Az ígéreteknek megfelelően hivatalosan is átvehették ma a sportolni vágyók az érsekkerti jégpályát, melyet az Egri Város Sportiskola alakított ki a salakos pályán, az önkormányzat felkérésére. Már a megnyitó előtti napon is több, mint ötszáz érdeklődő jelent meg a jégnél. A következő napokban elkészül a büfé és lesz bérlési lehetőség is. A pályát mindenki saját felelősségére használhatja, felügyeletet nem tudnak biztosítani.
nagy érdeklődésre való tekintettel 2010. december 31-én, pénteken fél tízkor hivatalosan is megnyitják az érsekkerti salakos pályán az ingyenes jégpályát. A megnyitón részt vesz Habis László polgármester is.
Az Egri Város Sportiskola alakította ki az érsekkerti salakos pályán az ideiglenes jégpályát az önkormányzat felkérésére, mert jelenleg nem üzemel a Felsővárosi műjégpálya. Az érsekkerti salakos pályán egy 70x40 méteres jeges területet alakítottak ki, ahol végre kedvükre korcsolyázhatnak gyerekek és felnőttek.
Az érdeklődők ingyenesen használhatják a pályát, de csak saját felelősségére, felügyeletet nem tudnak biztosítani. Szerelésre és kölcsönzésre is lesz lehetőség, azonban csak január 3-tól. Az ígért két büfé is várja majd a korizókat, illetve a melegedő sátor, ahol át lehet öltözni.
Az önkormányzat felkérésére az érsekkerti salakos pályán alakít ki jégpályát az Egri Városi Sportiskola. Mivel a Felsővárosi műjégpálya jelenleg nem üzemel, ez lehet az egyetlen hely Egerben, ahol hódolhatnak szenvedélyüknek a korcsolyázás szerelmesei.
Jelenleg is dolgoznak az 70X40 méteres pálya kialakításán, ám az időjárási viszonyoknak is kedvezőnek kell lenniük ahhoz, hogy az újévben már használhassák azt a kilátogatók. „Egyszerűbb lenne a dolgunk, ha bitumen borítás lenne a pályán, hiszen a salaknak teljesen meg kell fagynia, hogy ne nyelje el a vizet” – számolt be portálunknak a munka nehézségeiről Kovács Géza, a sportiskola igazgatója. A területet folyamatosan megtisztítják a ráesett hótól, hogy elősegítsék a talaj a megfagyását. Már körbevették a salakot homokkal, közte pedig próbálnak először jeget csinálni, majd pedig dagasztani. Az igazgató reményei szerint, ha tartósan hideg lesz, akkor Szilveszter napján már rá lehet menni a jégre.
Annyi biztos, hogy ha kész lesz a pálya, akkor ingyenesen használhatják az érdeklődők, ám felügyeletet nem tudnak biztosítani, mindenki csak saját felelősségére használhatja. A sportolni vágyók kényelmét szolgálja majd két büfé is, egyik a sportcsarnokban, a másik pedig a szabadban. Dolgoznak a hangosításon, illetve egy melegedő sátrat is szeretnének biztosítani az átöltözéshez. A korcsolyázáshoz szükséges sportszereket a Körcsarnokban is lehet majd kölcsönözni.
Forrás: Egriszín
Nagy létszámban élnek szlovák, ruszin, lengyel és görög nemzetiségű kisebbségek Heves megyében, akik máig megőrizték azokat a karácsonyi hagyományokat, amelyek jellegzetessé teszik a népcsoportjukat. Ők minden évben számunkra különleges szokásokkal és ételekkel készülnek a karácsonyra.
