Keresés: „emelés” (93 találat)

A polgármester és az EVAT Zrt. vezetése felé intézte a felsővárosi Biomassza üzemmel kapcsolatos kérdéseit mai sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán szocialista egri önkormányzati képviselő. Jánosi a július 26-i rendkívüli közgyűlésen szeretne válaszokat kapni kérdéseire.

Nézze meg videónkat!

Ki fizeti a révészt? – tette fel a kérdést a nemrég tervbe vett biomassza erőmű kapcsán ma délelőtti sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán tanácsnok, aki felsővárosi képviselőként aggályát fejezte ki a város vezetése és az EVAT Zrt. vezetése felé.

A képviselő az Eger lakosságának jelentős részét érintő beruházással kapcsolatban azt kifogásolja, hogy a 15 évre megkötött szerződés részleteit nem ismerni, és az erőmű megépítését az önkormányzat cége helyett egy egynapos kft-re bízták.

A távfűtéses lakásban élő emberek kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért a nemrégiben bejelentett, a felsővárosban megépítésre kerülő biomassza erőmű különösen érdekes kérdéseket vet fel.
Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy a beruházással kapcsolatos, 15 évre megkötött szerződés részleteiről sem a lakosságot, sem a képviselőket nem tájékoztatták. Ez az ismeretlen szerződés a városban élők jelentős részét érinti, ugyanis a távfűtés szolgáltatást igénybe vevők számára hosszú távon növeli a költségeket az, hogy a beruházást egy gazdasági vállalkozásra bízták. Így négyszer annyiba is kerülhet a lakosságnak a magánvállalkozás keretében megépülő, az egri távfűtőhálózatot működtető biomassza-erőmű.
Ha a város önkormányzati pályázat keretében valósítaná meg a beruházást, olcsóbb hitelt kapna rá és nem haszonszerzés céllal működtetné azt, míg a gazdasági társaság nyilvánvalóan hasznot akar.
A sajtótájékoztatón az is felmerült, hogy önkormányzati tulajdonú, a távfűtést működtető EVAT Zrt. választotta ki a beruházót, így övé a felelősség. Az 1,4 milliárd forint értékű fejlesztés nem került a közgyűlés elé. Az elképzelések szerint, az erőművet 2011 januárjától működtetné a városban a június végén az 500 ezer forint tőkével bejegyzett budapesti EBT Energy Kft, amely 15 évre kapta meg az üzemeltetési jogot.
Mint ismeretes nincs erre vonatkozó törvényi előírás, de a képviselő szerint etikus lett volna a képviselő-testület elé tárni az ügyet.
Jánosi Zoltán beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedben igen jelentős fejlődésen ment keresztül a Felsőváros, s ennek egyik jelentős lépése volt a panelprogram, amelynek jól látható eredményeként korszerűsítették az épületeket. A felújítási konstrukcióban jelentősen csökkent a lakosság rezsiköltsége, 30-40 %-os megtakarítás látható a szolgáltató kimutatásából.
A jelenlegi városvezetés ezt a támogatást nem biztosítja, így a felújítások megtorpantak.
2004-ben a baloldali többség elfogadta a levegőminőség védelméről szóló rendeletet, melynek eredményeként új fogyasztók csatlakoztak a távfűtő rendszerre, aminek eredményeképpen a költségek csökkentek.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a biomassza erőművel kapcsolatos szerződést nem ismerjük, nem tudni milyen adatok, számok találhatók benne. Számára az is érhetetlen, hogy a rendelkezésre álló pályázatok közül miért nem vett igénybe egyet sem az EVAT Zrt, amikor jelenleg hat pályázati kiírás létezik megújuló energiaforrások témában.

Az ügy kapcsán ellenérvként felmerült, hogy a szakmai eljárásban semmi hiba nem történt, hiszen az önkormányzat nem képes technikailag létrehozni egy ilyen beruházást, ezért kell piaci szereplőt bevonni. Ez a kiválasztás viszont szakmai érvekkel, másfél év alatt az Evat részéről több fordulóban történt.

