Keresés: „erdő” (158 találat)

Istenmezején kihelyezték azokat a plakátokat, amelyek medveveszélyre hívják fel a lakosság figyelmét. A környéken egy hím mackó bukkant fel.

 Másfél hete jelezték először, hogy Észak-Hevesben és Nógrád megyében medvenyomokra bukkantak vadászok. A hírek arról szóltak, hogy feltehetően egy nőstény barnamedve és két bocsa járják a környékbeli erdőket. Akkor felhívtuk Kiss Gábort, a helyi vadászközösség vezetőjét is azzal a kéréssel, erősítse meg, vagy cáfolja az információkat. Türelmet kért, mondván, amíg nem győződik meg kollégáival száz százalékosan arról, valóban medvenyomokról van szó, nem szeretne nyilatkozni. Nos, tegnap délelőtt újabb telefon érkezett, ezúttal immár Istenmezeje polgármesterétől, Kotroczó Istvántól, hogy a településen elkezdték kiragasztani a medveveszélyre utaló plakátokat.

Elmondta, most már bizonyos, hogy nem afféle mendemondáról van szó, ugyanis a hét elején az egyik vadász újabb, határozott nyomot talált Szilaspogony Kis-kő elnevezésű részén. Miután több szakember is megvizsgálta a 24x14 centiméteres nyomot, bebizonyosodott, hogy az minden kétséget kizáróan egy kifejlett hím barnamedvétől származik. A történetet már Szilaspogony polgármestere, Nagy György folytatja, aki ugyancsak rendszeresen vadászik a környéken. Tőle tudtuk meg, hogy egy vadász ismerőse talált rá a nyomra, amely egy nagyjából 250 kilós hímtől származik. Minthogy ezek az állatok 60-80 kilométeres körzetben mozognak – alkalmasint 60 kilométer/óra sebességgel –, nem árt felhívni az erdőjárók figyelmét a lehetséges veszélyekre.

Szilaspogonyban már e héten kedden, Istenmezején pedig tegnap ragasztották ki a felhívásokat, amelyekben ez áll: „Szilaspogony polgármestere és a Szilaspogony-Zabar Földtulajdonosi Közösség (Vadászati Közösség) közös képviselője felhívással fordul a község lakóihoz az esetleges baleset megelőzésének érdekében, mivel hitelt érdemlően meggyőződtünk arról, hogy Szilaspogony község határában lévő Kis-kő területrészen és környékén kifejlett barnamedve tartózkodik.”

A továbbiakban arra hívják fel a figyelmet, mit kell tennünk, ha az erdőbe indulunk, illetve ha ott szembe találjuk magunkat a mackóval. Eszerint lehetőleg legyünk többen, s beszélgetve, zajt keltve közlekedjünk. A hollók által jelzett részeket, netán az elhullott állat szagát árasztó részeket kerüljük, a sűrűbb fiatalosokban a gomba keresését mellőzzük. Ha találkozunk a medvével, ne provokáljuk, ne dobáljuk, ne nézzünk a szemébe (vagyis kerüljük a szemkontaktust), mivel ezt a támadás jelének érzékeli. Igyekezzünk futás és hátat fordulás nélkül, lassan visszahúzódni. Lehetőleg ne kíváncsiskodjunk!

Istenmezején egyébként a legidősebbek sem emlékeznek arra, hogy a környéken bármikor is felbukkant volna medve. Azt mesélik, a most errefelé kóborló mackó egy környékbeli, gombászót már megriasztott. A férfi először csak a neszezésre lett figyelmes, ám azt hitte, őz jár a közelben... Pár pillanat múlva azonban meglátta a felágaskodó medvét. Félelmében felpattant a motorjára, azzal menekült el...

De bárhogy is van, nem árt, ha a kirándulók óvatosabban járják az erdőt egy darabig. A barnamedve a gyakorlatban tipikus mindenevő; gyakorlatilag mindent fogyaszt, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, rovar, kisemlős vagy szarvas méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat eszik. Táplálék után kutatva előszeretettel ássa ki az üreglakó állatokat, például egereket, mormotákat, de a dögöt sem veti meg.

