Edzőtábort tartottak a hazai és külföldi Dento Shito Ryu Karate képviselői Egerben. A legkisebbektől a tapasztalt fekete öves mesterekig széles volt a paletta. A már évek óta Egerben megrendezett tábor nagy sikernek örvend a karatékák körében.
Az Egri Városszépítő Egyesület nevében Sós István alpolgármester számolt be az egyesület jövőbeli terveiről pénteken a Városháza aulájában. Egy Deák Ferencet mintázó mellszobor és szökőkútfelújítás is szerepel az elképzelések között.
Az Egri Városszépítő Egyesület nevében Sós István alpolgármester számolt be az egyesület jövőbeli terveiről pénteken a Városháza aulájában. Elmondta: 2012-ben ünneplik 30 éves jubileumukat, ebből az alkalomból pedig szeretnék megajándékozni a várost, az Egerben élőket egy Deák Ferenc mellszoborral, amelyet a tervek szerint a Deák Ferenc úton található Református templom előtt állítanának fel. A szobrot Pelcz Balázs szobrászművész készíti majd el, amelynek mintája már megtekinthető a Városháza aulájában. Sós István hozzátette: 2012-re más elképzeléseik is vannak, egy már meglévő szökőkutat is szeretnének felújítani. A tervek szerint rendbe hozzák és vízképpel veszik majd körbe a Buttler-ház melletti fürdőző nő szobrot.
Forrás: Egriszín
Az elmúlt hétvégén beigazolódott, hogy az Érsekkert ideális az Egri Hegyközség által rendezett Egri Bikavér Ünnep lebonyolítására- állítja Tarsoly József Eger Város Hegybírója sajtóközleményében.
A visszajelzések alapján kiderült, hogy jó döntésnek bizonyult a borok számának növelése, a fehér borok bemutatkozása illetve a rendezvény időtartamának növelése. Július második hétvégéjének időjárása még inkább ráirányította a figyelmet ara, hogy a jövőben az Érsekkertben kerüljön megrendezésre a Bikavér Ünnep.
Nagy öröm volt látni, hogy fiatalok sokasága töltötte meg a KERTET, önfeledten kóstolgatva a borokat és az ételeket. Az érsekkerti atmoszféra, a kiegészítő programok, a kézműves portékák a családok számára is nagyszerű kikapcsolódási lehetőséget nyújtottak. A változatos színpadi programoknak és a zöld környezetnek köszönhetően igazi piknik hangulat alakult ki.
Csütörtöktől vasárnapig nagyszámú közönség használta ki a kínálkozó lehetőséget a kikapcsolódásra. Szombaton, Egerben soha nem látott látogatói létszám élvezte a „Bikavér életérzést”. A forgalmi adatok alapján –mivel ez nem belépő díjas rendezvény- közel 40 ezer látogató tisztelte meg rendezvényünket. Az értékesített bor és ételérem szám alapján mintegy 20%-os forgalomnövekedést tapasztaltunk.
Az objektív mérőszámok alapján kijelenthető, hogy a Dobó tér méreténél és adottságainál fogva immár alkalmatlan a Bikavér Ünnep megrendezésére. A kiállítók és a vendégek bizalmat szavaztak az új helyszínnek, melynek jövő évi bővítését már tervezzük- mondja a Hegybíró.
Bízunk benne, hogy a város legnagyobb idegenforgalmi rendezvénye elnyeri végre a súlyának megfelelő városi támogatást, megtisztelve ezzel a szőlő-, és bortermelők verejtékes munkáját, hogy Egerben minden év a bor éve lehessen, hiszen Eger a „Szőlő és a Bor városa”.
Ezúton tisztelettel megköszönjük a rendezvény minden támogatójának és a megvalósításban közreműködők segítségét.
Tarsoly József
Eger Város Hegybírója
Az Egri Bikavér Ünnep szervezője
Habis László Eger polgármestere közleményben fejezte ki észrevételeit és köszönetét a XV. Bikavér Ünnep kapcsán.
A kisjubileumhoz minden ízében és percében méltó módon telt a XV. Egri Bikavér Ünnep. Régen lehetett ennyi vendéget látni a városban, s külön öröm, hogy a hozzánk látogatók alaposan megismerhették Eger egyik gyöngyszemét, az Érsekkertet. Mindezért főhajtás és köszönet jár a varázslatos Bikavéreket megtermelő borászoknak, a serényen dolgozó vendéglősöknek, a kertet színvonalas produkciókkal megtöltő művészeknek és a háttérben dolgozó szervezőknek.
