Keresés: „fizetés” (144 találat)

Nagymértékű munkanélküliség figyelhető meg Heves megye kistelepülésein- ezzel kezdte meg pénteki sajtótájékoztatóját Dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő. A tavalyi adatokhoz képest több százalékkal nőtt a munkanélküliség a megyében. Ez főként Hevesen és Pétervására környékén mutatkozik meg, a 22%-ot is eléri a munkahellyel nem rendelkezők száma. Az MSZP szerint látszik, hogy a kis egzisztenciával rendelkező emberek fizetik meg a kormány helytelen gazdaságpolitikájának az árát.

A fejlesztések leálltak és újabb pályázatokat sem írtak ki. A még megmaradt agrártámogatások 84%-a európai uniós forrásból van. A párt szerint szerencse, hogy a jövő évi költségvetésben az ideinél egymilliárd euróval több lesz, közel 44 milliárd euró áll majd a kohéziós kiadások rendelkezésére.

A megyében az utak felújítása, az úthálózat fejlesztése is nagymértékben romlott. Sós Tamás szerint a közutak állapota aggodalomra ad okot, továbbá az is, hogy Fónagy János fejlesztési miniszter sem tudott megnyugtató választ adni a parlamenti kérdésekre. A gyöngyösi nyugati elkerülő út befejezését körülbelül 2017-2020 közötti időszakra tervezi a minisztérium.

A szocialisták szerint a közintézmények működtetése is akadozik, a települések fizetésképtelenné válnak. Tarnazsadány önkormányzata már szeptember óta fizetésképtelen, a közmunkások 70 %-át kell elbocsátaniuk januártól. A sarkalatos törvényekkel felszámolja az önkormányzatok erejét a kormány, ellehetetleníti a működésüket.

Godó Lajos az Agrár-és Vidékfejlesztési Tagozat elnöke szerint az Orbán-kormány koncepció hiányában sodródik az árral az agrár-és vidékfejlesztés területén. Ezt azonban a vidéken élő, kevésbé forgalmas községek lakói fizetik meg. Elmondta: kezdeményezik Heves megye aszály sújtotta övezetté nyilvánítását, különben a termelők óriási problémákkal fognak szembenézni a jövő évben.

Két személyt tartóztattak le tegnap este a Heves megyei Szúcs községben. Csütörtök délután a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon négy szúcsi lakos jelent meg, akik uzsora bűncselekmény miatt tettek feljelentést. Elmondásuk szerint kisebb összegű kölcsönöket vettek fel egy magánszemélytől, azonban a kölcsön miatt kért összegek már olyan magasak, hogy képtelenek azokat tovább fizetni. A felvett összegek törlesztése már több mint két éve folyik.

A kölcsönadó egy 37 éves szúcsi lakos,aki  erőszakosan lépett fel a kölcsönadott pénz, illetve a kamatok visszafizetése érdekében, többször megfenyegette a tartozókat. A fenyegetésekben a férfi élettársa is részt vett.  Az helyzet olyan mértékben elmérgesedett, hogy a sértettek a lakásaikba is féltek visszamenni.

A lakosok feljelentése után azonnal előállították a férfit illetve az élettársát. A helyszínen házkutatást végeztek a rendőrök. A lakásban nagyobb mennyiségű készpénzt találtak, illetve a kölcsönadásra vonatkozó feljegyzéseket, iratokat is lefoglalta a rendőrség.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi osztálya őrizetbe vette a két tettest, kezdeményezték az előzetes letartóztatásukat. Ellenük zsarolás és uzsora bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. Az uzsorakölcsönnel gyanúsított férfinél több mint 1 millió forintot talált a rendőrség, a tettes szerint minden normális háztartásban ennyi pénzt tartanak otthon.

Az egyik gyanúsított ellen kábítószerrel való visszaélés megalapozott gyanúja miatt is eljárás indult, a gyorsteszt a narkotikumok jelenlétét mutatta ki a szervezetében - mondta Dr. Sasi Csaba rendőr alezredes, a HMRFK Bűnügyi osztályvezetője.

A rendőrség egyre több uzsorakölcsönről kap információt, sokan keresték meg őket ilyen jellegű problémával. Az emberek kezdenek rájönni, hogy ezeket a kellemetlenségeket csak a rendőrség segítségével lehet felszámolni.

