Keresés: „sült” (176 találat)

Vasárnap délután háromnegyed egykor érkezett a riasztás a Heves megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére, ami szerint a gyöngyösi Pipis hegy közelében lezuhant agy motoros vitorlázó repülő.

A baleset helyszínére a gyöngyösi tűzoltók vonultak, akik a mentést követően átadták a két sebesültet a mentőknek. A szerencsétlenség helyszínére mentőhelikopter érkezett - tájékoztatott Antal Erika, a katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője.

A balesetben két budapesti illetőségű férfi sérült meg: a 65 éves oktató sérült súlyosan, míg az 56 éves tanulóját könnyű sebesüléssel vitték kórházba.

A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) hat évvel ezelőtt nyilvánította szeptember 30-át, Benedek Elek születésnapját a Népmese Napjává.

Azóta minden évben szeptember végén számos mesés, kalandos és olvasást népszerűsítő program várja a gyerekeket országszerte.

Ehhez a programhoz kapcsolódott a Balassi Bálint Általános Iskola is. Második alkalommal kerül megrendezésre az  iskolában a  mesenap, melynél a nap során a kalandokra, izgalmakra, találékonyságra, az igazi játékra tették a hangsúlyt, melyen jól érezhette magát gyermek és pedagógus egyaránt.

A mesék varázslatos világának megidézésével a magyar meseírás mesterére, Benedek Elekre emlékeztek.

Az út során - melyet bejártak-először találkozhattak a királyi kancellárral. Miután bemutatták a királynak hozott verseiket, a  kincstárból indulásként szerencsepénzt kaptak, majd segédek hamuban sült pogácsával engedték utjukra a versenyzőket.

Találkoztak  királyi séfekkel, udvarmesterrel, kamarással, börtönparancsnokkal, lovaggal, fityulás szobaasszonyokkal, királlyal, királynéval, mutatványosokkal.

Láncfűrésszel végeztek munkákat Andornaktálya határában. A száraz idő miatt több száz liter vizet is vittek magukkal, a biztonság kedvéért.

Amikor pár percre letették a gépet, az felgyújtotta a füvet, a lángokat már nem sikerült önerőből megfékezni, a Tűzoltóság segítségét kérték.

A lángok a környező házakat, kerteket is veszélyeztették, több helyen megsemmisült a termés, volt ahol a kerti wc égett el.

Ismét megnyitja kapuit az Egri Tűzoltó Múzeum. Az épület felújítása, illetve a kiállítás kibővítése Európai Uniós és állami támogatásból valósult meg, közel kétszáz millió forintból. A beruházás révén számos új funkcióval bővült a múzeum.

Újra megnyitotta kapuit az Egri Tűzoltó Múzeum, mely „a múlt értékeit a modern technika vívmányai keltik életre” pályázatban vett részt. A Széchenyi terv támogatásával létrejött megújulásban az EVAT Zrt. is közreműködött, teljesen felújították a Tűzoltó téren lévő műemléket, mely az Egri Tűzoltó Múzeumnak ad helyet. A beruházás során közel 216 millió forintot költöttek el, ennek hatására számos új funkcióval bővült a múzeum. A megújulás során nem csak a külsőre gondoltak a kivitelezők, a gyerekeket egy játszótérrel is megajándékozták. Az udvaron pedig egy ajándékbolt várja az érdeklődőket, illetve egy étterem fog hamarosan nyílni a műemlék falai között.

Habis László, Eger Megyei Jogú Város polgármestere az ünnepélyes megnyitón nem csak a tűzoltók bátorságát emelte ki, de a fejlesztőkét is, akik nem féltek egy ekkora épületegyüttest megreformálni. Úgy véli, hogy a beruházásnak köszönhetően a város egyik találkozóhelye lehet a múzeum, reméli, hogy számos egri lakos választja majd programjának a műemléket, illetve a kiállításokat.

A megújult épületet dr. Katona István egri segédpüspök szentelte meg, ezt követően pedig átvágták a nemzeti színű szalagot, mely a múzeum megújulását jelenti.

Szeptember 11-étől nyílik meg a tűzoltó múzeum első időszaki kiállítása, melynek az Érezd át, 09.11. New York címet adták. Az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének köszönhetően jöhet létre ez a tárlat, a megnyitón részt vett Karin Posner-Mullen is, a nagykövetség sajtó és kulturális tanácsosa is.

