Keresés: „akadály” (132 találat)

Az Eger város közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciójában meghatározottak szerint, a Mindenszentek és Halottak napi megemlékezésekhez kapcsolódóan minden évben közös szolgálatot lát el a történelmi belvárosban és a temetők környékén a Városi Rendőrkapitányság, a Közterület-felügyelet és a Polgárőr Egyesület.

Az egyenruhások összehangolt akciójának célja a lakosság biztonságérzetének növelése. A látható jelenlét mellett a szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak az illegális árusítások felszámolására, zsebtolvajlások és egyéb jogsértések megelőzésére, szükség esetén a szankcionálásra.
A Katona téren a hatósági jogkörrel felruházott egyenruhások együttműködnek a piac üzemeltetőivel és felügyelőivel, annak érdekében, hogy a kegyeleti időszakhoz kapcsolódó virágárusítás a jogszabályi előírásoknak megfelelően történjen.
A sírkertek fenntartóival történt egyeztetések alapján péntektől keddig a temetők környékén figyelő szolgálatokat alakítanak a már említett szervek. Ezek fő feladata a gépjármű feltörések megelőzése, tettenérés esetén a bűncselekmény megakadályozása és a gyors, szabályszerű felelősségre vonás.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke közleményben tudatta, hogy a közgyűlés legutóbbi, soron kívüli ülésén elhangzott álláspontját a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének október 12-i nyilatkozata is megerősíti. Ennek értelmében a kormány és a megyei önkormányzatok elnökei által 2011. október 1-jén aláírt megállapodás nem szerződés, hanem a felek közös szándéknyilatkozata, amely jogkövetkezményekkel nem jár, kötelezettséget nem származtat, illetve jogot nem keletkeztet.

Szabó Róbert , a Heves Megyei Közgyűlés elnöke szerint minden család, minden egyes Magyarországon élő gyermek és felnőtt azonos, magas színvonalú közszolgáltatásra jogosult. Ezt az alapjogot azonban a jelenlegi önkormányzati rendszer nem képes garantálni. Az 1990-ben meghozott hibás döntések, valamint a 2002 és 2010 között, az akkori kormány által sorozatban elkövetett hibák miatt a feladatok, a felelősség és a források egyensúlya helyreállíthatatlanul megbomlott.

A kormány és a megyei önkormányzatok elnökei által 2011. október 1-jén aláírt megállapodás nem szerződés, hanem a felek közös szándéknyilatkozata, amely jogkövetkezményekkel nem jár, kötelezettséget nem származtat, illetve jogot nem keletkeztet. Egyértelműen rögzíti, hogy a felek milyen feltételekkel látják megvalósíthatónak az önkormányzati rendszer újraszervezését, az állami feladatok ellátását, a megyék további működését. Aláírását követi a jogalkotási munka, különös tekintettel az Országgyűlés elé kerülő sarkalatos törvényekre.

A kormány és a megyei önkormányzatok közötti megállapodás ezt az alapvető célkitűzést szolgálja, vagyis megteremti a cselekvés feltételeit. Ezzel szemben a most a kormányhivatalhoz forduló dr. Nagy Imre csak a konstruktív munkát akadályozza erőltetettnek tűnő kifogásaival.

Az Országos Rendőr-főkapitányság Baleset-megelőzési bizottsága harmadik alkalommal hirdeti meg az iskola rendőre elnevezésű programját, melynek legfőbb célja az iskoláskorú gyerekek felkészítése a biztonságos közlekedésre, illetve a bűncselekmények megakadályozása. A 2011/2012-es tanévben is elindult ez a program.

Az iskolarendőrök feladata igen sokrétű. Az adott iskolákkal való kapcsolattartás mellett bűnmegelőzési és balesetvédelmi előadásokat tartanak, felhívják a figyelmet a fiatalokat érintő veszélyekre, problémákra. Mindezek mellett az iskolai rendezvényeken is részt vesznek.

Erdélyi Róbert rendőr alezredes elmondta: szeretnék tovább fejleszteni a programot, emiatt hívták össze a rendőröket a mai napra egy találkozóra, melyen a Heves megyében dolgozó összes iskolarendőr jelen volt. A tapasztalatcsere mellett módszertani eszközökkel ismerkednek, útmutatást kapnak a munkájukhoz a résztvevők.

