Keresés: „bér” (182 találat)

2012. november 1-től kötelező a gumiabroncscímke, amely segíthet biztonságosabb és a fogyasztást csökkentő gumit választani, ha tudjuk, hogyan kell értelmezni.

A HMKIK közleménye szerint, az A-G kategóriákat használó két minősítés a háztartási gépek energiatakarékossági osztályozásához hasonló, a harmadik értéket, a külső zajt decibelben adják meg, amelyet egy, két vagy három hanghullám-jelölés kísér.
A besorolást megalapozó értékeket a gyártók saját maguk mérik, amit a fogyasztó ellenőriztethet az adott állam által kijelölt laboratóriumban, amennyiben felülértékeltnek tartja a gumit. Mivel a neves gumimárkák nem kockáztatják meg a botrányt, az abroncsokat viszonylag nagy tűréssel sorolták be, hogy az ellenőrző mérések során meg ne dőljenek.

November 1. után csak a július 1. előtt gyártott abroncsokat lehet címke nélkül értékesíteni, vagyis újabb gyártású gumiabroncsot csak tanúsítvánnyal együtt adhat el a kereskedő.
A gumiabroncs gyártási idejét az oldalfalon látható DOT-szám mutatja meg, a 2712 (27. hét-2012) a vízválasztó, például a 2312 jelzésű még értékesíthető abroncscímke nélkül, a 3012 nem.

Miről tájékoztat a címke?

1.    Gördülési ellenállás
A címke első oszlopa a gördülési ellenállásról tájékoztatja a vevőt. Elvben a gördülési ellenállás 6%-os csökkentése eredményez egy százalékkal alacsonyabb fogyasztást, de ezzel elég nehéz kalkulálni. A sávok meghúzásakor az EU nagyon áttekintető megoldást választott: a kategóriák között váltva 1 000 km-ként 1 literes fogyasztáskülönbséggel számolhatunk.
C helyett B besorolású gumival százon egy decivel csökken az autó étvágya, ami évi 10 ezer kilométer megtételekor a mai benzinárral 4300 Ft megtakarítást hoz. Ha a gumigarnitúrával 50 ezer kilométert autózunk, akkor 21 500 Ft marad a zsebünkben, aki két kategóriát ugrik, annak ez máris 43 000 Ft.

2.    Fékút nedves úton
Mivel a biztonság az elsődleges, a három minősítés közül a nedves fékút besorolását tartjuk a legfontosabbnak. A csekély gördülési ellenállású gumik közül lehetőleg a vizes tapadásban ’A’ kategóriásat válasszuk! A kategóriák közötti lépések 3-6 méterrel hosszabb fékutat jelentenek. Például az A és az F között 80 km/h-ról vészfékezve 18 méteres lehet a fékútkülönbség.

3.    Külső zajszint
A harmadik kritérium a külső zajszintet jelöli, ami sok esetben a legjelentősebb zajforrása az autóknak. A gumihang a kis fordulaton járó motort és a szelet messze túlharsogja alacsony és közepes sebességnél. A címkén egy hanghullám nagyon csendesen gördülő abroncsot jelent, amely több mint 3 decibellel halkabb a megállapított küszöbértéknél. Kettőt kapnak azok, amelyek maximum 3 dB-lel jobbak a határértéknél, a három hanghullám pedig a viszonylag zajos abroncsokat jelöli.

Az elmúlt két év kormányzati intézkedései megmutatták milyen a Fidesz gazdaság- és társadalompolitikája. A lényege, hogy a tehetősebb réteget részesítik előnyben, a szegényebbeket pedig még inkább sújtják, a leszakadást gyorsítják és nem a felzárkózást.

Ami nagyban történik az országban, az történik kicsiben a városban is. Jól mutatja ezt, a legutóbbi közgyűlésen elfogadott a bérlakások díjairól szóló rendelet. A rendelet 2009-ben, hosszas, kiérlelt vitában alakult ki, harmadik előterjesztésre fogadta el a közgyűlés, ami mutatja, hogy minden oldal fontosnak érezte a jó rendelet megalkotását, és komolyan is vette.

