Keresés: „központi” (106 találat)

Élénk érdeklődés fogadta Egerben a Markhot Ferenc Kórház által szervezett nyílt napot, amit pénteken rendeztek meg az intézményben. A rendelőintézetben tizenöt féle ingyenes szűrővizsgálaton vehettek részt a jelentkezők. Nemcsak az eredményeket tudhatták meg azonnal, hanem tombolaszelvényeket is kaptak, így szerencsés esetben ajándékkal is gazdagodhattak. Megnézhették továbbá a kórháztörténeti kiállítást, sőt szakmai vezetéssel beléphettek a központi műtőbe, a szülőszobába, az izotópdiagnosztikai laborba és a kőzúzóba. A rendezvény célja a betegségek megelőzése volt.

Forrás: Heol

Többek között a szervezet céljairól és az egriekért folytatott munkáról számolt be programismertetőjén Bányász Róbert, az Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület polgármesterjelöltje tegnap délután. Az egyesület kampányában minden városrészben igyekszik eljuttatni a programot a választókhoz.

A csütörtök délutáni találkozón Bányász Róbert megjegyezte, hogy számukra a politikánál fontosabb dolgok is vannak, hiszen az embereket elsősorban nem a nagy látványberuházások, hanem a megélhetés, a munkalehetőség, az életkörülmények érdeklik. Ők ezzel kívánnak foglalkozni, s a kampányuk során a tájékoztatókon, már eddig is pozitív visszajelzésekkel találkoztak.
Programjukban az emberközpontúságra, a helyi aktualitásokra helyezik a hangsúlyt, kiemelt helyen szerepel a munkahelyteremtés feltételeinek megalapozása, a munkanélküliség csökkentése, a szociális háló megerősítése, a kismamák, nyugdíjasok, rokkantak felkarolása.
Az Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani a város útjainak, járdáinak rendbetételére, a terek, parkolók, játszóterek felújítására és újak építésére.
A „Tiszta város, tiszta ügyek” szlogennel ismertetett programban szerepel a központi buszmegálló megfelelő helyre történő kihelyezése, kerékpárutak építése
és a Bárány uszoda felújítása.
A város beruházásait újragondolnák, ennek szellemében értékelik az Agora programot az Ifjúsági Ház hasznosítását és a Dobó tér rekonstrukcióját. Szeretnék elérni az Eger város hagyományait megőrző jelképek és szobrok helyén tartását, és a városi rendezvények áthelyezését a Dobó térről.
Az Egri lakosoknak számára ingyenes parkolást biztosítanának, a rászorulók részére a pedig ingyenessé tennék a szemétszállítást. A helyi adózás területén is lehetőség adódik további szempontok figyelembevétele és mérlegelése, mind az iparűzési adó, mind az idegenforgalmi, mind pedig a helyi kommunális adófizetési kötelezettségek tekintetében.
Az egyesület lehetőséget lát arra is, hogy a városi intézmények és városi szolgáltatók szolgáltatásait az egri polgárok kedvezményesen vehessék igénybe, például a strand, az uszoda, a vár, múzeumok látogatása. További programelem a kereskedelem, és az idegenforgalom fellendítése bezárt üzletek bérleti díjának csökkentésével.

Bányász Róbert aki három ciklusban volt a lakosság által megválasztott képviselő, az októberi önkormányzati választásokon a nemrégiben alakult Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület színeiben vállalja a megmérettetést, mint polgármester-jelölt.
Az egyesület, kampánya során programismertető rendezvényeken és kitelepüléseken találkozik a választókkal, ahol bemutatja programját. A jelöltek kíváncsiak a körzetek lakóinak véleményére is, kérdőíven várnak választ és véleményt, a lakosságot érintő kérdésekre. Többek között azt szeretnék megtudni, hogy az emberek mit tartanak a legnagyobb problémának lakóhelyükön, mit várnak el az önkormányzattól, a képviselőktől és milyen megoldási javaslataik vannak. A programismertetőket rendszeresen a különböző városrészeken tartják délután 17 órakor, így szeptember 22-én a Bartakovics Béla Közösségi Házban, 23-án Felnémeten az Általános Iskolában, 24-én a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában, 27-én a Neumann János szakközépiskolában.

