Keresés: „kezelés” (115 találat)

Hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság hivatalból eljárást indított az egri Gárdonyi Géza Színházról készült belső ellenőrzési jelentés alapján. A kapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Gazdaságvédelmi Osztálya minderről ma írásban tájékoztatta a Heves Megyei Önkormányzat főjegyzőjét.

Ismeretes: a színházban lezajlott belső ellenőrzés tapasztalatairól 2011. március 11-én tárgyalt a Heves Megyei Közgyűlés eseti, az előző ciklus tisztázatlan ügyeivel foglalkozó vizsgálóbizottsága. Ezt követően került fel a belső ellenőrzési jelentés teljes terjedelmében a www.hevesmegye.hu honlapra, a bizottsági ülés valamennyi egyéb dokumentumával együtt.

A rendőrségtől érkezett levél szerint a Heves Megyei Önkormányzat honlapján olvasható, s a Heves Megyei Önkormányzat Belső Ellenőrzési Osztálya által készített ellenőrzési jelentésből az tűnik ki, hogy „2009.04.01. és 2010.09.30. között az egri Gárdonyi Géza Színház működése, gazdálkodása során nem tartották be a számviteli törvény, a belső normák, valamint más jogszabályok előírásait. A gazdálkodásban olyan elemek jelentek meg, melyek a vagyonkezelési kötelezettség megszegésének gyanúját vetik fel.” A fentiek alapján a gazdaságvédelmi osztály hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt 2011. április 8-án feljelentés-kiegészítést rendelt el.

A rendőrség már a héten megkezdi az ügyben érintettek kihallgatását. Egyúttal bekértek mindennemű, az ellenőrzés során keletkezett iratanyagot.

Tájékoztatta portálunkat a Heves megyei Önkormányzat

Sveiczer Sándor Péter, a Heves Megyei Közgyűlés azon bizottságának elnöke, amelynek feladata az előző ciklus tisztázatlan ügyeinek vizsgálata, a Heves Megyei Önkormányzat képviseletében feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki a Heves Megyei Önkormányzat nevében úgy kötött eseti megbízási szerződést több biztonsági céggel, hogy az önkormányzatnak ebben az időszakban a Top Cop Security Zrt-vel állandó őrző-védő feladatok ellátására szóló szerződése volt.

A feljelentő álláspontja szerint az eseti megbízások indokolatlanok voltak, illetve felmerül a gyanúja annak, hogy a megbízási szerződésekben rögzített szolgáltatások nem valós szolgáltatásokat takarnak. Az okozott kár nem tisztázott.

Sós Tamás közleménye:

"Ez egy elterelő hadműveletnek a része, a megyei közgyűlés jelenlegi munkájának hiányosságairól kívánja elterelni a figyelmet: a megszorításokról, az elbocsátásokról.A fejlesztésekből azokat tudják elindítani amelyek még az előző  kormányok során született döntések (vári projekt, kórházfejlesztés). Az Orbán- kormánytól nem kapják meg azt a támogatást, amit mi megkapunk a Gyurcsány- Bajnai kormánytól.

Az említett ügyben is jogszerűen jártunk el. Mégis csak nonszensz,- mindenki láthatta - hogy abban az időben mindent elkövettek annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy le tudjuk bonyolítani a közgyűléseket - mert nem zárt ülések, hanem nyílt ülések voltak - , most pedig azt kérik számon, hogy ezt mégis szakszerűen meg tudtuk tenni. Ehhez viszont nélkülözhetetlenek voltak a hivatali dolgozók,hagyományos őrző-védő feladatot ellátókon túl a rendkívüli helyzetet kezelni tudó szakemberek. Még nekik is sok-sok nehézséget jelentett a rendkívüli szituációk kezelése. A feljelentés megalapozatlan gyanúkon alapul, visszautasítom a hamis vádakat. A fent említett események a nyilvánosság előtt zajlottak.

Dr. Sós Tamás"

A katasztrófavédelmi helyzetekről, elsődlegesen az ár- és belvízveszély kezeléséről tartottak tájékoztatót megyénk polgármestereinek.