Mára a rendelet előnyei kezdenek eltűnni, a folyamatos módosítások következtében.

A közgyűlés szeptemberben 4%-os lakbéremelésről döntött, amely önmagában elfogadható és méltányos, hiszen az infláció mértékénél is kisebb emelésről van szó. Azonban döntött a közgyűlés egy olyan módosításról is, amely már nem elfogadható. A szociális kedvezmények mértékét öt százalékkal csökkentett.

Mit jelent ez? A jobb jövedelmi viszonyokkal rendelkezőknek csak infláció alatt, 4%-al emelkedik a lakbérük, míg azoknak, akik szociálisan rászorultak a jövedelmi helyzetük alapján, nekik 4+5, azaz 9%-al, az infláció felett emelkedik a bérleti díjuk.

A szocialisták nem tudják elfogadni azt az igazságtalanságot, hogy a rászorulók esetében nagyobb legyen az emelés, mint a nem rászorulók esetében. Sajnos, ez már tendencia, hiszen a tavalyi évben is ugyanez történt, akkor is öt százalékkal lettek mérsékelve a szociális kedvezmények. Ez már összesen 10% az eredeti, a közgyűlés kormányzati és ellenzéki képviselőinek 2009-ben közösen elfogadott szociális kedvezményekhez képest.

A kedvezmények megnyirbálása mutatja, hogy az azt elfogadó képviselők teljesen elszakadtak a valóságtól, és fogalmuk sincs arról, hogy milyen körülmények között, mennyiből kell megélniük ezeknek az embereknek. Nem veszik figyelembe, hogy mennyi a rezsi költség, és hogy milyen élelmiszer és egyéb közszolgáltatási díjemelés történt az elmúlt években.

Kezdeményezni fogjuk, hogy állítsák vissza az eredeti kedvezmény mértékeket a szociális bérlakások esetében.

Pál György

Mszp Eger, önkormányzati képviselő

Növekvő árak, csökkenő bérek. Ezek a tényezők voltak a péntek reggeli forgalomlassító tiltakozás legfőbb kérdései, melyet az MSZP tartott Egerben. A szocialisták felvetették az árak nagyfokú növekedését, illetve a kormány hanyagságát, amely rengeteg ember életszínvonalán rontott.

Az elmúlt egy évben az alapvető élelmiszerek ára óriásit nőtt. A tojás, a cukor ára 40%-os emelkedést mutat, míg az olaj és a kenyér díja is emelkedett. Mindezek mellett az energiaköltségek is fokozódtak, a szocialisták szerint az Orbán kormány hanyagsága több millió ember életét teheti tönkre ezekkel a lépésekkel. Éppen ezért egy országos figyelemfelhíváshoz csatlakozott az MSZP, felhívva ezzel az emberek figyelmét a kormány hibás gazdaság-, illetve oktatáspolitikájára.

Az MSZP az árak emelkedése, a csökkenő bérek ellen szervezte forgalomlassító tiltakozását Egerben.

Pál György, az MSZP városi elnöke szerint az Egerben élők számára nagy segítséget jelentene a biomassza-erőmű létrehozása, ami azonban a korcsolyapálya eltűnése után sem jelent meg. Óriási problémaként említette meg, hogy az elmúlt egy évben közel egy millió fővel nőtt a létminimum alatt élők száma. Úgy véli, hogy Eger az élen jár abban, hogy megnyomorítsa az emberek életét. Kiemelte a megyében folyó oktatási problémákat: a tankönyvcsomagok horribilis ára „egyedülálló” az országban.

Török Zsolt, a párt szóvivője elmondta: szeptember végére egy alternatív gazdasági programot dolgoznak ki.

