Keresés: „tömeg” (149 találat)

Verpelét: elöntötte a víz az utcákat

· Belföld

Egerszóláton és Verpeléten másodfokú árvízvédelmi készültséget is életbe léptettek szombat este a hirtelen nagy eső miatt. A polgármesterek irányították a védekezést.

– Szombaton, valamivel fél hat után kezdődött az esőzés, amely olyan intenzív volt, hogy hat órára már 60-70 milliméternyi állt a vízmércében – mondta el Verebélyi György polgármester, aki szombaton este hatkor már elsőfokú készültséget volt kénytelen elrendelni Szóláton.

A készültséget este hétkor másodfokúra kellett emelni, félő volt, hogy a Szólát patak kilép a medréből. Negyven ember, 3 gépjárművel kapcsolódott be a védekezésbe este. Negyed nyolckor a katasztrófavédelmet is értesítették, ők is a helyszínen segítettek.

A polgármester elmondta, hogy az idejében megkezdett védekezésnek köszönhetően nagyobb károk nem keletkeztek, a házakat sikerült megvédeni, de az utak megsínylették a hirtelen sok esőt. Főként a makadámutakat mosta ki a víz.  A Rákóczi, az Andrássy és a Boros úton, azaz a település észak-keleti részén riasztó a helyzet.

Verebélyi György elmondta: utoljára 1999-ben találkoztak a szólátiak ilyen típusú vészhelyzettel. Az eső jelenleg is esik a faluban, tegnap este óta összesen 80 miliméter csapadék hullott. A figyelőszolgálatot folyamatosan fenntartják.

Nyolc lakóházat is veszélyeztetett a víz szombat este a Meder és az Andrássy utcában. Ezeket az önkéntesek kétszáz homokzsákkal védték meg.

– Az árvízkárokon túl még a szőlősgazdák is aggódhatnak, ugyanis borsó nagyságú jég is hullott szombaton – tette hozzá a polgármester.

– Az akut vészhelyzetet sikerült elhárítani, katasztrófavédelmi megbízottunk az esti riasztást követően azonnal a helyszínre sietett – mondta el Hevesi Katalin, megyei katasztrófavédelmi sajtóügyeletes. Elmondta: a mentésben az Agria Speciális Mentők is segítettek.

Hevesi Katalin elmondta: a szóláti özönvízzel egyidőben Verpelétről is kaptak bejelentést szombat este. Az egri tűzoltók vonultak a Micsurin és az Ady Endre utcába, ahol nem tudott elfolyni a hirtelen lezúdult nagy víztömeg. Szivattyúzniuk kellett. Verpeléten is másodfokú árvízvédelmi készültséget, figyelőszolgálatot léptettek életbe.

Farkas Sándor polgármester elmondta: egy óra alatt 45 centi eső hullott szombat este Verpeléten.

– Csak a nagyon idős emberek láthattak ilyet korábban, én magam nem emlékszem hasonlóra, de szerencsére amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is folyt a víz, bár az önkéntes tűzoltók az Ady utcán még ma is szivattyúzták pincékből a vizet – tette hozzá a polgármester.

Farkas Sándor elmondta: első ijedtségükben ők is másodfokú árvízvédelmi készültséget léptettek életbe, a figyelőszolgálat vasárnap is folyamatosan járta a falut, bár az eső már csendesebb. A falu horgásztavában is jelentősen, maximumra emelkedett a vízszint. Ötven-hatvan centis lehet az emelkedés, így zsilipelnek ott is, hogy ne legyen gond.

Forrás: HEOL

Selfie világrekord kísérlet Egerben

· Belföld · Szabadidő

Fordítsuk meg együtt azt a telót\kamerát! A selfie az év szava lett (volt máskor is valami az év szava?) és nem hagyhatjuk ezt mi sem szó -illetve kép nélkül! Ha gyűlölöd, a fogalmat gyere és tegyél rá pontot ezzel a masszív túlzással, ha pedig a selfiezés mindennapjaid része, akkor nyílván ott a helyed Egerben!

