Keresés: „szakma” (309 találat)

A közművelődési intézmények átalakítása, finanszírozása, a törvénymódosítás kérdései és a feladatellátás is terítékre kerül a népművelők huszonkilencedik Vándorgyűlésén Egerben. A konferenciát a szakma széles körű bevonásával május 15. és 17. között rendezik meg a Hotel Flórában.

Az államigazgatási, intézményi keretek, jogszabályok változása miatt fontos a szakma véleményének eljuttatása az érintettekhez, jelentette ki Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesülete elnöke az Egerben tartandó a Vándorgyűlés megrendezéséről tartott tájékoztatóján. A közművelődési szakma legnagyobb eseményén politikusok és szakemberek ülnek egy asztalhoz, az elmélet és a gyakorlat találkozik, fogalmazott az elnök.
Az 1979-ben alakult, 700 taggal minden megyében jelenlévő egyesület reprezentálja a magyar közművelődés helyzetét, amelyben az ország leglátogatottabb terei a művelődési házak. Évente 80 millióan veszik igénybe a széles skálán mozgó szolgáltatásaikat. Értékteremtés, értékközvetítés a legfontosabb feladatok a közösségi művelődés intézményeiben, hangsúlyozta Sajó Attila.

Eger nem először ad otthont az eseménynek, éppen tíz éve, 2002-ben rendeztek vándorgyűlést a városban. Idén május 15. és 17. között találkoznak a szakemberek a Hotel Flórában.
A konferencia témáit Sajó Attila három nagy csoportba sorolta a tájékoztatón. A közművelődés vidékfejlesztésben betöltött szerepe kapcsán az esélyegyenlőség, felzárkóztatás, a településeken fellelhető életminőség és az integrált közösségi tereket jelentő mintegy hatszáz intézmény, infrastrukturális és tartalmi megújulása kiemelt figyelmet érdemel. Emellett a szaktörvény módosításait, a közművelődés szakpolitikai koncepcióját, valamint a feladatellátás szervezeti és működési formáinak változásait vitatják meg plenáris ülések, „kerekasztal” beszélgetések keretében a témákban érintett politikusok, államigazgatási, önkormányzati és közművelődési szakemberek.

A vándorgyűlés feladatai közé tartozik a közösségépítés is. Ennek szellemében a találkozón elismeréseket adnak át, szakmai tapasztalatcsere, hat helyszín meglátogatása és egyesületi közgyűlés szerepel a programban.

Holló Miklós/Egriügyek

Az Európai Unió Közös Agrárpolitika reformja keretében 2014-től módosul a mezőgazdasági támogatások elosztásának rendszere, amely új kihívások, egyben lehetőségek elé állítja a hazai agrárcégeket. Az egyik kereskedelmi bank a Vidékfejlesztési Minisztérium és az Agrár-Európa Kft. szakmai együttműködésével országos rendezvénysorozatot indított. Csütörtökön Egerben rendeztek konferenciát, ahol az agrárszektor képviselői számára mutatták be a várható változásokat.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitika (KAP) keretében 2014-től módosul a mezőgazdasági támogatások elosztásának gyakorlata, valamint bevezetik a közvetlen támogatások új rendszerét. A KAP új célkitűzései között a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás ösztönözése, valamint a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása szerepel. Ennek megvalósulásáról Madarász István, a Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárgazdaságért Felelős Államtitkárság Agrárközgazdasági Főosztályának EU referense tájékoztatta az egri konferencia résztvevőit.

Tresó István, a K&H Bank agrár üzletágának vezetőjeelmondta: 2014-től lényegesen változik majd a támogatások struktúrája. A területalapú támogatás 60%-a lesz a hozzáférhető támogatási összegnek hektáronként. Eltérésként említette még a ma működő költségvetéshez képest, hogy nagy hangsúlyt kap az úgynevezett „zöldítés”, vagyis az ökológia védelme, ami  30%-át teszi majd ki az új költségvetésnek. Ennek lehívását komoly feltételekhez kötik, ezért is fontos, hogy a mezőgazdasági vállalkozók felkészültek legyenek - tette hozzá.

Forrás: Egriszín

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság – Heves Megyei Baleset-megelőzési Bizottság minden évben megrendezi a „Biztonsággal-Kék Lámpával” elnevezésű rendőri szakmai és közlekedési verseny megyei döntőjét. A vetélkedő célja a rendőri balesetek megelőzése, továbbá a szakmai és közlekedési szabályismeret felfrissítése és elmélyítése.