– A tavalyi nyár jelentős természeti csapásokat hozott, ezek miatt komoly erőket kellett mozgósítani és jelentős anyagi károk is keletkeztek. Kissé aggódva tekintettünk a tavasz elé, s legyen bármilyen szép idő is most, el kell végezni a felkészüléssel kapcsolatos feladatokat – mondta a Heves Megyei Kormányhivatal és a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egri konferenciája kapcsán rendezett sajtótájékoztatón Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott.

Horváth László kiemelte: nem ismétlődhetnek meg a korábbi mulasztások, mindenkinek tanulnia kell a korábbi hibákból. Hozzátette: a polgármesterek cselekvési felelőssége senki máséval nem hasonlítható össze, ezért rendkívül fontos tudatosítani a feladataikat, átadni számukra a szükséges információkat. A kormánymegbízott szerint tisztában kell lenniük azzal, hogy miként lehet mozgósítani a védelmi erőket, hogy hol vannak a homokzsákok, és ki az, aki azokat ki tudja szállítani akár a hét végén is.

Csontos Ambrus, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője elmondta: a múlt esztendőben a megye 120 települése közül 88 helyütt kellett védekezni, s sok polgármestert felkészületlenül értek az események. Ezért most az elmélet helyett a gyakorlatra, a kézzel fogható információkra helyezték a hangsúlyt.

A konferencián a vis maior támogatások felhasználását érintő jogszabályi változásokról is értesülhettek a jelenlévők.

Forrás: HEOL

Az elmúlt téli hónapok szélsőséges időjárása, illetve a nagy hőingadozás miatt mind az országos, mind a helyi kezelésű közutakon sok úthiba, kátyú keletkezett. A végleges helyreállítás -melegaszfalt hiányában- nem történhetett meg a tél folyamán, ezért Eger MJV Önkormányzata a főutakon, illetve a gyűjtő utakon a balesetveszélyes kátyúkat ideiglenesen hideg aszfalttal javíttatta ki. A cél az volt, hogy az április-május hónapban esedékes végleges javításig a közúti forgalom a lehetőségekhez képest zavartalanul történhessen.

Az önkormányzat munkatársai arra kérik a lakosokat, hogy amennyiben balesetveszélyes, mély úthibát látnak, jelezzék azt a szakiroda Városüzemeltetési csoportjánál, a 36/523-740-es, vagy 523-747-es telefonszámon, illetve a varosuzemeltetes@ph.eger.hu e-mail címen.
Az önkormányzati kezelésű utakon keletkezett hibákat a szakemberek helyszíni szemlén megvizsgálják és a balesetveszélyes részeket a fenntartó Városgondozás Eger Kft.-vel kijavíttatják. Tekintettel arra, hogy Egerben állami kezelésű országos közúthálózathoz tartozó útszakasz is található, ezért a bejelentések egy részét a Magyar Közút Zrt.-nek továbbítják a hivatal munkatársai.

Az aszfaltkeverő telepek március végén indulnak újra, a kátyúzást a tömegközlekedési, fő- és gyűjtő utakon kezdik, majd következnek a kisebb forgalmú kiszolgáló- és lakóutcák. A karbantartási munkákra biztosított költségvetési keret nagy felületű javításokat nem tesz lehetővé, de a kis felületű lokális, balesetveszélyes burkolathibák javítása egész évben folyamatosan biztosított lesz.

Több mint nyolcvan fős erdélyi delegáció érkezett Egerbe, hogy benyújtsák kettős állampolgársági igényüket. A nagy érdeklődés miatt Felsőtárkányban és Mezőkövesden is fogadták a kérelmeket.

A hevesi megyeszékhely testvérvárosából, Gyergyószentmiklósról és az ahhoz közeli Zetelakáról érkező vendégektől a Városháza Dísztermében az önkormányzat Okmány és Igazgatási Irodájának anyakönyvvezetői pénteken vették át az állampolgárság igényléséhez szükséges dokumentumokat. A magas létszám miatt a felsőtárkányi és a mezőkövesdi Polgármesteri Hivatalnál is le lehetett adni az igényléseket.