Forrás: Egriszín

Reagálás

Jánosi Zoltán sajtótájékoztatóján elhangzottakra

Január elsejétől a jogszabályok változása miatt jelentősen emelkedik a gázmotoros erőművek költsége, emiatt volt szükség egy olyan megoldás keresésére, amellyel elkerülhető egy drasztikus, 30 százalékos hődíj-emelés. A társaság ebben a konstrukcióban az eddigiek szerint, a gázmotoros programhoz hasonlóan hőt vásárol, nincs szó privatizációról.

A tervekről az  EVAT  Zrt.  tájékoztatta a közvéleményt, a folyamat a nyilvánosság előtt zajlott, s az illetékes bizottságok tárgyalták az anyagot.

A projekt előnye, hogy megszűnik a gáz árától való egyoldalú függőség, egy helyi cég, az Egererdő Zrt. kap megrendelést a fűtőanyag szállítására, helyi munkaerőt alkalmaznak. A beruházás  nyomán  csökken a zaj- és  a szén-dioxid terhelés. 

A pályázati lehetőség kihasználásához  pedig nincs meg az EVAT Zrt. részéről  félmilliárdot meghaladó  önerő és  hosszadalmas, közel két éves a beruházási  folyamat, emiatt elkerülhetetlen lenne a jövő év eleji nagymértékű áremelés.  A szakcég hatékonyan tudja magas színvonalon nyújtani a szolgáltatást és a beruházási költség sem a város kasszáját terheli.

A konstrukció  tömeges fizetésképtelenséget, szociális válsághelyzetet akadályoz meg.

Sajnálatos, hogy az emberek valós érdekeit szolgáló, szakmailag megalapozott terveket  politikai csatározás tárgyává 

teszik, a tények figyelmen kívül hagyásával.

Habis László                                                 Várkonyi György

Eger MJV polgármestere                            ügyvezető igazgató, EVAT Zrt.

·         A Deák Ferenc utcában a jelzőlámpás csomópontok felújítása folyamatban van. A Deák-Klapka úti csomópontban kisebb szünetekkel már az új rendszer üzemel, a Grónay úti csomópontban a beüzemelés július 20. körül várható. A gépjármű forgalom egy-egy forgalmi sávban folyamatosan biztosított. A gyalogos forgalom elől a járda szakaszosan, egy-egy oldalon lezárásra került, a közlekedők a másik oldali járdát vehetik igénybe.

·         Vízvezeték rekonstrukciós munkálatok folynak a Bródy Sándor utcában, melynek során az utca alsó szakasza ideiglenesen le lett zárva a gépjármű forgalom elő. A gyalogos forgalom folyamatosan biztosított. A lezárt útszakasz előreláthatóan július 19-én hétfőn lesz a közúti forgalom előtt ismét megnyitva.

·         Hírközlő kábel fektetés kezdődött a Rákóczi u. 17 - 45/a épületek mögötti területen. A munkálatok zöldterületen folynak. A munkagépek mozgása miatt kisebb forgalmi akadályok előfordulhatnak a Kővágó tér déli részén, és a Harangláb utcában.

·         A zárt csapadékcsatorna építés miatt 2010. május 3-án a Tetemvár utca lezárásra került. Az átmenő gépjármű forgalom az utcából, illetve a környékbeli kis lakóutcákból teljesen ki lett tiltva! A gyalogos forgalmat a területen az Önkormányzat igyekszik mindvégig biztosítani. A csatornaépítésre vonatkozó eredeti ütemtervet a rendkívül intenzív csapadékos időjárás miatt a kivitelező tartani nem tudja, ezért a beruházás a tervezettől később fejeződik be. Előreláthatóan a Tetemvár utcát legkorábban szeptember hónap elején lehet a közúti forgalomnak visszaadni. Az észak – déli forgalom ez idő alatt teljesen átterelődik a 25. számú főútra, itt nagy torlódások, fennakadások kialakulása várható.