Az egyesület tagjai úgy látják, hogy egyfajta plakátháború bontakozott ki az egri utcákon. A nagy pártokénál nagyságrendekkel szerényebb összeget költenek reklámra a kampányban, ám azt tapasztalják, hogy anyagaikat letépik, átragasztják az agresszíven törtetők.
A város közterein elhelyezett felületeken jól látható a tolakodó mennyiség, bizonyos erők igen nagy összegeket költenek reklámra. A plakátháborúban is a kisebb szervezetek vannak nehéz helyzetben, hiszen sokak számára a méret és a mennyiség a fontos.

Forrás: Egriszín

A Heol információi szerint elhalasztották a megyei kórház ötmilliárdos felújítására vonatkozó pályázat támogatási szerződésének aláírását.

Erre kedden kellett volna sort keríteni Budapesten, ám a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) arról értesítette a ciklus végével leköszönő szocialista megyei önkormányzati vezetést, hogy az aláírás csak később, egyelőre meg nem nevezett időpontban történhet meg.

A megyei kórház tulajdonosa, a Heves megyei önkormányzat és a működtetője, a Markhot Ferenc Kórház Kft. az idei év elején nyújtotta be a TIOP „Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúra-fejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban” elnevezésű keretére a pályázatát, amely sikeresnek bizonyult. A támogatás elnyeréséről tájékoztatták a megyei közgyűlési vezetőket is, s úgy volt, hogy Sós Tamás közgyűlési elnök kedden írhatja alá a szerződést az NFÜ-vel.

Az ötmilliárdos beruházásból tíz százalék a megye önrésze. A pénzt egyebek mellett gépek, műszerek beszerzésre, új központi műtőblokk építésére, a gyermekosztály, a központi intenzív osztály, a sürgősségi betegellátó osztály megfelelő elhelyezésére költenék.

Forrás: Heol

Közel 30 sportággal ismerkedhetnek a résztvevők a Városi Stadionban és a Kemény Ferenc Sportcsarnokban a Szeptember 18-i Sportágbörzén. A programot az Egri Városi Sportiskola valamint az egri Star Fitness Egyesület rendezi meg.

Az egri Sportágbörzéről Kovács Géza az Egri Városi Sportiskola igazgatója nyilatkozott: - Szeptember 18-án szombaton 9-től 13 óráig tartjuk meg Egerben a Sportágbörzét. A füves és salakos pályán valamint központi helyszínként a dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban lesznek a sportági bemutatók. Szeretnénk segítséget nyújtani a szülőknek, gyerekeknek a megfelelő sportág kiválasztásában. A résztvevők ne csak nézzék az egyes sportbemutatókat, hanem aktív részesei legyenek maguk is a rendezvénynek, vegyék kezükbe a sporteszközöket, próbálják ki a sportágakat, tapasztalják meg egyes mozgásformák lényegét, hangulatát. "Ízleljék meg" a sportot, szerezzenek pozitív sportélményeket.

Az Egri Városi Sportiskola 9 szakosztályában további lehetőségként október 31-ig tagdíj fizetés nélkül ingyenesen sportolhatnak az új jelentkezők. A sportágbörzén olimpikonok, kiváló sportolók is segítenek az egészséges életmód, a sportolás népszerűsítésében. Jelen állás szerint vendégünk lesz Sike András, Biros Péter, Szécsi Zoltán olimpia bajnokok, Hajtós Bertalan judós, Herczeg Lila karatés, Virág Lajos, Szuromi József birkózó, Káté Gyula ökölvívó, Schirilla György extrém sportoló, a kosaras Zsemlye Sándor és Krasznai Tibor. Az esemény főtámogatója a Eger önkormányzata, a Fenstherm Kft. és az Archimex Kft. Mozgalmas sportnap lesz, a salakos pályán az Erős Emberek versenyeznek.