Köszönetemet fejezem ki a sajtónak is azért, hogy a XV. Egri Bikavér Ünnep sikerét hathatós közreműködésével segítette. Az újságírók kiemelten foglalkoztak az esemény és kísérő programjainak beharangozásával, képeikkel, tudósításaikkal gyorsan, vendégcsalogató stílusban adták vissza, mit is jelent a borünnep Egerben.
Örömmel vesszük, ha a borászati rendezvényekkel kapcsolatban javaslatok érkeznek a Városházára is. Úgy látom, széleskörű egyeztetésre van szükség annak érdekében, hogy a belvárosi rehabilitációs program során kialakuló impozáns térsor rendszeresen "gasztronómiai csúcsélmények" színtere lehessen, s ezzel párhuzamosan az Érsekkert, a Szépasszonyvölgy, a különböző pincesorok a lehető legszélesebb vendégkört mozgósító programoknak adjanak helyet. Meggyőződésem, hogy Egerben 2011 is a bor éve, nem lehet tehát más a célunk, mint hogy minél több ember megismerje Eger zamatait, azt az élményt és minőséget, melyet a mi városunk jelent.
Habis László
polgármester
Lesz színház - ezt nyilatkozta Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Az egri Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház fenntartása megyei kézben marad, de kevesebb pénz jut a működtetésre. A kormány azonban ígértet tett, hogy 40 millió forinttal segíti az évadkezdést, így az egri színház meghirdethette a következő év műsortervét.
Sütő András: Káin és Ábel, Huszka Jenő: Mária főhadnagy, Bartók Béla – Balázs Béla: A fából faragott királyfi, Háy Gyula: Mohács, a Csíksomlyói passió, Makk Károly rendezésében Molnár Ferenc: Játék a kastélyban, Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli, valamint a Vesztett éden, Magyar Elemér: Keresd a nagypapát! Fazekas Mihály – Schwajda György: Lúdas Mátyás és az Eltüsszentett birodalom című táncjáték szerepel a Gárdonyi Géza Színház műsortervében. Blaskó Balázs igazgató abban bízik, hogy sikerül újra 10-12 ezer bérletet értékesíteni, a műsorterv vonzó lesz majd a közönségnek. Ezért július 15-ig 10%-os kedvezményt kínál azoknak, akik megváltják vagy megújítják bérleteiket.
2011. július 14-16. - Középkori Piactér, Cselebi Fesztivál (Dobó tér)
2011. július 21-24. – Végvári Vigasságok (Vár)
Eger városa idén ötödik alkalommal rendezi meg a Középkori Piactér elnevezésű történelmi fesztivált, amely az 1995 óta zajló Végvári Vigasságokkal együtt Történelmi Vigasságok néven vált minősített fesztivállá.
A korábbi évek szokásához hűen hazánk történelmi hagyományőrző csapatai ismét Eger belvárosában gyűlnek össze három napra, hogy közösen idézzék meg a középkor titokzatos hangulatát.
A programok között minden korosztály megtalálja a kedvére való tartalmas szórakozást: a hagyományőrző zenészek, táncosok előadásait, az utcaszínházi, színpadi produkciókat, koncerteket.
Idén a Középkori Piactér vendége Törökország, a rendezvénybe integrálódott Cselebi Fesztivál révén!
A programok felhívják a figyelmünket, hogy történelmünk során a török nép részéről számos olyan pozitív hatás is érte a magyar kultúrát, amelynek gyümölcsét, hatásait máig élvezzük.
A rendezvényen ízelítőt kap a látogató arról, hogyan él tovább zenében, táncban és gasztronómiában is a török kulturális örökség.
A török vendégek tiszteletére már a megnyitó napján, csütörtökön ellepik a teret a török gólyalábasok, táncosok. A Bandeira Zászlóforgató Csoport látványos produkciója után egy török néptáncegyüttes mutatkozik be, melyet a székesfehérvári III. Béla Lovagrend különleges előadása követ: az Egri csillagok c. film egyik híres jelenetének felidézésével (Vicuska násztánca) kedveskednek az egri vendéglátóknak.