·         Folytatódik a Vécseyvölgy úton a nyílt árok rekonstrukció. A kivitelezés kisebb torlódásokat, fennakadásokat okoz. Teljes lezárás közúton nem szükséges.

·         A Barkóczi utcai buszmegállótól az Expressz étteremhez vezető lépcsősor a felújítása során alkalmazott anyag minőségi problémái miatt megrongálódott, ezért a gyalogos közlekedés itt fokozott figyelmet igényel. Az elemek cseréjéről a hivatal megkezdte a tárgyalásokat, a lépcsősor javításáig kérjük a lakosság megértését, és az óvatos közlekedést.

A Heves Megyei Közgyűlés pénteki ülésén a viták különösen a folyószámlahitel háromszázmilliós megemelése körül váltak élessé.

A Heves Megyei Közgyűlés pénteki ülésén napirend előtt kért szót Deé András (Fidesz), aki szerint döbbenetes, hogy arról szólnak a hírek: a megyét csőd fenyegeti, hiszen újabb 300 millió forint hitel felvételére van szükség. A képviselő úgy látta, hogy ez a helyzet pontosan tükrözi a szocialista megyevezetés 12 éves regnálását. „Önök soha nem tapasztalt gazdasági csődhelyzetet hagynak maguk után.” – állította Deé András, aki hozzátette: az emberek joggal várnak választ arra a kérdésre, miként történhetett ez meg.

A más rétje. Herman István (balról) és Kontra Gyula (MSZP), a kórház felügyelőbizottságának elnöke a közgyűlés szünetében.

Fotó: Ötvös Imre

Sós Tamás, a közgyűlés elnöke határozottan visszautasította a vádakat. Szerinte Heves megye sokkal jobb helyzetben van gazdaságilag, mint amit a Fidesz állít. Vagyonvesztés nem történt, más megyéknek pedig magasabb folyószámlahitelei vannak, a lakosság számához arányosítva is. Ez a más megyékkel való összehasonlítás több napirend kapcsán is elhangzott, amire Herman István, a polgári frakció igazgatója úgy reagált, hogy Sós Tamás „a más rétje zöldebb” mondást „a más rétje gazosabb” fordulatra cserélte.

A megye költségvetési rendeletének módosítása, valamint a hitelkeret növelése kapcsán közvetve, a kórház gazdasági konszolidációs terve tárgyalásakor pedig közvetlenül többször is szóba került a Markhot ügye. Herman szerint bebizonyosodott, amit ő mindig is mondott, hogy az elidegenítés veszélyhelyzetbe sodorta a megyei intézmények működését. A polgári oldal ezen álláspontjával szemben a szocialisták mindvégig azt hangoztatták, hogy a kórházat működtető gazdasági társaság jól teszi a dolgát. Kifizetetlen számlák nincsenek, és sok kórház megirigyelhetné azokat a gazdasági kondíciókat, amellyel a Markhot ma rendelkezik. Mindenesetre a testület ezeket a javaslatokat mind elfogadta, a már „megszokott” 21 igen szavazattal.

A képviselő asszony a jegyzőkönyvet kereste

Tuzáné dr. Takács Zsuzsa, a polgári frakció tagja több témában is megfogalmazta kritikai észrevételeit. A folyószámlahitel-keret emelése kapcsán például – másokhoz hasonlóan – hangot adott meggyőződésének: nincs fedezete az újabb hitelnek, vagy ha van, az vagyonvesztést eredményez. A képviselő asszony két általa törvénytelennek vélt előterjesztésre is felhívta a figyelmet: szerinte a vezetői állásokra kiírt pályázatoknak nem lehet ugyanaz a véleményezője, mint aki az előterjesztője a javaslatnak. A másik esetben a kórház felügyelőbizottságán kérte számon az írásos jegyzőkönyvet az intézmény gazdasági konszolidációs tervéről szóló napirendhez.

Forrás: Heol