Keresés: „beruházás” (161 találat)

Megmaradhatnak a megyei önkormányzat EU-s fejlesztései – jelentette ki Oroján Sándor, a megye fejlesztési bizottságának elnöke kedden délelőtt, az egri Dobó téren tartott sajtótájékoztatóján. Megújulhat a vár, és az egri kórház is a Fidesz törvénymódosító javaslatával, ami várhatóan garantálja majd az EU-s fejlesztések sértetlenségét.

Mint ismert, a Heves Megyei Önkormányzat elmúlt időszakban felhalmozott adósságai, működési hiánya és egy elbukott per okán adósságrendezési eljárás alá került, és az 1996-os adósságrendezési törvény alapján csak a legszükségesebb, működési kiadásokat finanszírozhatná a nyolc hónapos eljárás alatt. A jelenleg hatályos törvény egyáltalán nem rendelkezik a megkezdett EU-s beruházások sorsáról, ezért Habis László, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottságának alelnöke törvénymódosító javaslatot nyújt be a közeljövőben ennek rendezésére. Oroján Sándor hétfőn konzultált Habis Lászlóval a tervezett törvényjavaslatról, és megállapodtak, hogy az előterjesztésének része lesz az EU-s projektek védelme, a továbbvitel lehetőségének biztosítása.

„A Heves megyében élők egészségügyi ellátása és az idegenforgalom számára is elsődleges, hogy a folyamatban lévő fejlesztések ne álljanak le, a már elnyert uniós források valóban a megyében landoljanak. Ebben egyetértettünk Habis Lászlóval, ezért a törvénymódosító javaslatát erre tekintettel nyújtja be Képviselő Úr” – fogalmazott Oroján Sándor, a megye fejlesztési bizottságának elnöke.

Sámoly György, a megyéhez kirendelt pénzügyi gondnok reagált a sajtótájékoztatón elhangzottakra. Sámoly György szerint megnyugtató lenne, ha egy törvénymódosítás a mai helyzetnek megfelelően pontosítaná az adósságrendezés körülményeit, és ezzel lehetővé tenné az EU-s támogatással megvalósuló fejlesztések gördülékeny továbbvitelét.

Forrás: Egriszín

„Eger a sokcsillagos élmény” mottóval tartották azt az Egert népszerűsítő programot, amelyen a hazai újságírókon kívül, külföldről érkezett médiaképviselők is részt vettek. „Eger sajátos, különleges város, amely képes különleges teljesítményekre” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Habis László polgármester az egész napos rendezvényt. Részletesen bemutatta a már zajló és még tervasztalon lévő beruházásokat. Ígéret szerint 2013-ra a belváros teljes körű rekonstrukciója elkészülhet. Számos kitűnő program mellett, a szakmai tudást és a vendégszeretetet tartja elsődleges szempontnak, amivel az idelátogatók számára vonzóbbá tehetjük városunkat.

Orosz Lászlóné képviselő asszony a város programjaira hívta fel a figyelmet, a már hagyományosnak nevezhető Bikavér ünnepe mellett számtalan kecsegtető rendezvényt ajánlott. Fontosnak tartja a Szépasszony-völgy fejlesztését, ami a nyáron  már külön rendezvénnyel is népszerűsítésre kerül. Megemlítette az Egri Csillag fehér bort, melyet 2010 óta palackozhatnak a borászok.

2007-ben hozták létre a TDM szervezetet, Dancsok Ágnes menedzser elmondta, hogy a feladataik közé tartozik Eger népszerűsítése. Közel 200 tagja van a szervezetnek, úgy gondolják az összefogás nagyban elősegíti a helyi vállalkozók és szervezetek fennmaradását és megélhetését.

A Polgármesteri Hivatalban sajtótájékoztató keretében jelentették be csütörtök délelőtt, hogy a 25-ös út Egert az M3-as autópályával összekötő útszakaszát a Magyar Kormány kiemelt projekté nyilvánította. A sajtótájékoztatón jelen volt dr. Nyitrai Zsolt államtitkár, Habis László Eger Polgármestere, Szabó Róbert a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, és Horvát László Heves megyei kormánymegbízott.