A megnyitón Eger polgármestere átadja a város kulcsát a hagyományőrzőknek, akik ünnepélyes ígéretet tesznek a város védelmére. Az első nap egyik leglátványosabb mozzanata a részt vevők színes felvonulása a várba, ahol a hagyományőrzők leróják tiszteletüket a várvédő hősök emléke előtt.
A történelmi fesztivál másik nagy érdeklődésre számot tartó eseménye az az egyedi divatbemutató, melynek kollekcióját Bulla Márta iparművész erre az alkalomra készítette. A Török-örökség kollekció darabjaiban olyan utcán is hordható ruhák születtek, amelyek ihletője a török viselet.
A Középkori Piactér Míves vására az autentikus török élelmiszerek mellett színvonalas, egyedi kézműves termékekkel is kedveskedik a látogatóknak.
A török csemegék mellett a Középkori Piactéren feltűnik Eger városának messze földön híres desszertje is, mégpedig a nevezetes egri gömbpalacsinta, amely diós töltelékével, vaníliás mártásával felejthetetlen gasztronómiai élvezetet kínál.
Végvári Vigasságok
A Végvári Vigasságok történelmi fesztivál az Egri Várban 2011. július 21-24-e között kerül megrendezésre, a vár történelmi hagyományaink és meghatározó korszakainak felelevenítése céljából. A fesztivált a Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeuma rendezi meg, immár 16. éve.
A Végvári Vigasságok a középkori hagyományokat felelevenítő fesztiválok közé sorolható. A programok során előtérbe helyezzük az interpretációkat, az életképeket. Célunk, hogy a néző aktív szemlélője legyen az eseményeknek, s szélesebb tudás birtokában térjen haza.
A hétvége két napján a haditornáé a főszerep. A két nap során azok a haditorna csapatok lépnek fel, akik 2009-ben arany, ezüst és bronz minősítést szereztek a Civil Csillagok minősítő fesztiválon. A hadi bemutatókat hastánc, illetve a táncról szóló előadások, valamint gyerekprogramok, zoknicsata és kézművesek kirakodóvására teszi teljessé.
Pénteken kezdődik és vasárnapig tart Eger hagyományosan legnagyobb borgasztronómiai rendezvénye, a Bikavér Ünnep új helyszínen, az Érsekkertben várja a látogatókat, amely a borozás és a hozzá illő étkek kóstolása mellett számtalan kísérő programmal bővül.
A XV. Egri Bikavér Ünnep Szent Donát Napján traktoros felvonulással, gyorsulási- és szépségversennyel, valamint a „Bikavér Kollekció” bemutatójával és „Borlopó versennyel” is gazdagodik. Két színpadon eltérő stílusban folyamatos koncertek szórakoztatják a látogatókat.
Eger a következő helyszíne az Egy Csepp Figyelem Alapítvány Egy Csepp Teszt (ECSET) szűrő-körútjának. A körút célja felhívni a figyelmet a cukorbetegség megelőzésére, és a rendszeres szűrések fontosságára.
Egerben „ecsetel” pénteken az Erős Antónia által létrehozott Egy Csepp Figyelem Alapítvány. Az Egy CSEpp Teszt kilencedik állomásán Pataki Zita lesz a vendég, aki Heves megye szülötteként bíztatja a helyieket arra, hogy minél többen vegyenek részt a szűréseken. Július 8-án az egri Dobó téren lesz ingyenes szűrés 11 és 16 óra között.
Az alapítvány szlogenje: „Egyszer élünk”., amit Pataki Zita is magáénak érez. Részben mert november elsején született, így –ahogy ő mondta- 18 éves koráig minden születésnapját a temetőben ünnepelte. Ő hamar rájött, hogy vigyázni kell magára, életét örömmel és odafigyeléssel kell élnie. Ezt tanácsolja mindenkinek
A népszerű időjárás-jelentő a jó időt is magával hozza, így pompás napsütésben tudhat meg többet minden érdeklődő saját egészségi állapotáról. A helyszínen az Elektronika 77 Kft. nővérei vércukorszintet, az Accutrend munkatársai koleszterint, a Dr. HU szakemberei pedig vérnyomást, testzsír százalékot, testtömeget, testmagasságot és haskörfogatot mérnek. A rizikó felmérés alapján a Smart Med képviselői kiszámolják, hogy kinek mennyire kell tartania a cukorbetegség,a magas vérnyomás, vagy a magas koleszterinszint kialakulásától jelenlegi életmódja mellett.