– A haza, a nemzet és az állampolgárság különböző szavak, de összefüggő értékek. Ezek összekapcsolását segíti a tavaly májusban elfogadott, kettős állampolgárságról szóló törvény. A kezdeményezés, hogy Egerben több mint nyolcvanan kérjék a magyar állampolgárságot, Gyergyószentmiklósról érkezett, és mi nagy örömmel teszünk ennek eleget – hangsúlyozta Habis László, Eger polgármestere.

A közel húszezer lakosú Gyergyószentmiklós első embere köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak és Egernek a történelmi lehetőségért. Mezei János kiemelte: az akarat, a szellemi tartás tette lehetővé, hogy generációk során megmaradt a magyar beszéd és magyar kultúra Erdélyben és Székelyföldön. Hozzátette: a májusi döntéssel az anyaország ismét kebelére ölelte az addig eltaszítottakat.
– Nekünk Magyarország nem csak egy nemzet Európa térképén, hanem az anyaországunk is egyben. Kimondhatatlan, milyen öröm és felszabadulás számunkra, hogy a fájó múlt, a lekezelés, a másodrendűség és a románok által ránk kiáltott hazátlanság után hivatalosan is magyarok lehetünk – hangsúlyozta Sándor László, Zetelaka korábbi polgármestere.

Kinek jár állampolgárság?

Az egyszerűsített eljárás során azok az egykor magyar állampolgársággal rendelkező emberek, vagy az ő leszármazottjaik kérhetnek magyar állampolgárságot, akik beszélnek magyarul, büntetlen előéletűek, és nem áll fenn semmilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok, amely megakadályozza a jogosultságot.
A visszaélések elkerülése végett állampolgárságot csak személyesen lehet igényelni, amely során egy formanyomtatványt kell mindenkinek kitöltenie, és csatolni a szükséges dokumentumokat, köztük a magyar nyelvű önéletrajzot is. Az ügyintézési határidő három hónap.

Eddig mintegy harmincezer állampolgársági igénylés érkezett a határon túli magyaroktól. Horváth László , megyénk kormánymegbízottjától megtudtuk: heteken belül lehetővé teszik az állampolgársági kérelmekkel kapcsolatos ügyintézést a Kormányablakoknál is. – Próbáltuk a legideálisabb körülményeket biztosítani az erdélyiek számára ahhoz, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban leadhassák a kérelmeiket. Anyakönyvvezetőink egész nap dolgoznak azért, hogy mindenki rendben és időben benyújthassa a papírjait – tájékoztatott  dr. Szombathy Miklósné , az Okmány és Igazgatási Iroda vezetője. Az erdélyieket június 4-ére, a nemzeti összetartozás napjára visszavárja az egri önkormányzat az állampolgári eskü letételére.

Csak az szavazhat, aki itt él

A kettős állampolgároknak általában nincs kevesebb joguk, mint a magyar állampolgároknak. De a módosításokat követően továbbra sem rendelkeznek választójoggal csak azok, akiknek az állandó lakhelyük Magyarországon van. De a például Romániában élő kettős állampolgárok is vásárolhatnak hazánkban földet, de adózniuk kell, ha hazánkban vállalnak munkát. Ha egy kettős állampolgár bajba kerül egy harmadik országban, mindkét államától kérhet konzuli védelmet, továbbá a magyar állampolgársággal automatikusan csak sürgősségi egészségügyi ellátás jár.

Forrás: HEOL

Súlyosak a sérülései, de nincs közvetlen életveszélyben az az idős ember, akit egy társával együtt ütött el egy autó.

Életveszélyes sérüléssel járó közlekedési baleset történt hétfőn késő délután az Eger és Egerszalók közötti útszakaszon, a megyeszékhelytől mintegy három kilométeres távolságban. Egy 63 éves férfi Egerszalók felé tartott kerékpárjával, amikor megállt egy vele egy irányba tartó, biciklijét toló, 48 esztendős férfi mellett, s ő is leszállt a kétkerekűről. A rendőrség eddigi adatai szerint egy kanyar közelében egy Egerszalók felé tartó autós - egy 68 éves férfi - későn, féktávolságon belül észlelte a sávjában lévő gyalogosokat, akiket elütött.