Dr. Nyitrai Zsolt beszédében elmondta: Magyarország kormányának fontos döntése volt Egert a M3 autópályával összekötni, ezért nyilvánították kiemelt projekté az út megépítését.  Még 2011-ben elkezdődik az első szakasz megépítése, és a többi is gyorsabb, dinamikusabb ütemben fog haladni az eddig eltervezettekhez képest. A projekt összege, közel 1 milliárd Ft, amely száz százalékosan állami támogatásból valósulhat meg.  A kormány és a nemzetgazdaság számára fontos térséget jelent Eger, hiszen így a főváros is könnyebben megközelíthető lesz és a projekt is növeli a környékbeliek foglalkoztatását- hangsúlyozta az államtitkár.

Habis László kifejtette, hogy a kormány döntése egy hosszú tárgyalási folyamat eredménye.  Több nyomvonalterv is készült korábban, végül az "F" vonalat fogadták el, amely a K2-es útra csatlakozik, a patak nyomvonalán halad és elkerülve a vasútvonalat, Andornaktályát és Maklárt, a füzesabonyi körforgalomnál ér véget. Habis László kiemelte, hogy a konferencia- és rendezvényturizmus és Eger gazdasága számára is jelentős az út megépítése, hiszen rövidül a szállítási és elérési idő, melytől a térség fejlődésnek indulhat. A gazdaság felpörgetésének eleme az intermodális csomópont megépülése is, amelyről még folynak a tárgyalások. Az építkezés 2 ütemben fog megvalósulni, ezzel az úttal, Eger közvetlenül az európai autópálya hálózathoz tud csatlakozni, amely a térség gazdaságfejlesztésének legfontosabb eleme lesz– emelte ki a polgármester.

Heves Megye elmaradásának ledolgozásában lényeges az elkerülő gyorsforgalmi út megépítése – mondta el Szabó Róbert a Megyei Közgyűlés elnöke, majd kiemelte, hogy Maklár, Andornaktálya, és Nagytálya komoly forgalmi tehertől szabadulhat meg és nyugodt, csendes település lehet.

Horváth László kifejtette, hogy a Heves Megyei Kormányhivatal a bürokratikus technikai nehézséget fogja elhárítani a beruházás elől, hogy minél gördülékenyebben és szabadabban folyhasson az építkezés.
Az útépítés első szakasza még 2011-ben megkezdődik, és 2012 tavaszán adják át az autósoknak. Ez Füzesabony felől indul és Maklár déli részéig tart, melynek értéke közel 900 millió Ft. Elsősorban az út megerősítése, kiszélesítése, a csatlakozópontok kiépítése, a csapadékvíz elvezetése lesz a feladat.   A másodi szakasz 2013 elején kezdődik és 2014 első félévében fejeződik be. Hossza 10 km, ennek kivitelezési értéke közel 9 milliárd Ft. Ez az útszakasz elkerüli Maklárt, Nagytályát és Andornaktályát és a K2-es útra fog csatlakozni.

Forrás: Egriszín

A sajtótájékoztatót tartott szerda délelőtt a Török fürdőben Sós István, Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere, Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető alelnöke, Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. ügyvezető igazgatója. A tájékoztató rendezvényen a kormány egészségturizmussal kapcsolatos elképzeléseiről fejtették ki álláspontjukat.

Indul a fürdőszezon. Kell-e kormányzati mentőöv a magyar fürdőknek?

A Magyar Fürdőszövetség üdvözli nemzeti kormányunk egészségturizmussal kapcsolatos politikáját, mely a nemzeti célokkal összefüggésben, többek közt az irányítási struktúrák hatékonnyá szervezését, a gazdaság eredményességének növelését, munkahelyteremtést, valamint az önkormányzati szféra hatékonyabbá tételét tervezi.
Szövetségünknek fontos szerepe van a fürdők turisztikai-gazdasági fenntarthatóságának, versenyképességének megteremtésében. A fürdők 95%-a önkormányzati tulajdonban van, amennyiben gazdálkodásuk bármilyen okból veszteséges, az önkormányzatokat terheli.
Az első Széchenyi Terv elindítása óta közel 80 milliárd Forint fejlesztés valósult meg az ágazatban, döntően támogatási forrásokból, minimum öt éves fenntartási kötelezettséggel. Ezért különösen fontos, hogy a tervezett kiadási struktúrák mellett a tervezett bevételi oldal se változzon meg rendszerében. A fürdők OEP-től és Üdülési Csekkből származó bevételei arányaiban elérheti a 25%-ot is.