A következőről lenne szó: Egy selfie (azaz önfotó) aminek hátterében szintén selfiező egyének alkotnak magukról képet. Selfie a selfieben. Selfieception. Mega Selfie! Készülne egy darab kép, amin egy selfien szerepelne mindenki egy halszem objektívvel, valamint egy kép, amin tömeg selfiezés történik. Ha valakinek még nem lenne tiszta (abszolút érthető):

Tehát a cél a legtöbb egyszerre, egy helyen készülő selfie, valamint a legtöbb sefiet tartalmazó selfie! Hívjatok meg mindenkit, aki csak képes megnyomni egy exponáló gombot és forog a hüvelykujja!

Időpont: 2014. május 1. 16.00

Helyszín. Bazilika, 3300 Eger, Pyrker János tér 1

Selfie világrekord kísérlet Egerben

https://www.facebook.com/events/626355864117357/

Bakondi: gyökeresen átalakult a katasztrófavédelem

· Belföld · Kék hírek

Dr. Bakondi György, az országos katasztrófavédelmi főigazgató is részt vett szerdán a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság évértékelő állományértekezletén.

Az elmúlt időszak eseményeinek értékelését Csontos Ambrus  dandártábornok, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője egy általános áttekintéssel kezdte, melyben kiemelte: gyökeres változáson ment át a védelmi igazgatás. Mint mondta, egy új szemléletmódban végezte a Heves megyei katasztrófavédelem a feladatait.

Az igazgató a szakterületek által végrehajtott feladatok elemzésével folytatta beszámolóját.

- A 2013. év vonulási statisztikája 2012. évhez képest negyven százalékos csökkenést mutat, köszönhető ez az eredményes hatósági tevékenységnek és az őrsprogram létrejöttének, hiszen így a mentő tűzvédelmet még közelebb visszük a lakossághoz. A hatósági területen ellenőrzési számaink is megnövekedtek, a kiszabott tűzvédelmi bírságok összege is a másfélszeresére nőtt.

- Sikerült csökkenteni a szándékosan megtévesztő jelzések számát is, amely nagyban köszönhető a megyei műveletirányításon szolgálatot teljesítő kollégáknak, akik hatékonyan szűrik meg a bejelentéseket. Annak érdekében, hogy munkájukat eredményesebbé tegyük, többször szerveztünk a műveletirányítói állomány részére olyan gyakorlatot, amely során tömeges jelzéseket kellett lekezelni. A tavaly megalakult Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság kiemelt feladatként kezelte a szabadtéri tűzesetek és a szén-monoxid-mérgezések megelőzését, azonban a tragédiák rávilágítanak arra, hogy ezen a területen is van bőven tennivalónk – fogalmazott a tábornok.

2013. október 11-én tartottuk a Tarna és a Bélkő Járási Mentőcsoport rendszerbeállító gyakorlatát. Az önkéntesek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a mentő tűzvédelmet hatékonyabbá tegyük és a veszélyhelyzeteket eredményesen felszámoljuk.

Számos súlyos esemény rávilágított arra, hogy nincs minden területen teljes mértékben biztosítva a lakosság élet- és vagyonbiztonság, mára az iparbiztonsági szakterület a veszélyes üzemeket és szállítmányokat is felügyelet alatt tartja, és kiemelt figyelmet helyez a kritikus infrastruktúrák védelmére.

A tavalyi évben súlyos baleset vagy üzemzavar egyetlen Heves megyében működő veszélyes üzemben sem történt, viszont veszélyes áru közúti szállítása során két esetben történt baleset.

Hozzátette: büszkék lehetünk arra, hogy tavaly átadtuk a Füzesabonyi Katasztrófavédelmi Őrsöt és a Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központot. Tavaly központi forrásból a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy tűzoltó gépjárműfecskendővel, egy KML-ADR járművel és egy Skoda Jeti típusú szolgálati gépjárművel gazdagodott. Igazgatóságunk a 2013-as követelményeknek megfelelt és eleget tett – zárta szavait a tábornok.