Csütörtök délután tűnt el a noszvaji idősek otthonából egy ott lakó hölgy. A nő fehér papucsot és zöld,virágmintás otthonkát viselt az eltűnésekor. A rendőrség nagy erőkkel keresi az asszonyt, az eltűnt személy súlyos mentális problémákkal küszködik.

Közel egy napja nincs hír a Noszvajon eltűnt asszony kilétéről. A 74 éves hölgy csütörtök délután hagyta el a noszvaji idősek otthonát, ahol többek között a mentális zavarai miatt kezelték. A hölgy fehér papucsot viselt, térdig érő zöld otthonka volt rajta az eltűnésekor. Középmagas, szőke hajú hölgyet keres a rendőrség- közölte Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Péntek hajnal egy óráig kereste a rendőrség az eltűnt személyt, a speciális mentők illetve a noszvaji polgárőrség tagjai is részt vettek a keresésben. Péntek kora reggeltől folytatták a kutatást, a kora délutánig azonban semmilyen nyomra sem bukkantak. Óriási területeket fésülték át, többet között Síkfőkúton, több temetőt és dombot is átnéztek az eltűnt keresése miatt, eddig eredménytelenül.

Információink szerint az idős hölgy akár buszra is szállhatott, a nyugdíjas papírjain kívül semmire sem volt szüksége, hogy tömegközlekedéssel utazzon. Az ápolóknak sokszor emlegette a gádorosi házát, a rendőrség szerint nem kizárt, hogy éppen arrafelé fogják megtalálni.  Az asszony cukorbeteg, illetve súlyos mentális problémákkal küzd, gyógyszeres kezelés alatt áll.

Az ügyben kerestük az eltűnt asszony családját is, akik elzárkóztak a nyilatkozás lehetőségétől, illetve megtiltották azt az intézmény vezetőinek és gondozóinak is.

Siklóernyős zuhant le Eger mellett vasárnap délután az Eged hegy oldalában.

A 30 év körüli férfi kb. 30 méter magasról zuhant a cserjésbe, néhány méterre egy sziklától. Mivel az állapotáról semmit sem tudtak és megközelíthetetlen volt a terep, mentőhelikoptert hívtak Miskolcról.

A kiérkező orvosok megállapították, hogy az egri kórházban is eltudják látni majd a sérültet,viszont a kiszabadításához a katasztrófavédelem segítségét kérték. A tűzoltók láncfűrész használatával jutottak le a sérülthöz, majd a mentőautóhoz. Az operatív munkának köszönhetően a szerencsétlenül járt férfi a körülményekhez képest nagyon hamar orvosi ellátásban részesült.

Az 1552-es ostrom után 460 évvel ismét győzelmet arattak az egri vár katonái, a törökök felett. A 17. Végvári Vigasságok Történelmi fesztivál leglátványosabb eseményén az egykori ostromot elevenítették meg a hagyományőrzők.

Ágyúdörgés, harci dobok, csatazaj verte fel a Felvidék egykori kapujának csendjét ezen a hétvégén. Aggodalomra semmi ok nem volt, a néhány napra Dobó István irányítása alá került Egri vár ezúttal is sikerrel verte vissza a 2012-es török támadást.
A minden évben nagy érdeklődés által kísért hagyományőrző fesztivál idei programjai között az 1552-es ostrom felidézése vonzotta a legtöbb érdeklődőt. A török katonák már a nap folyamán megjelentek Eger városában és portyázva nézegették maguknak a helyi asszonyságokat mindenfelé a belvárosban. A Végvári Vigasságokon különböző korok öltözékei, fegyverei is megjelentek a hadi bemutatókon, tornán, felvonuláson Eger történelmi belvárosán keresztül. A várjátékok során Gárdonyi regényének korhű ruhába öltözött szereplői, a történelmi személyek kiválasztott alakítói, rekonstruált fegyverek és tradicionális mesterségeket űző kézművesek idézték fel azt a történelmi hangulatot, amelyről Eger elhíresült.
Szombaton előkerültek a korabeli fegyverek, ágyúk, muskéták, kardok, szablyák is, hiszen délután a törökök már a falakat ostromolták.
Dobó Isván megeskette a védőket a Gótikus palota előtt, s Mekcsey István várnagy irányításával, korhű jelmezekben, fegyverekkel megkezdődött a küzdelem. A törökök a Varkoch-kapun át több hullámban törtek be a várba, s a csata kimenetele a veszteségeket látva, a jelenet végéig bizonytalannak tűnt. A bátor, végsőkig kitartó egriek, kiknek elszántságáról Gárdonyi Géza is sokat mesélt, a hazaszeretet minden eszközét bevetve kivívták a győzelmet, a messzi tájakról összesereglett sokadalom nagy ámulatára. A várjáték az Egri csillagok történetének központi elemét a várostromot idézte fel, amikor Kara Ahmed fővezér és Szokoli Mohamed beglerbég 60-70 ezer fős török serege1552. október 13-án alulmaradt a Dobó István parancsnoksága alatt az Egri várat védő, mintegy 2500 fővel szemben. Eger 1552-es győzelmével a században először sikerült megvédeni egy magyar várat az oszmán seregekkel szemben. Ezt a győzelmet idézte meg a történelmi fesztivál, a vérüket áldozó hősök előtt tisztelegve. Akkor Habsburg Ferdinánd király nagy vígasságára, most a turistákéra.

