Keresés: „Bükk” (173 találat)

Költségeit visszavágja, de munkavállalói létszámát nem csökkenti a Mátrai Erőmű, amely fejleszti a bányáit és jövőre felépítheti a naperőművét.

Költségcsökkentéssel és fejlesztésekkel alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz a Mátrai Erőmű Zrt. A villamos energia ára az utóbbi egy, másfél évben tovább csökkent, ez az ország második legnagyobb erőművétől is intézkedéseket kívánt.

– Megőrizzük kapacitásunkat, s okosan igyekszünk fejleszteni. A lignit alapú villamosenergia-termelés nagy belföldi hozzáadott értékkel bír, a gazdaság kiszámítható szegmense. Tevékenységünket úgy fejlesztjük, hogy megfeleljünk a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi kihívásoknak. Stabil, kiszámítható működést kell garantálnunk. Az áramárak csökkenésével a jövedelemtermelő képesség is visszaesik, piaci pozíciónkat éppen ezért csak költségcsökkentéssel őrizhetjük meg – mondta a cég bányásznapi ünnepségén Derekas Barnabás, a vállalat igazgatóságának elnökhelyettese.

Hozzátette, ez nem létszámleépítés. Korábban a természetes fogyást nem pótolták, a mostani termelési szint feladataihoz igazodik az állományi létszám. A vállalat az anyagokat igyekszik olcsóbban beszerezni, illetve beszállítók felé él árcsökkentéssel, de a technológiát is optimalizálják. A bevételeket is növelni kívánják, például a szén lakossági, illetve harmadik félnek történő értékesítésével. A társaság több lábon áll, hiszen ipari parkot is üzemeltet, amelybe vannak jelentkező vállalkozások. A gabona-feldolgozó területét már előkészítették, a szerződést megkötötték, már csak a beruházó betelepülésére várnak. Az ipari parkon keresztül gazdaságfejlesztési pályázatokon való indulásra is nyílik lehetőség.

Az első nyolc hónapban idén 5,7 millió tonna lignitet bányásztak Visontán és Bükkábrányban, ez alapján elérhetik a 9 millió tonnát is. Az eredeti tervekben nyolcmillió tonna lignit bányászata szerepelt, ám a harmadik félnek az exportra történő értékesítés növekedett. A lakossági eladásokban a korán beköszöntő tavasz kis visszaesés hozott, ám ismét beindult a piac, év végére a tavalyihoz hasonló mennyiséggel számolnak. A lakossági értékesítésben továbbra is a bükkábrányi bánya játszik jelentősebb szerepet, hiszen az ott bányászott lignit fűtőértéke és egyéb tulajdonságai jobban kedveznek az otthoni felhasználásnak.

– A középtávú terveinkben továbbra is a kétbányás működéssel számolunk, s éves szinten nyolcmillió tonna lignit bányászatával. A szén felhasználásában elsőbbséget élvez az erőmű, amely fontos eleme a hazai villamosenergia-rendszernek. A 2015-ös évre már lekötöttük az erőmű által termelendő áramot – tért ki a következő időszakra Derekas Barnabás.

 A Mátrai Erőmű Zrt. már lekötötte a jövő évben előállítandó villamos energiát. A két bányában összesen nyolcmillió tonna lignit kitermelésével számolnak.

A cég tervei között beruházások is szerepelnek. A bükkábrányi bányában áthelyezik a 220-400 kilovoltos vezetékeket, Visontán pedig folytatódik a Keleti II-es bánya előterének, azaz az új Keleti III-as bánya területének a feltárása. Itt infrastrukturális fejlesztések zajlanak, áthelyezik a Tarnóca-patak medrét, hidakat építenek, előkészítik a bányászatot, víztelenítik a területet, kialakítják az energiaellátást. Jövőre az első géplánc is megérkezik, s akkor elkezdődhet az üzemszerű letakarítás. A naperőmű építésének előkészületei folynak, az engedélyeket megkapták, pályázatot írtak ki a megvalósításra, ami jövőre meg is kezdődhet.

Nagy fejlesztések kellenek az energiaiparban Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a következő években érkező 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrásból az energiaszektorban is kell, hogy ösztönözzenek beruházásokat. Emlékeztetett arra, hogy Németországban decemberben adtak át egy új, 46 százalékos hatásfokú, 750 megawattos szénerőművet, s arra is, hogy 2025-re a szén szerepét az energiatermelésben minimálisra csökkentenék. Felelevenítette, a visontai bányászat 50 éve kezdődött, abban, hogy a Mátrai Erőmű sikeres, a mostaniak és az elődök munkája is benne van. Ahhoz, hogy a munka megmaradjon, most kell komoly döntéseket hozni.