Vádak össztüzében a hevesi polgármester és a képviselőtestület. Csáki Zsigmond polgármester (független) elmondta, a rendszerváltás óta rossz a költségvetésük kialakítása. A településnek alacsony az állami normatívája, így folyamatos hiányokkal küzdenek évek óta. Most érkeztek el arra a pontra, hogy a kasszából elfogyott az amúgy is kevéske apanázs, ezért  válságköltségvetést fogadtak el a feloszlatásuk helyett. Megoldhatónak látja a feladatokat és nem érti miért gondolja ezt máshogy, az ugyanazon testületben dolgozó képviselő, aki feljelentést tett ellene hűtlen kezelés miatt.

A polgármester segítséget kért a Belügyminisztériumtól, hogy az adott helyzetben a 125 milliós támogatásukat engedjék el és egy 40 milliós tétellel segítsék a várost.
A testületi ülésen az alpolgármester sem fedezett fel különleges eseményt, mert az önkormányzati üléseknek a vitákról és érdekek ütköztetéséről kell szólniuk. Képesnek tartja magukat a helyzet megoldására és reméli , hogy ezt mindenki így is gondolja.

A felröppent hírekkel ellentétben nem lopta el a gyermekek étkeztetésére befizetett összegeket, a normatívával  el tud számolni. Az ebédet szállító céggel nem bontottak szerződést, kisebb késésekkel eddig mindig átutalták nekik az összegeket. Az iskolakezdésre mint tankönyvekkel , mint pedig ebéddel el lesznek látva a városban élő diákok.

2012. augusztus 27.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

MÉG AZ EBÉDPÉNZ IS ELTŰNT HEVES VÁROSÁBAN

A FIDESZ FELJELENTÉST TESZ AZ ÜGYBEN

Csáki Zsigmond polgármester felelőtlen gazdálkodása azzal fenyeget, hogy leállnak az alapszolgáltatások a jövő héttől a csődben lévő Heves városában. A felelőtlen gazdálkodás „iskolapéldája” a közétkeztetés. A város még a szülőket is megkárosította. A mostani összesítések szerint több mint 200 millió forinttal tartozik Heves városa a közéétkeztető cégeknek, holott az iskolákban, az óvodákban és a bölcsődékben beszedték az ebédpénzt. Ez azonban mégsem jutott el azokhoz, akik az ételt szállítják, csakúgy mint az állami normatíva, pedig azt is minden hónapban elutalja az államkincstár Hevesnek!

Az ügy azonnali beavatkozást kívánna, hiszen kezdődik a tanév, a gyerekeknek pedig enniük kell napközben.Nem tudjuk, mire ment el a pénz, kinek a zsebébe vándorolt törvénytelenül a szülők befizetése és az állami támogatás! Itt bűncselekmény gyanúja is felmerülhet, ezért feljelentést teszünk az ügyben!

A polgármester, aki csődbe vitte a tízezer fős települést, évek óta tisztában van azzal, hogy az általa folytatott gazdálkodás fenntarthatatlan. Csáki most sem tesz semmit a helyzet rendezésére, a válságköltségvetés nem alkalmas a problémák kezelésére, csupán a képviselőtestületre és a kormányra próbálja hárítani a felelősséget a történtekért. Most ismét külső segítségre várna, de félő, hogy az újabb állami pénzeket is csak elherdálná. Csáki Zsigmond felélte a város vagyonát, majd hiteleket vett fel, de ezekkel is felelőtlenül gazdálkodott, s mára Heves, a 3,1 milliárd Ft-os hitelek kamatait sem képes kifizetni! Senki sem hisz már a polgármesternek.

Heves, 2012-08-27

Sveiczer Sándor

a Fidesz Heves városi elnöke

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Heves, 2012. augusztus 30.

