Keresés: „palack” (114 találat)

Pszichikai gyakorlatot tartottak a Mátrai Erőmű létesítményi tűzoltóinak pénteken délelőtt a szőllőskei bázison.

Immár hatodik alkalommal szervez a tűzoltók részére pszichikai gyakorlatot a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Eger környéki, Szőllőske nevű objektumban. A négy egymást követő pénteki alkalmak első szimulált beavatkozásán a Mátrai Erőmű 16 létesítményi tűzoltójának a labirintusszerűen kialakított, füstgéppel telített és teljesen sötét földalatti létesítményben egy PB gázpalackot, egy benzines kannát és egy-egy fabábut kellett megkeresni és az építményből kimenteni.

Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő elmondta, hogy nagyon fontosnak tartják, hogy a tűzoltók nemcsak elméleti, hanem gyakorlati képzést is kapjanak. A feladatokat úgy állították össze, mintha valóban éles helyzetben kellene beavatkozniuk a tűzoltóknak. A cél a tapasztalatszerzés a pincerendszerekben uralkodó körülmények közötti mentésről, a stressztűrő képesség tesztelése, a tájékozódási képesség fejlesztése, a saját és technikai korlátokkal való szembenézés.

Forrás: HEOL

Elfogadta a parlament az új hulladékgazdálkodási törvényt, amely jövőre lép hatályba, s így 2013-tól a jelenleginél 25 milliárd forinttal több, összesen 85 milliárd forint folyhat be környezetvédelmi termékdíjként az államkasszába. Az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.

Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás feltételeit teremti meg az új hulladékgazdálkodási törvény. Az új jogszabály szemléletváltásra ösztönöz, hiszen legfőbb célja, hogy minél kevesebb hulladék képződjön és az a lehető legnagyobb arányban hasznosuljon. A jogszabály új logikai rendszerének köszönhetően pontosabb fogalmakat vezet be.

A törvény kiterjed egyebek mellett az elkülönített gyűjtési rendszer felállítására, a hasznosítási arányok növelésére, a gyártó kiterjesztett felelősségére. Továbbfejleszti a hulladékhierarchia rendszerét, amely a hasznosítási lehetőségeken belül is elsőbbségi sorrendet határoz meg. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy csökkentsük a hulladék képződését úgy, hogy előnyben részesítjük a hulladékszegény technológiák alkalmazását, a kevesebb szennyező anyagot kibocsátó termékek előállítását, és elősegítjük a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.
Az új törvényben megjelenik a melléktermék fogalma is azért, hogy a gyártásnál képződő hulladék egyértelműen elkülöníthető legyen a gyártási folyamat fő – és melléktermékeitől.

A törvény rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről is, amelyek teljesülése esetén a hulladék elhagyhatja a hulladékkört, hogy alap-, vagy adalékanyaggá váljon.
Így meghatározott kritériumok alapján a hulladékból újra hasznos, emberi szükségleteket kielégítő anyag lehet. Az új törvény az egész országban kötelezően bevezeti az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert, amelyet 2015-ig kell elindítani. Célja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó üveg, fém, műanyag és papír hulladék 50%-át, a nem veszélyes építési-bontási hulladék 70%-át visszagyűjtsük és anyagában hasznosítsuk. A képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.

Ez a területi és a helyi hulladékgazdálkodási tervek részét képezi, és hozzájárul ahhoz, hogy a korábbinál szervezettebb keretek között valósuljanak meg a hulladékképződés megelőzésére irányuló célkitűzések. Emellett a programnak köszönhetően könnyebben nyomon követhetők az intézkedések eredményei.
A 2013-ban életbe lépő törvény és 40 végrehajtási utasítás olyan korszakváltást hozhat, amely nagyobb mértékben ösztönöz a szelektív hulladékgyűjtésre, illetve a környezetre fokozott megterhelést jelentő műanyag csomagolóanyagok előállításának csökkentésére. Ezáltal a hulladéklerakókba kevesebb anyag érkezik, így telítődésük átlagos 30-35 éves ideje is hozzávetően 10 évvel meghosszabbítható.