Mint ismert, mindkét tényező jelentős átalakítás előtt áll a kormány szándéka szerint, egyfelől az egészségügyi rendszer átalakítása, melyben nem ismert az OEP kassza jövőbeni tervezett rendszere és a mai napi áraink is a 2007-es árak. Másfelől a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) bevezetése jelen formájában a fürdők számára egyértelműen hátrányos, ezzel a fürdők elveszíthetik bevételeik közel 10-15%-t, amelyből eredő hiány végső soron az önkormányzatokra hárul.
Emiatt a SZÉP kártya alkalmassá tételét a fürdőszolgáltatások és a fürdőkben folyó prevenciós kezelések egyedi finanszírozását elengedhetetlennek tartjuk. Termeszétesen örömmel üdvözlünk a SZÉP kártyán kívüli más, ilyen típusú támogatott fizetési lehetőséget.

A SZÉP kártya kialakítását és megvalósítását a Magyar Fürdőszövetség támogatja, mely az egészségturizmus belföldi forgalmát tervezett növelni.
Elismerjük nemzeti kormányunk eddigi törekvéseit és elkötelezettségét az egészségturizmus irányában, valamint a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja részeként megvalósított beruházásokat.
Meggyőződésünk, hogy a természetes gyógytényezőkre alapozott komplex fürdőkúra, balneoterápia igen jelentősen hozzájárul a vidék munkahelyteremtéséhez és a magyarországi polgárság egészség életfeltételeihez.
Nemzeti kormányunk kiemelt célja az egészséges életmód népszerűsítése, egészséges Magyarország megvalósítása, melyben a hazai fürdők kiemelt szerepet töltenek be, ugyanezen figyelemmel szükséges a rendszerek átalakításában az általunk fogalmazottakat figyelmebe venni. Megtiszteltetésnek vettük volna, ha a Magyar Fürdőszövetséget is bevonták volna a SZÉP kártya előkészítésébe.

A fogászati turizmus mellett, segíthet- e fürdőturizmus a nemzetgazdaságnak?

IGEN, mert a Kárpát-medence természetes gyógyvizei Európában egyedülállóak. A fogászati turizmus egy főre eső bevételei nagyságrendekkel meghaladják a balneoterápiából származó bevételeket, azonban a hazai, gyógyvizekre épülő komplex fürdőkúrák üzenete, hírértéke Európában igen jelentős és jelentős tömegeket mozgat meg. A hazai fürdőturizmus a vidéki Magyarország legnagyobb kitörési lehetősége, értékteremtő és értékmegőrző tényezője, a vidék fejlesztésének kovásza.

Segítheti-e a Magyar Fürdőszövetség Érdekérvényesítési lehetőségeit és a természetes gyógy-tényezőkre alapozott komplex balneoterápia hazai és nemzetközi elismertetési tevékenységét a most megalakult a Magyar Fürdőszövetség Önkormányzati Szakbizottsága? (A grémiumot döntően a fürdőkkel és kórházakkal is rendelkező polgármesterek/parlamenti képviselők és egyéb hazai és eu. szakértők alkotják.)

Az önkormányzati szakbizottság azzal a céllal alakult, hogy harmonizálja a tulajdonos önkormányzatok és a fürdők menedzsmentjének érdekérvényesítését, együttműködését. Kifejezetten azzal a szándékkal jött létre, hogy a fürdők fejlesztéséhez közvetlen Uniós támogatási lehetőségeket csatornázzon be és a fürdőszektor érdekérvényesítő szerepe parlamenti szinten is érvényesüljön.