CSÁKI ZSIGMOND ELISMERTE TÖRVÉNYTELENÜL HASZNÁLTÁK FEL AZ EBÉDBEFIZETÉSEKET

Úgy tűnik, elfelejtettek egyeztetni nyilatkozataik előtt az egymást mosdató hevesi politikusok

Elismerte a hevesi polgármester, hogy másra költötték el a szülők ebédbefizetését és az állami normatívát. Csáki Zsigmond a megyei napilapnak úgy nyilatkozott, hogy ez a pénz „nincsen fölcímkézve” ezért fordult elő, hogy másra is költöttek belőle. A városvezetés nincs tisztában a törvényi kötelmekkel. Az ismeretek hiánya azonban nem mentesít a felelősség alól. Sajnálatos, hogy ügy vesztesei nem az egymást mosdató városi politikusok, hanem azok a hevesi bölcsődés, óvodás és iskolás gyermekek, akik jövő héttől nem jutnak ebédhez a város közintézményeiben.

Csáki Zsigmond polgármester a Heves Megyei Hírlap augusztus 29-i számában megjelent cikkben úgy fogalmazott „…A befolyó [ebéd]pénz egyébként nincsen fölcímkézve. Az intézmények által beszedett pénz sincs, ezért fordul elő, hogy másra is költenek. Az állami normatíva is csak arra elég, hogy az intézmények dolgozóinak kifizessük a bérét”.

A polgármester állítása nem igaz! A 2012 évi költségvetési törvény ugyanis egyértelműen fogalmaz a kérdésben. A jogszabály 31. § (2) bekezdése szerint a 8. számú melléklet rendelkezik a települési önkormányzatok számára nyújtott állami étkezési támogatásokról. Ezeket normatív, de kötött felhasználású támogatásként szabályozza a jogalkotó. A törvény világosan szól, az étkezési támogatások másra nem fordíthatók, azaz a támogatási céltól eltérő felhasználásuk jogellenes.

A szülői ebédbefizetések esetén sem más a helyzet, mert a családok kifejezetten gyermekétkezetés címén fizetik be ezeket az összegeket az önkormányzati intézményekben.  Ezért az ebédpénz nem szolgálhat az érintett közfeladatot ellátó szerv kiadásának a fedezetéül.

A város polgármesterének és alpolgármesterének amennyiben az elherdált ebédpénzek kapcsán csupán annyira telik, hogy a sajtóban mosakodjanak, úgy inkább mondjanak le pozíciójukról!

       Sveiczer Sándor

önkormányzati képviselő

a Fidesz Heves városi elnöke

Két hete  alakult meg a Munkát kenyeret, tisztességes béreket Egyesület és már közel ezer ember gondolta úgy, tagja kíván lenni.
Ma Magyarországon közel 200 ezer ember él kiszolgáltatva közmunkából, havi szinten 47 ezer forintból. Ez 13 ezer forinttal kevesebb mint 2010-ben volt. Vannak falvak ahol a munkanélküliek száma eléri a 60-80 %-ot. Az egyesület természetes szövetségeseket keres a polgármesterekben, mivel a települések vezetői olyan munkát szeretnének adni a lakosaiknak amiből kenyeret lehet venni és eltartani egy családot.
December 31-ig kérésként, január 1-től mint követelést viszik az országház elé azt a három pontot ami a közmunkában dolgozókat súlyosan érinti.
-Állítsák vissza a havi fizetési rendszert, mivel a heti bérekből nem lehet közüzemi számlákat befizetni.
-Hatástanulmány készítését és bemutatását a közmunka programról.
-Minden családban legyen egy ember, aki ebben a programban részt vesz és munkához jut.
Kordás László elmondta: nagyon sok ember van aki a létminimum alatt él és napi kenyér gondokkal küzd , de még most jön a tél, amikor nem csak enni kellene. A közmunka a valós problémákat csak átmenetileg oldja meg, a semmitől jobb, de a munkahelyek hiányát nem pótolja és tisztességes bérhez nem juttatja a dolgozni akaró embereket.

Nagyon sok kudarca van az elmúlt húsz évnek a többség, kisebbség, a roma lakosság integrációját érintően.