Az esemény fővédnöke Habis László polgármester, a megnyitót 9 órától rendezik a Kemény Ferenc Sportcsarnokban.

Videokapcsolat segítségével az Eszterházy Károly Főiskola is részt vett több magyar és külföldi felsőoktatási és kutató központ mellett a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetnek az Új Magyarország Fejlesztési Terv TIOP 1.3.2. programjának keretében létrehozott "Információmenedzsment a felsőoktatásban" című kiemelt projekt, videokonferencia rendszer ünnepélyes átadóján. A Líceum első emeleti konferenciaterméből élőben jelentkezett be a főiskola ma délelőtt az ünnepség helyszínére, a Magyar Tudományos Akadémiára.

A hazai felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi közösségek munkáját szolgálja az a megújuló országos videokonferencia rendszer, amit ünnepélyes keretek között ma délelőtt mutattak be a Magyar Tudományos Akadémián.
Az "Információmenedzsment a felsőoktatásban" című kiemelt projekt keretében 212 millió Ft-os beruházás eredményeképpen megújul és tovább bővül a magyar felsőoktatás, kutatás és közgyűjtemények számára rendelkezésre álló internetes videokommunikációs infrastruktúra.
Ünnepélyes keretek között adja át a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) országosan 30 helyszínen az új, HD videokonferencia rendszert és a rá épülő szolgáltatásokat.

A rendezvény központi helyszíne Budapesten volt, de videokonferencián keresztül több magyar és külföldi felsőoktatási és kutató központ élőben kapcsolódott be az eseménybe, így az egri Eszterházy Károly Főiskola is.
A Magyar Tudományos Akadémia kisterméből Nagy Miklós, NIIF Intézet igazgatója nyitotta meg a konferenciát, amelyen az oktatás, kutatás-fejlesztés területén jelentős mérföldkőnek számító rendszer felhasználásáról, a fejlesztési irányokról, az infrastrukturális tényezőkről tartottak előadásokat a szakemberek.

Az NIIF Intézet közbeszerzés útján összesen 30 db High Definition (HD) H.323/SIP szabvánnyal kompatibilis IP alapú videokonferencia berendezést helyezett el a konvergencia régiókban található felsőoktatási intézményekben, kutatóintézetekben és közgyűjteményekben. A kedvezményezett intézmények térítés nélkül juthattak hozzá a legkorszerűbb eszközökhöz, amelyeknek köszönhetően az intézmények munkatársai 1080p HD (full HD) minőségben kommunikálhatnak az NIIF Intézet által üzemeltetett nagysebességű HBONE hálózaton keresztül. Az eszközök a hazai intézmények közötti együttműködés mellett – a szabványos működésnek köszönhetően – nemzetközi kapcsolatokat is erősítik.
A fejlesztés a végberendezéseken túl az NIIFI által biztosított országos infrastrukturális szolgáltatások bővítésére is kiterjed. A többpontos videokommunikációt egy nagykapacitású High Definition videokonferencia szerver (un. Multipoint Control Unit, MCU) támogatja, amely 35 db HD vagy akár 100 feletti hagyományos (nem HD) videokonferencia résztvevőt képes egyidőben kiszolgálni.
A közbeszerzési eljárást az amerikai Polycom gyártó termékeivel a KFKI Rendszerintegrációs Zrt., a Magyar Telekom Csoport tagja nyerte el. A videokonferencia végpontok Polycom HDX 8000-es típusúak, a szerver Polycom RMX 4000. A KFKI Zrt. a kiépítés után 3 évig rendszertámogatást is nyújt. A beszerzés teljes értéke 212 millió Ft.