A versenyen az öt kapitányságról, valamint az Autópálya Alosztályról 2-2 fő közterületi szolgálatot ellátó, egyenruhás rendőr vett részt, akik a városi fordulókon az első és második helyet szerezték meg.

A versenyzőknek a megyei döntőn 55 kérdéses KRESZ elméleti és 15 kérdésből álló szakmai tesztlapot kellett kitölteni, valamint autós ügyességi versenypályát kellet teljesíteni a Nemzeti Közlekedési Hatóság rutinpályáján.

„Éppen ezért kértem Csákvári képviselő urat, hogy a szakmai munkájukat megkönnyítendő, állítson össze egy listát, hogy kik azok az előadóművészek, akik nem kívánatosak Egerben” – áll az egyik közgyűlési bizottság jegyzőkönyvében. A Kultúra Magyar Városában ezek szerint politikai érdekek menték működik a kulturális élet. Tavaly egy köztudottan baloldali, országosan ismert művészt tiltottak el egy egri fellépéstől, de a helyiek sem járnak jobban.

Egy hivatalos dokumentum szerint Egerben politikai hovatartozás alapján is dönt a kulturális rendezvények fellépőiről a megyeszékhely önkormányzata. Tavaly a Középkori Piactér c. esemény  egyik fellépőjét, Székhelyi Józsefet tették tiltólistára. Ezt a rendezvényszervező nem tudta, így már úgy kellett visszamondania a baloldali művész Villon-előadását. Pedig a programot az esemény hivatalos honlapján és a kinyomtatott plakátokon is közzétették.

Minderről egy tavaly szeptemberi Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsági ülésen esett szó. A képviselők és kulturális szakemberek nagy bánatára jegyzőkönyv is készült a megbeszélésről. Az Egri Ügyek birtokába jutott dokumentum szerint akkor Orosz Lászlóné (Fidesz-KDNP) bizottsági elnök közölte: „ (…) amikor a bizottság azt a jelzést kapja, hogy a Középkori piactéren közreműködik Székhelyi József, és a város lakói nehezményezik az ő jelenlétét, akkor a bizottságnak kötelessége beleszólni a szakmai dolgokba”. Erre a Művészetek Háza Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója úgy reagált: „a szakembernek tisztában kell lennie azzal, hogy egy adott művész a művészvilágban szakmai szempontból mit tett le az asztalra. Azzal viszont nem biztos, hogy tisztában kell lennie, hogy a politikában milyen szerepet tölt be. Ennek tudata nélkül kérték fel a művész urat, de mihelyt az első kritika megérkezett a politikai identitása miatt a közreműködését rögtön leállították. Éppen ezért kértem Csákvári képviselő urat (Csákvári Antal a Fidesz-KDNP képviselője – a szerk.), hogy a szakmai munkájukat megkönnyítendő, állítson össze egy listát, hogy kik azok az előadóművészek, akik nem kívánatosak Egerben”.

Nem csupán Székhelyi József az egyetlen nemkívánatos művész a hevesi megyeszékhelyen. Portálunknak tudomása van arról, hogy márciusban az egyik önkormányzati rendezvényen "felsőbb" utasításra húztak le egy elismert egri művészt a fellépők listájáról.

Ha létezik lista, ha nem, mindenképp szomorú, hogy egyáltalán szóba kerülhet egy ilyenfajta hátrányos megkülönböztetést szolgáló felvetés egy megyeszékhely önkormányzatánál, annak egyes tagjainál.

Közben egy egri színész is nyilatkozik arról, hogy őt melyik fellépéséről tiltották el "felsőbb utasításra". Írásunk IDE KATTINTVA olvasható.

Egri Ügyek információ

A társasági és osztalékadóról szóló törvényhez (TAO) kapcsolódóan szép összefogás alakult ki az öt látványsporttal foglalkozó egyesület között Egerben.