Az egri görög közösség 50-nél is több főből áll, akiknek nagyon fontosak a gyökereik. A görögök már a hónap elején felállítják és fel is díszítik a karácsonyfájukat. A hagyományaikhoz híven ők a karácsonyt egy 12 napos folyamatos ünnepnek tartják. Ez a Dodekameiro, ami tizenkét napot jelent, s december 25-től január 6-ig tart. A karácsonyi ünnepi asztalon mindig van disznóhús, Krisztus-kenyér (hristopsomo), kör alakú édesség, ami hókiflire emlékeztet (kourambiedes) és dióval megszórt kekszféleség (melomakarona) is.
Az Egerben élő lengyelek szenteste éjféli misén vesznek részt, ahol összekötik az ünneplést ostyatöréssel és karácsonyi dalok (koledák) éneklésével. A fát együtt díszíti fel a család karácsonykor, s akkor ülnek le vacsorázni az asztalhoz, amikor megjelenik az első csillag az égen. Fehér terítőt helyeznek az asztalra, s némi szalmát vagy szénát rejtenek el alatta. Egy teríték mindig üresen marad, hátha betoppan egy váratlan vendég vagy egy fáradt vándor. A menü céklával ízesített erőlevesből (barszcz), halból és olyan kompótból áll, amelyet szárított gyümölcsből készítettek. Desszertnek mákos süteményt (makowiec) és túrós tortát (semik) készítenek a háziasszonyok.
130-140 ruszin nemzetiségű ember él Gyöngyösön. Néhány család ilyenkor együtt ünnepel, hogy együtt ápolhassák a hagyományokat. Az ruszinoknak az advent alatt minden szerda és péntek böjti nap, valamint a szenteste is. December 24-én a kicsik Jézus születését várják kántálással, valamint betlehemes játékokkal. Karácsonykor mákos gubához hasonló ételt fogyasztanak, amelyet bobajkának hívnak, s csakúgy, mint mi, hallevest főznek és halat sütnek.
100-150-re tehető a mátraszentimrei szlovák kisebbség száma. Főként az idősebbek tartják fontosnak, hogy megőrizzék a szlovák tradíciókat, de a karácsonyi készülődés közepén meséltek a gyerekeknek a szokásokról egy megrendezett délután keretein belül. Szigorúan böjtöltek az ünnepek előtt, szenteste napján vacsoráig sokan nem is ettek semmit egész nap. Jellegzetes ételük a mákos guba, amit opekance-nak neveznek, gyakran kerül bableves is az asztalra, amit gomba és hús nélkül készítenek el. Hagyományos étel még a diós és mákos tekercs is, ami hasonlít a bejglire, valamint lekváros bukta az ünnepi sütemények között.
Forrás: Egriszín
210 cipősdoboznyi ajándékcsomag gyűlt össze Egerben, a Baptista Szeretetszolgálat és a helyi gyülekezet közös karácsonyi jótékonysági akciójában. A december elejétől egészen 20-án, hétfőn délig tartó gyűjtés során több egri iskola, óvoda és vállalkozás is csatlakozott a felajánlókhoz, a legtöbb ajándék azonban magánszemélyektől, gyermekes családoktól érkezett.
A cipősdoboz ajándékokat a baptista gyülekezet a napokban juttatja el az egri és Eger környéki rászorulókhoz. Néhányan -munkahelyi gondokkal, megélhetési problémákkal küszködő egri családok- meg is keresték már a Baptista Szeretetszolgálatot, hogy nem tudnának-e segíteni az ünnep alkalmából. Tudtak, hiszen ezért van ez az akció, hétfőn este adták át egy 7 gyermekes egri famíliának a több doboznyi ajándékot, a felajánlott szaloncukorral együtt.
Országosan több mint 15 ezer csomag gyűlt össze az idén, a kezdeményezést ezúttal a Duna Televízió, valamint a népszerű előadóművész, Ákos is segítette, aki december 16-án adott telt házas jótékonysági koncertet a Papp László Sportarénában. Az egriek is nagy szeretettel adakoznak, a megyeszékhelyen 210 csomag jött össze, a felajánlók a 2010-es akcióval együtt öt év alatt több mint 1700 szegény sorsú gyermek karácsonyát varázsolták szebbé a városban és közvetlen környékén.