A tavalyi évben 122 alapfokú intézmény vett részt a programban. Ebben az évben ez a szám további 2 középiskolával gyarapodott. Az „iskola rendőre” programban összesen 103 rendőr vesz részt.

Az előző évben kiemelkedő teljesítményt nyújtó rendőröket kitüntették.

A kitüntetettek:

Kovács Richárd r. ftörm. Eger Rk.

Csomós György r. ftzls Gyöngyös Rk.

Pauer István r.ftörm. Hatvan Rk.

Burai István r.örm. Heves Rk.

Hajdú Attila r.töm Füzesabony Rk.

Ünnepélyes keretek között csütörtök délután átadták az új helyszínre költözött Családsegítő Intézet által üzemeltetett Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézményét, melyet hétfőn vehetnek birtokba a gondozottak.

Az átadón Habis László Eger polgármestere köszöntőjében mondta: az épület bárhol a világon megállná a helyét. A város büszke lehet rá, hogy egy olyan intézmény jött létre, ahol az értelmi fogyatékos ellátottak méltó körülmények között pihenhetnek. A polgármestertől megtudtuk azt is, hogy a költözés miatt megüresedett Lajosvárosi épületben bölcsődei férőhelyek bővítése válik lehetővé.

2 évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy ilyen szép lesz a végeredmény, kezdte megnyitó beszédét Nyilasi Gabriella a nappali ellátás vezetője, majd így folytatta: ebbe az intézménybe olyan emberek járnak, akik mögött összesúgnak az emberek az utcán, esetleg még félnek is tőlük. Most egy olyan méltó helyet kaptak, ahol az igényeiket, a szórakozásukat ki tudjuk elégíteni, fejlesztésüket meg tudjuk valósítani.

Európai Uniós forrásból közel 87 millió Ft-os beruházás eredményeképpen létrejött a Kallómalom utca 90. szám alatt az 519 m2 területű Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézménye, mely a Lajosvárosból költözött ide, a felújított és kibővített épületbe.Az épületben tágas társalgót, ebédlőt, pihenő- és csoportfoglalkozásra alkalmas, akadálymentesített szobákat alakítottak ki. Korszerű, a pihenést, sportolást és szórakozást szolgáló eszközökkel és berendezésekkel is gyarapodott. Megvalósult a teljesen belső és külső akadálymentesítés és bekerítettek 612 m2 területű udvar is. Bővült a férőhelyek száma, az eddigi harminc helyett, most már negyven főre.

Forrás: Egriszín

Lezárultak a hosszas és a nyilvánosságot kizáró tárgyalások az NB II-es Egri FC új támogatójával. Kilétét saját kérésére, és a csapat érdekei miatt egy ideig még nem szeretnék felfedni, de az Önkormányzat közlése szerint nagyon komoly mecénásról van szó, aki határozott elképzelésekkel érkezett Egerbe.

A befektető keresésével kapcsolatos akadályok mostanra elhárultak, a megújuló csapat szilárd alapról indulhat, a finanszírozási háttér 100%-ban biztosított. Az önkormányzat a tavalyi 19,5 millió forintnyi támogatás után megemelt összeget biztosít a felsőbb osztályban induló Egri FC működtetéséhez. A támogató annyit kért, hogy Eger városa minden eszközzel álljon a klub munkája mellé, legyen teljesen egyértelmű és korrekt a közös munka.

Rázsi Botond kifejtette: remélik, hogy a futball iránti szerelmét korábban hosszú éveken át bizonyító, komoly célokat megfogalmazó támogató érkezésével a tavalyi sikerek után még szebb időszak következhet az egri, s ezzel a heves megyei labdarúgásban. Az Egri FC-t működtető vállalkozás tulajdonosa jelenleg Kocsis Zoltán ügyvezető, az újonnan belépő fél azt a tájékoztatást adta, hogy az egri körülmények alapos megismerése után várhatóan tulajdonosi szerepet vállal Egerben. A létesítményeket az akkor még érdeklődőként érkező fél júniusban megtekintette, és a látottakkal nagyon elégedett volt. Az Önkormányzat az üzemeltető Egri Városi Sportiskolával szoros együttműködésben haladéktalanul megkezdi a Városi Stadion NB II-re való felkészítését, ez a munka egy korszerű, automata öntözőrendszer telepítésével indul, és hamarosan megérkezik a mobil elektronikus eredményjelző tábla, melyet a felsővárosi létesítményben is használhatnak. A Városi Stadiont működtető EVSI a szezonkezdetre minden előírásnak eleget tesz – áll Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata közleményében.