A tervezett változás fontos eleme, hogy nagyobb termékdíjat rónak ki a műanyag palackokra, míg az újratölthető, ismét felhasználhatókra mérsékeltebb, a leginkább környezetbarát üvegre pedig annál is kevesebb ilyen költség rakódik. Emellett újra bevezetik a hajdan már bevált betétdíjat. Vagyis nem lesz érdemes eldobni, szemétre vetni az üres üveget, sörös dobozt, mert a boltok. Az új törvény előírja majd a hulladéklerakásra berendezkedett külföldi tulajdonú cégek korlátozását is. A terv szerint egy-egy ilyen társaságban kötelező legalább 51 százalékos tulajdoni részarányban az önkormányzatnak, vagy az államnak képviselnie magát, a külföldi partner legfeljebb 49 százalékban vehet a vállalkozásban részt.

Ötödik alkalommal rendezték meg az Eged-hegyi Sherpa Rallyt szombaton. A hegyiteherhordó-verseny keretében a 25 indulónak egy négy kilométeres, 300 méter szintkülönbségű távot kellett teljesítenie a város fölé magasodó Eged-hegy lábától a hegy csúcsáig.

A férfiaknak egy nepáli mintára elkészített, 60 kilogramm téglával megrakott hordkerettel kellett megtenniük a távot, a nőkre 20 kilogrammnyi terhet raktak a szervezők a hátizsákban elhelyezett ásványvizes palackokkal. Mint Járdán Zsolt, a megmérettetés főszervezője elmondta: az ötlet Szlovákiából származik, ahol már hagyománya van a hasonló versenyeknek. A Tátrában ugyanis csak gyalogszerrel tudnak gondoskodni a menedékházak készleteinek feltöltéséről, és ennek során a Himalájában elterjedt hordkeretet használják - magyarázta a sportember.

A legjobb férfi hegyi teherhordónak a budapesti Kiss Norbert Albert bizonyult szombaton Egerben. A nők mezőnyében szintén budapesti győzelem született: Czibák Ágnes teljesítette a legrövidebb idő alatt a Magyarországon egyedülálló erőpróbát.

(MTI fotó: Zagyi Tibor)

Heves megye hátrányokkal küzdő térségeiben, kisközségeiben, zsáktelepüléseken, a társadalmilag periférián élők foglalkoztatási, oktatási és szociális problémái mára komoly társadalmi feszültséget generálnak - mondta dr. Sós Tamás a csütörtöki, Egerben tartott sajtótájékoztatón.

Egyre többen látják kilátástalannak a helyzetüket. A mélyszegénységben élők száma rohamosan nő, és az Orbán-kormány újabb megszorításai ezt a helyzetet tovább rontják.
A halmozottan hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása folyamatosan csökken. A kormányzati ciklus közepén látszik, hogy a FIDESZ-KDNP társadalompolitikája az oka a konfliktusoknak, a különböző társadalmi csoportok egymás ellen való fordulásának, a szélsőjobb erősödésének. Orbán Viktor nem a szegénység, hanem a szegények ellen küzd.
Az elmúlt negyedévben a foglalkoztatási adatok a megyében romlottak. A munkanélküliek száma negyedév alatt 17 százalékkal emelkedett. A gazdaság helyzetét mi sem szemlélteti jobban, mint az építőipar termelési kapacitásának éves szinten, mintegy 54 százalékos csökkenése. Heves megye a kedvezőtlen demográfiai adatok tükrében elöregszik, elszegényedik. Ezer lakosra mintegy 8,6 százalék gyermekszületés és 17,4 százalékos halálozás jut.
Köztudomású, hogy az infláció a „szegények adója”. Az első negyed évben országosan meghaladta az 5,7 százalékot, a nyugdíjas fogyasztói árindex pedig meghaladta a 6 százalékot. A tojás 62 százalékkal, a zsír 12 százalékkal, az energiaköltségek több mint 7 százalékkal, a palackos gáz 14 százalékkal, a távfűtés 11,7 százalékkal emelkedett. A csatornadíjak 5,4, a szemétdíjak 6,4 százalékkal növekedtek.
A rokkant felülvizsgálatok kapcsán több ezer ember veszti el Heves megyében az eddigi pénzbeli juttatását és ezres nagyságrendben lesznek azok, akik mindenféle ellátás nélkül maradnak. Egyre kevesebb pénz jut szociális célokra. Ez az állapot a két világháború közötti állapotokat eleveníti fel, az akkori magyar szociálpolitikai elemei jelennek meg.
Hibás az a feltételezés, hogy csupán a „leredukált” közmunkával kezelhető a szociális krízis.
Az MSZP olyan intézkedéseket sürget Heves megyében is, ahol a szociális és foglalkoztatási eszközök együttes alkalmazásához képzési programok is kapcsolódnak. Ilyen lehet például a szocialista kormány időszakában elindult szociális szövetkezeti rendszer.
Kulcskérdés a foglalkoztatást, a képzést segítő pályázatok nagyobb arányú megjelenése.