Forrás: Egriszín

Nyílt Nap megrendezésével kapcsolódik a Markhot Ferenc kórház a XV. Eger Ünnepe rendezvénysorozathoz. Az eseményen kórháztörténeti kiállítással, intézménylátogatással, kerekasztal beszélgetéssel és szűrővizsgálatokkal várják az érdeklődőket szeptember 17-én.

A lakossággal való közvetlenebb kapcsolattartást szolgálja a Nyílt Nap szeptember 17-én az egri Markhot Ferenc kórházban, amit a rendelőintézet első emeletén 10-től 15 óráig rendeznek meg, tájékoztatta a sajtót dr. Banyó Tamás, a kórház főigazgatója. A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet az egészségmegőrzés jelentőségére, a betegségek megelőzésének rendkívüli fontosságára. Mindezt három pillérre helyezve, lehetőség nyílik a kórház betegellátó egységeinek, gyógyító, diagnosztikai helyeinek csoportos megtekintésére, emellett szűrővizsgálatokra és kerekasztal beszélgetésre várják az érdeklődőket.
Mindez a XV. Eger Ünnepe rendezvénysorozat részeként lesz jelen a város életében, számolt be Kopkáné Plachy Judit, az Egri Civil kerekasztal képviseletében.
A délelőtt 10-kor kezdődő Nyílt Napon dr. Nagyné Lutter Katalin mutatja be az érdekességnek számító, korabeli gyógyító eszközökből összeállított kiállítást. A rendelőintézetben szervezett formában látogatható a központi műtő, a gyógyfürdő, az intézeti gyógyszertár, az izotóp diagnosztika, a szülőszoba, a kőzúzó, a CT-MR.
A kórház az ÁNTSZ-szel és a Vérellátó szolgálattal közösen szervezi meg ezen a napon szűrőprogramját, melyben vérnyomás mérés, testzsír mérés, testtömeg index mérés, szén-monoxid mérés, mell önvizsgálat tanítás, koleszterin mérés, vérzsír mérés, vércukor mérés, csontritkulás mérés, melanóma szűrés, nikotinfüggőség vizsgálat, látásélesség vizsgálat, hallásvizsgálat, depressziós teszt található. A prosztata szűréssel az Európai Prosztata Naphoz kapcsolódik kórház, ami kapcsán konzultációs lehetőséget is biztosítanak.
A tájékoztatón felmerült, hogy a szűrővizsgálatokra nagy az érdeklődés, és a kórházigazgató ígérete szerint meg fogják ismételni a lakosság minden korosztályát érintő vizsgálatokat.

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

Lövöldözés volt hajnalban Alsóörsön, amelynek során egy rendőr és egy 21 éves fú életét vesztette. A rendőr közúti ellenőrzésre állított meg egy sötét színű Ford Fiestát, amikor több lövést adtak le rá eddig ismeretlen helyről és több lövés is eltalálta. Később a rendőrök az Alsóörs és Felsőörs közötti úton, a Szőlő-hegynél egy fekete autót találtak, benne egy ismeretlen holttesttel. Feltehetően ebből a fekete színű autóból adták le a rendőr és a fiatal fiú életét kioltó lövéseket.

A gépkocsi, mint az MTI tudósítója már korábban jelentette, Alsóörs határában egy elhagyott részen áll, és ott rendőrök helyszínelnek.
 
A kereskedelmi televízió Tények című hírműsorának honlapján megjelentek szerint azt a fekete autót találták meg, amelyet a rendőrség az alsóörsi gyilkosság kapcsán keresett. A mentők közlése szerint "halál beálltásának megállapításához" hívták őket.

A Bródy Sándor Könyvtár áttért a Corvina könyvtári katalógusra. A könyvtár online katalógusa az alábbi linkre kattintva érhető el: http://www.brody.iif.hu/WebPac/CorvinaWeb.