Az egyik egri biztosítócég péntek délelőtt adta át a dolgozók által összegyűjtött adományait az Aranykapu Alapítvány részére. A felajánlások között szerepeltek játékok, ruhaneműk és édesség is, melyeket a Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Intézmény diákjai, valamint hátrányos helyzetű családok kapnak meg az alapítványon keresztül.

A biztosítócég kiemelten fontosnak tartja a fogyatékkal élők, rászorulók és hátrányos helyzetűek támogatását, így minden évben megszervezik jótékony napjukat. Idén az Aranykapu Alapítványon keresztül a  Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Intézmény diákjainak, valamint hátrányos helyzetű családoknak ajánlották fel a dolgozók által összegyűjtött adományokat.

Az Aranykapu Alapítvány célja a tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekek oktatásával, nevelésével összefüggő fejlesztő tevékenységek támogatása. Közhasznú tevékenységét a képességfejlesztés, ismeretterjesztés, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem területén fejti ki. Szabó Mária, az alapítvány elnöke elmondta: nagy örömükre szolgál, hogy a cég már két éve segíti munkájukat.

A biztosítócég pénteken szabadidős programmal, tanácsadással és aszfaltrajzversennyel is várta a családokat az Érsekkertben.

Forrás: Egriszín

A Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága felhívja a gyümölcstermelők figyelmét, hogy az amerikai fehér medvelepke (Hyphantria cunea) első nemzedékének hernyófészkeit a korábbi évekhez képest jóval nagyobb számban észleltek utak mentén, házi kertekben és elhagyatott gyümölcsösökben.

Kedvező időjárás esetén akár a második nemzedék tömeges fellépésével is számolhatunk. Bár ez a faj nem kifejezetten mezőgazdasági kártevő, komoly károkat okozhat a gyümölcsültetvényekben is (pl. szilva, alma, dió, cseresznye) egyes ágrészek, ill. fák tarrágásával.

A fiatal hernyók csoportosan élnek az összeszőtt hajtáscsúcsokon, szövedék védelmében. Erős fertőzés esetén szükség lehet a lárvák kelését követően mihamarabb elvégzett védekezésre, az adott kultúrában engedélyezett rovarölő készítménnyel. Gyengébb fertőzés esetén a fészkek levágása és megsemmisítése is elegendő, még mielőtt a lárvák elhagyják a fészkeket és szétmásznak a fák koronájában.
A Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága felhívja továbbá a termelők figyelmét, hogy mind a szántóföldi növényeken, mind a gyümölcsösökben a kedvező időjárás közepette fennáll a levéltetvek betelepedésének és gyors felszaporodásának lehetősége. Kártételük nemcsak a levelek szívogatásában rejlik, hanem a növényi vírusok terjesztésében is. Számos kultúrában, így pl. napraforgóban a fekete répa-levéltetű és a sárga szilva-levéltetű egyedei már meglehetősen nagy számban vannak jelen a fiatal hajtások csúcsain, a levelek fonákján és a virágzaton. Almában a zöld alma-levéltetű telepei figyelhetők meg nagyobb számban. A levéltetvek előrejelzéséhez használhatunk sárga ragadós csapdákat, illetve figyeljük a növényállományban megjelenő első telepeiket.

A levéltetvek elleni védekezésre több rovarölő hatású készítmény közül választhatunk, melyeket akár gombaölő szerekkel együtt is kijuttathatunk.
Végül az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17.§ (4.) bekezdése alapján, a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
Kérjük a földhasználókat, hogy tegyenek eleget védekezési kötelezettségüknek, a hatósági eljárás elkerülése érdekében.