             Korózs Lajos                   Dr. Sós Tamás
Elnökségi tag                 Országgyűlési képviselő
MSZP                           MSZP

Hétfőn 21:38 órakor érkezett a jelzés az Egri Hivatásos Tűzoltóparancsnokság ügyeletére, miszerint Egerben, a Verőszala utcában szúrós szag érezhető.

Mivel I. kiemelt riasztási fokozat került elrendelésre, így az egri hivatásos tűzoltók három fecskendővel és egy Vízszállítóval érkeztek a helyszínre. A felderítéskor megállapították, hogy ammóniaszerű szúrós szagot éreznek, ezért leriasztásra került a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálata és a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Mobil Laborja (KML). A lakott épületektől kb. 100 – 150 méterre egy dombtetőn 50 db ammónia palackot találtak, amelyből 15 db - a leeresztés következtében - le volt fagyva.

A KML méréseket végzett a környék völgyes részein, aknáiban, illetve a gázpalackok zárószerelvényeinél. A mérés során az ammónia, mint veszélyes anyag gázkoncentrációját 5 db palack zárószerelvényénél érzékelték. A zárósapka felhelyezését követően a gázszivárgás megszűnt.

A kiömlő gázt az egységek egy sugárral a lakatlan terület felé terelték. A palackokat a KML szakemberei „A” típusú gáz-tömör védőruhában 00 óra 36 perckor elzárták.
Az eseménnyel összefüggésben 2 főnek kellett elhagynia otthonát, illetve az utcában élők részére elzárkóztatás lett elrendelve.
Közveszély okozás miatt Eger Város Rendőrkapitánysága ismeretlen tettes ellen nyomozást indított- tájékoztatott Antal Erika a megyei katasztrófavédelem szóvivője.

A kirándulókat családi programokkal, a borkülönlegességet kedvelőket pedig borfesztivállal várták Húsvét vasárnapján Egerben. A szokatlanul hűvös áprilisban a boroké és a zenéé volt a főszerep a várban és a Szépasszony-völgyben.

Húsvét kicsiknek, nagyoknak

Idén is minden korosztályt megcélzott ünnepi programjaival, a Művészetek Háza. A már hagyományos Szépasszony-völgyi Húsvét rendezvénysorozattal mind az egrieknek, mind az idelátogató bel - és külföldi vendégeknek kínáltak programot szombaton, az erre az alkalomra felállított szabadtéri színpadon. A gyerekeket a Bábika húsvéti játszóház és a Babszem Jankó Gyermekszínház, Ilók és Mihók című előadása szórakoztatta, a nagyobbakat a délután folyamán a Tom Stormy rockabilly trió.

Bár az időjárás nem volt barátságos a rendezvényekhez, mégis sokan voltak kíváncsiak az Agria Swing Band műsorára, melyet kora este a Ladánybene 27 zenekar követett. A borok hazájában a csökkenő hőmérsékletet nemcsak a palackok, hanem a reggae ritmusai is jól ellenpontozták, kellemes hangulatba ringatva az elgémberedett tagokat.