Ma este ismét Hírlap-Színházzal várja a közönséget az egri Gárdonyi Géza Színház társulata. Az újsághíreket a stúdiószínpadon megjelenítő színjátékot eddig kilenc alkalommal rendezte meg Máté Gábor.
A Heves Megyei Hírlap mai számából választja ki azt az aktuális témát a Kossuth-díjas Máté Gábor rendező, amelyből csupán néhány próba után előadás születik ma este. Az előadást már meghívták a POSZT-ra is (Pécsi Országos Színházi Találkozó), ahol hasonlóan nagy sikert aratott, mind a szakma, mind a közönség részéről, mint az egri bemutatókon.
Ma este 7 órakor tehát újra a Hírlap-Színház a Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán, ahol a társulat tükröt tart a világ elé, s remélhetőleg megnevetteti a közönséget.
2010 a Családi Olvasás Éve. Ennek apropóján felmérés készült, amelyben kiderült, hogy még mindig Gárdonyi Géza: Egri Csillagok című könyve az ország kedvence.
A legutóbbi felmérés 2005-ben készült, ekkor zajlott a „Nagy Könyv” című televíziós olvasási és műveltségi vetélkedősorozat. Mindenki leadhatta a szavazatát a kedvenc könyvére, s a verseny során az Egri csillagok lett a magyarok kedvenc könyve. 2005-ben a második helyre a Harry Potter sorozat került, a harmadik pedig Molnár Ferenc tollából a Pál utcai fiúk.
5 évvel később, idén ugyanezt az eredményt kapták a Családi Olvasás Éve okán készült felmérés készítői, de az kiderült, hogy többen olvasnak, mint 2005-ben. Akkoriban a megkérdezettek 60 százaléka nyilatkozta azt, hogy egyáltalán nem olvas könyvet. 2010-re ez már csak 50 százalékra módosult. A könyvtárba látogatók száma is nőtt egy kicsit, de az olvasók főként az újdonságokat és a szórakoztató műveket keresik, valamint a szakirodalmakat a különböző képzésekben résztvevők.
Korhű jelmezben, pontban délután öt órakor vonultak be az Egri Vitézlő Oskola tagjai az egri Kis-Dobó térre pénteken, hogy megemlékezzenek a vár és a város török uralom alól való 1687-es felszabadításának évfordulójáról. Az Egyesület Eger Idegenforgalmáért és a vitézlő oskolások közös szervezésében megtartott ünnepi eseményen dr. Löffler Erzsébet, az Érseki Gyűjteményi Központ igazgatója emlékezett meg a 323 évvel ezelőtti eseményről. A történész-muzeológus emlékeztetett arra, hogy Bécs 1684-es megtámadását követően lett elege az osztrákoknak a török haderők magyarországi uralmából.
Forrás: Heol
Feledésbe merült hagyományt elevenítettek fel a felsővárosi képviselők. Karácsony közeledtével nem csak a belvárosban élő egriek vagy az oda látogatókat szerették volna megörvendeztetni egy szépen díszített fenyőfával, hanem a külvárosban lakókat is. Kisiskolások és óvodások Betlehemes előadása, harangjátéka, éneke mellett vehették birtokba a "csebokszári" fenyőfát amelynek díszeit a környező iskolák gyermekei készítették. A Felsőváros mellett a Lajosvárosban is szeretnék majd ezt a kezdeményezést meghonosítani, valamint az évszaknak megfelelő programokkal odacsalogatni az ott élő embereket.
Óvodásoknak, alsó tagozatos iskolásoknak, hátrányos helyzetű gyerekeknek és a dolgozók csemetéinek rendeznek évről-évre karácsonyi műsort a Városházán. A hagyományos programon idén is sok gyerek vehetett részt, ahol a Babszem Jankó társulat szórakoztatta az apróságokat a Mikulás megérkezéséig.