Az értékelést dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója folytatta, mint mondta, minden új év az előző évben történtek összegzésével indul. Megköszönte a társ- és rendvédelmi szervezeteknek az együttműködést, külön köszönetét fejezte ki a Heves Megyei Kormányhivatalnak. A védelmi igazgatás a járások létrejöttével gyökeresen átalakult, akárcsak a katasztrófavédelem, hiszen mindkét szervezetet a társadalmi igényekhez kellett igazítani. Akárcsak a polgári védelmi szakterület, a megyei védelmi bizottság is a valós problémákkal kezdett el foglalkozni – emelte ki az altábornagy.

Az együttműködő szervezetek reagáló- és előrelátó képessége nagyban fejlődött – hangsúlyozta Bakondi György. A főigazgató beszélt az önkéntes tűzoltó egyesületek rendeltetésének fontosságáról, hiszen Magyarország tűzvédelmében fontos szerepet töltöttek be.

Végezetül a főigazgató úgy fogalmazott, hogy a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kiegyensúlyozott és jó teljesítményt nyújtott a tavalyi évben. Az állomány tagjai megfelelően elvégezték feladataikat és példásan helytálltak, ehhez gratulálok – mondta az altábornagy.

Forrás :HEOL

Barátkozó találkozó a Balassiban

· Oktatás

BARÁTKOZÓ TALÁLKOZÓ

 A  BALASSIBAN !

Az Egri Balassi Bálint Általános Iskola

szeretettel várja Önt és gyermekét

 2014. február 22-én

Ezen a napon 9-12 óráig rendhagyó ismerkedésre várunk minden kedves érdeklődőt, szülőket és gyermekeket egyaránt.

Programjaink:    9.00-tól       „JÁTSSZUNK ISKOLÁSAT!”

(A leendő elsős tanító nénik közös játékos foglalkozása az óvodásokkal.)Névtelen-1

Farkasné Kis Erika

Kiss Éva Ibolya

Kormosné Kovács Eleonóra

Molnár Gyuláné

Rozsnyai Lászlóné

 

Iskolánkban évek óta emelt óraszámban tanulhatnak

a gyermekek angol nyelvet, német nyelvet és informatikát.

A 2014/2015-ös tanévtől pedig a FOCI v. NÉPTÁNC

emelt óraszámú oktatására is jelentkezhetnek.

Bemutatkozik Népi gyermekjáték csoportunk, majd megtekinthetik a Drámajáték és Bábszakkörösök produkcióit.


  • Idegen nyelvi játszóházban szaktanárok segítségével ízlelgethetik a német és angol nyelvtanulást.

  • A számítógéptermekben betekintést nyerhetnek az informatika tagozaton használt fejlesztő programokba.

  • Érdekes, látványos fizikai kísérleteknek lehetnek részesei.


  • Tornatermünkben játékos sportfoglalkozás mozgatja megaz óvodásokat. (Tornacipőt hozzatok!)

  • Végül míg gyermeke a játszóházban alkot, kötetlen beszélgetésre hívjuk Önöket a leendő elsős tanító nénikkel.

Jöjjenek el! Érdeklődjenek, tapasztaljanak!        Érdemes!!!

A 2014/2015-ös tanévben az alábbi képzéseket tervezzük:

normál tantervű,

emelt óraszámú  idegennyelv, informatika és foci-néptánc

osztályok keretében

 Az első évfolyamon a szótagoló olvasástanítást helyezzük előtérbe, mely megfelel a magyar nyelv sajátosságainak.

  • Kiemelt feladatunk a tehetséggondozás és felzárkóztatás, mindennapi életre    nevelés, hogy tanulóink bárhol és bármilyen helyzetben megállják helyüket.

  • Az idegen nyelvet (angol vagy német) minden osztályban bontva, kis csoportokban tanítjuk.

  • Számítástechnikát az informatika „tagozaton” 1. osztálytól sajátítják el, míg a 6. évfolyamtól minden tanuló tanulja.

  • A szülők igényeit figyelembe véve ebben a tanévben indítjuk a Bozsik Program és a Magyar Labdarúgó Szövetség támogatásával a foci utánpótlás osztályunkat fiúknak, míg emellett a lányoknak a néptánc alapozó oktatást tudjuk felajánlani.