EGER - MINŐSÉG MINDEN TÉREN

Egerben nem lehet és nem is szabad öncélú „tömegtermelésről” beszélni, mert Eger a minőség városa és ehhez minden területen tartja magát – hangsúlyozta Sós István alpolgármester. A városba érkezők kiszolgálásában, a kultúrában, az oktatásban, a borászatban, a fejlesztési- és turisztikai célkitűzésekben az önkormányzat célja mindig egy: a vendégek váljanak a város szerelmeseivé, a minőség élményét vigyék magukkal és ez arra ösztönözze őket, hogy visszatérjenek Egerbe. A megyeszékhely büszke gazdag és egyedülálló örökségére, a sok évszázados fürdőkultúrára, így hosszú távon is a termálvizek, a rekreáció központja kíván lenni. Eger erősíteni szeretné fürdővárosi jellegét, a „vizi városrész” a fürdővárosi üzenet közvetítése érdekében tudatos munka zajlik a városban. Eger büszke a csodálatosan megújult, és párját ritkító szolgáltatásokat, egyedi élményt nyújtó Török Fürdőre, a Termálfürdővel kapcsolatos nagyszabású tervekre.  és arra is, hogy az idén induló belvárosi rehabiltációs programban rendeződik a fürdőrom, a Valide Sultana helyzete is.

Eger város az uszodai sportok a kongresszusi turizmus fellendítése után az egészségturizmus meghódítására is készül – hangsúlyozta Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. igazgatója. Hozzátette: az önkormányzattal együtt tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy erősödjön a fürdővárosi jelleg, csökkenjen a szezonalitás és minél szélesebb körű, színesebb szolgáltatást kapjon az Egerbe látogató fürdőző. Az Eger Termál Kft. nagy hangsúlyt helyez a kikapcsolódás, a családi programok erősítésére, a cég tervei között szerepel, hogy szélesíti a Termálfürdő családbarát szolgáltatásainak körét, elfoglaltságot kínálva a strandolóknak. Emellett kiváló kapcsolatot ápol a sportági szakszövetségekkel, így sokrétű sport- és szabadidőprogram-kínálattal várja az egrieket ésa turistákat is.

Forrás: Egriszín

Ahogy azt a Polgármesteri Hivataltól kapott tájékoztatóból megtudtuk fordulóponthoz érkezett az Egert az M3-as autópályával összekötő gyorsforgalmi út építésének előkészítése.

Az előző kormányok rossz döntései alapján elkészített terveket az elmúlt években átdolgozták a szakemberek és Habis László országgyűlési képviselő keddi parlamenti interpellációjára adott válaszában Fónagy János államtitkár (NFM) pontos ütemtervet vázolt fel. Eszerint két ütemben (2,5km + 10km), legkésőbb 2014-re megépülhet a Füzesabony-Eger közötti M25-ös gyorsforgalmi út. A nyomvonal immár adott („F” változat), apró módosítás már csak a jövőre induló területszerzés során fordulhat elő.
Köztudott, hogy Eger életére hátrányosan hat, hogy a csodás adottságokkal rendelkező város nincs közvetlen összeköttetésben a sztrádával. A 2x2 sávos gyorsforgalmi út megépítésével gyorsabb és egyszerűbb lesz a megyeszékhely elérése. Az M25-ös a turizmus és az ipar, ezekkel összefüggésben pedig a munkahelyteremtés szempontjából is komoly élénkítő szerepet tölt majd be.

