeskette a védőket a Gótikus palota előtt, s Mekcsey István várnagy irányításával, korhű jelmezekben, fegyverekkel megkezdődött a küzdelem. A törökök a Varkoch-kapun át több hullámban törtek be a várba, s a csata kimenetele a veszteségeket látva, a jelenet végéig bizonytalannak tűnt. A bátor, végsőkig kitartó egriek, kiknek elszántságáról Gárdonyi Géza is sokat mesélt, a hazaszeretet minden eszközét bevetve kivívták a győzelmet, a messzi tájakról összesereglett sokadalom nagy ámulatára. A várjáték az Egri csillagok történetének központi elemét a várostromot idézte fel, amikor Kara Ahmed fővezér és Szokoli Mohamed beglerbég 60-70 ezer fős török serege1552. október 13-án alulmaradt a Dobó István parancsnoksága alatt az Egri várat védő, mintegy 2500 fővel szemben. Eger 1552-es győzelmével a században először sikerült megvédeni egy magyar várat az oszmán seregekkel szemben. Ezt a győzelmet idézte meg a történelmi fesztivál, a vérüket áldozó hősök előtt tisztelegve. Akkor Habsburg Ferdinánd király nagy vígasságára, most a turistákéra.

Forrás: Holló Miklós/Egriügyek

1953 óta nem fészkelt gólya Kazáron. A Nógrád megyei kisfaluban 2 évvel ezelőtt minden ember lelkesen fogadta a hírt, hogy  a falu legmagasabb kéményére rászállott a gólya.

A koruknál fogva már nem fiatal embernek számító falubeliek, macskát megirigylő ügyességgel másztak a hatalmas kéményre és vasakat, fűzfakosarat téve a kürtőre maradásra bírták a gólya párt. Az igyekezetnek az idén meglett a gyümölcse: 2 kis gólya kémleli napi 24 órában az érkező szülőket. A gólyapár mellett még egy szerencse érte a falut, az ő gólyáikat választották ki webkamerás megfigyelésre egy pályázat keretén belül.

A Magyar Madártani Egyesület szakembere, Papp Ferenc elmondta: a megfigyelésnek tudományos okai vannak. A gyűrűvel ellátott madarak viselkedését, párválasztását, táplálkozását folyamatos megfigyelés alá vonják , ezekről feljegyzéseket készítenek remélve azt, hogy itt nálunk nem pusztulnak ki ezek a gyönyörű állatok.

A most 8 hetes gólyák körülbelül 1 hét múlva hagyják el a biztonságos fészket, lábukon  2 azonosításukat segítő gyűrűvel. Ezeket növekedésük más-más ciklusában helyeztek a lábukra. Ezek a most növekedő gólyák 3 év múlva raknak majd fészket remélhetőleg, de több mint valószínű nem Kazáron, mivel tudnak olyan madárról itt Magyarországon amelyik Horvátországból érkezett hozzánk.

Az egri várvédelem 460. évfordulóján, a Végvári Vigasságok, és azon belül is a július 28-i emlékcsata, az Ostrom felvezetéseként szombaton kiválasztották Egerben Dobó István, Bornemissza Gergely, Cecey Éva, Sárközi és Jumurdzsák mai megformálóit.

Az EGER 1552 Casting, azaz a meghallgatás három órán át tartott, húsz résztvevővel. Voltak köztük egri születésű gimnazisták, főiskolások, lelkes amatőrök. Volt, aki hetekkel a meghallgatás előtt jelentkezett, volt, aki aznap reggel döntötte el, hogy benevez a közös játékba. Rázsi Botond alpolgármester köszöntőjében kiemelte: „a miénk, ezért magasba emeljük “Magyarország Nagy Könyvét”, az Egri Csillagokat. Magasba emeljük Dobót, Bornemisszát, Sárközit, a leleményesség, a kitartás, a hősiesség és hazaszeretet üzenetét talán legjobban a mai korba is átmentő egri örökséget”.

Az EGER 1552 Casting "befutói" a XVII. Végvári Vigasságokat megelőző napokban jelennek meg Eger utcáin, s a hétvégén a Várban is láthatjuk őket a hétvégén: Oláh Tibor „Furé” - Dobó István; Koczka Benjamin - Bornemissza Gergely; Nagy Karina - Cecey Éva; Szoboszlai Barnabás – Sárközi; Csillag Péter – Jumurdzsák.