  • Az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében 5 éve iskolaotthonos oktatási forma került bevezetésre.

  • Sportolásra, testmozgásra minden nap lehetőséget biztosítunk a konditeremben, tornateremben vagy a sportudvaron. A versenyeztetést és a tömegsportot a DSE segíti.

Kínálatunk : futball, kosárlabda, kézilabda, floorball, játékos sportverseny és néptánc.

  • A felső tagozaton a helyi tantervnek megfelelően tánc-és drámát, hon-és népismeretet, etikát, egészségtant és médiaismeretet is oktatunk a fő szaktárgyak mellett.

  • Szaktárgyi versenyekre, vetélkedőkre (iskolai versenyektől az országos versenyekig) felkészítjük tanulóinkat, kimagasló eredményekkel büszkélkedhetünk.

  • Iskolánkban 14 éve él Belső Gondozói Minőségbiztosítási Rendszer, melynek lényege a gyermek segítése, folyamatos figyelemmel kísérése, a hiányok feltárása és tudatos fejlesztése fejlesztőpedagógusunk segítésével. Ily módon biztosítjuk tanulóinknak az egyéni haladást.

  • A kompetencia alapú oktatás (alkalmazni tudás) terén pedagógusaink a városban az élen járnak, országosan ismert referencia iskola vagyunk.

3300 Eger, Malomárok út 1.                                               Tel., Fax: 36/412-464

e-mail: balassi@balassi-eger.sulinet.hu

honlap cím: www.balassi-eger.hu

(X)

.

Két halott, sok sérült a Kistályai úton - Nagyszabású gyakorlat Egerben

· Kék hírek

December 4-én, Egerben a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság katasztrófavédelmi-együttműködési gyakorlatot szervezett a katasztrófavédelem, a tűzoltóság, a rendőrség és a mentők részvételével.

A gyakorlat célja a műszaki mentésben részt vevő társ-és rendvédelmi szervek együttműködésének és felkészültségének a hatékonyabbá tétele volt, kiemelt figyelemmel a lakosság védelmére.

A gyakorlat feltételezésének alapja a tavalyi évben, Csongrád megyében bekövetkezett tömegbaleset volt. Akkor egy veszélyes anyagot szállító kamion a határ közelében várakozó autók közül többet is letarolt. A gyakorlat során azt feltételezték, hogy a kamion ugyanazokat az anyagokat szállította, mint a megtörtént tömegbalesetnél.

A feltételezés alapján Egerben, a Kistályai úton egy veszélyes árut szállító kamion összeütközött egy gyermekeket szállító kisbusszal.  A hirtelen fékezés miatt a kamionba hátulról egy személygépkocsi belerohant, az abban utazók a helyszínen életüket vesztették, őket két fabábu imitálta. A balesetben a kamion és a kisbusz vezetője könnyebben megsérült, a kisbuszban utazó tanulók beszorultak a roncsba. Az egri hivatásos tűzoltókon kívül a gyakorlat helyszínére vonult a Katasztrófavédelmi Mobil Labor, mivel veszélyes anyag jelenlétében kellett beavatkozni.

A tűzoltók kiérkezéséig a rendőrök lezárták az útszakaszt, a mentők pedig kimentették a mikrobuszból a mozdítható sérülteket. A tűzoltók a legmagasabb védelmi szintű védőruhát öltötték magukra, majd a beszorult gyermekeket a mentőszolgálattal közösen kimentették a járműből. Ezután a veszélyes anyagok azonosítását kellett elvégezni, mely során kiderült, hogy gyanta oldattal, etil-acetáttal, és izoforn-diizocianáttal van dolguk a tűzoltóknak. A jármű és a rakomány átvizsgálását követően kiderült, hogy az anyag nem szivárgott és nem is került ki a környezetbe, így lakosságvédelmi intézkedések bevezetésére nem volt szükség. A gyakorlatot a tűzoltósági és az iparbiztonsági főfelügyelő megfelelőre értékelte.