A kormány új Munka Törvénykönyve miatt nehéz körülmények közé kerülhetnek a munkavállalók - hangzott el az MSZP pénteki sajtótájékoztatóján. Sós Tamás országgyűlési képviselő elmondta:  a szakszervezetekkel kell együttműködniük a további javaslatok érdekében, a szakképzési kérdések ugyanis megoldhatatlannak tűnnek. Az eddigi 49 milliárd forintot, amelyet szakképzésre fordított a kormány, a jövő évre 51 milliárdra növeli. Ez azonban a vállalkozók befizetéséből származna, amelyet adó formájában szednének be.

A vállalatok felháborodása érthető, hiszen eddig képzésre fordíthatták ezt a pénzösszeget, mostantól azonban nem tehetik ezt, hacsak nem előlegezik meg a dolgozóknak a pénzt- mondta Sós Tamás.

A szocialisták szerint nem csak a hazai vállalatok illetve szakszervezetek szólaltak fel a Munka Törvénykönyve ellen, de a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)is érdekeltté vált az ügyben.

Az ILO (International Labour Organization) alkalmas arra, hogy megítéljen egy kormányt, így már benyújtotta a kritikáit  a jelenlegi vezetés ellen- mondta Kiss Péter, a Baloldali Tömörülés országos elnöke. Elmondása szerint a kormány ezzel a lépésével négy dolgot ér el. Elsőként a bérek csökkenését, ami a munkaidő növekedésével jár majd. Új munkahelyeket nem hoz létre, azonban az elbocsátásokat megkönnyíti. A munkavállalókkal szemben a hátrányos megkülönböztetés lesz érvényben, továbbá ellehetetleníti a szakszervezetek munkáját, korlátozza a működésüket.

Az MSZP szerint a kormány akkor járna jól, ha visszavonná az eddigi csomagjait. Óriási károkat okoztak a gazdaságban, a devizahitelesektől a nyugdíjasokig rengetegen estek a tervezetek áldozatává. Kiss Péter szerint itt az ideje, hogy a kormány elfogadja a több mint 500 javaslatból álló tervezetüket, melyet a szakszervezetekkel közösen készítettek el.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal operatív ellenőrzési szakterületének figyelme az utóbbi időben a szolgáltatói szektor felé fordult, és elsősorban a luxus- és nem mindennapi szolgáltatást nyújtó adózók kerültek a látóterébe. Az adóhatóság célja az érintett szektorokban a szabálytalanságok feltárása, a jogkövető magatartás ösztönzése, a tisztességes verseny biztosítása.

A vizsgálatok során az adóellenőrök extrém sportban is kipróbálták magukat, kalandparkban jártak, valamint sárkányrepülést vettek igénybe a számla-, nyugtaadási kötelezettség betartását vizsgálva.

Az akciósorozat keretében szabálytalanságot a sárkányrepülést követően tártak fel. A légtérben megtett rövid városnézés és a sikeres földet érés után került megfizetésre a szolgáltatás ellenértéke. Az anyagiak rendezését követően azonban a nyugta, számla kibocsátása elmaradt, ezért még a repülés élményének hatása alatt felfedték kilétüket az ellenőrök. A helyszínen felvett jegyzőkönyv alapján, adóigazgatásra alkalmas bizonylat kibocsátásának elmulasztása miatt az érintett adózó vonatkozásában hatósági eljárás indul. A mulasztásért kiszabható bírság mértéke 1 millió forintig terjedhet.

Az ellenőrzési sorozat tovább folytatódik, és kiterjesztésre kerül egyéb sport- és szabadidő-szolgáltatásra, az őszi időszak beköszöntével a benti szabadidős tevékenységre, majd a téli szezonban is űzhető sportokra - tájékoztatta szerkesztőségünket a NAV Heves Megyei Adóigazgatósága.

Közös sajtótájékoztatót tartott Tóbiás József országgyűlési képviselő, az MSZP frakcióigazgatója és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke október 21-én Parádon.

A két MSZP-s politikus véleménye szerint a kormány a „Nemzeti Átverés Programot” valósítja meg. Másfél év alatt Heves megyében is csökkent a munkahelyek száma, nőtt a munkanélküliség, csökkentek a munkavállalók fizetései.
A sajtótájékoztatón elhangzott: elvették a nyugdíjasok pénzét, megszűnik a reál-nyugdíjemelés, és a korhatár alatti nyugdíj is a múlté.
Tóbiás József elmondta: a kormány politikája miatt Magyarország a világ tíz legnagyobb pénzügyi kockázatot jelentő országa közé sorolják. Véleménye szerint romokban a jogbiztonság; felszámolják a sajtószabadságot.
Dr. Sós Tamás hozzátette: a kormány beismerte, hogy alkotmányellenes a megyei önkormányzatok vagyonának államosítása, ezért most ebben az ügyben is alkotmánymódosítást terveznek, hogy mindenáron véghezvigyék a tervüket: hatalmi céljaik érdekében szétverik az utolsó közösségszervező erőt, az önkormányzati rendszert.
Elhangzott továbbá: a kormány lemond a vidékfejlesztésről, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásáról.