A hétköznapi kormányzati közöny félreérthetetlen és logikus, ezért is különösen veszélyes, ám nem elfogadható következménye a jelenlegi társadalmi helyzetnek.

Nagyon sok a kibeszéletlen kérdés, a rasszizmus és fajgyűlölet a jobboldali politika kezében van.

Közös felelősségünk, hogy meg tudunk-e valósítani olyan nemzeti programokat, amelyek a magyarországi romák oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, lakás körülményeik javításával, a mindennapos biztonságot, a nemzeti megbékélést segíti. Ezek különösen nehéz kérdések.

Konkrétan, következetesen, a társadalom egészének érzékenységére tekintettel kell lenni.

A problémákat szűkebb és tágabb körben kell kezelni, türelem és idő kérdése. Látszat intézkedéseket nem lehet szőnyeg alá söpörni. Az MSZP részéről a Kelet-magyarországi Program keretében feszültségcsökkentő komplex programokat sürgetünk az etnikai konfliktusok és a robbanásokkal fenyegető szociális problémák kezelésére.

Javaslataink:

-          A rend, a biztonság

-          Az oktatás tényleges ingyenességének bevezetése

-          A többség-kisebbség együttélésére irányulnak

-          A felsőoktatásban a felnőttek számára tanulmányi ösztöndíjak kiírása

-          A gyermekeknek tanulmányi ösztöndíj a pedagógusoknak pedig mentori ösztöndíj biztosítása

Pozitív példákra van szükség. A Bajnai-kormány időszakában Sirok és térségében elindított szervezett „Telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők komplex, integrációs programja”, amely kézzelfogható eredményeket hozott, több mint 100 ember életében.

Sajtótájékoztató keretében Teleki László kiemelte, hogy a roma integráció legfontosabb elemének az oktatást tartja, hiszen hosszabb távon ez vezethet a romák foglalkoztatásának bővüléséhez. Másik elengedhetetlen momentumként – szintén az oktatáshoz kapcsolódóan – a romák értelmiségi körökben történő nagyobb számú megjelenését tartja Teleki, hiszen a valódi integráció itt kezdődhez el.

Elhangzott továbbá, hogy a kormány közmunkaprogramja nem jelent megoldást a romák számára sem, hiszen akiket korábban nyolc órában foglalkoztattak, azok nagy számban ma már csak négy-hat órában tudnak dolgozni, így bérük tovább csökkent.

Teleki László Heves megyén kívül több megyébe ellátogat, feltérképezve az Orbán-kormány elmúlt két évét követően a roma lakosság tapasztalatait, roma vezetőkkel konzultálva, bemutatva az MSZP két programját, az Ajánlat Magyarországnak címűt, valamint a Kelet-Magyarország Programot.

                        Teleki László                                     Dr. Sós Tamás

                             Országos Elnökségi tag                     Országgyűlési képviselő

                                        MSZP                                                  MSZP

Óriási mennyiségű vadkender-növényt foglalt le a Heves és Nógrád megyei Rendőrség. A Magyar Rendőrség történetének legnagyobb ültetvény felszámolása történt meg szerdán. Az ügyben hét embert vettek őrizetbe, ellenük visszaélés kábítószerrel bűntette miatt indult eljárás.

A Magyar Rendőrség történetének eddigi legnagyobb vadkender-ültetvényére csaptak le szerdán a Heves és Nógrád megyei rendőrök. Augusztus 1-jén bukkantak rá az óriási mennyiségű ültetvényre, kifejlett növényekre, melyeket Petőfibányán, egy raktárépületben termesztettek. A rendőrség összehangolt munkájának köszönhetően újabb nyomokra bukkantak, Szlovákiában további gyanúsítottakat vettek őrizetbe.

Közel 300 millió forint lehet a piaci értéke a lefoglalt vadkendernek. Összesen 1401 tő növényt foglaltak le, melyeknek a súlya elérte a két és fél mázsát.