A nyáron beadott, és azóta jóváhagyott, sikeres pályázatok immár mindenki számára hozzáférhetőek az Interneten. A TAO-program hatására az Egri Városi Sportiskolánál és a többi klubban is mintegy másfélszeresére emelkedett az edzéseket látogató gyermekek létszáma.
Az érintett egri sportszervezetek a nyár folyamán beadták négy évre szóló elképzeléseiket, s a szakmai programokat évente frissíteni, aktualizálni kell. A részletes anyagokat az április 2-i határidőre benyújtották.
Az április 3-án Egerben tartott sajtótájékoztatón Lukács Zsuzsanna, a Magyar Kézilabda Szövetség ügyvezető igazgatója és Bardóczy Gábor, a Nemzeti Sportintézet főigazgatója értékelte az elmúlt hónapok munkáját, és beszámolt a TAO-val kapcsolatos aktuális tudnivalókról.

Habis László, Eger polgármestere kiemelte:
Három nagyon fontos beruházás-csomag indulhat el a TAO-program kapcsán a városban.

•    Az Egri Futball Club Kft. - 2012/13-ra vonatkozó - 300 millió Ft-os létesítmény-felújítási projektjét jóváhagyásra benyújtotta a szövetségnek. A beadvány a következő fejlesztéseket tartalmazza:
A Szentmarjay Tibor Városi Stadion teljes felújítása a nézőtér, a futópálya, a szükséges vizesblokkok és a beléptető rendszer, a játékos kijáró, az öltözők és kiegészítő helyiségek megújításával.
A Szentmarjay Stadion főépületben komoly felújítás: fűtés-korszerűsítés, öltözők teljes körű felújítása, VIP-helyiség kialakítása „vezetési ponttal”.
A Felsővárosi Sporttelepen egy kis műfüves pályával bővül a „sportfelület”, valamint szabadtéri kondiparkot telepítünk. Utóbbi a Szentmarjay Stadionban is lesz.

•    Az Egri Városi Sportiskola Kézilabda Szakosztálya révén - több mint 350 millió Ft-os összegben - megújul a Kemény Ferenc Sportcsarnok és az érsekkerti edzőterem.
A Körcsarnokban fűtés-korszerűsítés, a hatályos jogszabályoknak megfelelő nyílászárók beszerelése, a kuporit üveg cseréje valósul meg. Füst- és tűzjelző, valamint kamerarendszer telepítése, szigetelés, festés, világítás-rekonstrukció is szerepel a nagy ívű programban. A küzdőtér parkettája teljesen megújul, kicseréljük az eredményjelzőt és a küzdőtér oldalfal- és álmennyezet-burkolatát, valamint a mobil palánkokat. A fenntartó sportiskola mobil lelátókat és kispadokat szerez be, a Körcsarnok teljes körűen akadálymentes lesz.
A Hadnagy úti edzőteremben szivacskézilabda csarnokot alakítunk ki, fűtés-korszerűsítéssel, nyílászárók cseréjével és a küzdőtér padozatának megújításával. További projektelemek: öltözők, szertárak megújítása, világítás cseréje, hangtechnika és eredményjelzés biztosítása.

•    A kosárlabda utánpótlásnak köszönhetően - 18 millió Ft-ból - megújulhat a Tinódi iskola tornaterme.

A Heves Megyei Intézményfenntartó Központ a 2012. január 1-jétől a fenntartásában működő közoktatási intézmények vezetői feladataira pályázatot írt ki. A pályázatok elbírálását követően Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetőjének javaslatára - Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott egyetértésével - az oktatásért felelős miniszter hagyta jóvá a kinevezéseket.

 A vezetői megbízás határozott időre, 2012. április 1-től 2017. július 31-ig szól.

A kinevezett vezetők:
Schmidt Istvánné, Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézmény
Muraközy Andrea, Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon
Hornyeczki Lászlóné, Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Diákotthon
Nagyné Panthó Zsuzsanna, Heves Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Egységes Pedagógia Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató
Hargitai Géza, Kocsis Albert Zeneiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Sinka Istvánné, József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Pocsai Zsuzsanna, Benedek Elek Általános Iskola és Szakiskola
Ványi Lászlóné, Lesznai Anna Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Szakiskola
Daru Éva Katalin, Petőfi Sándor Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Szakiskola

A Heves Megyei Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő szociális és gyermekvédelmi intézmények esetében a vonatkozó jogszabály lehetőséget adott arra, hogy ne írjon ki vezetői pályázatot a fenntartó. Benedek István, a HMIK vezetője az igazgatói megbízásokat az eredeti kinevezések alapján hatályában fenntartja.
A megerősített vezetők:

Dr. Jungné Richter Judit, Heves Megyei Gyermekvédelmi Központ
Haraszti Mónika, Vámosgyörki Idősek Otthona
Horváth Gabriella, Hatvani Idősek Otthona
Farkasné Horváth Magdolna, Csányi Idősek Otthona
Farkasné Minczér Éva, Egri Idősek Otthona
Tóth Erzsébet, Bélapátfalvi Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete
Tatai Edina, Füzesabonyi Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona
Tóth Teodóra, Parádi Idősek Otthona

Az Andornaktályai Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézetében a korábbi igazgató lemondása miatt kellett új pályázatot kiírni 2012. februárban az intézményvezetői posztra. Az intézet 2012. április 1-jén kinevezett igazgatója: Nyerges Tiborné.

A másfél éve indult projekt, mely kapcsán megalapították az Észak-Magyarországi Gyógyturisztikai Klasztert a végéhez ért. A projektzárón a résztvevők beszámoltak az elért sikerekről és felvázolták a további feladatokat.

A program keretében megismertették a hazai és külföldi látogatókkal Észak-Magyarország természeti kincseire alapozott gyógyító, egészségmegőrző és rekreációs lehetőségeket. A tagok szakmai képzéseken, tanulmányutakon vettek részt, marketing tervek, egységes arculat és turisztikai kiadványok, valamint egy internetes portálrendszer is elkészült. Céljuk, hogy minőségi szolgáltatásokkal tudjanak a piacon maradni.

A hétfői projektzárón bemutatták az épülő Imola Platán Hotelt, mely szolgáltatásaival és kialakításával a Norvég vendégeket célozza meg. A 150 fő befogadására alkalmas épületben elsősorban reumatológiai, neurológiai és fogászati kezelésekre várják a betegeket. Jó kapcsolatot építettek ki a Norvég Egészségügyi Pénztárral.

Az egerszalóki Saliris Resort vezérigazgatója a szállodák általános problémájáról beszélt összehasonlítva a gyógyszállodák vendégeinek igényeivel. Kifejtette, milyen fontos, hogy ezek a szolgáltatók meghatározzák célcsoportjukat és annak megfelelően alakítsák ki a szállodát, az étkeztetést és szobákat is, de legfőképpen az alkalmazottakat.

Szente János a térség gyógyvizeit mutatta be, összehasonlította összetételüket, hőmérsékletüket és hatásaikat.

A rendezvény végén Gyetvai doktor Magyarország egyetlen gyógygázfürdője a mátraderecskei Mofetta kezeléseit és eredményeit prezentálta.

Forrás: Egriszín

Székely László Egerben kezdte pályáját, az indoklás szerint fantáziadús, alapos stílus- és drámatörténeti ismeretekről tanúskodó, a modern színpadtechnika eszközeit alkotó módon felhasználó látványos, formagazdag díszleteiért, a mesterség titkait tökéletesen ismerő, elhivatott művészi életpályája elismeréseként kapta a Kossuth-díjat.

"Egy életmű összegzése a Kossuth-díj átvétele, amely örömteljes esemény számomra azért is, mert a magyar színházművészetben a díszlet- és jelmeztervezés mostohagyereknek számít" - mondta Székely László Jászai Mari-díjas díszlettervező, érdemes művész, amikor március 15-én átvette az elismerést.

Pályáját 1961-ben Egerben kezdte, ahová azóta is szívesen tér vissza, legutóbb Sütő András: Káin és Ábel című drámájának díszletén dolgozott, amire Blaskó Balázs, rendező-direktor kérte fel. „Időtlen a mélység, de modern a tér, minden előadáson külön tapsot kellene, hogy kapjon” – így jellemezte az előadás meglepő s hatásos díszletét az egyik kritika.

Székely tanár úr jelenleg több díszleten is dolgozik egyszerre, sok munkája van, már az 550. bemutatójánál tart külföldi munkáit is beleértve. "Hál' Isten dolgozom, ez tart talpon" - fogalmaz. A színpadi látványban, kivitelezésben ma versenyben kell lenni a tévécsatornákkal - mondta, hozzátéve, hogy ha nem lenne ekkora szakmai gyakorlata, nagy bajban lenne e téren az egyre szűkösebb anyagi lehetőségek miatt. Ám korosztálya egyik utolsó mohikánjaként többnyire a semmiből próbál várat építeni.