Az LMP az ország tucatnyi városában kezdett aláírásgyűjtő kampányba csütörtökön a megszorítások ellen, a Zöld Fordulatért. Véleményük szerint az igazságtalan, egykulcsos adórendszer nem pörgette fel a gazdaságot és óriási lyukat ütött a költségvetésben. A Fidesz emiatt az elmúlt 20 év legdurvább megszorításaiba kezdett. Ez zsákutca, amiből csak egy gyökeresen új program vezetheti ki az országot - hangzott el a csütörtöki, egri sajtótájékoztatón.

Szilágyi László országgyűlési képviselő elmondta: a Zöld Fordulat a becsületes munkából élők helyett a tőkét és a környezetterhelést adóztatja. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy a  családok, gyermekek jövője érdekében azonnal cselekedjen.
Az országgyűlési képviselő hozzátette: Mostanra teljesen világos lett, hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikája csúfosan megbukott. A Fidesz képtelen teljesíteni ígéreteit - nem csökkent a munkanélküliség, szinte áll a gazdaság, sokszázezer ember fizetése csökkent. A kormány kapkod és minden lépésével egyre nagyobb bajt okoz.
Elhangzott továbbá: Rövid idő alatt kiderült, hogy az egykulcsos adórendszer zsákutca. A gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek, miközben az ország több száz milliárd forinttól esett el. Emiatt a kormány brutális megszorításokba kezdett. Nem jut pénz az iskolákra, az orvosok és tanárok fizetésére, a kórházakra, az utak kátyúzására és árvízvédelemre.
A Fidesz meg akarja változtatni a munkatörvénykönyvét. A képviselő véleménye szerint ez a tervezet azokat bünteti, akik becsületes munkával akarnak egyről a kettőre jutni.
Hozzátette: a Fidesz az oktatáson is spórolni akar. Iskolákat zár be,  felére akarja csökkenteni a középiskolába és az ingyenes felsőoktatásba járó diákok számát. Pedig aki az oktatást rövidíti meg, az a jövőt éli fel. Megfelelő oktatás nélkül nem lesz gazdasági fejlődés, viszont végzetesen szétszakad az ország, képzett gazdagokra és képzetlen szegényekre.
Véleményük szerint a Fidesz a devizahiteleseken sem tud segíteni. Javaslatai nem segítik érdemben a bajba jutottakat. Azokat, akiket végrehajtás és kilakoltatás fenyeget, a végtörlesztés lehetősége nem menti meg.
Az LMP szerint ezért azonnali fordulatra van szükség. A zsákutcából csak egy gyökeresen új program vezetheti ki az országot. Az LMP végiggondolta és kiszámolta, hogy ez miképpen valósítható meg. A Zöld Fordulat a becsületes munkából élők helyett a tőkét és a környezetterhelést adóztatja - vagyis radikális változás megszorítások és az államadósság növelése nélkül is elérhető.

Az LMP Zöld Fordulatának legfontosabb elemei:
- egy igazságos, többkulcsos adórendszer bevezetése

- Nemzeti Ingatlanalap felállítása és kamatplafon bevezetése a bajba jutott devizahitelesek számára

- 4%-os járulékcsökkentés a munkahely-teremtésért
- jövőbiztos, új zöld munkahelyek létrehozása
- béremelés és befektetés az oktatásba, az egészségügybe
- a családi pótlék emelése, az óvodai és bölcsödei férőhelyek számának növelése
- egy biztonságosabb Magyarország érdekében közösségi rendőrség felállítása
- egy egészségesebb Magyarország érdekében a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentése
Az LMP a következő hetekben ezekhez az intézkedésekhez gyűjt támogató aláírásokat az ország számos városában. Petíciónkat az utcai kitelepüléseken, és a lehetmas.hu weboldalon is aláírhatják azok, akik úgy érzik, hogy a változást már nem lehet tovább halogatni. Egyúttal felszólítják a kormányt, hogy a családok, gyermekek jövője érdekében, az ország érdekében azonnal cselekedjenek!