Az egyik legnagyobb szárazföldi ragadozó A wikipédia szerint a barna medve (Ursus arctos) a medvefélék (Ursidae) családjának legelterjedtebb faja, az egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozó. Az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkában, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada nyugati részén is megtalálhatjuk. Magyarországon kipusztult, de a 2000-es években elkezdett visszatelepülni. Gyakran átkóborló egyedeket is lehet látni Magyarországon (a Börzsönyben, a Bükkben, Aggteleken), de korábban a Karancsság környékén is felbukkant. Teste 1-3 méter hosszú, tömege ennek megfelelően 100–700 kilogramm.

Forrás: HEOL

Egy év után is az erdőben bomlanak a birkatetemek egy észak-hevesi tanyán. Az állattartó elszelelt, és mindenkit perel.

Egy éve jutott állatvédők tudomására, hogy egy észak-hevesi településen jelentős mennyiségű rackajuh pusztult el. A birkák tulajdonosa, a terület bérlője – miután ezt az állatvédők szóvá tették – feljelentette őket, de perel az állatorvosokkal, az állategészségüggyel és a tanya tulajdonosával is.

Csütörtökön több hatóság képviselői, a rendőrök és az állatvédők is fölkeresték a tanyát, ahol még most is lesújtó állapotokat tapasztaltak. Az erdőben szanaszét csontok, szőr hevernek, de találtak tetemet egy fára, drótra fölakasztva is. A bomló részek a felszíni vizekbe is eljutottak. A hodályokban 60-70 cm magasan áll a trágya, azokban is dögök vannak.

– Tavaly áprilisban jutott tudomásunkra, hogy sok állat hullott el és a hatóság jelezte, hogy ők is tudnak arról, mi folyik a tanyán. Többször is visszatértünk, készítettünk képeket és az állategészségügyisek is ellenőriztek, karantént is elrendeltek, amelyet aztán föloldottak. Azonban állatkínzás ügyében nem történt egészen idáig semmi, valószínűleg most is csak azért indult nyomozás, mert a román állampogárságú állattartó följelentett mindenkit – mondta el Botka Tímea, a Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnöke.

 – Mintegy száz-százötven elhullott állat teteme lehet az erdőben elszórva. Idő közben, tavaly novemberben a bérlő kamionra rakta a maradék állományt, csak a kutyákat hagyta itt. Azok, a környék vadállataival egyetemben a dögökből lakmároztak. Fontos megjegyezni, hogy nem ellenőrizték azt, hogy a szaporulat is hullott, valamint, hogy a birkáknak sebes volt a lába. Ezeket az állatokat vágóhídra vitték, s emberi fogyasztásra szánták, szigorú előírásoknak kellett volna megfelelniük – tette hozzá Botka Tímea.

A nyugalom megzavarására alkalmas videó következik!

Aggasztó méreteket öltött a lucfenyők pusztulása a Mátrában. A faóriások kihalását a kéreg alatti szú okozza. A szakemberek a hatékonyabb védekezés érdekében konferenciát tartottak a Mátra kísérleti fenyvesében feltérképezték a károkat és keresték a megoldást a kártevők elleni védekezésre.

Az idős állományok kivágása lassan befejeződik a Mátrában, és hamarosan a fiatalabb fenyvesek vágását is kell megkezdeni, mert a pusztulás már ezt a 40-50 éves állományt is elérte - hangzott el a Mátra kísérleti fenyvesében tartott konferencián, melyen erdészeti és erdővédelmi szakemberek a hatékony védekezésről tanácskoztak.

Meg kell kongatni a vészharangot az erdészek szerint, mert már hetente kell az erdők egészségi állapotát ellenőrizni olyan gyors a pusztulás. A fák kérge sokszor hamarabb pereg le, mint a tűlevél. A lombozaton még nem látni, hogy beteg a fa, de a kérge alatt már ott lapul a kártevő, a szúbogár, halálra ítélve a faegyedet- ecsetelték a folyamatot. Egyetlen védekezési mód a beteg fák kivágása és elszállítása a területről.

A pusztulás csak a lucfenyőt érinti, lombos fajokat és más fenyőféléket nem veszélyeztet a kártevő. A 46 évvel ezelőtt telepített tudományos értéket képviselő kísérleti fenyvest minden lehetséges módon szeretnék megvédeni, annál is inkább, mert ez a kutatási terület jól reprezentálja a klímaváltozás következményeit. A szakemberek arról is tanácskoztak, hogy a lucfenyves helyén milyen erdőfelújítási módot és fafajt válasszanak.