A meghallgatás három órán át tartott: Vicuska szerepére jelentkeztek a legtöbben, de volt szép számmal Jumurdzsák- és Bornemissza-jelölt is. Dobó István karakterére hárman pályáztak. Az Egri Csillagok szereplőivel szerdától rendszeresen találkozhatnak az Egerben sétálók, a város több pontján. Feladatuk lesz többek között, hogy a XVII. Végvári Vigasságokat hirdessék és azon részt is vegyenek, de tevékenységük nyomán a járókelők önkéntelenül is részesei lesznek a megelevenedő történelmi képeknek. A zsűri elnöke Kelemen Csaba, a Dobó Istvánként is jól ismert egri színművész volt, s az öttagú grémiumban foglalt még helyet Saárossy Kinga alpolgármester, aki szintén színművész, Széchenyi Orsolya, az egri Dobó István Vármúzeum rendezvényekért felelős igazgatóhelyettese, Szalayné Király Júlia muzeológus, a Gárdonyi hagyaték kezelője és Berecz Mátyás történész-muzeológus, az Egri Vitézlő Oskola elnökségi tagja.

Egerben idén először hirdettek szereplőválogatást azzal a céllal, hogy minden eddiginél jobban a középpontba állítsák az 1552-es legendás várvédelmet. Fókuszba került ezzel Eger páratlan történelmi öröksége, mellyel ráadásul egy „saját városi regényben”, Magyarország Nagy Könyvében minden kisdiák találkozik, s melyet a felnőttek is szívesen olvasgatnak.

Salamon Gábor átélte, milyen az, amikor egy kapitális harcsa akad horogra. Két méteres, 89 kilós jószágot vihetett haza.

A fiatalember elmondta: saját készítésű felszíni harcsázó szerelékkel, s élőhalas csalival, egy fátyolfarkú kárásszal horgászott, amikor hatalmasat "buffantott" azaz rabolt a későbbi zsákmánya. - Mintha egy hűtőszekrényt dobtak volna a vízbe. Fél percig csend volt, aztán beindult, s nem is akárhogy. A bevágás után majd' 30 méternyi damilt tekertem az orsón, s szerencsére épp ott volt egy barátom, akivel csónakba szálltunk. A partról ugyanis biztosan nem tudtam volna kihúzni a jószágot.

Jó húsz percig keményen kellett fárasztani a harcsát, amelyet csak negyedjére sikerül beemelni a csónakba. Amikor aztán kint voltak a parton a mérés is nehéznek bizonyult, hiszen az 50 kilós mérleg kiakadt a hal alatt.

Szuromi Csaba halászati őrrel végül mázsán mérték meg, s kiderült: a nem mindennapi, 2 méteres zsákmány 89 kilót nyom.
- Soha nem fogtam még ekkora halat, s valószínűleg nem is fogok, de sok horgásznak kívánom, hogy átélhesse, milyen élmény is ez.

A jószág azóta már feldarabolva a hűtőben pihen, szétosztják majd a családban. A fejet természetesen preparálják, s Gábor egri horgászboltjában ki is állítják majd.

Forrás: HEOL

Teljesen megújul idén Eger megszokott fesztiválja, a Történelmi vigasságok. Az utcán nem járkálnak majd középkori ruhába öltözött mutatványosok, és a Dobó tér középkori díszleteit is felváltják az EVAT sátrai.

A szervezők úgy gondolták, a mai kor megköveteli a megújulást, ezért idén felülírják a korábbi vigasságok autentikusságát, mai köntösbe öltöztetik, s a hagyományőrzést modern formában tálalják. Idén minősítik is a július 20-22 között megrendezendő fesztivált: alapfeltétel, hogy olyan új produkciók jelenjenek meg, melyeket itt láthat először a közönség.

Az egyik ilyen lesz a Babszem Jankó Gyermekszínház előadása, amelyben most a felnőtteknek játszanak. A téma a török megszállás és az egri vár ostroma, mai nyelvezettel, versese formában előadva. A darabról Baráth Zoltán a társulat vezetője elmondta, semmit nem kell komolyan venni, ami a darabban elhangzik.

A Történelmi Vigasságok további újdonsága, hogy a programok többségét sötétedés utánra tervezik. A tavalyi fény ünnep sikerén felbuzdulva ismét városunkba láthatjuk Cakó Ferenc homokanimációit, a Kiégő izzók Vizuális Csoport épületekre világított fényfestéseit és Attraction Látványszínház produkcióját. A műsoraik visszanyúlnak a török hódoltság korába, levéltári leletek felhasználásával korhű épületeket varázsolnak a Dobó térre. Ezen kívül még számtalan zenés program és meghökkentő színházi előadás várja a látogatókat a három nap alatt.