M25 – HOSSZÚ HISTÓRIA

•    2002-ben az MSZP kampányolt az M25-össel, de az út azóta sem épült meg.
•    2003-ban az M25-öst a gyorsforgalmi utak prioritási listájában a nyolcadik helyen tüntették fel.
•    Nagy Imre és Sós Tamás képviselők levélben kérték Csillag István minisztert, hogy az M25-öst építsék meg 2006-ig. Elkészült az autóút engedélyezési terve, elkezdődött a nyomvonal kijelölési tanulmány elkészítése, de az M25-ös nem épült meg a ciklusban.
•    2006-ban az M25-ös-beruházás (csupán gyorsforgalmivá fejleszthető kiépítéssel) bekerült a 2007 és 13 közötti időszakra tervezett közlekedésfejlesztési programok közé.
•    2007-ben – jóváhagyott nyomvonal hiányában (!) - a NIF Zrt. megbízta az Uvaterv Zrt.-t az építési engedélyezési, és kiviteli tervek előkészítésével. Az év hátralévő részében a nyomvonalról egyeztettek az érintettek.
•    2008 januárjára elkészült az „A”, „B”, „C” és „D”- jelű nyomvonalra vonatkozó vizsgálati dokumentáció, majd 2009 júliusára az „E” - jelzésű nyomvonal változatot is kidolgozták. Utóbbi előnye volt, hogy az ipari részeket nem vágta szét, távolabb haladt a természetvédelmi területtől és nem érintette a vízművek mélyfúrási kútjait. Nagy gyengesége volt azonban, hogy 170 méteres, 2x1 sávos völgyhíd építését tartalmazta, a kivitelezés és az üzemeltetés is igen ésszerűtlenül költséges lett volna.
•    2010 júliusára - a völgyhíd elhagyása érdekében - elkészült az „F” változat. Ehhez módosítani kellett a tervezői szerződést, amely jelentős időveszteséget okozott.
•    2011 januárjában az egri önkormányzat kérdéseire Schváb Zoltán helyettes államtitkár levélben válaszolt. Ez volt az első olyan hivatalos ütemterv, melyben részletesen szerepeltek az előttünk álló engedélyezési és tervezési eljárások és a kivitelezés folyamata is.
•    2011 februárjában Habis László levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben kiemelt témaként vetette fel az M25-ös út építésének ügyét.
•    2011 április 26-án Habis László interpellált a Parlamentben, s az államtitkári válasz szerint az M25-ös első, 2,5km-es szakaszának építésére a támogatási szerződést aláírták. A projekt kezdése az idei III. negyedévben, befejezése 2012 I. negyedévében várható.

Forrás: Egriszín

A Klímabarát Otthon Panel Alprogram keretében 228 pályázatot, köztük egy egrit is támogatott a napokban meghozott döntésével Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.

A nemzetközi CO2-kvótaértékesítési bevételekből finanszírozott Zöld Beruházási Rendszerben 2009. augusztus 4-től hirdették meg a Klímabarát Otthon Panel Alprogramot, amely az iparosított technológiával épült lakóépületek CO2-kibocsátás csökkentést eredményező energetikai felújítását támogatja, összesen 12 milliárd 583 millió forint értékben. A miniszteri döntésnek megfelelően Egerben a Vallon út 1-11. szám alatti, 174 lakásos társasház 11 millió 573 ezer forintot nyert.

Az érintett lakóközösség a lépcsőházi lehűlő falak utólagos szigetelésére, a lépcsőházi nyílászáró szerkezetek, valamint a melegvíz- és cirkulációs rendszer alap- és felszálló strang vezetékeinek cseréjére nyújtotta be a pályázatát. A tervezett felújítási költség 53,4 millió forint. A társasház által vállalt saját erő összege 27,5 millió forint, melyhez Eger MJV Önkormányzata –közgyűlési döntés szerint- 8 millió 614 ezer forint támogatást ad.

A Vallon úti ingatlan tulajdonosai 17,2 millió forint állami támogatást igényeltek, ebből 11,5 milliót kapnak, s a hiányzó 5 millió 652 ezer forintot a pályázó társasháznak kell biztosítania. Az állami támogatási szerződést akkor lehet megkötni, ha az igénylők nyilatkozatban vállalják, hogy biztosítják a szükséges saját erőt.

A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a napokban Habis László, Eger polgármestere aláírta azt a támogatási szerződést, amely az egri intermodális közlekedési csomópont kivitelezésének előkészítéséről szól.

A terv szerint a különböző közlekedési eszközök (autóbusz, vasút, gépkocsi, kerékpár) egy modern, különféle szolgáltatásokat is nyújtó pontban találkoznának, nagyban megkönnyítve ezzel az egriek és az utazóközönség életét.