Az éppen 27 éves zenekar frontembere László M. Miksa, a Zöld az élet című számmal emlékezett a sokak számára fontos korszakot, életformát jelentő egykori Egal klub-ra.
A Szépasszonyvölgyi Húsvéthoz természetesen az egri bor is hozzátartozik. A völgyben már megszokott módon kínálták portékáikat a pincék, emellett kirakodóvásár fogadta az idelátogatókat.

Egri Csillagok a várban

Nem biztos, hogy csak az időjárás okolható mindenért.  Ahogy a borászok a borokért, a programok is felelősek a közönségért. A Ladánybenével éppen egy időpontban lépett színpadra a várban Ferenczi György és a Rackajam, akik a Gótikus Palota előtti színpadon forrósították a levegőt.
A Művészetek Háza programjaival párhuzamosan már délelőtt 11-től zajlott az I. Egri Csillag borfesztivál műsora, amiben egyebek mellett Lévai Balázs Talkshow-ját, Huzella Péter előadását, az Ethnofil együttes koncertjét, a Vitézló Oskola bemutatóját is élvezhette a közönség. Az Egri Csillag Borfesztiválon 25 borászat 50 borát kínálta a jobbnál jobb zenék mellé és a gasztronómiai élményt a borokhoz illő étkek is kiegészítették.

Az est és a hűvös idő előrehaladtával a színpadot olyan fellépők szállták meg, mint, Ferenczi György és a Rackajam és az est fénypontjaként, a Csík zenekar. Csík János és csapata ellenállhatatlan, egyedi hangzásával most is magával ragadta a szép számban megjelent közönséget. A fesztivál koncepciójához a zenei egri csillag, Szabó Attila révén kapcsolódik a Csík, melynek kosarából a ritka magyar mellé sorra előkerültek a slágerek is, a Közép-európai Hobo Bluestól a Csillag vagy fecskéig. Szabó Attila, aki nem kímélte a vonót, gitárra kapva az egykori Kex sikerbe csapott bele. A sapkákba, dzsekikbe bújt banda az Elszállt egy hajó a szélbent húzta az ötvenen felüliek nagy örömére.

A színpadi élményt – ahogy Lévai Balázs fogalmazott, a közösségi zenét – Lovasi András és Ferenczi György személye tette teljessé, akikkel ez a vonat elindult és ment is, „egricsillagos” jó hangulatban. A tavasz leghidegebb estéjét az „Én vagyok az, aki nem jó”, na meg a kihagyhatatlan „Most múlik pontosan” tette teljessé, remélhetőleg nem megismételhetetlenné.

Ferenczi György bandáját és a Csík zenekart legközelebb a Kaláka Fesztiválon üdvözölhetjük ugyanezen a helyszínen.

Holló Miklós/Egriügyek

Egy nem régiben felújított kazán égett ki Sirokban tegnap éjszaka. A család fél 11 körül vette észre, hogy lekapcsolt az automata. Ahogy a kapcsoló szekrényhez mentek, észrevették, hogy ég a kazán és az azt körülvevő szigetelés. A család tagjai azonnal elkezdték oltani a tüzet, a szomszédos kútból hordták a vizet. A szomszédok is a segítségükre voltak, azonnal hívták a tűzoltókat.

Az oltásban közel 20 ember vett részt, a közelben lakó szomszédokon kívül a  körzeti megbízott és az utcában lakók is a család segítségére siettek. A kazánházból a szomszédok egy 11,5 kg-os gázpalackot hoztak ki, ennek a gyors és összehangolt mentésnek is  köszönhető, hogy nem történt személyi sérülés. A mentők hamar megérkeztek, a tűzoltók azonban - a szomszédok szerint - csak háromszori hívás után érkeztek a helyszínre.  A családot körülbelül fél milliós kár érte. A tető nagy része leégett.

A polgármestertől azonnali segítséget kaptak, illetve két kályhát kaptak a szomszédban lakóktól, hogy fűteni tudják a házat.

Szokásos havi sajtótájékoztatóját tartotta kedd délelőtt az Eszterházy Károly Főiskola. Az eseményen szó esett a közelgő nyílt napról, a RUBIRES projekt lezárásáról, a Tudásalapú Társadalom szolgálatában c. programról illetve a Főiskola Bora 2012-es borverseny részleteiről is hírt adtak a tájékoztatón.