A szervezők szem előtt tartották, hogy minél több egri fellépőt foglalkoztassanak, így esett a választás a Babszem Jankó Gyermekszínházra, a Rejtő zenekarra, Lázár Attilára és a Blackrose Night reneszánsz rockzenekarra.
Napközben főleg a gyerekeké a tér. Egy 80 négyzetméteres sátorban különleges kézműves foglalkozások várnak a kicsikre. Lesz fazekaskodás, kelmefestés, természetes anyagokból készíthető népi játékok.

Forrás: Egriszín

Az Egri Korona Borház 2009-es Egri Bikavér borát ítélték a legjobbnak az Egri Bikavér Ünnepén. Az idén rekord látogatószámot vonzó rendezvény, zenés, táncos partival zárult vasárnap este, az Érsekkertben.

Az előzetes becslések alapján a korábbiakat meghaladta az Egri Bikavér Ünnepének látogatottsága a hétvégén. A négy napos rendezvényen Mága Zoltán és a Kerekes Band fellépésére voltak legtöbben kíváncsiak, de sikeresek volt az Egri Csillag színpad underground produkciói is.

A Borünnep legjobb bora és étele

A történelmi város legnagyobb boros ünnepe immár második alkalommal kapott helyet az Érsekkertben, ahol a több napos ünnepen a világhírű ital legjobbjai mutatkoztak be ételkülönlegességek társaságában. A borgasztronómiai rendezvényen hagyomány, hogy értékelik az Egri Bikavér Ünnepén bemutatott borokat és étkeket. A nemes feladatra a kulturált étel- és borfogyasztás népszerűsítéséért harcba szálló Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete vállalkozott. Három fős zsűri választotta ki a legkiválóbbnak ítélt étket és a hozzá illő bort, 10 órán át vizsgálva az ízek harmóniáját.
A 39 borászat és 21 étterem kínálata alapján az, az érdekes helyzet állt elő, hogy a legjobbnak ítélt étterem és a legjobbnak ítélt pincészet ugyanaz lett: a Rácz József által vezetett Egri Korona Borház. A hölgyek által legkedveltebb étek a kemencében sült kacsacomb medvehagymás tört halmon, vörösboros laskagombával körítve.
Az Európai Borlovagrend Egri Bikavér Legátusa is értékelte a borünnepen bemutatott borokat. 34 borászt Bikavér borai közül két bírálóbizottság választotta ki az Egri Korona Borház 2009-es Egri Bikavér borát.

A bort és a borivást állította középpontba vidám műsorában a 40 éves Egri Csillagok Népdalkör és az Agria Cigányzenekar. Az 1973-ban alakult, a palóc vidék dalkincsét, hagyományait megelevenítő népdalkör nótáival megidézte a vidék ünnepeit, boros szokásait, s a száz éves Bikavért egy új szerzeménnyel köszöntötték. Az együttes 6 arany minősítést, egy Arany-páva díjat, Eger Város Zenei Nívó díját, Heves Megye Príma Primissima Díját, a Duna Tv Mentor-Magyar Csillagok műsorának Zenei anyanyelv ápolásáért díját tudhatja magáénak.
Örökzöld melódiákkal folytatódott az esti program, melyben a Molnár György Lyra díjas harmonikaművész és koncertzenekara szórakoztatta a nagyérdeműt. A harmónika virtuóza a hangszer szinte minden arcát megmutatta előadásán, táncra csábítva a közönséget.
A borünnep késő este jó kedvvel ért véget az Érsekkertben, hiszen a táncos kedvűeket Magyarország első számú Swing & Boogie Show zenekara, a Group’N Swing is vidám utcabálba hívta. A táncparkettre szánt zeneszámok sorában a nosztalgiának is adózott a boogie-s lüktetésű, swinges, big band-es hangulatot idéző, 2006 óta működő banda, mely sorra kínálta a jobbnál jobb pop, latin és a rock’n’roll klasszikusokat. A Cha, cha, cha mellé még a     "Crazy Little Thing Called Love"  is becsúszott a Queen-től.