A gyakorlaton olyan gyerekek alakították a sérülteket, akik a katasztrófavédelemhez jelentkeztek közösségi szolgálatra, a most terepen töltött órák beleszámítanak közösségi szolgálatukba.

Útdíj: megnőtt a forgalom a kisebb utakon

· Belföld

Alaposan megnövekedett a 2506-os út forgalma, mióta a főút használatáért fizetni kell. A lakók panaszkodnak. Mónosbélben nemrég baleset is történt.

Az útdíj bevezetése óta jelentősen megnőtt a 25-ös főutat elkerülő, kisebb rendű utak forgalma. Nem csupán Egercsehiben, az Ófaluban élők, továbbá a bekölceiek és a mikófalviak panaszkodnak erre, hanem a Szilvásváradon, Monosbélen és Balatonban lakók is. Pedig még a rendőrök is büntettek, de ez nem igazán tartja vissza a sofőröket.

– Sokkal nagyobbá vált az útdíj bevezetése óta a településünkön keresztülhaladó tehergépjármű-forgalom. Ennek az oka az, hogy Egerből Szilvásváradon keresztül lehet eljutni leghamarabb (vagyis erre a legrövidebb a távolság) Ózdra, valamint a Szlovákia irányába jelentős határátkelő, Bánréve felé, de Putnokra, valamint Kazincbarcikára is – mondta el lapunk érdeklődésére Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere.

– Szarvaskő után, mint az ismeretes, a 25-ös számú főút Egercsehi felé fordul, de arra nem igazán közlekedik senki. Nem véletlenül olyan az út Szilvásvárad felé, mintha erre folytatódna a 25-ös, hiszen aki Egercsehi felől érkezik, neki kell elsőbbséget adnia a Mónosbél és Eger irányából közlekedőknek Tardosnál. A 25-ös főút helyett így inkább a 2506-os úton igyekszik elérni úti célját mindenki Szilvásváradig, majd innen tovább a 2508-ason Ózd irányába. Az út minősége ugyanolyan, nincs útdíj, közelebb van, ráadásul nem is kell olyan hatalmas hegyet megmászniuk a kamionoknak, mint Tarnalelesz után – írta le az átlagos kamionos gondolkodását a szilvásváradi polgármester.

Hozzátette: ugyanez a helyzet Kazincbarcika felé is. A kamion, esetleg más nagyobb tehergépjármű lejön az autópályáról Füzesabonynál, onnan még Szarvaskőig fizet egy kis útdíjat, majd a 2506-oson elmegy egészen Vadnáig a 26-osra, onnan pedig pár kilométer Kazincbarcika, a Borsodchem. Nagyon sok a külföldi jelzésű, főleg szlovákiai kamion, amelyek a falun keresztül húznak el Bánréve irányába.

Szaniszló László szerint érdekes az ügy abból a szempontból is, hogy Dédestapolcsányban (2506-os közút) 20 tonnás korlátozó tábla van hidaknál, de már Csernelyben (2508-as közút) is kihelyeztek súlykorlátozó jelzőtáblát egy félig leszakadt hídhoz, tehát elvileg nagyobb össztömegű járművek nem is közlekedhetnének arra.

Az elmúlt hetekben egyébként Balatonban is eléggé megnövekedett a teherforgalom, borsodi építkezésekhez a mixerautók naponta többször szállítottak Egerből betont. Udzeliné Murányi Enikő polgármester valószínűsíti, hogy az útdíjat csökkentve választották a 2507-es utat a kocsik Borsodnádasd felé. Pedig az út rossz, autóbuszok nem is közlekedhetnek rajta (a szomszédos városba busszal így csak Bekölce felé, kerülővel jutnak el a járatok), mert több helyen leszakadt, még a felújított borsodi szakaszon is. A helyiek igencsak aggódtak gyermekeik testi épsége miatt is. Mivel az iskola a főút mellett található, s a nehéz teherautók a megengedettnél gyorsabban mentek, ezért veszélyes szituációktól tartottak, de szerencsére eddig még baleset nem történt.