Az őszi mezőgazdasági munkák idején a bejelentési kötelezettség teljesítését és a szabályszerű foglalkoztatást a korábbi hagyományoknak megfelelően fokozottan ellenőrzi az adóhatóság.

Az adóellenőrök helyszíni vizsgálatsorozattal azt igyekeztek feltárni, hogy ahol a szüret nem családi körben történik, hanem a termés leszedéséhez ellenérték fejében munkát végzők alkalmazása válik szükségessé, ott a foglalkoztatással kapcsolatosan a gazda eleget tesz-e bejelentési és közteher-fizetési kötelezettségének - tájékoztatta szerkesztőségünket a NAV Heves Megyei Adóigazgatósága.

Mezőgazdasági idénymunkára egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony és az idényjellegű foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher viszonylag alacsony összegű (500 Ft/nap/fő), a bejelentést pedig – regisztráció után – igen rugalmasan, elektronikus úton és telefonon is fogadja az adóhatóság. Ennek ellenére az adóhatóság ez évi tapasztalatai igen színesek: néhány helyen jogkövető magatartást tapasztaltak a revizorok, azonban több olyan helyszínre is ellátogattak, ahol a szüreti munkások bejelentése nem történt meg. A legkirívóbb mulasztást eddig a mátrai borvidék területén tárta fel az adóhatóság, ahol az ott szüretelők egyikét sem jelentették be. Összesen 32 fő végzett munkát aznap a szőlőben, akik internetes hirdetés útján jelentkeztek szüretre, és más településekről busszal szállították őket a helyszínre.

Egy másik szüreten az adóellenőrök bemutatkozása után a szüretelők ijedtükben szétszaladtak, volt olyan, aki még a saját nevét is „elfelejtette”.

A be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása kapcsán az érintettek jelentős összegű mulasztási bírsággal számolhatnak, a személyazonosságára vonatkozóan megtévesztő adatokat közlő magánszeméllyel szemben pedig büntetőeljárás indult. Az adóhatóság ellenőrzései tovább folytatódnak a szüreti idényben, melyeknek célja a jogkövető magatartásra ösztönzés az idényjellegű foglalkoztatás kapcsán is.

Az új Munka Törvénykönyv megalkotásával, többek között a címben szereplő kérdés is valósággá válhat. A törvények átírásával szűkülhetnek a dolgozók szabadságjogai, és majdhogy nem ellehetetlenítik a szakszervezetek kollektív-szerződési feltételeit- mondta el Korózs Lajos az MSZP képviseletében.

A Fidesz-hez közel álló szakszervezetek is elfogathatatlannak tartják a közel 35 törvény módosítását. A Miniszterelnök szerint a kínai és indiai munkásokkal kellene felvennünk a versenyképességet a munka szempontjából. A túlóra, az éjszakai pótlék eltörlésével a folyamatos és több műszakban dolgozó munkavállalók akár a fizetésük 40%-át is elveszthetik, a munkaadótól teszik függővé, milyen juttatásokkal kompenzálja az elvégzett munkát, ma ez még a felek megállapodásán múlik.

Dr. Sós Tamás szerint a javaslat az európai uniós szabályzatokkal ütközik és nagymértékben csökkenti az ország versenyképességét. Ha a kormány által szorgalmazott törvények napvilágot látnak, több munkáért kevesebb pénzt vihetnek haza a választók és ez nem járul hozzá a gazdaság növekedéséhez. A munkavállalónak nagyobb felelősséget kellene vállalnia és akár büntetésre is kötelezhető lesz ha a munkaadó nem elégedett a munkájával. Az MSZP elfogathatatlannak tartja  a tervezetet és minden dolgozót arra buzdít, hogy vegye fel a kapcsolatot a munkájához legközelebb álló szakszervezetekkel, hogy közös erővel léphessenek fel a "cselédtörvény" megalkotása ellen.

Heves megyében a hitelkárosultak még ma is csupán a svájci frank gyengülésére és saját magukra számíthatnak, állítja Sós Tamás. Véleménye szerint senkinek sem előnyös igénybe vennie a kormány devizahitelesek megsegítésére irányuló kedvezményeit, ugyanis az Orbán-kormány nem veszi figyelembe az ellenzéki pártok javaslatait, a hétfő este hivatalosan is elinduló, a fizetésképtelen hitelesek lakásait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) pedig annyira kevés pénzből gazdálkodik majd, hogy hatása alig lesz észrevehető.