Eger önkormányzata 2010-ben „Eger, intermodális közösségi közlekedési központ létesítése” megnevezéssel nyújtott be uniós pályázatot, s az egy évvel ezelőtt befogadott projektjavaslatot a zsűri –kiemelt programként- támogatásra érdemesnek találta. A folyamat most nagyon fontos mérföldkőhöz érkezett: az Új Széchenyi Terv Közlekedés Operatív Program Közreműködő Szervezete kezdeményezte a támogatási szerződés megkötését, s ezt Habis László egri polgármester április 13-án látta el kézjegyével.

A nyolcvan millió forintot meghaladó összegből közbeszerzési eljárás keretében választják ki azt a vállalkozást, amely elkészíti a kiemelt jelentőségű fejlesztés részletes megvalósíthatósági tanulmányát. A költségek fedezetét 100%-ban az elnyert támogatásból finanszírozzuk. A tanulmánynak a 2012-es év elején el kell készülnie, fő célja, hogy feltárja azokat a közlekedésfejlesztési alternatívákat, műszaki megoldásokat, melyeket tisztázni kell egy több milliárd forint értékű beruházás előtt. A munka során folyamatosan együttműködik az önkormányzat, a MÁV és a VOLÁN társaság. Szoros kapcsolattartásra törekszünk a civil szervezetekkel és a lakossággal is. A megvalósíthatósági tanulmány alapján az önkormányzat egy új pályázatot nyújt be az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítéséhez.

Nélkülözhetetlen ez a projekt, mert a városközpontban elhelyezkedő autóbusz-pályaudvar igen szűkösnek, „beszorítottnak” mondható, s emiatt hosszú távon nem képes kielégíteni a forgalmi elvárásokat, valamint az utazóközönség XXI. század elvárásainak megfelelő kiszolgálására sem alkalmas. Hiányzik a vasútállomás és az autóbusz-végállomás közötti közvetlen kapcsolat, noha ennek a szolgáltatási színvonal emelésében kulcsszerepe lenne. Az új intermodális közlekedési csomópont lehetőséget teremt arra, hogy az egyes közlekedési ágazatok a vasút, a közúti tömegközlekedés illetve gépkocsi közlekedés, valamint a városi kerékpár hálózat kapcsolódása létrejöjjön.
Eger város fejlődésének sajátossága, hogy a kereskedelmi-szolgáltatási központ a város északi peremén jött létre, ugyanakkor Eger kapcsolódása az országos hálózatokhoz csak a város egyetlen, túlzsúfolt észak-déli tengelyén keresztül lehetséges. A déli részen mindeddig a megfelelő közlekedési kapcsolattal és méretekkel rendelkező területek hiánya akadályozta a fejlesztések megindulását. A városépítészeti javaslat szerint a vasútállomás területén új közlekedésfejlesztési területek szabadíthatóak fel. Ha terveink megvalósulnak, úgy a „déli kapu” térsége a megyeszékhely jelentős fejlesztési csomópontjává válik.

215 millió forint támogatást nyert a Tűzoltó Múzeum teljes rekonstrukciójára a működtető EVAT Zrt. A projekt előkészítése szeptemberben indult.

A Tűzoltó Múzeum, ahol a múlt értékeit a modern technika vívmányai keltik életre - ezt a címet viseli a nyertes pályázat. Az Észak-magyarországi Operatív Program keretében 215 millió forint uniós, illetve állami támogatásból teljesen megújul a múzeum, a tornyos épületet kivéve, amelyet már rendbe hoztak, valamennyi szárnyat rekonstruálják. A fő, múzeumi funkció megőrzése és fejlesztése mellett a tervben szerepel egy étterem, illetve egy tűzoltó és rendőr relikviákat árusító ajándékbolt kialakítása is. A belső udvarra szabadtéri színpadot állítanak föl, ahol rendezvényeket, bemutatókat tartanak majd.