Mónosbélen viszont hétfőn igen, akkor ugyanis egy teherautó rakománya az útra borult. Varga Sándorné polgármester arra panaszkodott, hogy akkor fokozottan érezték a megnövekedett teherforgalmat, mert az autókat a falu belterületi útjaira terelték.

– Még azt nem számoltuk meg, hogy valójában mennyi kamion halad keresztül naponta a településünkön, de érzékelhetően alaposan megnőtt a forgalom. Ha hosszú távon így marad, akkor az út melletti házak tulajdonosait bizony nagy kár éri, hiszen sérülni fog az ingatlanjuk. Éppen ezért úgy határoztunk, meg fogjuk keresni az illetékeseket annak érdekében, hogy mielőbb tegyenek lépéseket a problémák megszüntetésére – mondta el lapunknak Mónosbél elsőszámú vezetője.

Több ezer forintot spórolnak az ügyeskedők

Amennyiben egy teherkocsi (például kamion) Egerből Miskolcra megy, akkor mehet a szinte végig fizetős Eger-Kerecsend-M3-M30 útvonalon, ráadásul a 94 kilométerből 65 kilométer autópálya. Ez egy négy tengelyes nyerges vontató üzemeltetőjének – az üzemanyag árán felül – több mint 6500 forintjába kerül. Amennyiben Szilvásvárad felé megy (ha ott nem rakodik; nem is tehetné), akkor az útja is rövidebb – csupán 83 kilométer –, s csak 24 kilométernyi főútvonal használatáért kell fizetnie 1300 forintot. Bár van rizikó, egy oda-vissza úton már tízezer forintot spórol a sofőr, a büntetés pedig 4 tengelyes jármű esetén 110 ezer forint.

Célforgalom esetén használhatók az alsórendű utak

A kamionforgalom csökkentéséért az Állami Autópályakezelő Zrt., illetve a rendőrség tud leginkább tenni célzott ellenőrzésekkel, bírságolással. A díjköteles szakaszok elkerülését a KRESZ az e-útdíj bevezetéssel egyidejűleg hatályba lépett módosítása szorítja keretek közé.

Július 1-jétől a nehéz tehergépkocsik főszabály szerint lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Kivételt elsősorban az áruszállítás, az áru fel- vagy lerakása, az üzemben tartó telephelyének megközelítése képez, de a különleges felépítményű járművek is használhatják a mellékutakat, ha munkavégzés helyszínére tartanak.

Forrás: HEOL

MSZP: A fiatalok nem találnak állást Heves megyében

· Belföld · Politika

A kormány dilettáns gazdaságpolitikájának következtében a fiatalok jó része nem talál állást Heves megyében.

Orbánék elüldözik a fiatalokat külföldre!

A KSH felmérései szerint Heves megyében tartósan magas, 15-16 százalék a munkanélküliség, ez az országos átlagtól is jóval rosszabb.

A kistelepüléseken ettől még súlyosabb a helyzet, vannak olyan falvak, ahol 20-25, vagy ennél is magasabb az állástalanok aránya.

Nem valósult meg érdemi munkahelyteremtés Heves megyében a FIDESZ-kormány eddigi három évében.

Különösen aggasztó, hogy rendkívül magas a pályakezdők, az ifjúság munkanélküliségi rátája: a 25 év alattiaknál mintegy 27 százalékos. Ez a szám évek óta nem javul, és a kilátások sem bíztatóak.

Az összes regisztrált munkanélküli fele szakképzetlen, míg a diplomások aránya 5,5 százalék. Ezért is érthetetlen a kormány oktatással kapcsolatos álláspontja. Költségvetési tételként, és nem a jövőbe történő befektetésként kezeli a tanulást.

Ma kevés szó esik arról, hogy a munkanélküliek több, mint a fele – 53,6% - semmiféle ellátást nem kap.

Nem véletlen, hogy Heves megye is rohamosan elszegényedik.