Lehetőség van keresésre: Egyszerű  (keresés), Összetett (keresés), CCL (= parancsnyelvi keresés), Böngészés, Kosár tartalma (kereséseink eredményeit helyezhetjük ide, majd letölthetjük azokat), valamint olvasói adataink, nálunk lévő kölcsönzéseink megtekintésére, valamint hosszabbításra az Olvasói adatok-ra kattintva  a Belépés-nél az Olvasó vonalkódja az olvasójegyünkön található 5 jegyű szám, ami a vonalkód alatt olvasható, Jelszó alapértelmezettként születési dátumunk utolsó 4 számjegye, azaz a hónap/nap egybeírva (pl. ha a születésnapja január 31-én van, az alapértelmezett jelszó: 0131), ezt belépve a Jelszó megváltoztatásánál célszerű módosítani.

Áttekinthetjük részlegenként kölcsönzéseinket, előjegyzéseinket, a lejárat dátumát, az esetleges bírságot s a lejárat napján hosszabbíthatunk is a mindent hosszabbít, vagy egyenként a hosszabbítra kattintva. Hosszabbítani maximum egyszer lehet! Ha előjegyzés van a hosszabbítani kívánt műre, akkor nem tudunk hosszabbítani. Sikeres hosszabbításkor látjuk az új lejárati dátumot. Probléma esetén kérje könyvtárosa segítségét!

A központi könyvtár nyári szünete alatt érdeklődni a Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteményben lehet a 36/517-599 telefonszámon vagy e-mailben: zsoldima@brody.iif.hu

Forrás: Egriszín

A tervezők tört fehérben képzelték fel a felújítandó Líceumot, ám az építészek több okból is a sárga árnyalatai mellett kardoskodnak.

Mint ismert, egy uniós pályázaton több mint ötmilliárd forint fejlesztési forrást nyert az egri Eszterházy Károly Főiskola, melynek keretében újjávarázsolják a Líceumot is.
– Utoljára a ’60-as évek elején újították fel az épületet, akkor építették ki egyebek mellett a központi fűtést, lett kétrétegű az ablakszerkezet, és akkor kapta jelenlegi színét is – bocsájtotta előre Rátkai Attila egri főépítész.

Elmondása szerint a tervezők a Líceum új színét tört fehérnek álmodták meg, ám ezzel kapcsolatban – az Országos Tervtanács előtti kötelező bemutatón – a szakma egy része, köztük az egri főépítésszel, határozott ellenvéleményt fogalmazott meg.
– Meggyőződésünk ugyanis, hogy a homogén fehér színű épületek a színes városképben egyfajta „lukként” jelennek meg – tette hozzá magyarázatként.

 

Az érvek hatása alatt a tervtanács végül úgy döntött: készüljön egy színterv, amelyre alapozva véglegesítik majd a Líceum leendő színét. Egy falkutató művészettörténész szakember közreműködésével, a tervezők jelenlétében megvizsgálták a már feltárt, különböző korokból való homlokzatszínezési maradványokat, és sikerült megállapodni abban: az épület minden átfestésekor a sárga valamelyik árnyalatát használták. Így az illetékesek akképp döntöttek, hogy a feltárt, eredeti színezés után kiválasztott két-két sárga árnyalattal készüljön próbafestés, s ennek alapján válasszák ki a végleges színeket.

– A színterv alapján határozható meg, hogy melyik árnyalat melyik falfelületre, tagozatra kerüljön, s hogy milyen legyen az ablakok színe, amiről még nem is esett szó. Ezt a csatát ugyan megnyertük, de a háborút még nem. A kutatási eredmények figyelembevételével olyan színeket kell kiválasztani, amelyek az épület környezetében lévő színvilággal – esetünkben az Érseki palotával és a Bazilikával – harmonizálnak – összegezte véleményét Rátkai Attila.

Forrás: Heol