Művészetét 1973-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1984-ben érdemes művészi címet kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki.

(MTI)

Ezzel a címmel indít programot a Eger Vára Barátainak Köre. A szervezet legújabb tagjai között köszöntötte Herceg Flóra énekesnőt, Krüzsely Gábor festőművészt és Gál Tibor borászt.

A vár nemcsak egy múzeum, az egriek életének részévé kell tenni, fogalmazta meg gondolatait Gál Tibor borász aki herceg Flóra énekesnővel és az Ungváron született Krüzsely Gábor festőművésszel együtt mától az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület tagja. Sok előnnyel jár a tagság, amelynek kapcsán a szervezet "Az Egri Vár az egrieké!" címmel rendezvény és kedvezménycsomagot dolgozott ki, amellyel elsősorban az egriek számára kívánják elérhetővé tenni a várat. A kezdeményezés célja, hogy az élet mindennapjaiban is érezzék magukénak a várat az egriek.

Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője elmondta, hogy a vár továbbra sem mond le a sétajegyekből származó bevételéről, ám bíztat mindenkit, a várbaráti kör tagságra.  Annál is inkább, mert a következő két évben, a turisztikai attrakciófejlesztés pályázat kapcsán újabb látványelemek jelennek meg a vár kínálatában. A kártya melynek éves díja felnőtteknek 1500, diákoknak 600, nyugdíjasoknak forint, mindenki számára elérhető az információs pavilonnál.

A programcsomagban keddenként hosszabbított nyitvatartással várják az egrieket, környékbelieket a várba, tájékoztatott Nemesné Kis Tímea szakmai igazgatóhelyettes aki a tárlatokhoz, múzeumi kiállításokhoz kapcsolódó speciális tárlatvezetéseket ajánlotta a kártyával rendelkezők számára. A tagok állandó belépésre jogosultak a vár területén és az egyesület programjait ingyen látogathatják.

Felhívta a figyelmet a kiegészítő rendezvények közül a gyereknapra, valamint az „Új polgárosodás” és a március 15-én nyíló fegyvereket bemutató tárlatra.

Habis László polgármester a tájékoztatón kitért arra, hogy Eger kommunikációjában egyfajta gondolkodásváltás történik, amiben a város imázsformáló szereplőit fogják össze. A városmarketing megújulásában, a formai megjelenés is változik. A városhoz kötődő intézmények egységesebb kommunikációval és piaci fellépéssel jelennek meg.

Az 1957-ben életre hívott Eger Vára Barátainak Köre az egyik legrégibb civil szervezet Egerben. Az egyesület az egri vár hagyományait ápolja, részt vesz a várral kapcsolatos emléktárgyak, leletek gyűjtésében, azok feltárásában.  Kiállításokat, ismeretterjesztő előadásokat és tanulmányutakat szervez, tudományos és népszerűsítő kiadványokat jelentet meg. A Dobó István Vármúzeummal közösen tudományos, ismeretterjesztő céllal rendezi meg minden évben, katonai hagyományőrzők részvételével a Civil Csillagok fesztivált.
Jelenleg 250 rendes és 300 pártoló tagja van a szervezetnek.

Holló Miklós/Egriügyek

A VM Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet a működő IKSZT címbirtokos szervezetek részére az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér programmal kapcsolatos szakmai tájékoztató napot tart 2012. március 12-én, Budapesten a Vidékfejlesztési Minisztériumban.

A VM Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet tisztelettel meghívja a működő IKSZT címbirtokos szervezetek képviselőit és munkatársait a programmal kapcsolatos szakmai tájékoztató rendezvényére, amely 2012. március 12-én, Budapesten a Vidékfejlesztési Minisztériumban kerül megrendezésre.

Helyszín:
Vidékfejlesztési Minisztérium, Darányi Ignác (volt Színház-) Terem
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.

Időpont:
2012. március 12. (hétfő)
10.00 óra

A tájékoztató napon való megjelenés előzetes regisztrációhoz kötött!

Forrás:

www.umvp.eu/?q=hirek/ikszt-szakmai-tajekoztato-nap

Forrás Eger Vidék Kincsei Nonprofit Kft. (www.egervidekkincsei.hu)