 

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton

Az elmúlt napok időjárása kedvez a gombák fejlődésének.

Rengetegen indulnak útnak, hogy kedvtelésből, vagy családi fogyasztásra szedjék a gombát.

A szakember szerint mindenképpen érdemes utána nézni a fajoknak, néhány alapvető mérgező gombát illik ismerni. A leszedett csemegét azonban így is szakemberrel kell megvizsgáltatni.

Az egri piacon minden nap megtalálhatják a gombavizsgálót, aki ingyenesen ellenőrzi a vacsorának valót, így elkerülhetjük a mérgezést.

Kedden a késő délutáni órákban Erdőkövesd határában, Istenmezeje felé munkából hazainduló emberek láttak egy medvét az akácos erdőben.

 Hogy ez ugyanaz a medve, amelyről nemrégiben mi is beszámoltunk, még nem lehet tudni. Ez a hír kedd este a népszerű közösségi oldalra került ki, ahol ezt írták: „Öten is állítják, hogy felismerték az állatot és feltehetően a környéken van az erdőben. A megfelelő hatóságokat értesítettük, de mindenkit kérünk, hogy legyen óvatos, lehetőleg ne közelítse meg ezt a területet.” Az egyik kommentelő, aki szemtanú is egyben azt írta: „Tényleg legyen mindenki óvatos, mert a két szememmel láttam, és nem kis állat!”A heol.hu megkereste a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát, ahol megerősítették ezt az információt. A természetmegőrzési osztály munkatársa elmondta: tegnap este a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyelete értesítette erről a bejelentésről a természetvédelmi őrszolgálatot, akik azóta is kint vannak az említett területen, de a medve nyomait még nem találták meg, ami az éjszakai eső miatt is lehet. Hozzátette: egy erdőkövesdi gazdálkodó is felkereste már az igazgatóságot, mert félti a juhait a medvétől.

Forrás: HEOL

Az Egererdő Zrt. erdészei járőrözéseken is figyelik a medve esetleges felbukkanását Heves megye északi részén - tájékoztatott a társaság csütörtöki közleményében.

A Mátrában, a Nyugat-Bükkben és a Heves-Borsodi-dombvidéken gazdálkodó erdészeti társaság azután adott ki közleményt, hogy az elmúlt időszakban több turista jelezte, medvét látott a dombvidék északi részén.

Ha találkoznak a medvével, az Egererdő munkatársai haladéktalanul értesítik a természetvédelmi hatóságot, a helyi önkormányzatokat, és rögzítik az állat nyomait - írták. Egyben arra kérnek mindenkit, hogy ha információja van a medvéről, értesítse a pétervásárai erdészetet.

Nagy Károly, az Egererdő vadgazdálkodásért felelős vezetője azt mondta, hogy a medve fokozottan védett, ezért fel sem merülhet a kilövése. Az állat vélhetően Szlovákiából tévedt át, ám ha itt ragadt, akkor valószínűleg megtalálta a megfelelő életfeltételeket. A felbukkanása igazából semmilyen intézkedést nem igényel.

Istenmezején kihelyezték azokat a plakátokat, amelyek medveveszélyre hívják fel a lakosság figyelmét. A környéken egy hím mackó bukkant fel.

 Másfél hete jelezték először, hogy Észak-Hevesben és Nógrád megyében medvenyomokra bukkantak vadászok. A hírek arról szóltak, hogy feltehetően egy nőstény barnamedve és két bocsa járják a környékbeli erdőket. Akkor felhívtuk Kiss Gábort, a helyi vadászközösség vezetőjét is azzal a kéréssel, erősítse meg, vagy cáfolja az információkat. Türelmet kért, mondván, amíg nem győződik meg kollégáival száz százalékosan arról, valóban medvenyomokról van szó, nem szeretne nyilatkozni. Nos, tegnap délelőtt újabb telefon érkezett, ezúttal immár Istenmezeje polgármesterétől, Kotroczó Istvántól, hogy a településen elkezdték kiragasztani a medveveszélyre utaló plakátokat.