Dr. Sós Tamás sajtóközleménybe reagált az Eger város közgyűlésében elhangzottakra:

"A városi Közgyűlés legutóbbi ülésén Habis László polgármester úr azt állította, hogy én valaha azt mondtam a Regionális Fejlesztési Tanács ülésén, hogy „Egert meg kell büntetni!” Ez a kijelentés nem fedi a valóságot. Sajnálom, hogy polgármester úr is beáll abba Fideszes a kórusba, amely alaptalan, aljas és hazug rágalmakkal próbálja lejáratni a tőle eltérő véleményt képviselőket.

Ezzel szemben az igazság az, hogy az Eger gimnáziumainak kedvező többségi álláspontot éppen polgármester úr ötletszerű politizálása változtatta meg.

Habis László, aki a szavazás előtt módosító indítványában azt kérte, hogy a Szilágyi Erzsébet Gimnázium helyett a Dobó István Gimnázium kapja meg a támogatást, ezzel felborította az Egernek kedvező, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium felújítását célzó többségi álláspontot.

Ezt követően döntött úgy a Tanács, mivel Eger polgármestere nem támogatta a többségi javaslatot , ezért az eredeti szakmai pontszámok szerinti értékelést vegyék figyelembe, és így a megyei fenntartású egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola részesül az RFT támogatásában. Azaz, Eger városában valósult meg a fejlesztés.

Érthető Habis László aggodalma és látható indulata ebben a kérdésben, még talán az is, hogy folyamatosan valótlanságokat állít ebben az ügyben, hiszen gyakorlatilag megakadályozta azt, hogy a Szilágyi Erzsébet Gimnázium felújítására megkapja az előterjesztés szerinti támogatást.

Visszautasítom azokat a nekem tulajdonított szavakat, miszerint Eger megbüntetéséről beszéltem volna. Ez a gondolkodásmód, ez stílus tőlem idegen, aki ismer, az tudja, hogy sem okom sem késztetésem nincs ilyen kijelentésekre.

Elvárom, hogy Habis László polgármester úr nyilvánosan kövessen meg a rágalmazásért."

A Városháza közleménye:

"Egy mondat Habis László polgármester nevében:
Sós Tamás mai közleményét nem tartjuk reagálásra érdemesnek."

A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a napokban Habis László, Eger polgármestere aláírta azt a támogatási szerződést, amely az egri intermodális közlekedési csomópont kivitelezésének előkészítéséről szól.

A terv szerint a különböző közlekedési eszközök (autóbusz, vasút, gépkocsi, kerékpár) egy modern, különféle szolgáltatásokat is nyújtó pontban találkoznának, nagyban megkönnyítve ezzel az egriek és az utazóközönség életét.

Eger önkormányzata 2010-ben „Eger, intermodális közösségi közlekedési központ létesítése” megnevezéssel nyújtott be uniós pályázatot, s az egy évvel ezelőtt befogadott projektjavaslatot a zsűri –kiemelt programként- támogatásra érdemesnek találta. A folyamat most nagyon fontos mérföldkőhöz érkezett: az Új Széchenyi Terv Közlekedés Operatív Program Közreműködő Szervezete kezdeményezte a támogatási szerződés megkötését, s ezt Habis László egri polgármester április 13-án látta el kézjegyével.

A nyolcvan millió forintot meghaladó összegből közbeszerzési eljárás keretében választják ki azt a vállalkozást, amely elkészíti a kiemelt jelentőségű fejlesztés részletes megvalósíthatósági tanulmányát. A költségek fedezetét 100%-ban az elnyert támogatásból finanszírozzuk. A tanulmánynak a 2012-es év elején el kell készülnie, fő célja, hogy feltárja azokat a közlekedésfejlesztési alternatívákat, műszaki megoldásokat, melyeket tisztázni kell egy több milliárd forint értékű beruházás előtt. A munka során folyamatosan együttműködik az önkormányzat, a MÁV és a VOLÁN társaság. Szoros kapcsolattartásra törekszünk a civil szervezetekkel és a lakossággal is. A megvalósíthatósági tanulmány alapján az önkormányzat egy új pályázatot nyújt be az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítéséhez.