Az ütközés következtében az idősebb férfi a jármű szélvédőjére, a fiatalabb az útpadkára esett. A fékező kocsi tovább sodródott, magával ragadva az egyik kétkerekűt is, majd az út szélén állt meg. A 63 éves férfit életveszélyes sérülésekkel szállították az egri kórházba. Az autó vezetőjénél alkalmazott alkoholszonda negatív eredményt hozott. A baleset körülményeit az Egri Rendőrkapitányság vizsgálja - tudatta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője.

Mikor kedden délelőtt az egri kórházban a sérült állapotáról érdeklődtünk, azt az információt kaptuk, hogy éjfélkor Miskolcra, a megyei kórházba szállították további kezelésre. Sérülései súlyosak, ám nincs közvetlen életveszélyben.

Forrás: HEOL

Állami gondoskodásban élő gyermekek családba és iskolába való beilleszkedését segíti az a projekt, melynek eredményeiről a Heves Megyei önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézményének munkatársai számoltak be ma délelőtt, a Megyeházán.

A gyermekvédelemben dolgozók számra nagy eredménynek számít a sikeres projekt, jelentette ki Kocsa Erika a Heves Megyei önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézményének igazgatója.

A két éves projekt keretében pszichológusok közreműködésével személyiségfejlesztő csoportokat működtettek összesen 25 gyermek számára heti 2 – 2 órás időtartamban két helyszínen. Hevesen 15 fő nevelőszülőknél élő, Lőrinciben 10 fő lakásotthonban élő gyermek vett részt a programban.
Kézműves, szabadidős foglalkozásokat 2 éven keresztül 10 – 10 gyermek számára biztosították. Ezeket 2-2 órában Pétervásárán és Egerben, lakásotthonos és nevelőszülős gyermekek számára rendezték meg szakemberek részvételével.
A programban egy nyári alkotótábor is szerepelt, ami 45 gyermek számára nyújtott lehetőséget az integrációra.
A beszámolókból az is kiderült, hogy a kommunikációfejlesztés, agressziókezelés mellett a program feladata között szerepelt, hogy segítsenek a gyerekeknek elfogadni azt a pszicho-szociális környezetet amiben élnek.

A Heves Megyei önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye 2008-ban nyújtotta be pályázatát „HMÖ Egységes Gyermekvédelmi Intézménye Integrációs és Tanácsadási Programja” címmel.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által gyermekjóléti alapellátásban és szakellátásban működő intézmények számára kiírt pályázaton, a program 17 millió 438.650 forint támogatásban részesült.
A program alapvető célja az volt, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik integrációs esélyeit növelje. Ennek érdekében oktatási rendszeren kívüli, devianciáikat csökkentő, hátrányaikat kompenzáló, iskolai és társadalmi beilleszkedést segítő, preventív célú, fejlesztő és tanácsadó programokat valósítottak meg.

Forrás: Egriszín

Nem tarthatók a költségvetés számai, jelentette ki Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakciójának vezetője. A politikus a Heves Megyei Közgyűlés tegnapi ülésén vitatott költségvetési koncepcióra reagált ma délelőtti sajtótájékoztatóján.

Soron kívüli közgyűlésnek akkor van értelme, ha van rendes, jelentette ki a tegnapi megyei rendkívüli közgyűlés kapcsán Dr. Nagy Imre. Reményét fejezte ki, hogy az elfogadott ülésterv révén a működés helyreáll a jövőben.

Nagy Imre szerint a költségvetési koncepció, mely megalapozza a jövő évi költségvetés összeállításának fő szempontjait, elveit, irányait, a jövő év gazdálkodását, a gyakorlati működére vonatkozó kiutat, javaslatot nem tartalmaz. Az anyag csak a hivatali, gazdasági munkára támaszkodik, és a számok nem azt mutatják, hogy tartható megyei működést biztosítana az elképzelés.
„A hivatali dolgozók által letett koncepció a korábbi mezsgyén a jól rögzíti az elveket, reális számokat mutat, de az a végkövetkeztetés, hogy egy megfelelő költségvetés tervezését biztosíthatja, úgy gondolom, nincs meg. A megyei vezetés semmiféle megoldási alternatívát, javaslatot nem fogalmaz meg a helyzet kezelésére.” - fogalmazott Dr. Nagy Imre.