Forrás: http://gyongyostv.hu

Jelentős mértékben megemelkedett az első negyedévben a közúti közlekedési balesetek száma Heves megyében.

Figyelemfelhívó sajtótájékoztatót tartott szerdán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Baleset-megelőzési Bizottsága és a Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége a megyei rendőr-főkapitányság gépjármű telephelyén, ahol az elmúlt évek közlekedési baleseteiben összetört járműveket tárolják.

A rendőrség és a közlekedési felügyelőség munkatársainak célja, hogy felhívják a közlekedők figyelmét a megváltozott évszak veszélyeire.

Erdélyi Róbert r. alezredes elmondta, hogy a balesetek túlnyomó részében a sofőr hibája miatt történik a szerencsétlenség.

– A hirtelen beköszöntött tavasz arra csábítja a vezetőket, hogy nagyobb sebességgel közlekedjenek. A sofőrök nem tartják be a közlekedési szabályokat, figyelmetlenek, nem az út- és látási viszonyoknak megfelelően közlekednek.

Az autósoknak fokozottan kell figyelniük arra is, hogy a jó időben egyre több a motoros is az utakon.

Boda Ferenc, a közlekedési felügyelőség osztályvezetője elmondta, hogy már az iskolában nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a közlekedésre nevelésre.

Erdődi Zoltán r. őrnagy a vezetéstechnika fontosságára hívta fel a figyelmet.

– A közlekedés veszélyes üzem, s a hibákat csak a megfelelő tudás birtokában lehet elhárítani. A közlekedők sokszor a legalapvetőbb technikákkal sincsenek tisztában. Bár anyagi ráfordítást igényel a vezetéstechnikai tréningen való részvétel, baleset során az anyagi kár sokszor jelentősebb, nem is beszélve a személyi sérülésről.

Forrás: HEOL

Elhagyta Eger városát Dobó István szobra, valamint a Végvári Vitézek. A Dobó tér átépítése kapcsán a szobrokat Erdőkertesen restaurálják, majd Dobó a régi helyére, a Végvári Vitézek a Szúnyog-közbe kerül vissza.

A mai elszállításra sokan voltak kíváncsiak: a szobrokat két ütemben vitték el egy hatalmas tréler segítségével.

A belváros megújítását célzó programban január 6-án kezdték el a Dobó tér átépítését, a majdani szökőkút alépítményeinek elhelyezését, a közművek felújítását is.

 

Tucatnyi madár költözött a gyöngyösi Kálváriadombra. Nem először telelnek itt a baglyok.

Erdei fülesbaglyok költöztek a gyöngyösi Kálváriadombra, a Hattyú térre. A különös jelenséget kollégánk is lencsevégre kapta. Ám, hogy e madarak bejöjjenek a városokba az ínségesebb téli hónapokban – mint megtudtuk –, egyáltalán nem szokatlan.

Urbán László, a Magyar Madártani Egyesület gyöngyösi csoportjának szakembere a HEOL kérdésére elmondta: már korábban is volt rá precedens, hogy Gyöngyösön a Fő tér közelében telepedtek le a fákon bagolycsoportok, akkor is nagy érdeklődés övezte jelenlétüket.
E ragadozó madár Közép-Európa egyik leggyakoribb bagolyfaja, kerüli a nagy, zárt erdőket.

Forrás: HEOL 

Két autó ütközött össze a 25-ös főút Eger és Kerecsend közötti szakaszán szerda este. Teljes szélességében lezárták az utat a helyszínelés idejére. Közlekedési baleset történt szerda este háromnegyed hét előtt Kerecsend és Eger között a 25-ös főúton a Kerecsend előtti egyenes 3 sávos kezdetnél egy enyhe jobbra ívelésű kanyarban. Két személyautó ütközött össze.  A balesetben két ember a helyszínen meghalt, ketten súlyos sérüléseket szenvedtek.

Az esethez az egri tűzoltókat riasztották, akik nagy erőkkel siettek a helyszínre, tájékoztatott Antal Erika, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. A tűzoltók kéziszerszámokkal és feszítővágóval mentették ki a beszorult sérülteket a járművekből.