November 29-én, kedden tartja nyílt napját az EKF.  A rendezvény a Leányka úti Sportcsarnokban kerül megrendezésre, ahol a tanszékek bemutatása mellett a jövőre induló 29 alapképzési szak illetve a felsőfokú szakképzések ismertetésére is sor kerül. Lőrinczné dr. Thiel Katalin, oktatásfejlesztési rektorhelyettes elmondta, hogy a nyílt napon lehetőség lesz egy intézményi sétára is,  a sportcsarnokban felállított standokon pedig megismerhetik az intézet felépítését az érdeklődő diákok. Január 24-ére tervezik a második nyílt napot, melyen a 2012-es,megváltozott felvételi eljárásról tájékoztatják a tanulókat illetve a középiskolai tanárokat.

Végéhez közeledik a RUBIRES projekt. A 2009.január 1-jén elkezdett program célja a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése , hatékonyságának javítása. A projekt keretein belül lehetőség nyílik a megújuló energiaforrások illetve a biomassza hasznosításának kialakítására és megvalósítására. Ezek az alternatív módok a vidéki területek fenntartható fejlődését segítik elő. Az Eszterházy Károly Főiskola partner szervezetként vesz részt a programban, a magyar társszervezeteken kívül még német, olasz,szlovén és osztrák partnerek is közreműködnek. Kovács Tibor ,a projekt vezetője elmondta, a programban résztvevő partnerek egy kiállítást szerveztek, melyen az eddigi eredményekkel,  az általános célokkal ismerkedhettek meg a látogatók. A RUBIRES 2011.december 31-én ér véget.

Sikeresen zárta munkáját az Eszterházy Károly Főiskola matematika-, földrajz- és informatikatanári mesterképzése a Tudásalapú Társadalom szolgálatában c. projektje- mondta Dr. Csáfor Hajnalka, PR-programigazgató.  A munkafolyamat célja a Tudásalapú Társadalom elvárásainak megfelelően, az egész életre szóló tanulási lehetőség kidolgozása,illetve az elektronikus tananyagok fejlesztése volt. Az EKF Természettudományi Kara a Nyíregyházi Főiskolával illetve a Műszaki Kiadóval közösen dolgozta ki a projektet. Összesen 33 tananyag készült el, angol és magyar nyelven. A tartalmak között tizennyolc kompetencia alapú, szakmódszertani gyakorlat. Két tudományos szakadatbázis kifejlesztésére is sor került, magyar, angol nyelven. A főiskola a tananyagok on-line hozzáférhetőségét biztosítja a hallgatók számára.

Idén is megrendezésre kerül a Főiskola Bora borverseny. Pók Tamás, az Élelmiszertudomány kar oktatója elmondta, hogy a pályázaton az Egri Borvidék bortermelő vállalkozói vehetnek részt. A nevezőknek legalább 4 palackot kell eljuttatniuk a főiskolának, a forgalombahozatali engedéllyel mellékelve. A pályázónak minimum 1000 liternyi borral kell rendelkeznie, mert a főiskola a címet elnyert borok esetében körülbelül 600 palackkal fog vásárolni. 2011. december 13-áig lehet nevezni a borokkal,a bírálatra december 19-én kerül sor. A  főiskola gondoskodik arról, hogy a nyertes borokat legalább 2 helyen vásárolhassák meg a városban, illetve garantálja, hogy az EKF rendezvényein az első helyezett borokat ajánlja fogyasztásra.