Az elnök elmondta, hogy a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2011. évi költségvetési koncepciójából kiderül, hogy a GDP, infláció számai nem tarthatók. A megye fő bevételi forrását az állami pénzek jelentik, saját bevételei jó része az illeték, valamint hozam és kamatbevételekből tevődik össze.
A tavalyi 100 milliós, kötvényekből származó kamatbevétel jövőre kiesik a visszafizetés miatt. Az Orbán-kormány intézkedései miatt pedig illetékbevételek terén július óta 550-600 milliós kieséssel kell számolni.
Nagy Imre kitért egy másik, ide vonatkozó napirendi pontra is, mely szerint további 300 millió forint folyószámlahitel felvételéről döntött a közgyűlés tegnap.

A politikus kiemelte, hogy korábbi saját bevételei alapján számított hitelfelvételi korlátot a megye már év közben túllépte. Megjegyezve, hogy a Heves Megyei Önkormányzat a legkevésbé eladósodottak közé tartozik. Jellemzően itt a legkisebb a kötvény kibocsátás, amit a megyei fejlesztésekre, önerő biztosítására fordítottak és fordítanak.
Nagy Imre a hitelfelvételen túl, az OTP Bankkal kötött kapcsolatot és megállapodást isbírálta. Szerinte a megállapodás alapján a számlavezető pénzintézet olyan garanciákkal biztosította be magát, amelyeket a megyei önkormányzat részéről kérdéses betartani.
„Úgy ad 300 millió forint hitelt az OTP, hogy a kötvényből rögtön 300 milliót fedezetként leköttet. A jövő évre 300 millió forint kötvény kifizetés esedékes, amire azt mondta a Csányi Sándor vezette bank, hogy duplázzák meg, vagyis a megyei önkormányzat további 300 millió forint kötvény visszafizetését vállalta.”
A kötvény egyébként, kamatozása szerint olcsóbb, tehát nyereség érhető el vele. A bank biztonságát jelenti az, ha ezt visszafizetik, fogalmazott Nagy Imre.
„A megye azt is vállalta, hogy jövő év júniusától egy év alatt, 600 millió forinttal csökkenti a folyószámla hitelét. Mindez a megállapodás azt mutatja, hogy a Csányi Sándor féle OTP nem
bízik a megyei vezetésben. Valószínűleg nem bízik a kormányban, mert gyakorlatilag a megyei önkormányzatok működése bevételei alapján, döntően a kormánytól származó, központi bevételeitől függ.”

Mindez a megállapodás, rendkívül lehetetlen állapotba hozza a költségvetés tervezését.
A bevételkiesést döntően nem az előző évek, hanem az ez évi drasztikus illetékbevétel csökkenés eredményezte, hangsúlyozta Nagy Imre.

Forrás: Egriszín

Zöld utat kapott a Valide Sultana, török kori fürdőrom értékmegőrző fejlesztésére vonatkozó terv. A belváros rehabilitációs programjának elemeként szereplő műemlék rekonstrukciós terveit második körben, tegnap fogadta el a Műemléki Tervtanács.