A raktárépületekben vietnami „rabszolgák” dolgoztak, akiktől valószínűleg elkobozták az irataikat, majd éhbérért dolgoztatták őket. Asztalos János , a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója beszámolt róla: az ültetvények gondozása közben csaptak le a vietnami származású dolgozókra, illetve egy magyar állampolgárra. A későbbiekben további három embert vettek őrizetbe.

A raktárak üzemeltetése során közel 65 millió forintos kárt okoztak az áramszolgáltatónak, az ültetvényeken lopták az áramot, így megkárosítva a szolgáltatót. Némedi Gábor, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója elmondta: Szlovákiában is sikeresen lecsaptak az ültetvényekre, melyeknek köze van a magyar szálakhoz is. Füleken 300 teljes méretű növényt, 150 csemetét foglaltak le. A Szlovákiában talált ültetvényen 57 ezer eurónyi technikai berendezést találtak. Öt vietnámit vettek őrizetbe Füleken, akik szintén nem rendelkeztek iratokkal.

A gyanúsítottakat őrizetbe vette a rendőrség, ellenük visszaélés kábítószer bűntette miatt indult eljárás.

Kökény Mihály, az MSZP Egészségpolitikai Tanácsadó Testületének elnöke és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő a magyar egészségügyet hátrányosan érintő lépésekről tartott sajtótájékoztatót pénteken Egerben.

Kiemelt terület Magyarországon az egészségügy, melyre az MSZP a jelenlegi, az ágazatot sújtó időkben is igyekszik nagy figyelmet fordítani, és konstruktív kritikával élni az Orbán-kormány elhibázott lépéseivel kapcsolatban.  A Magyar Szocialista Párt tanulmányokat készít az egészségügy helyes átalakításához, melyhez elengedhetetlen a társadalmi párbeszéd, a társadalmi igények felmérése - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Az ország több területéhez hasonlóan Heves megyében is gondot okoz a kormány gátlástalan központosítása, valamint a gyógyszerkasszából történő forráselvonás.
Kökény Mihály kiemelte, hogy azokban a kórházakban, amelyek még magánkézben vannak (így például az ózdi, gyöngyösi kórházak), nem is számíthatnak béremelésre a dolgozók, de az állami intézményekben is csupán alamizsna jut a tisztességtelen béralkunak köszönhetően.
-    Senki nem hitte volna, hogy ilyen mértékben sikerül cserbenhagyni a kormánynak a magyar egészségügyet, mint ahogy most tapasztalható. Ám, valahol érthető volt ez, hiszen ha egy 2007-es nyilatkozatot olvasunk Matolcsy Györgytől, ott bevallja, hogy tíz dolog is fontosabb a Fidesznek az egészségügynél – folytatta Kökény Mihály a tájékoztatót.

Heves megyei specifikumként dr. Sós Tamás elmondta, Gyöngyösön 1 milliárdos, Egerben 5 milliárdos fejlesztés várat magára a kórházakban, arról viszont nem hallani a kormánypárti politikusoktól, hogy ezek a beruházások mikor fognak megvalósulni, ilyen tekintetben viszont félő, hogy elvesznek az uniós támogatású projektek.

A politikusok aggodalmuknak adtak hangot a tekintetben is, hogy az utak terén kettévágták Heves megyét: Gyöngyöstől nyugatra - Budapestre és Kistarcsára - viszik a betegeket, amely kiesést nem pótolja az egri Markhot Ferenc Kórháznak a BAZ megyéből Egerhez csatolt két térség. Így félő, hogy az egri kórháznál működési gondok léphetnek fel.

Az országos tendenciának megfelelően Heves megyében is jelentősen romlik a foglalkoztatottak helyzete számukat, és bérüket tekintve.

A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint ez év áprilisában a nyilvántartott munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva országosan 12,5%, míg Heves megyében sokkal magasabb, 15,7%.