Holló Miklós/Egriügyek

Kiszáradt a szilvásváradi Fátyol-vízesés. A téli alacsony csapadékmennyiség, illetve a hetek óta tartó szárazság hatására víz nélkül maradt a vízesés. Nagy mennyiségű csapadék enyhíthetne a folyamaton, az időjárás azonban nem kedvez a látványosságnak.

Eltűnt Szilvásvárad látványossága, a Fátyol-vízesés. Az egykori turisztikai látnivaló már nem fodrozódik tovább a kőfalon, helyén a szikár kőoldal látható csak. A nagy forróság hatására a talaj nedvességtartalma csökkent, a forrásokból eltűnt a víz.  A föld minden csepp nedvességet elnyel, az idei csapadékmentes időjárás még inkább hozzájárul ehhez a folyamathoz.

Holló Sándor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának osztályvezetője elmondta: már tavaly nyáron is kevés víz volt a területen, az őszi aszályok, illetve a téli csapadék hiánya teljes mértékben megpecsételte a természeti képződmény sorsát. Ebben a forróságban nem csak a Fátyol-vízesést sújtotta az aszály, de a Szikla-forrásból is eltűnt a víz.

A Szilvásvárad látványosságához érkezők is döbbenten tapasztalták a víz teljes elapadását. Sokan már évek óta visszajárnak a forráshoz, illetve a vízeséshez. A látogatók is a hőségre panaszkodtak, ami a kiszáradás fő oka.

Bár a szerdai napon nagyobb mennyiségű csapadék hullott Heves megyére, a vízesést nem sikerült újra működésbe hozni. A Fátyol-vízeséshez kiszáradása ellenére is több százan látogattak el a délelőtti órákban.

Július utolsó napjaiban, 27. és 29. között rendezik meg városunkban a Végvári Vigasságokat. A rendezvény legfőbb látványossága az emlékcsata lesz, amely a 460 évvel ezelőtti, 1552-es ostromot eleveníti fel. A három nap során marcona vitézekkel, valamint vérszomjas török katonákkal találkozhatunk, de lesz ágyúdörgés és lőporfüst is.

Csillag Tamás, az Egri Históriás Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője a témával kapcsolatos sajtótájékoztatón elmondta: több mint száz hagyományőrző jelenik majd meg július utolsó napjaiban Egerben, a várban és a belvárosban, karöltve az EGER 1552 Castingon kiválasztott főhősökkel. A város legnagyobb történelmi fesztiválja, a Végvári Vigasságok fő attrakciója az emlékcsata lesz, de már nem előzmények nélkül. Évekkel ezelőtt többször is megrendezték az ostromot, s most - kibővült létszámmal - az eddigi tapasztalatokat összegezve látványos, hangos ütközetet mutatnak be.

A Végvári Vigasságok három napja során testközelbe hozzák a 460 évvel ezelőtt történteket: a vezérfonal követi az eredeti események menetrendjét, ám négy év eseményeit vonultatják fel három napban.
Csillag Tamás kiemelte, hogy a pénteki napon emlékeznek Dobó István 1548-as Egerbe érkezésére, a Castingon kiválasztott Dobó bevonul a Várba és átveszi annak kulcsait a Vármúzeum igazgatójától. Ezt követi egy koszorúzással egybekötött emlékezés a várvédő katonák tiszteletére. Dobó mustrát tart a Várban, majd vigasság is következik, korhű zenével.

Szombaton megjelennek már a török katonák is, és portyázva előfordulhatnak a belvárosban, akárcsak a végvári alakulatok tagjai. Délután legalább egy órás hadi játékra számíthat az egri várba özönlő közönség. A csata menetrendje az eredetivel azonos lesz, nem színjátékkal, hanem hiteles küzdelemmel elevenítik fel a korabeli hadászatot, különös tekintettel a kézitusa mellett a muskétákra és ágyukra.

Vasárnap délelőtt folytatódik az ostromjáték, délután levezetésként kiegészítő programelemek sorával találkozhatnak az érdeklődők, bármely korosztály, bármely képviselője talál majd magának érdekességet a Vigasságokon.

A Históriás Kft. vezetője új magyarországi műfajként emelte ki az egri programban a hadmérnöki interpretációt, s azt is, hogy az eskütételbe bevonják majd a várudvaron helyet foglaló látogatókat is. Olyan program valósul meg idén, amire a jövőben bátran lehet építeni - hangsúlyozta a törökkori katonai hagyományőrzéssel foglalkozó szakember.