Elmondta, most már bizonyos, hogy nem afféle mendemondáról van szó, ugyanis a hét elején az egyik vadász újabb, határozott nyomot talált Szilaspogony Kis-kő elnevezésű részén. Miután több szakember is megvizsgálta a 24x14 centiméteres nyomot, bebizonyosodott, hogy az minden kétséget kizáróan egy kifejlett hím barnamedvétől származik. A történetet már Szilaspogony polgármestere, Nagy György folytatja, aki ugyancsak rendszeresen vadászik a környéken. Tőle tudtuk meg, hogy egy vadász ismerőse talált rá a nyomra, amely egy nagyjából 250 kilós hímtől származik. Minthogy ezek az állatok 60-80 kilométeres körzetben mozognak – alkalmasint 60 kilométer/óra sebességgel –, nem árt felhívni az erdőjárók figyelmét a lehetséges veszélyekre.

Szilaspogonyban már e héten kedden, Istenmezején pedig tegnap ragasztották ki a felhívásokat, amelyekben ez áll: „Szilaspogony polgármestere és a Szilaspogony-Zabar Földtulajdonosi Közösség (Vadászati Közösség) közös képviselője felhívással fordul a község lakóihoz az esetleges baleset megelőzésének érdekében, mivel hitelt érdemlően meggyőződtünk arról, hogy Szilaspogony község határában lévő Kis-kő területrészen és környékén kifejlett barnamedve tartózkodik.”

A továbbiakban arra hívják fel a figyelmet, mit kell tennünk, ha az erdőbe indulunk, illetve ha ott szembe találjuk magunkat a mackóval. Eszerint lehetőleg legyünk többen, s beszélgetve, zajt keltve közlekedjünk. A hollók által jelzett részeket, netán az elhullott állat szagát árasztó részeket kerüljük, a sűrűbb fiatalosokban a gomba keresését mellőzzük. Ha találkozunk a medvével, ne provokáljuk, ne dobáljuk, ne nézzünk a szemébe (vagyis kerüljük a szemkontaktust), mivel ezt a támadás jelének érzékeli. Igyekezzünk futás és hátat fordulás nélkül, lassan visszahúzódni. Lehetőleg ne kíváncsiskodjunk!

Istenmezején egyébként a legidősebbek sem emlékeznek arra, hogy a környéken bármikor is felbukkant volna medve. Azt mesélik, a most errefelé kóborló mackó egy környékbeli, gombászót már megriasztott. A férfi először csak a neszezésre lett figyelmes, ám azt hitte, őz jár a közelben... Pár pillanat múlva azonban meglátta a felágaskodó medvét. Félelmében felpattant a motorjára, azzal menekült el...

De bárhogy is van, nem árt, ha a kirándulók óvatosabban járják az erdőt egy darabig. A barnamedve a gyakorlatban tipikus mindenevő; gyakorlatilag mindent fogyaszt, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, rovar, kisemlős vagy szarvas méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat eszik. Táplálék után kutatva előszeretettel ássa ki az üreglakó állatokat, például egereket, mormotákat, de a dögöt sem veti meg.

Az egyik legnagyobb szárazföldi ragadozó A wikipédia szerint a barna medve (Ursus arctos) a medvefélék (Ursidae) családjának legelterjedtebb faja, az egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozó. Az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkában, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada nyugati részén is megtalálhatjuk. Magyarországon kipusztult, de a 2000-es években elkezdett visszatelepülni. Gyakran átkóborló egyedeket is lehet látni Magyarországon (a Börzsönyben, a Bükkben, Aggteleken), de korábban a Karancsság környékén is felbukkant. Teste 1-3 méter hosszú, tömege ennek megfelelően 100–700 kilogramm.

Forrás: HEOL

Kopjafát avatnak a tavaly májusban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt tiszteletére a szombati transzbükki átkelés elnevezésű túra végén Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjában.

A majdnem 30 kilométeres, szakvezetett terepi tanulmányút az év első nagy túrája a BNPI szervezésében és mostantól Erőss Zsolt Emléktúrának nevezik a Kancsendzöngán szerencsétlenül járt hegymászó tiszteletére - közölte Paulikovics Ildikó, az igazgatóság közönségszolgálati referense az MTI-vel.

Közlése szerint a majdnem 30 kilométeres, Nagyvisnyóról reggel nyolc órakor induló túra különlegességét az adja, hogy a BNPI szakemberei a fokozottan védett, látogatók által elzárt területekre is elkalauzolják a résztvevőket.