Nélkülözhetetlen ez a projekt, mert a városközpontban elhelyezkedő autóbusz-pályaudvar igen szűkösnek, „beszorítottnak” mondható, s emiatt hosszú távon nem képes kielégíteni a forgalmi elvárásokat, valamint az utazóközönség XXI. század elvárásainak megfelelő kiszolgálására sem alkalmas. Hiányzik a vasútállomás és az autóbusz-végállomás közötti közvetlen kapcsolat, noha ennek a szolgáltatási színvonal emelésében kulcsszerepe lenne. Az új intermodális közlekedési csomópont lehetőséget teremt arra, hogy az egyes közlekedési ágazatok a vasút, a közúti tömegközlekedés illetve gépkocsi közlekedés, valamint a városi kerékpár hálózat kapcsolódása létrejöjjön.
Eger város fejlődésének sajátossága, hogy a kereskedelmi-szolgáltatási központ a város északi peremén jött létre, ugyanakkor Eger kapcsolódása az országos hálózatokhoz csak a város egyetlen, túlzsúfolt észak-déli tengelyén keresztül lehetséges. A déli részen mindeddig a megfelelő közlekedési kapcsolattal és méretekkel rendelkező területek hiánya akadályozta a fejlesztések megindulását. A városépítészeti javaslat szerint a vasútállomás területén új közlekedésfejlesztési területek szabadíthatóak fel. Ha terveink megvalósulnak, úgy a „déli kapu” térsége a megyeszékhely jelentős fejlesztési csomópontjává válik.

A Heves Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2011. április 6-án szakmai tanácskozást szervezett a megyében gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek számára.

A Gyermekvédelmi Törvény szerint a gyermekjóléti szolgálatok minden településen jelzőrendszert kötelesek működtetni. A jelzőrendszer tagjai többek között a védőnők, háziorvosok, pedagógusok, óvónők, szociális munkások, a rendőrök és a pártfogók. A tagok kötelessége, hogy írásban jelezzék a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság felé, ha munkájuk során tapasztalják, hogy a gyermeket a környezete veszélyezteti, így például ha a szülő elhanyagolja, nem gondozza, bántalmazza utódját, vagy a gyermekre járó ellátásokat nem a gyermekre fordítja. Jelezni kell azt is, ha a gyermek a magatartásával saját magát veszélyezteti, példának okáért droghasználó, csavargó, iskolakerülő, vagy deviáns. Egyébként ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet, de nekik ez nem munkaköri kötelességük. Ha a jelzőrendszer tagja a jelzési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal kötelessége javaslatot tenni az érintett személy fegyelmi felelősségre vonására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez.

A szerdai tanácskozás célja az volt, hogy az egészségügyi, oktatási, rendvédelmi területen dolgozó szakemberek figyelmét ismételten felhívják a jelzések fontosságára, a jelzőrendszeri tagok közötti szakmai párbeszéd folyamatosságára. Az értekezleten ismertettek olyan eseteket, amikor a jelzőrendszeri tagoktól érkezett információk alapján elkezdődött a családgondozás folyamata, segítettek a krízishelyzetben lévő családon, illetve szükség esetén a gyámhatóság úgy tudta megvédeni a gyermek érdekeit, hogy kiemelte a családból és nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezte el.

A tanácskozást Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott nyitotta meg, aki egyebek mellett elmondta: a szándék az, hogy olyan közigazgatás jöjjön létre Magyarországon, amelynek révén az állam kiérdemli a „jó állam” megnevezést. Segíti az embereket, felelősséget vállal értük, a gyermekekre pedig kiemelt figyelmet fordít. Egyetlen élet sem lehet másodlagos, nem lehet hiábavaló. Mára a társadalmat fenntartó helyi közösségek meggyengültek. Az állam nyilvánvalóan nem helyettesítheti a családokat, nem képes a veszélyhelyzetek kialakulását megakadályozni. Ám ha a leromlott immunrendszerű helyi közösség nem segít, az államnak kell közbelépnie, s ehhez feltétlenül szükséges a gondokat észlelő jelzőrendszer. Fontos, hogy annak elemei – amelyek közül immáron több is a kormányhivatalhoz tartozik – jól működjenek. „Az erőszak a gyengék végső menedéke” – idézte Isaac Asimovot a kormánymegbízott, majd hozzáfűzte: az erőszak mindig a probléma része. Azok a bátrak, az erősek, akik az erőszakkal szemben fel mernek lépni.