Eger MJV önkormányzata a maga eszközeivel igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy széles körben megismertesse az egri borokat, élénkítse az egri nedűk iránti keresletet a városban, országos és nemzetközi viszonylatban is. A „Magisztrátus Bora” megválasztásával is az egri nedűk hírének emelése a cél, hiszen a megvásárlandó 500 palackot az önkormányzat magas rangú vendégek kínálására, megajándékozására, városmarketing célokra használja fel - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Négy évvel ezelőtt választott először bort a közgyűlés, s azóta minden évben kiválasztják a „Magisztrátus Borát”, mely címet az elmúlt évek során dr. Gál Lajos, Juhász Péter és Simon József nyerte el. 2011-ben - Rázsi Botond alpolgármester javaslatára - a képviselők már nemcsak egy Egri Bikavért, hanem mellé egy Egri Csillagot is kiválasztanak vakbírálattal azon borkülönlegességek közül, melyek a májusban megrendezett Egri Borvidéki Borversenyen kategóriájukban az első öt hely valamelyikét érték el. Október 27-én - a napirendek megtárgyalása után - sorrendben négy Egri Csillag és öt Egri Bikavér került a képviselők asztalára. Tarsoly József hegybíró vezetésével, az Egri Borbarát Hölgyek Egyesületének közreműködésével a képviselők anonim módon pontozták a nemes nedűket.

A legjobb három a két kategóriában:

Egri Bikavér:
Egri Korona Borház – Egri Bikavér 2008, St. Andrea Pincészet – Merengő Egri Bikavér 2009, Gajdos Pincészet – Egri Bikavér 2008.

Egri Csillag:
Varsányi Pincészet – Egri Csillag 2010, Tóth és Tóth - Egri Csillag 2010, St. Andrea Pincészet Napbor 2010 – Egri Csillag.

A közgyűlési döntés szerint Habis László polgármester a városatyák értékelése alapján az első három helyezett pincészet tulajdonosával kezdi meg a tárgyalást a borok megvásárlásáról.

Az önkormányzat a Városgondozás Eger Kft.-vel közösen az újrahasznosítás széles körű elterjedését szeretné biztosítani Egerben, ezért a Polgármesteri Hivatal, jó példát mutatva, már több épületében is megvalósította a környezettudatos hulladékgyűjtést.

Az elmúlt időszakban a hivatal már tett lépéseket a figyelem felkeltése érdekében, igyekeztek a lakossággal megismertetni a gyűjtőszigetes és zsákos szelektív-gyűjtés kiaknázatlan lehetőségeit. Szeptember elsejétől a hivatal minden irodája csatlakozott a környezettudatos rendszerhez, így a folyosókon kihelyezett gyűjtőedényekbe szelektíven gyűjthetik a hulladékot. A kezdeményezés nem csak a titkárságokon illetve a köztisztviselők körében terjedt el, az ügyfelek is megtalálják a fehér, tájékoztató matricával ellátott edényeket.  Az intézményekben a papírhulladékok, illetve a vegyes hulladékok begyűjtésére szolgálnak az edények, de PET palackok, tisztítószerek flakonjai, fóliák, reklámszatyrok, zacskók , alufólia is kerülhet a szemetesekbe. A hivatal udvarán két nagyobb méretű szelektív gyűjtőedényt is elhelyeztek.

A program sikerességét mutatja, hogy már több egri oktatási intézményben is bevezették a környezettudatos hulladékgyűjtést, illetve több iskola, óvoda jelezte csatlakozási szándékát a kezdeményezéshez. A Városgondozás Eger Kft. kül- és beltéri gyűjtőedényeket biztosít az intézmények igényei alapján, melyet kéthetente szállítanak majd el.

A lakosság figyelmének felhívása fontos az ügy érdekében, hiszen a város foglalkoztatottsági problémája megoldódik valamilyen mértékben, munkát adva a megyeszékhely lakóinak.

Célunk nem csak a nevelési és oktatási intézményekkel való együttműködés, hanem külső szereplők, nagy cégek, gyárak bevonása is a programba- mondta Sós István, alpolgármester. A Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, az Eszterházy Károly Főiskola és a Dr. Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola  is csatlakozott már a környezettudatos gyűjtési rendszerhez.

Lakossági szinten is nagy sikert aratott a kezdeményezés, az eddigi 5-6 tonna helyett 25 tonna PET palackot szállítanak el havonta a házhoz menő szelektív gyűjtés során- mondta Juhász Géza, a Városgondozás Eger Kft. igazgatóhelyettese.