Az országjáró körút célja elsősorban, hogy felébressze az egészségtudatosságot, illetve - az alapítvány célkitűzéseivel összhangban - felhívja a figyelmet a cukorbetegségre, amely a legfrissebb felmérések szerint Magyarországon mintegy másfél millió embert érint; ebből körülbelül 750 ezren nem tudnak arról, hogy cukorbetegek.
Az országjáró körút verseny is: őszre kiderül, hogy melyik Magyarország "legegészségesebb városa". A díjat november 13-án vasárnap, a Syma Csarnokban, a hatodik Egy Csepp Világnapon adja át az Alapítvány. Tavaly a trófeát Szeged vitte el, Ördög Nóra vezetésével.
Pénteken mindenkit sok szeretettel vár Pataki Zita és az Egy Csepp Figyelem Alapítvány a Dobó téren. Minél több egészséges emberrel találkoznak, annál nagyobb Eger esélye a „legegészségesebb város” címre!
Idén július 13-a és 17-e között rendezik meg a 29. Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlatot, amely több évtizede magyar katolikus fiatalok százait vonzza a Kárpát-medence minden pontjáról – hangzott el a ma délelőtti sajtótájékoztatón.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett Család Éve kapcsán a találkozó idei témája a család lesz. A fő gondolat kifejtését és elmélyítését segítik az egyházi és a civil életből hívott előadók és a kiscsoportos műhelyfoglalkozások is, amelyek lehetőséget nyújtanak a fiataloknak az elhangzottak feldolgozására, élményeik és gondolataik megosztására – mondta Szarvas István egyházmegyei ifjúsági referens.
A fiatalok Kerényi Lajos piarista és Ternyák Csaba érsek mellett idén találkozhatnak majd többek közt Bíró László tábori püspökkel, Beer Miklós váci megyéspüspökkel, Kormosné Debreceni Zsuzsával a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztályának, Népesedési és Családügyi Osztály vezetőjével is.
A találkozóról és a jelentkezés módjáról további információ a www.szalokitalalkozok.hu oldalon található.
Forrás: Egriszín
Az Esélyegyenlőség Napja országos programsorozat részeként szombaton rendezték meg Egerben a Dobó téren az Esély Napot, ahol a színpadi programok mellett, több kísérő rendezvény, szervezetek bemutatkozása és családi vetélkedők várták az érdeklődőket.
A programsorozat arra hivatott, hogy felhívja a társadalom figyelmét a hátrányos helyzetű célcsoportokra, a megkülönböztetés mentesség fontosságára, előmozdítsa, erősítése a lakosság toleranciáját. Cél, hogy a sokszínű társadalmi háttérrel rendelkező egyénekből és közösségekből álló társadalom szemlélete változzon, befogadóvá váljon.Az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat eszméje a 2002-ben létrehozott Esélyegyenlőségi Kormányhivatal által kidolgozott Köztársasági Esélyegyenlőségi Programban fogalmazódott meg.
Ez a program azon a filozófián alapult, hogy a köztársaságnak a köz társulásának kell lennie, s hogy azzá váljon, ahhoz a társulás minden tagjának egyenlő eséllyel kell rendelkeznie. Mivel az esélyegyenlőség megteremtéséhez a társulás többségének támogatása szükségeltetik, a másoknál esélyesebbekkel is meg kell értetni, hogy az esélyegyenlőtlenség fennmaradása mindenki esélyét rontja.
Ezt a hitvallást az is erősítette, hogy az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés elleni küzdelem az európai szociális modell központi eleme volt. A jogi szabályozás intenzíven fejlődött, az Európai Unió antidiszkriminációs szabályozása a világon egyedülállóan fejletté vált, és emiatt sok más államnak is mintául szolgált. Az a gondolat, hogy a jogi eszközök léte csak az egyik lehetséges elem a megkülönböztetés elleni küzdelemben, azonban más, nem jogi intézkedésre is szükség van, az akkor még Európai Uniós tagfelvételére váró Magyarországon is egyre nagyobb teret nyert.