Keresés: „ünnepség” (126 találat)

Az Egri Kolping család múltjáról és jelenéről beszélgettek tegnap délután, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője Bisztriczki Lászlót a jelenről, dr. Szecskó Károly történészt a Katolikus Legényegylet történetéről faggatta.

Az Egri Kolping Család – Katolikus Legényegylet története (1860-2010) címmel dr. Szecskó Károly történész írt könyvet, mely kapcsán Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője beszélgetett a könyvtárban rendezett találkozón. A kötet az 1923-tól dolgozza fel a sajtóban megjelent anyagokat.
A Katolikus Legényegylet újjáalakulásánál Czakó kanonok kezdeményezésére az élő Kolping tagokat keresték meg, tájékoztatott az eseményekről Bisztriczki László, az Egri Kolping Család világi vezetője. Az átértékelődött és újrafogalmazódott program négy alappillére, a kezdetektől fontos célkitűzés, a vallásos életre való nevelés, a jó szakemberek képzése, a hazafias érzés erősítése és a családi életre való nevelés ma is meghatározó a szervezet életében..

A közelmúltban tartott Kolping jubileum kapcsán, a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját ünnepelték Egerben. A jubileumi ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa, ( Felvidék, Szlovákia) Kolping  családjai érkeztek, valamint Magyarország keleti körzetének 14 Kolping családja is részt vett a találkozón.

Az Egri Kolping család fennállásának 150. évfordulója alkalmából Érseki megnyitó keretében koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon található emléktáblánál.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik.
A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, s az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes.
Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. Ekkor élte virágkorát a hazai Kolping-mozgalom, egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a "napsugár-lányok" elnevezésű testvérszervezet is.
A mozgalom 1989-től újraszerveződött. A Kolping-családban minden korosztály megtalálhatja a helyét, a különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezőkedvét és lendületét az idősebbek megfontoltsága és élettapasztalata előnyösen egészíti ki. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette.
Jelenleg három egyházmegye Kolping-családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik saját körzeti vezetőséggel, és egy főállású titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét. Az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról ez a testület gondoskodik. A Kolping-szövetség a legkövetkezetesebben megszervezett katolikus társadalmi mozgalom Magyarországon. A szervezettség azért is fontos, mert a helyi csoportok kezdeményező készségének hosszú távú fenntartásához az összefogásból eredő szellemi ösztönzésre van szükségük. Az európai kontinensen ez ideig megalakult 18 nemzeti Kolping-szövetség az Európai Kolping Szövetség keretében működik együtt. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.

Forrás: Egriszín

Egerben a hivatalos díszünnepséget a Gárdonyi Géza Színházban rendezték meg. Habis László polgármester felhívására az egybegyűltek egyperces néma főhajtással emlékeztek dr. Tóth Ferencre, az 56-os szövetség nemrégiben elhunyt elnökére.

A polgármester köszöntőjében arra emlékeztetett: 1956 eseményeit időről időre átértékelték, s végül évtizedeken át uralkodott a félelem légköre. Példaként dr. Jobb László, egykori egri városparancsnok példáját említette, akire az ügyész halálbüntetést kért, végül 15 év börtönre ítélték. Elégtételt a rendszerváltás után annyit kapott, hogy Eger díszpolgárává választották.

Habis László szerint az 56-os forradalom üzenete a helytállás és a példamutatás. Egyúttal együttműködést kért a felemelkedés érdekében. Mert mint mondta, az elmúlt évtizedekben "nagyon mélyre sikerült süllyedni".

Az ünnepség szónoka Nyerges Andor, az 56-os szövetség egri szervezetének elnökségi tagja személyes élményeit felelevenítve arról beszélt: őt Egercsehiben, mint bányászt választották be a munkástanácsba és elnökségi taggá, ahol a hazájáért érzett felelősséggel és hittel végezte a munkáját. Antall Józsefet idézve emlékeztetett: '56-ról csak nagyon megfontoltan és őszintén szabad beszélni.

Úgy vélte, a forradalom valódi jelentőssége a hamis ideológia és az erkölcstelen világ, egy elnyomó nagyhatalom elleni fellépésben áll. November 4-én pedig nem kevesebb történt, mint hogy a szovjet tankok bevonulásával véglegesen és világosan lelepleződött a világ előtt a vörös kolosszus igazi arca.

A szónok szerint a forradalom egyetlen örököse a magyar nép és a magyar fiatalok. Tanulságként elmondta: bár fegyverekkel eltiporták a forradalmat, de a valódi ellenállást már nem tudták megtörni. Ezért ötvenhat öröksége erkölcsi, és nagy, átfogó nemzeti örökség.

Ezután a Gárdonyi Géza Színház művészei adtak műsort, színésze Fehér István rendezésében.