A túrázók várhatóan 18 órára érkeznek meg Felsőtárkányba, a BNPI Nyugati Kapu Látogatóközpontjába, ahol az Erőss Zsolt tiszteletére állított kopjafa avatásával idézik fel a Bükki Nemzeti Park védnökének, a 2013-as transzbükki átkelés túravezetőjének emlékét. Az ünnepség keretében köszöntőt mond Dudás György, a BNPI igazgatóhelyettese, a kopjafát Ugron Ákos Gábor, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője avatja fel.

Paulikovics Ildikó emlékeztetett: Erőss Zsolt 2013-ban vállalta, hogy a BNPI "arcaként" a természetvédelmet, a hazai természeti és kulturális örökség megőrzésének fontosságát hirdeti. Erőss Zsolt feleségével együtt részt vett a tavalyi transzbükki átkelésen, ez volt az utolsó, családjával együtt töltött magyarországi túrája.

"Miután életét veszítette a Himalájában, igazgatóságunk örökös védnöknek választotta és a transzbükki átkelést Erőss Zsolt Emléktúraként rendezzük meg a jövőben" - közölte a referens. A kopjafa mellett emlékhelyet is alapítanak Erőss Zsolt és Kiss Péter, a vele együtt elhunyt fiatal gyöngyösi hegymászó tiszteletére.

A program része a Téli túrák nemzeti parkjainkban című sorozatnak, amelynek keretében január 25. és február 8. között országszerte több mint húsz túra közül választhatnak az érdeklődők. A tematikus nap a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége által koordinált Vidékjáró programsorozat részeként valósul meg.

kép: bnpi.hu

Forrás: MTI

December első napjaiban egy 6 gyermekes család háza égett le Bükkszenterzsébeten. Mindenük megsemmisült a tűz során: nem volt ruhájuk, bútoruk, de még a tüzelőjük is oda lett. A tűzről készült tudósításunkat itt láthatják.

A Tv2 műsorában sokan látták az ország számos pontján a nincstelenné vált családot. Civil kezdeményezésre kezdtek el gyűjteni számukra. Volt, ahol egy lakó vette kezébe az irányítást és ma már adományokkal érkeztek a faluba.

A helyi önkormányzat is kivette részét a segítésből: a tűz napján már elhelyezték egy szolgálati lakásban a családot.

A legnagyobb egri szállásadók sajtótájékoztató keretében ismertették Eger turizmusával kapcsolatos terveiket és elképzeléseiket.

Több nagy témakört ölel fel az új kezdeményezés, ami Magyarországon talán egyedi. A szállásadók, hotelek az eddigi rivalizálást félre kívánják tenni és az együttműködést választják. Jelezték, hogy a konkurencia nem egy másik egri hotel vagy étterem, hanem egy másik turisztikai célpont, másik város.

A kezdeményezés célja, hogy az Eger brand kialakuljon. Osztották azt az álláspontot, hogy kevés az egyedi és kreatív termék, az adottságokból a legjobbat kell kihasználni. Konkrétumok is elhangzottak: a víz, mint gyógyvíz és mint ivóvíz alap lehet egy egységes, helyi megjelenésnek. Nagyobb lélegzetvételű tervnek tűnik az Eger feletti kötött pályás utazási-városnézési lehetőség is.

A városnak sokat adhat a tervezett Hotel Eger Pódium, ahová neves és színvonalas előadásokat hívnának meg a szervezők. A szállásadók hajlandóak lennének saját vendégeiknek ajánlani a programokat – akkor is, ha másik hotelben, fürdőben vagy étteremben lenne - így biztosítva a folyamatos program-ellátottságot, hiszen ezek közösen eltervezett programok lennének. Kiemelt elképzelés a karitatív tevékenység és a városi környezet óvása valamint a környék gyógyfürdőinek bevonása a programba. Példaként került elő a Tündérpart ligetesítése, zöldítése illetve az európai viszonylatban is magas minőségű bükkszéki Salvus gyógyvíz népszerűsítése. Mint hangsúlyozták, az lenne a legjobb, ha az egész város be tudna „szállni” ebbe a munkába, minden lakó a magáénak érezné, hogy ide és a környékre vendégek érkezzenek.