Forrás: Holló Miklós/Egriügyek

Használhatatlanná vált az út Pély és Heves között. A közelben egy árvízcsökkentő tároló épül, emiatt napi 100-120 szelvény vonul át a területen. A tönkrement út nem csak az autósoknak okoz problémát, a közelben lakók is szenvednek az út minőségétől. Tarnaszentmiklós lakosai akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében.

Járhatatlan út és folytonos kamionforgalom –ezekkel a szavakkal kénytelen jellemezni Pély községét Ari Norman, független polgármester. Két Heves megyei település, Tarnaszentmiklós és Pély között annyira megrongálódott az út, hogy a községek lakosai megelégelték ezt a tarthatatlan formát. Hétfő reggel 7 és 9 óra között félpályás útzárat tartottak a két településen.

-Már hosszú évek óta jelen van ez a probléma, az évekkel ezelőtti árvizek nagymértékben megrongálták a települések útjait. A mostani nehézség három héttel ezelőtt kezdődött el, a Hanyi-Tiszasülyi árvízcsökkentő tároló építése miatt az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek teljesen járhatatlanná tették az útszakaszokat. A közlekedés lehetetlenné vált, a község szinte el van zárva a külvilágtól- fogalmazta meg kételyeit Ari Norman, Pély független polgármestere.

A kamionok átjárása nem csak az úton látható károkat eredményezi, számos további probléma felmerült emiatt. Az egyre elidősödő falvakba nehezen jut el a mentő, az addigi 8-10 perc helyett 25-30 percet kell a mentők kiérkezésére várni. Emellett a tűzoltóautóknak is lassabban kell haladniuk, a tönkretett szakaszon lehetetlen a kamionok egymás melletti elhaladása. Pély polgármestere elmondta : az  elmúlt héten egy nyerges vontató elakadása nehezítette meg a forgalmat, órákig állt a forgalom.

Az utat a project kivitelezői már saját pénzből elkezdték megújítani, hogy biztosítani tudják a mindennapi munkájukat. Azonban a polgármester elmondása szerint bármerre is fordult, mindenhonnan elutasító választ kapott.  Közel 1,5 milliárd forintos útberuházásra lenne szükség a környéken, erre azonban nincs elkülöníthető forrás.

Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere szintén a környéken folyó útproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta: akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében, ha kell, kifekszenek az úttestre, ezáltal is megállítva a kamionos forgalmat. Elmondta továbbá, hogy a felpattanó kavicsok a lakosok testi-épségét is fenyegetik, illetve a nehézgépjárművek átvonulásának hangja sem éppen fülbemászó.

A probléma odáig fajult, hogy több vállalkozó is jelezte a környéken: ha nem tesznek valamit az út állapotának javítása érdekében, megszüntetik a rendszeres élelmiszer-szállítmányokat.

Ari Norman sérelmezte, hogy a tanulmányokban több száz oldalon keresztül foglalkoztak az élőlények védelmével, az állatok és növények megóvásával, azonban egyetlen pontban sem említették a felmerülő logisztikai problémákat.

A Magyar Közút közleménye:

A Magyar Közút mindent megtesz a pélyi bekötőúton a biztonságos közlekedésért

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már évek óta dolgozik a pélyi bekötőút teljes körű felújításáért. Az utóbbi időszakban azonban a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése miatt nagy mennyiségű alapanyag szállítása történik az adott útszakaszon, amelynek következtében jelentősen leromlott az útburkolat, így azonnali helyreállításra lenne szükség. A Magyar Közút ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kivitelezővel, így az ideiglenes helyreállítások a múlt hét második felében megkezdődtek, illetve a továbbiakban Tarnaszentmiklós településen keresztül nem történik anyagszállítás.