Forrás: Heol

Ma délelőtt tartották a Tetemvár utca és Vécseyvölgy úti zárt csapadékcsatorna építésének és a nyíltárkos rendszer rekonstrukciójának projektzáró ünnepségét a Vécsey S. utca 26. szám előtti területen, ami a legnagyobb kommunális beruházás az elmúlt választási ciklusban.

A régi csapadékelvezető rendszer már nem bírt a nagy mennyiségű esőzésekkel, ezért 2009 szeptemberében megkezdték a csapadékcsatorna és a nyíltárok rekonstrukcióját a Tetemvár és a Vécsey-völgy utcában. Három hónapon át folytak a munkálatok az Eger-patak és a Régi Cifrakapu utca közötti szakaszon, s közben a Vécsey-völgy utcát is felújították. A téli időjárási viszonyokból adódó leállás után márciusban folytatódott a munka. Májusig a Régi Cifrakapu utca volt lezárva, májustól október elejéig a Tetemvár utca. Ebben a fázisban elkészültek a Vécseyvölgy utcai csapadékvíz rendezési munkálatai a vasúti pályától az Íj utcai csomópontig, teljes hosszban megépült a zárt csapadékcsatorna a Tetemvár úton, s megtörtént az ehhez kapcsolódó buszmegállók szabályosítása és korrekciója is, valamint az útpályán elvégezték a végleges burkolat-helyreállítást. Létrejött a Tetemvár úti ivóvíz és szennyvízcsatorna kiváltása is, s korszerűsítették a Régi Cifrakapu – Tetemvár utcai csomópontot is.

Habis László a projektzáró ünnepségen elmondta, hogy az elmúlt fél évtizedben nem volt a mostanihoz fogható mértékű beruházás. A 497 milliós programban 114 millió forint saját erővel van jelen az önkormányzat, 383 millió forint pedig az uniós támogatás.

A 4 szakaszos projekt kivitelezője a  Borsod-Bau-Innoterv 2009 Konzorcium volt. A projektvezető, Halász Károly tájékoztatása szerint hamarosan megkezdődik a kapcsolódó utcák közművesítése, valamint járdák felújítása is 370 millió forintos Uniós támogatásból, ami a város kiegészít még 30 millió forinttal.

Csákvári Antal önkormányzati képviselő bejelentette, hogy a napokban elkezdik a Pető Gáspár utca aszfaltozását is, ami 11 millió forintba fog kerülni, valamint megújítják a Bolyki garázssort is 1 millió forint értékben, ebből 550 ezer forintot az ő képviselői kerete fedez, a hiányzó 450 ezret pedig az önkormányzat adja.

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át a XVII. századi oszmán ostromágyú korhű másolatát ma délután, az egri vár ágyúdombján. A Török Magyar Baráti Társaság bábáskodásával elkészített fegyvert Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke vette át.

Prokk József öntőmester és Pohárdi József kezemunkáját dicséri a török ágyúmásolat, melyet az egykori egri hősök tiszteletére el is sütöttek a mai ünnepségen. A Dobó István Vármúzeum legújabb büszkesége hazánk legnagyobb méretű ágyúja, melynek csöve 2,75 méter hosszú, a lafetta kerekeinek átmérője 2 méter.
A  XVII. századi oszmán – török ágyú hiteles másolata a Török Magyar Baráti Társaság, a megyei és a városi önkormányzat támogatásával, adományozók közreműködésével készült el.

Horváth László a Heves Megyei Közgyűlés elnöke első hivatalos programjában ünnepélyesen átvette a hazánkban egyedülálló hadtörténeti kuriózumot, egy XVII. századi török ágyú másolatát, mely a Dobó István Vármúzeum számára készült.
Van mit bepótolni a török-magyar kapcsolatok terén jelentette ki az elnök. Köszöntőjében méltatta az emberek szívében a hűség és a kitartás szimbólumaként élő vár tevékenységét, a hagyományőrzők munkáját.
Az egri vár legújabb különlegességének történetéről és az ágyú elkészítéséről M. Soós Tamás a Török–Magyar Baráti Társaság egri tagozatának elnöke beszélt. A XVII. századi oszmán ostromágyú elkészítésének ötlete Veres Gáboré a Dobó István Vármúzeum igazgatójáé. Az ő elképzeléséhez csatlakozott a Török Magyar Baráti Társaság, melynek vezetése és fegyverszakértők társaságában tavasszal Törökországba, Isztambulba utazott.
Ott vettek mintát a helyi Hadtörténeti Gyűjtemény egyik ágyújáról, melynek hasonmását mostantól az egri várban találhatjuk. Az ágyúcsövet Prokk József öntőmester készítette el, a lafettát Pohárdi József alkotta meg.
Ilyen ágyút használtak a törökök 1596-ban a vár meghódításakor. Az ágyúcső arab felirata III. Mehmet Szultánnak és az egri ostromnak állít emléket. Az ünnepségen a várvédő hősök tiszteletére elsütötték a különleges darabot.