A projekt célja az egri Tűzoltó Múzeum fejlesztése, turisztikai vonzerejének növelése, minőségi turisztikai attrakciók kialakításával, működtetésével. Az attrakciók életre hívásához szükséges interaktív, IT technológiai és hagyományos eszközök beszerzése, valamint a helyszín teljes körű átalakítása, az attrakciót kiszolgáló, minőségi szolgáltatást nyújtó élettér megteremtése, az épületek felújítása. Figyelembe véve Eger Megyei Jogú Város által az IVS-ben megfogalmazott városfejlesztési célokat, az épület műemlék jellegét, elhelyezkedését, lehetőségeit, egy fenntartható a város turisztikai vonzerejét nagymértékben növelő beruházás megvalósítása.

A projekt várható befejezése 2012. augusztus vége.

Tíz évet vártak kollégiumra az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola diákjai, pedagógusai.

A tegnap átadott, 195 millió forint uniós támogatással megépült új diákotthon hatalmas segítséget jelent számukra. A sajátos nevelési igényű tanulók ezentúl még több délutáni és esti foglalkozáson vehetnek részt, aminek köszönhetően növekszik a továbbtanulási és munkavállalási esélyük.

Szakmai körökben elismert tény, hogy a fogyatékossággal élők helyzetének javulása csak képzettségük növelésével segíthető elő. Így gondolják ezt az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola vezető is, hiszen évtizedek óta határtalan türelemmel és gyermekszeretettel nevelik az enyhén fogyatékos, valamint hátrányos helyzetű diákokat. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a nehézségekkel küzdő tanulókat felkészítsék a továbbtanulásra, egy egyszerűbb szakma elsajátításra, így az önálló élet megkezdésére és a munkavállalásra.

Az iskola Heves megyében elsőként vállalta fel a tanulás- és magatartászavaros gyermekek nevelését, amit a tanulók egyéni adottságaihoz mérten speciális eszközökkel és módszerekkel végeznek. Játékos és cselekedtető személet jellemzi az oktatást, aminek köszönhetően a diákok könnyen elsajátíthatják az alapvető képességeket.
A nappali oktatást délutáni és esti foglalkozások is kiegészítik. A házi feladatok megoldása mellett a gyermekek részt vehetnek például kézműves szakkörökön,  néptánc-, idegen nyelv vagy úszásoktatáson, de logopédus, fejlesztő és gyógypedagógus is segíti őket a harmonikus növekedésben.
Az Arany János-os diákok nagy része nem Egerben él, sokak számára roppant nehézséget okoz a napi bejárás. A 20 éves korukig tanköteles tanulók többsége nem tud önállóan közlekedni, ezért nagy segítséget jelent számukra a most elkészült kollégium. Az iskola dolgozói már 1999 óta egyre jobban hiányoltak egy diákotthont, aminek megépítésére csak 2009-ben nyílt lehetőség. Ekkor tudott ugyanis a Heves Megyei Önkormányzat uniós forrásra pályázni, aminek eredményeképpen 195 117 611 forint támogatást nyertek.

A kollégium az épület tetőterében kapott helyet, ahol 12 szobát, két közösségi helyiséget és vizesblokkokat alakítottak ki több mint 560 négyzetméteren. Az első szinten a tanárok számára építettek új irodákat, a földszinten pedig létrehozták az eddig hiányzó akadálymentes mosdót.
Az elektromos hálózat felújításával végre modern informatikai eszközöket is használhatnak a tanulók, de megvalósították a teljes körű akadálymentesítést is. Ennek köszönhetően mostantól az iskola minden részében könnyen közlekedhetnek a kerekesszékes, a gyengén látó vagy halló diákok is.

Az udvaron sportpályát, játszóteret építettek és 12 új parkolót alakítottak ki.
A támogatásból beszerezték a hiányzó eszközöket a kollégium, a könyvtár és a tanári szobák berendezéséhez, felszereléséhez.

Az elkészült beruházás munkahelyeket is teremtett, hiszen a kollégium üzemeltetéséhez új dolgozókra is szükség van.