Az elképzelések szerint, az öt évtizede feltárt műemléket 76 milliós felújítással teszik látogathatóvá. A Valide felújítási terveit a Műemléki Tanácsadó Testületi ülésén november 30-án mutatta be az Egri Építész Iroda tervezője Komáromi Tas.
A tervek Műemléki Tanácsadó Testület előtti bemutatását az ábrázolt építészeti megoldások - a fürdőrom jelentősége miatt teszik szükségessé. A tervismertetést követően a Testület megvitatta a tervet. A beavatkozásnak egyszerre három kívánalomnak kell megfelelnie: kezelnie kell a jelenlegi foghíj városképi gondját, biztosítania kell a romok hosszú távú megmaradását, és egyúttal látogathatóságát is.
A terveket és a programot a testület átgondolásra illetve áttervezésre javasolta. Ennek a lényege az volt, hogy az építendő épület határozottan „csak” egy rom-védő tető legyen azért, hogy ha a későbbiekben esetleg telkeket sikerül vásárolni illetve ha több forrás áll rendelkezésre, egy bővebb lehessen a programot. Korábban már szóba került egy működő szárazfürdő szintű rekonstrukció víziója is.
Az indoklásban az szerepel, hogy a régészeti és muzeológiai szempont kevéssé érvényesült, az tervezett üvegfödém alkalmazása megkérdőjelezhető, a nyílásokkal tagolt kerítésfal a tűzfalak közti foghíj takarását nem tudja a kívánt mértékben megoldani.
„A Testületi tagok többsége nagyobb védőépítmény megtervezését tartotta járható útnak, ami kedvezőbb városképi megjelenést eredményez, utalni tud az egykori épületek léptékére, és tágasabb helyet nyújthat a betekintésre, rálátásra. A védőépítmény semlegesebb, visszafogottabb megfogalmazása esetén kevésbé dominálna a maradványok fölött, egyszerűbb anyaghasználatával akár olcsóbb is lehetne, mint a bemutatott változat, és egyúttal megépülte után is biztosítani tudná a romok bemutatásának kialakítását, továbbfejlesztését.” – olvasható az indoklásban.
A tervező az átdolgozott terveket december 7-én újra bemutatta Budapesten a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakembereinek. A testület ezúttal elfogadta a terveket
a továbbiakban engedélyezésre ajánlja.

A Tervtanács állásfoglalásában elismerését fejezi ki a tervezőknek, mivel a terv jelentősen fejlődött tovább a korábbi tárgyalás ajánlásainak figyelembe vételével.
„A bemutatott védőépület nemcsak a romok védelmét látja el, de absztrakt módon utal az egykori fürdő léptékére, tömegére, és egyúttal az utca felé is megnyugtatóbb megoldást ad.
A védőépület attikás teteje helyett a jelenlévők egyszerűbb, és műszakilag is jobban működő megoldást javasolnak. Többen elképzelhetőnek tartják az egykori kupolás fedés valamiféle jelölését is.
A falécekből álló homlokzat jól utal az egykori tömegre, kellő világítást és belátást nyújt a belsőre, a lábazati részen azonban sérülékeny.
Jó az eredeti padlóvonal jelölése üvegfödémmel, bár ez fenntartási nehézségeket okozhat. Járhatóvá tétele kerülendő, mert szükségessé teheti, hogy a látogatók papucsot húzzanak.
A tervezett védőépítmény lehetővé teszi, hogy a romok bemutatása magyarázó ábrákkal, szövegekkel és leletekkel is kiegészülhessen. Ehhez régészeti és muzeológiai részvétel is elengedhetetlen.
El kell végezni az épület körüli terület régészeti feltárását. Az eredeti külső járószint adhat támpontot a környezet kezelésére. A terepszint süllyesztésével a rom jobban értelmezhetővé válhat, és az utca felőli ablakai megnyithatók lehetnek. A feltárás segítheti a bizonytalannak ítélt bejárati előtető továbbtervezését is.”

Forrás: Egriszín

220 forintba kerül egy jegy a helyi buszokra az új esztendőben. Az Agria Volán közleményben ismertette az egri helyi autóbuszközlekedés január 1-től érvényes díjait.

Húsz forinttal emelkedik az elővételben váltott autóbuszjegy január elsejétől, azaz 220 forintért utazhatunk az Agria Volán járatain. Nem változik az autóbuszon váltott jegy ára, ez továbbra is 300 forint lesz. A teljes árú összvonalas havi bérlet 4625 forintba kerül majd. Ez eddig 4900 forint volt. az éves teljes árú bérlet ára az idei 52 920 forinthoz képest csökken, jövőre 49 950 forintba kerül.
A tanuló és nyugdíjas összvonalas havi bérlet 50 forinttal emelkedik, ára 2150 forint lesz. Az éves tanuló és nyugdíjas összvonalas bérlet 25800 forint lesz, idén az ára 25200 volt.

Az egyéb díjak között a pótdíj továbbra is 10 000 forint, a késedelmi díj 5000 forint. A kutyaszállítás díja egy menetjegy, igazolvány bemutatás kezelési költsége 700 forint.