Forrás: Egriszin

Ünnepélyes keretek között helyezték el Bartakovics Béla portréját ma délelőtt, az egykori egri érsek nevét viselő közösségi házban. Az ünnepségen Dr. Gábor László a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány igazgatója emlékezett a névadóra.

Az Agria Barokk Kamaraegyüttes műsorát követően leleplezték Bartakovics Béla egri érsek, a Szent István-rend nagykeresztese, belső titkos tanácsos, Heves- és Külső-Szolnok megyék örökös főispánja 19. századi portréját, mely mostantól a Bartakovics Béla Közösségi Ház első emeleti folyosóján látható. Az ismeretlen alkotó munkáját, melyen a hatvan év körüli érsek látható, hagyatékból vásárolták meg.
Dr. Gábor László a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány igazgatója köszöntőjében összefoglalta az 1851-ben beiktatott érsek, város életében betöltött szerepét. Az első polgári érsek, akinek nagyon jelentős a múzeumi, irodalmi, pedagógiai munkássága, visszaállította a város és az érsekség kapcsolatát.
Somodyné Jámbor Ildikó a Bartakovics Béla Kulturális Egyesület elnöke a névadóra emlékezve elmondta, hogy a nagy múltú, a város és a megye kulturális életében nagy szerepet betöltő közművelődési intézmény 2005-ben vette fel az érsek nevét. Bartakovics élete és személyisége példa értékű a kulturális élet területén.

Bartakovics Béla

Egri érsek, a Szent István-rend nagykeresztese, belső titkos tanácsos, Heves- és Külső-Szolnok megyék örökös főispánja.
Felsőelefánton születet 1792. április 10-én. Gimnáziumi tanulmányai végeztével, 1806–1807 között mint növendékpap tanult a pozsonyi Emericanumban. 1808–1809-ben filozófiát hallgatott Nagyszombatban, 1810–től 1813-ig pedig teológus a bécsi Pazmaneumban. Az 1815. húsvéti ünnepek alatt pappá szentelték, ezt követőenSellyén és Muzslán káplánkodott. 1816 novemberében a nagyszombati érseki helynökséghez itatóvá nevezték ki. 1820. május 16-ától Rudnay hercegprimás udvari káplánja, szentszéki jegyző, titoknok és oldalkanonok, egészen a prímás haláláig. 1836. augusztus 27-én szentelték esztergomi kanonokká, 1841. szeptember 13-án pedig nagyszombati érseki főhelyettessé nevezték ki, mely minőségben 1844. szeptember 22-éig működött. Ezután rozsnyói megyéspüspökké nevezték ki. 1845. június 4-én foglalta el hivatalát. 1845-ben kijavítatta a püspöki hivatal tűz által szerzett sérüléseit. Jelen volt az 1847–1848. országgyűlésen.
1850. április 2-ától egri érsek, ugyanazon év november 27-étől belső titkos tanácsos. Kinevezése után is támogatta a rozsnyói Szent Vince nővérek kolostorát. A Magyar Tudományos Akadémia 1853. március 13-án választotta meg igazgató tagjának. 1873. május 30-án Egerben halt meg. Alsóelefánton temették el, ahol külön kriptát építettek neki.

Forrás: Egriszín

Az időseket köszöntötték vezetők és szociális szakemberek a Városházán, ma délelőtt. Az Idősek hónapja alkalmából megrendezett eseményen a polgármesteri köszöntő mellett, zenés műsorral kedveskedtek a megjelenteknek.

Október az idősek hónapja. Hagyomány, hogy a városban működő szociális intézmények időskorú lakóit ez alkalomból a Városháza dísztermében köszöntik. Az ünnepségen a szociális szakemberek mellett jelen voltak a civil- és társintézmények képviselői is.
A szép számmal megjelent közönséget ünnepi műsorral fogadta a város. Az Ezüstidő Szabadidős Egyesület művészei kellemes melódiákkal szórakoztatták az aranykorúakat.

Forrás: Egriszín

Második alkalommal ítélte oda a Heves Megyei Építész Kamara az általa alapított „Kulturált Környezetért” elnevezésű nívódíjat, melyet ezúttal Csuhány Béla érdemelt ki. Az egri építész a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban tartott ünnepségen vehette át a kitüntetést a kamara elnökétől, Báthory Csabától, valamint a tavalyi díjazott csoport vezetőjétől, Thoma Emőkétől. A bírálók a Gilitka-kápolna felújításáért ítélték oda az elismerést a bélapátfalvi születésű díjazottnak, aki az ünnepi eseményen diavetítéssel színesítve mutatta be a megújult épületet.