A Heves Megyei Önkormányzat a megvalósult fejlesztéssel „esélyt adott” az egri iskola hátrányos helyzetű diákjainak egy teljesebb életre – arra, hogy továbbtanulhassanak, munkát szerezhessenek, így végül a társadalom hasznos tagjai legyenek.

A projekt az Észak-magyarországi Operatív Program keretében a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., mint közreműködő szervezet segítségével valósulhatott meg.

Forrás: Egriszín

Az MSZP szerint: A kormány által bemutatott Új Széchenyi Terv az Új Magyarország Fejlesztési Terv  olcsó, rossz minőségű másolata.

A hangzatos szavakkal bejelentett fejlesztési irányok zöméről mára kiderült, hogy csupán az előző kormányok által megalkotott koncepció elemeinek átcímkézései.
Magyarország az elmúlt két ciklusban sikerrel állt át a nemzeti támogatási rendszerről az uniós szisztémára. A végbement intézményi átalakítás Európa-szerte elismert és hatékony pályázati koordinációt eredményezett. A szocialista kormányok 2004 és 2010 között több mint 4000 milliárd forint uniós támogatást hívtak le a Nemzeti Fejlesztési Terv, majd az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.Heves megyében rekord méretű fejlesztések valósultak meg ebben az időszakban. Befejeződött a Parádi Szociális Otthon építése, a gyöngyösi Mátra Múzeum, az egri Török Fürdő és Reuma Kórház építése és felújítása, a hatvani buszpályaudvar. Folyamatban van az egri Líceum és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola fejlesztése. Iskolák, óvodák, vízelvezető rendszerek, szennyvízberuházások korábban nem látott mértékű megvalósítására került sor, vidéken az infrastruktúra fejlesztésére is.
Döntés van az Egri Vár, a poroszlói Ökopark, az egri Markhot Ferenc Kórház és a gyöngyösi Bugát Pál Kórház fejlesztéséről. Az elmúlt évek fejlesztéspolitikája tehát sikeres volt.
A szocialista kormányok a versenyképesség javítása mellett figyelmet fordítottak az esélyegyenlőségre és a fenntarthatóságra is. Ezzel összefüggésben az emberek mindennapi környezete is gyökeres változáson ment át.
Ezzel szemben a Fidesz-KDNP kormány az elmúlt hónapokban a szakadék szélére sodorta a pályázati rendszert. Források helyett csupán a pozíciókat osztogatta, szakértelem híján pedig hónapok óta áll a korábban működő rendszer. Nem véletlen, hogy már az Európai Bizottság is figyelmeztette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét, hogy sürgősen vegye vissza a megfelelő szakértelemmel rendelkező alkalmazottakat.
Csúsznak a pályázati kiírások, félő, hogy 2011 őszéig egyáltalán nem lesznek támogatási szerződések és csak 2012-ben történnek meg az első kifizetések. Ekkor már legalább 23 hónapja lesz a Fidesz kormányon anélkül, hogy bármit fejlesztett volna.
A kormány által bejelentett Új Széchenyi Terv ezért nem más, mint az Új Magyarország Fejlesztési Terv olcsó, rossz minőségű másolata.
Ráadásul a most megjelent akciótervekből olyan lényeges területek maradtak ki, mint a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő műhelyek, a tanórán kívüli nevelési feladatok, a regionális vérellátó központok, vagy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex beruházásainak támogatása.
Irreális - többek között -  az Új Széchenyi Terv foglalkoztatási programja, hiszen ahhoz, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahely jöjjön létre Magyarországon, ahhoz például ez Heves megyében évente két – a Mátrai Erőmű és a Bosch - nagyságrendű beruházást kellene megvalósítani. Valójában az elmúlt háromnegyed évben inkább visszalépés történt foglalkoztatásban.
Az MSZP szerint a jelenlegi kormány és az általa létrehozott intézményrendszer alkalmatlan arra, hogy megfelelő pályázati rendszert koordináljon, továbbá nem tesz határozott lépéseket annak érdekében, hogy a leszakadó térségekben élő emberek munkakörülményei és lakókörnyezete javuljon.

Forrás: Egriszín