A Heves megyei 32111-es számú Pély bekötőút közel 20 kilométeres pályaszerkezete elöregedett, burkolata úgynevezett itatott makadám rendszerű. A pályaszerkezet elégtelen teherbírását nagyban befolyásolja továbbá a dél-hevesi térségben jellemző változatos vízmozgásokkal bíró altalaj is. Ráadásul 2012-ben az elégtelen teherbírású mellékút gyors leromlását elősegítette a Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyó hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése, amelyhez a nagy mennyiségű alapanyag szállítása ezen az útszakaszon zajlik. Ezen okok miatt olyan jelentős deformációk és burkolathibák jelentkeztek a bekötőúton, amelyek kátyúzással már nem orvosolhatók, így a szükséges munkálatok meghaladják a Magyar Közút Nonprofit Zrt. anyagi és technikai lehetőségeit.

A tározót építő cég beszállítójának képviselőjével közösen a Magyar Közút még 2012 júniusában elvégezte a szállítási útvonalak videokamerás felmérését. A szállítások megkezdését követően jelentkező újabb károsodások elsősorban a teherforgalom miatt alakultak ki, ezért 2012. július 5-én helyszíni bejárást tartott a kivitelezővel a közútkezelő. Ezt követően a szakemberek részletes hibalistát készítettek. A tárgyalások során megállapodás született a burkolathibák ideiglenes helyreállításáról, a kivitelező így a múlt hét második felében már megkezdte a rossz szakaszok helyreállítását. A mai napig 320 tonna mart aszfaltot építettek be az új pályaszerkezetbe. A továbbiakban az anyagszállítás kizárólag a 32111-es számú bekötőút Heves-Pély települések közötti szakaszát érinti és várhatóan július végéig be is fejeződik és ezáltal Tarnaszentmiklós településen keresztül már nem történik szállítás.

A 32111-es számú bekötőút 2,9 kilométeres szakasza szerepel az árvízkárral érintett utak Heves megyei javítási listáján. A Magyar Közút 2011-ben elkészíttette a terveket, a beruházás bruttó becsült építési költsége eléri a 360 millió forintot. A terv szerinti beavatkozás kapcsán az érintett útszakasz hideg remix technológiával új alapréteget kapna, amellyel a pályaszerkezet teherbírása jelentősen növekedne. A szakasz teljes körű felújításáig a társaság ugyanakkor a lehetőségeihez mérten mindent megtett. 2011-ben 237, 2012-ben ezidáig közel 150 tonna kátyúzó anyagot dolgoztak be a közútkezelő szakemberei a burkolaton jelentkező forgalombiztonságra veszélyes hibák megszüntetésére.

A Magyar Közút az árapasztó építőjével olyan közútkezelői hozzájárulást írt alá a szállítási útvonalak kapcsán, amelyben a cég előírta az ideiglenes helyreállítást, a szállítás befejeztével pedig újabb felmérést készítenek az út állapotáról és a további szükséges lépésekről.

Az Egri Korona Borház 2009-es Egri Bikavér borát ítélték a legjobbnak az Egri Bikavér Ünnepén. Az idén rekord látogatószámot vonzó rendezvény, zenés, táncos partival zárult vasárnap este, az Érsekkertben.

Az előzetes becslések alapján a korábbiakat meghaladta az Egri Bikavér Ünnepének látogatottsága a hétvégén. A négy napos rendezvényen Mága Zoltán és a Kerekes Band fellépésére voltak legtöbben kíváncsiak, de sikeresek volt az Egri Csillag színpad underground produkciói is.

A Borünnep legjobb bora és étele

A történelmi város legnagyobb boros ünnepe immár második alkalommal kapott helyet az Érsekkertben, ahol a több napos ünnepen a világhírű ital legjobbjai mutatkoztak be ételkülönlegességek társaságában. A borgasztronómiai rendezvényen hagyomány, hogy értékelik az Egri Bikavér Ünnepén bemutatott borokat és étkeket. A nemes feladatra a kulturált étel- és borfogyasztás népszerűsítéséért harcba szálló Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete vállalkozott. Három fős zsűri választotta ki a legkiválóbbnak ítélt étket és a hozzá illő bort, 10 órán át vizsgálva az ízek harmóniáját.
A 39 borászat és 21 étterem kínálata alapján az, az érdekes helyzet állt elő, hogy a legjobbnak ítélt étterem és a legjobbnak ítélt pincészet ugyanaz lett: a Rácz József által vezetett Egri Korona Borház. A hölgyek által legkedveltebb étek a kemencében sült kacsacomb medvehagymás tört halmon, vörösboros laskagombával körítve.
Az Európai Borlovagrend Egri Bikavér Legátusa is értékelte a borünnepen bemutatott borokat. 34 borászt Bikavér borai közül két bírálóbizottság választotta ki az Egri Korona Borház 2009-es Egri Bikavér borát.