Forrás: Heol

Mesehallgatással, zenés műsorral és képillusztrációk átadásával ünnepelték Benedek Elek születésének 151. évfordulóját ma délelőtt, az egri Benedek Elek Óvodában. A Népmesei Nap alkalmából Sepsiszentgyörgyről érkeztek vendégek az intézménybe.

A Benedek Elek óvodában hagyomány, hogy a névadó meséivel ünneplik meg az évfordulót. A mai napon három mesét hallgattak a gyerekek az óvodában, amely nagy hangsúlyt fektet a régi, hagyományos történetek megismertetésére. A Népmesei Napon az óvoda testvérintézményéből, a Sepsiszentgyörgyi Napközi Otthonból négy munkatársat üdvözölhettek az intézményben.

Az ünnepségen bemutatták az Eventus Művészeti Szakképző Iskola diákjai által készített két Benedek Elek portrét és meseillusztrációt. A nagy mesemondót ábrázoló festményt Habis László polgármester leplezte le az óvoda gyermekei és pedagógusai jelenlétében.
A polgármester köszöntőjében hangsúlyozta, hogy Eger vezetése törekszik arra, hogy családbarát város legyen, amihez az óvodák karbantartására, fejlesztésére is szükség van.
Az ünnepségen a polgármester felavatta a gyerekek által régóta áhított beltéri csúszdát, az udvari játszótéri játékokat, és a felújított mosdót.

Forrás: Egriszín

Tizenkettedik alkalommal rendezte meg a Heves Megyei Idősügyi Tanács az Idősek Világnapi ünnepséget ma délelőtt, a Kemény Ferenc Sportcsarnokban. Az eseményen díszoklevelet, emlékplakettet adtak át azoknak az egyéneknek, polgármestereknek, aktivistáknak, akik sokat tettek az idősekért, majd köszöntötték az ötvenedik házassági évfordulós párokat.

A szépkorúak tiszteletére rendezett ünnepségen Bujdosó Sándorné, a Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetségének elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, az Idősügyi Tanács elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy nem lehet meghatottság nélkül beszélni a témáról. Függetlenül attól, hogy ki mit gondol a világról, a család és az egyének boldogsága összeköti az embereket. Mindenki számára fontos, hogy kiszámítható, átlátható legyen a közélet, fogalmazott az elnök.
Dr. Újhelyi István, az országgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy a Parlament által tavaly elfogadott Idősügyi Nemzeti Stratégia az elmúlt 40-50-60 évben sokat tett emberekről szól, s Magyarországon három millió hatvan év fölötti embert érint.

Az ünnepségen okleveleket adtak át idősbarát polgármesterek részére, majd a nyugdíjas aktivisták munkáját ismerték el emlékplakettekkel és oklevelekkel. Az 50 éves házassági évfordulós párokat Sós Tamás köszöntötte.

Az Idősek Világnapi ünnepség zenés, kulturális műsorral folytatódott, melyben elsőként óvodások köszöntötték a szépkorúakat.

Forrás: Egriszín

Fennállásának húszéves évfordulóját ünnepli az Eger és Vidéke Ipartestület. Az ez alkalomból tartott közgyűlésen részt vett két IPOSZ alelnök, Géresi József és Zilahi Sándor is. A tisztújítás során újraválasztották Cseh István elnököt, az alelnök pedig Jánosi Ildikó lett. Az elnökség tagjaivá a tagok Birincsik András, Tóth József és Simon Gábor választották. A felügyelő bizottság elnöke Vasas Károly lett, tagjai még Törökné Mirkóczki Marianna, valamint Szurofka Miklós. Az etikai bizottság elnökévé Nagy Zsigmondot választották, a testület tagjai még Szabados Béla, illetve Varga Sándor.

A tisztújítás során újraválasztották Cseh István elnököt, az alelnök pedig Jánosi Ildikó lett. Az elnökség tagjaivá a tagok Birincsik András, Tóth József és Simon Gábor választották. A felügyelő bizottság elnöke Vasas Károly lett, tagjai még Törökné Mirkóczki Marianna, valamint Szurofka Miklós. Az etikai bizottság elnökévé Nagy Zsigmondot választották, a testület tagjai még Szabados Béla, illetve Varga Sándor.

Az ünnepségen elismeréseket adtak át a hosszú ideje kiválóan tevékenykedő mestereknek. A 25 éves kisiparosi munkájáért ezüstgyűrűt vehetett át Juhász Ferenc autószerelő, Kecskés László kőműves, Kovács Tibor autófényező. Aranykoszorús mester lett Zele Imre karosszéria lakatos, ezüskoszorús Aszódi Antal parkettás, műanyagburkoló. Ezen kívül 10 emléklapot is kiosztottak.

Forrás: Heol