Állítása szerint az intézmény három év alatt legfeljebb ötezer családon segít, miközben már eddig 130 ezernél több devizahiteles dőlt be Magyarországon. A kormány árfolyamgát-népszerűsítő reklámkampánya ellenére átlátja a lakosság, hogy nem célravezető a mostani mellett, egy három évvel későbbi – még nagyobb – adósságba sodródni. Hiába lép ugyanis életbe a 15 százalékos törlesztési korlát a gyűjtőszámlán felhalmozódó forinthitelre, a teljes tartozás ettől még akár több millió forinttal is megemelkedhet, amennyiben a svájci frank kurzusa a mostanihoz hasonló szinten marad, netán még tovább is erősödik.

Elmondása szerint a svájci frank hitelek tömegessé válását két tényező segítette elő, az egyik, hogy az utóbbi években csökkentették a lakáshitelek kamattámogatását, mert a Matolcsy György által az első Orbán-kormány alatt kialakított nagyon magas kamattámogatás évente 100-200 milliárd forint kiadást jelentett a költségvetésnek, ami erősen növekedett. A másik tényező, hogy a forint vásárlóerejét nagyon magasan tartották, ez kezdetben kedvező volt.

Az MSZP kilenc kérdést tesz fel a kormánynak annak érdekében, hogy végre kiderüljön: milyen irányban képzeli el a kormány az adósságválságból való elmozdulást. A kérdések a következőek:

1. Tud-e arról a kormány, hogy a kilakoltatási moratórium júliusi feloldása óta hány bedőlt devizahiteles család került az utcára Magyarországon?


2. Mit gondol a kormány, az eltőzsdézett 500 milliárd forintos MOL-részvénypakkból, az ott eddig elbukott 150 milliárd forintból hány devizahiteles családot lehetett volna megmenteni?


3. Ha a frankhiteleket valóban a szocialisták szabadították az országra, és azt a jelenlegi kormánypártok korábban következetesen ellenezték, vajon miként lehet, hogy a legnagyobb adósok között találjuk az egyaránt fideszes Kósa Lajost, Rogán Antalt vagy épp Kocsis Mátét?


4. Vajon a svájci frank alapú kötvénykibocsátásban élen járó fideszes önkormányzatok eladósodását is vizsgálni kívánja a Fidesz-KDNP-kormány?


5. Mi a Fidesz-KDNP-kormány álláspontja a magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban?


6. Mikor és pontosan mekkora alaptőkével kívánja a kormány felállítani a lakásukat vesztett adósok otthonait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaságot?


7. Mi lesz a törlesztő részletekkel 90 napnál is hosszabb ideje elmaradó adósokkal, rajtuk mikor és milyen formában kíván segíteni a kormány?


8. Milyen konkrét intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy a bankok már a közeljövőben se háríthassák át a megnövekedett költségeket teljes mértékben az ügyfeleikre?


9. Amennyiben tervezi a kormány, hogy végre valódi kockázatközösségre kényszeríti a bankokat, egyeztette-e már elképzeléseit a pénzintézetekkel, a bankszövetséggel, illetve a hitelkárosultak képviselőivel?

Az MSZP másfél millió érintett magyar családdal együtt várja a bankárkormány fenti kérdésekre adott válaszát.

A Munka Törvénykönyvének tervezete kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalókat a munkaadókkal szemben – mondta péntek délelőtti egri sajtótájékoztatóján Dr. Sós Tamás, országgyűlési képviselő.

 Az MSZP megyei elnöke szerint a kormány megalázza a dolgozókat, a munkavállalók jogainak csorbítása ellen mindenképpen fel kell lépni. Elmondta: arra kéri a választópolgárokat, dolgozókat, hogy keressék fel Heves megye hat választókerületében a kormánypárti országgyűlési képviselőket, és szembesítsék őket azzal, hogy mit tesznek akkor, amikor ezt a törvénytervezetet megszavazzák. Hozzátette: mindent megtesz majd azért, hogy a kormánypárti többség ne fogadja el a törvénytervezetet.
Dr. Sós Tamás kiemelte: a Munka Törvénykönyve jelentősen csökkenti a fizetéseket, az éjszakai műszakpótlék a jelenlegi 50%-ról 15%-ra csökken, az eddigi 20%-os délutáni műszakpótlék pedig nem is szerepel a tervezetben.

Az országgyűlési képviselő végül elmondta: a Fidesz újra bizonyította, hogy szociálisan érzéketlen, társadalmi egyeztetésekre alkalmatlan. Az Európai Unió törekvéseit a magánélet és a munka összeegyeztetésével kapcsolatban nem tiszteli.

Forrás: Egriszín