Úgy tudjuk, hogy egy Egerből Kerecsend irányába tartó Suzuki először a jobb oldalon padkára hajtott, majd a szemből érkező Renault-val frontálisan ütközött. Mindkét kocsiban egy-egy személy életét vesztette. Másik két sérültet a mentők az egri kórházba szállították.

Az ütközés nagyságára jellemző, hogy a Suzuki motorja kb. 30m-re az erdőbe repült.

A rendőrség teljes szélességében lezárta az utat, a baleset körülményeit szakértő bevonásával vizsgálják.

Friss

21:50 Meghalt az egyik kórházba szállított sérült, így már három ember életét követelte a baleset. A negyedik sérült válságos állapotban van.

Eltűnés miatt keresi az Egri Rendőrkapitányság Németh Mária 38 éves egri lakost.

Úgy tudjuk, a nő Tarnaleleszről utazott Egerbe, majd a hazafelé vezető úton 2013. december 27-én az esti órákban Egerbaktán leszállt az autóbuszról, majd a közeli erdőben eltévedt, azóta életjelet nem adott magáról.

Információink szerint ismerőseinek arról írt Facebook-on, hogy öngyilkos lesz, de később meggondolta magát. Akkor már azt írta, hogy nem tudja, hol van az erdőben. Ezek után megszakadt vele a kapcsolat, valószínűleg mobilja lemerült.

Tegnap este óta a rendőrség, az Agria Speciális mentők, a miskolci Spider mentőcsoport és az egerbaktai polgárőrök keresik az eltűnt nőt.

A szakemberek szerint, ha az éjszakát a szabadban töltötte, akkor is esélye van a túlélésre, a kedvező időjárás miatt.

Személyleírás: Barna bőrű, fekete hosszú hajú, kövér testalkatú.

Ruházata: zöld kabát, fekete cipő, farmernadrág.

Az Egri Rendőrkapitányság kéri, hogy aki az eltűnt nő tartózkodási helyével kapcsolatban érdemleges információval rendelkezik, hívja a 0636/522-111-es számot, vagy névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80/555-111 „Telefontanú” zöld számán ( H-Cs : 8-16, P: 8-13) vagy a 107, 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikén.

Egy szorosan kikötött, elpusztult állatra, és egy mellette fekvő kutyára talált a Felsőtárkány melletti erdő tulajdonosa szombaton késő délután.

Az tulajdonos értesítette az állatvédőket, hogy az erdő mélyén egy élő és egy elpusztult kutyát talált. A helyszínen azonnal látható volt, hogy az egyik kutya szorosan, egy kötöző szalaggal volt a fához kötve. A körülötte lévő nyomok szerint még élt az állat amikor magára hagyták.

Haláltusáját végignézte egy másik kutya, amelyik az emberek érkezésekor sem tágított, őrizte társát. Az átfagyott ebet az állatvédők vették gondozásba és értesítették a rendőrséget is.

A hatóság állatorvossal érkezett a helyszínre, ahol megállapították, hogy az állat a szorosan nyakára kötött szalagtól pusztult el.

Szakemberek szerint a két kutya azonos helyről származhatott, mert idegen állat nem nem maradt volna a helyszínen. Valószínűsítik, hogy akár közös háztartásban is élhettek. Információink szerint az átfagyott, de életben maradt kutyában megtalálták az azonosításukra szolgáló csipet is. Az Állatot a Vidám Mancsok munkatársai vették pártfogásba.

Az állatvédők várják a bejelentéseket az ebek gazdájára vonatkozóan.

Videónk a nyugalom megzavarására alkalmas részleteket is tartalmaz!

Egy férfi - kilétét és elérhetőségét felfedve - telefonált a rendőrségre 2013. október 3-án a délelőtti órákban és közölte, hogy Heves megyében bombát fog robbantani, amennyiben gyermek-elhelyezési ügyében a hatóságok nem intézkednek.

Elmondta továbbá, hogy három kiskorú gyermekével tartózkodik otthonában.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság értesítésére a Terrorelhárítási Központ bevetési egysége erdőtelki otthonában elfogta a telefonáló férfit, majd a Készenléti Rendőrség tűzszerészei átkutatták az épületet, azonban ott robbanószert, vagy arra utaló nyomokat nem találtak.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályának nyomozói az 59 éves B. Istvánt előállították a főkapitányságra, ahol terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt – őrizetbe vétele mellett – indult ellene eljárás.