Úgy tűnik tehát, hogy az alapok adottak: bor, gyógyvizek és Gárdonyi öröksége, azonban kiemelték: eddig nem volt hatékony a város turisztikába fektetett energiája. A szerveződő tagok most fordulatot szeretnének elérni és nem csak képletesen. Eddig – véleményük szerint – csak követték az önkormányzat elképzeléseit, most viszont szeretnék, ha az önkormányzat és intézményei vennék figyelembe az ő elképzeléseiket. Álláspontjuk szerint Eger az adottságaival többre hivatott.

Elképzeléseik valóra váltásához az önkormányzat pozitív hozzáállását kérték.

Forrás: Egriügyek

Csütörtökön délelőtt egy bükkszenterzsébeti családi házban csaptak fel a lángok.

Három járművel és tizenegy fővel vonultak a helyszínre az egri tűzoltók. Kiérkezésükkor már a száz négyzetméteres családi ház tetőszerkezete lángokban állt. A tűzoltók három vízsugárral közel fél óra alatt eloltották a tüzet. A lakóház lakhatatlanná vált, hiszen a tetőszerkezet megsemmisült és a ház két szobája is leégett a tűzben, így az ott lakó két felnőtt és hat gyermek elhelyezésére lesz szükség.

A családfő közhasznú munkán dolgozott, telefonon értesítették, hogy menjen haza, mert ég a ház. Megérkezésekor csak arra volt ideje, hogy lekapcsolja az áramot, a házból már nem tudott semmi sem kihozni. Felesége a legkisebb gyerekkel bevásárolni ment, a többi gyerek sem volt otthon. Mindenük elpusztult.

Többen jelezték, hogy kutyasétáltatás közben rókát láttak a Felsővárosban Egerben.

 Érdeklődésünkre az egri állatvédők elmondták: ők is hallottak már róla - sőt őket is rendszeresen megkeresik ez ügyben - hogy rókák merészkednek be a város külső részeire, de már az Északi lakótelepen is egyre gyakoribb vendégek a vörös bundások.

Az állatvédők azt mondják, ez egy természetes folyamat eredménye: az urbanizáció miatt kisebb az életterük a vadállatoknak, és a hidegebb időjárás miatt élelmet is nehezebben találnak már, ezért jönnek be a települések csendesebb részeire. De pánikolni felesleges. Az a róka, amelyik nem közelít az emberhez, attól nem kell tartani, biztosan nem veszett állat, csupán éhes, azért láthatjuk őket mind gyakrabban.

A szoljon.hu azt írja: egyre több az országban a veszett róka, szeptember óta tucatnyi esetben állapították meg a fertőzést. A vírus jelenlétét Jász-Nagykun-Szolnok megyében is igazolták, több községben már ebzárlatot is hirdettek az elhullott beteg vörös bundások miatt.

A HEOL kérdésére Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológusa is megerősítette: kéthavonta biztosan érkezik hozzájuk telefonos megkeresés, hogy lakott területen rókát láttak. Nekik ezzel nincs teendőjük, hiszen a róka Magyarországon nem védett,  vadászható faj. Hozzátette, a folyamatos immunizálás miatt nagyon kicsi az esélye annak, hogy a házak közé tévedő vad veszett lenne, de kétségtelen tény, hogy más betegségeket a kutyákon keresztül terjeszthetnek ezek az állatok.

Megkérdeztük a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósásának vezetőjét, Bocsi Csabát is tapasztalataikról. Vadászati osztályukra érkezik bejelentés, ha valahol rókatetemet találnak. Legutóbb 3 héttel ezelőtt jeleztek ilyet nekik Bélapátfalva térségéből, munkatársai szabályszerűen jártak el: értesítették a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatalt. Az állat tetemét megvizsgálták, a róka nem volt veszett. Nincs ok aggodalomra.

Forrás :HEOL

Az egri Rozália temető melletti területen gyűjtik a szemetet: eredetileg csak a szerves hulladékot, faleveleket, virágokat dobták le a kerítés melletti bányagödörbe, ma már azonban  a temetőben keletkezett valamennyi hulladék ott köt ki. A fenntartók szerint ideiglenes tárolásról van szó és az egyéb hulladékot a temető látogatói dobták a szakadékba. A gondnokság szerint egyébként tavasszal az összes szemetet elszállíttatják a helyszínről.

A szemétdomb felfedezői értesítették a Bükki Nemzeti Park munkatársait is, hiszen ezen a területen fészkel a védett gyurgyalag is, így veszélybe kerülhetnek a költőhelyek.

Szerettük volna megtudni a plébánia álláspontját is, de nem kívántak élni a lehetőséggel.