A bort és a borivást állította középpontba vidám műsorában a 40 éves Egri Csillagok Népdalkör és az Agria Cigányzenekar. Az 1973-ban alakult, a palóc vidék dalkincsét, hagyományait megelevenítő népdalkör nótáival megidézte a vidék ünnepeit, boros szokásait, s a száz éves Bikavért egy új szerzeménnyel köszöntötték. Az együttes 6 arany minősítést, egy Arany-páva díjat, Eger Város Zenei Nívó díját, Heves Megye Príma Primissima Díját, a Duna Tv Mentor-Magyar Csillagok műsorának Zenei anyanyelv ápolásáért díját tudhatja magáénak.
Örökzöld melódiákkal folytatódott az esti program, melyben a Molnár György Lyra díjas harmonikaművész és koncertzenekara szórakoztatta a nagyérdeműt. A harmónika virtuóza a hangszer szinte minden arcát megmutatta előadásán, táncra csábítva a közönséget.
A borünnep késő este jó kedvvel ért véget az Érsekkertben, hiszen a táncos kedvűeket Magyarország első számú Swing & Boogie Show zenekara, a Group’N Swing is vidám utcabálba hívta. A táncparkettre szánt zeneszámok sorában a nosztalgiának is adózott a boogie-s lüktetésű, swinges, big band-es hangulatot idéző, 2006 óta működő banda, mely sorra kínálta a jobbnál jobb pop, latin és a rock’n’roll klasszikusokat. A Cha, cha, cha mellé még a     "Crazy Little Thing Called Love"  is becsúszott a Queen-től.

Holló Miklós/Egriügyek

Az adóhatóság ellenőrei ma már egyre gyakrabban találkoznak az adóelkerülés „kifinomultabb” formáival. Vannak, akik szándékosan hagyják figyelmen kívül az adózási szabályokat bevételeik növelése érdekében.

A NAV vám és adó szakágának együttműködése eredményeként egy olyan kereskedőt ellenőriztek, aki tevékenységét korábban egyéni vállalkozóként végezte, azonban – feltehetőleg azért, hogy az ezzel járó adókötelezettségeket ne kelljen teljesítenie – vállalkozását megszüntette, tevékenységét viszont változatlanul folytatta.
Az ellenőrzés során kiderült az is, hogy a kereskedő az egyéni vállalkozás működtetése során sem teljesítette a szükséges kötelezettségeket, ennek bizonyítása azonban nehézségbe ütközött, mivel az erre az időszakra vonatkozó iratokat és nyilvántartásokat – valószínűleg az ellenőrzés meghiúsítása érdekében – megsemmisítette.
Nem számolt azonban azzal, hogy amennyiben a bizonylatok hiánya összefüggésbe hozható az adózó érdekeivel, úgy az adóhatóság összehasonlító becsléssel határozza meg a kérdéses időszakban keletkezett bevételeket és költségeket, azaz a fizetendő adó alapját úgy, hogy megvizsgálja más, hasonló tevékenységet végző – jelen esetben kereskedő – kereseti és jövedelmi viszonyait.

A bejelentés nélkül kereső tevékenységet végzők esetében az abból származó jövedelem becslésénél 12 havi működést vélelmez az adóhatóság. A fenti esetben azonban az összehasonlító becslés a vállalkozás megszűnésétől a tényfeltárásig terjedő időszakra vonatkozott, tekintettel arra, hogy a nyomtatványforgalmazóktól beszerzett adatok szerint a kereskedő a vállalkozás megszűnése után is vásárolt számlatömböket, tehát állított ki számlákat.
Az így megbecsült, „feketén” szerzett bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, mely után a kereskedőnek az általános forgalmi adóra vonatkozó megállapítással együtt közel 13 millió forint adókülönbözetet kell befizetnie.

A hasonló, súlyosan jogsértő magatartást (bevétel eltitkolás, az iratok, nyilvántartások megsemmisítése) az adóhatóság következetesen és szigorúan szankcionálja.