A fizikai foglalkozásúak száma 3,3%-kal bővült, a szellemieké 1,4%-kal csökkent. Az álláskeresők fele nő. Jelenleg Heves megyében 22 ezer embernek nincs munkája, és ők csak a nyilvántartottak száma.

A nettó keresetek országos átlaga az idei első negyedévben 141 800 forint volt, míg Heves megyében csupán 110 700 forint. Ez az országos átlagnál 22%-kal kevesebb.

A mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzete közel 10 százalékkal romlott 2012 első negyedévében. Az utóbbi 10 évet tekintve idén várható a legrosszabb év a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszámát tekintve. Az MSZP kéri, hogy a kormány legalább szeptember 1-re hozza előre a területalapú uniós támogatások igénylését, hiszen ez az egy forrása van a gazdáknak.

A régió és ezen belül Heves megye is az építőipar területén bukott a legtöbbet a tavalyi és az idei évben is. Az építőipari vállalkozások teljesítménye a felére esett vissza, 2011-ben 54 százalékkal maradt el a 2010-es teljesítménytől.

Csak azok a beruházások kezdődtek el, melyeknek pályázata az előző, szocialista kormányok alatt lett odaítélve, a FIDESZ-KDNP azonban már az Új Széchenyi Terv fejlesztéseiként tartja számon ezeket.

Ma Heves megyében jóval kevesebb embernek van munkája ma, mint 2010-ben. Megyénkben nincsenek munkahelyteremtő intézkedések. A kis- és középvállalkozások szenvednek, több cég szűnik meg, mint amennyi létrejön.

A közfoglalkoztatás – jobb, mint a semmi – de nem rendszeres munka, hanem a segély alternatívája. Rendkívül ellentmondásos a közmunkaprogram, tele feszültséggel a megvalósítása. A sok helyen négy órában dolgozók 23 ezer 500 forintot kapnak. Ennyiből senki sem tudja eltartani a családját. A négyórások bére a munkába járás költségeit sem fedezi. A tapasztalatok szerint a közmunkásokat „szabadon viszik” beruházásokon történő munkára például Dél-Hevesben.

            Godó Lajos                                        Dr. Sós Tamás

         Heves Megyei Agrártagozat                 Országgyűlési képviselő

                                      MSZP                                                 MSZP

Befejeződött az önkormányzati tulajdonban lévő, a Polgármesteri Hivatal mellett álló épület felújítása Szomolyán, amely az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér funkció ellátását szolgálja a jövőben a településen. Az április 26-án 10 órától rendezett átadó ünnepségen az épületet ünnepélyesen Fekete Cseresznye Szolgáltató Központ névre keresztelték.

A beruházás keretében egy olyan épület készült el a kivitelezés megkezdését, 2011. május 19-ét követő közel egy évben, amely hármas funkciót kínál elsősorban a helybelieknek, de akár a Szomolyára látogatóknak is: egyrészt könyvtárként, információs központként, másrészt a civil szervezetek otthonaként, közösségi térként szolgálja majd a települést. Harmadrészt pedig helyi vállalkozások, elsősorban szolgáltatók számára teremt lehetőséget arra, hogy az önkormányzattól bérbe vett helyiségekben végezhessék tevékenységüket.

A funkciókat tekintve – többek között - könyvtár- és olvasóterem, internetelérést és egyéb informatikai szolgáltatásokat nyújtó számítógépes terem, a helyi civil szervezetek igényeit kiszolgáló próbaterem, továbbá bérelhető irodahelyiségek és egy, a helyi termelők által termelt vagy készített termékek árusítására és bemutatására bolthelyiség került kialakításra a teljes körűen felújított, a kor elvárásainak megfelelő épületben. A református gyülekezettel kötött megállapodás alapján a hívők részére, istentiszteletek és egyéb alkalmak megtartására is rendelkezésre áll majd egy helyiség.

Szomolya Község Önkormányzata az IKSZT kialakítására és működtetésére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül nyerte el a pályázati támogatást 52.341.888 Ft értékben.