Eger, 2013.július 29.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

Fidesz: A baloldal egyszer már eljátszotta a fiatalok jövőjét

A Gyurcsány-Bajnai-kormány egyszer már eljátszotta a fiatalok jövőjét: megduplázta a munkanélküliséget, köztük a fiatalok munkanélküliségét, már akkor eladósította el őket, amikor még meg sem születtek. Devizahitelekbe hajszolták az otthonra vágyó fiatalokat és nemzedékeket adósítottak el a brutális államadóssággal. Ha a baloldalon  múlna, ma is tandíjjal zárnák le a felsőoktatás a szegényebb családok gyermekei előtt, ezt maga Mesterházy Attila és Bajnai Gordon is elismerte.

Ma a fiatalokat kifejezetten nekik szóló foglalkoztatási programok segítik: az első munkahely garancia program és a Munkahelyvédelmi Akció, amelyeknek köszönhetően ma több ezer fiatal munkahelye garantált. Ennek is köszönhető, hogy a kormányváltás óta, immár 38. hónapja töretlenül nő a foglalkoztatottak száma, köztük a fiataloké is.  Magyarország további 14 milliárd forintot szerzett az elkövetkező hét évre kifejezetten fiataloknak szóló képzési és foglalkoztatási programokra.

Az életre szóló devizacsapda helyett, amelyet a Gyurcsány-Bajnai-kormány kínált a magyar fiataloknak, ma újra állami támogatású otthonteremtés, kedvezményes forinthitelben tudnak gondolkodni. Ma a hátrányos helyzetű diákoknak segítő kezet nyújt a kormány, több ösztöndíj program segíti továbbtanulásukat, szakmaválasztásukat.  A fiatalok kezébe ma a munkaerőpiacon értékes szaktudást és diplomát ad az oktatási rendszer.

A Gyurcsány-Bajnai-kormány tétlenül nézte, hogy gyermekek tömegei nőttek fel úgy, hogy szüleik nem járatták őket rendszeresen iskolába, emiatt egy életen át tartó munkanélküliségre voltak ítélve. Az iskoláztatást elmulasztó szülőket ma kemény szankciók sújtják: nem kapnak szociális segélyt és nem vehetnek részt közfoglalkoztatásban.

2013.07.29.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP frakció

Tömeges rosszullét a demjéni Termál-völgyben

· Kék hírek

14 felnőtt és három gyermek lett rosszul a demjéni termálfürdőben.

A mentők 7 gépkocsival, egy gyermekmentővel és egy helikopterrel érkeztek a helyszínre a sérülteket ellátni. A katasztrófavédelem és a rendőrség mindenkit biztonságos távolságba terelt. Volt olyan rendőr, aki maga is belélegezte a fojtó gázt, és rosszul lett.

A szakemberek lezárták a strandot.

Úgy tudjuk, hogy egy szállító rosszul kötötte be a fertőtlenítéshez használt csöveket, ebből lett a baleset.

Az eset körülményeit és a felelősséget a szakemberek vizsgálják.

Működésbe léptek a Bükk időszakos karsztforrásai

· Sport · Szabadidő

Az idei hosszúra nyúlt, bőséges csapadékú tél után csodás látványt nyújtanak a Bükk időszakos karsztforrásai: a Lök-völgyben található Feketelen- és Imó-kő-források, illetve a Vörös-kő-völgyben lévő Vörös-kő-forrás, melyek Felsőtárkánytól 2-3 óra járásra található.

Mint említettük ezek a források időszakosan működnek, aktivitásuk a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben. Tavaszi aktív periódusuk a hóolvadás következményeként általában március-áprilisban kezdődik el. Csapadékos években sokszor nem állnak le a források és még nyáron is onthatják magukból a vizet. Felsőtárkánytól észak-keleti irányban, Tamás kútjától indulva, a Lök-völgyben található a sziklákkal övezett Feketelen-forrás.

Továbbhaladva a Lök-völgyben hamarosan szemünk elé tárul az apró vízeséseken lezúduló Imó-kő-forrás víztömege és az Imó-kő sziklafala. Tövében a sötét barlangnyílásból zúdul elő a mélyben összegyűlt, kristályosan csillogó karsztvíz. A felsőtárkányi Stimecz-házhoz közeledve a Vöröskő-völgyben találjuk meg a szökőkútszerűen, akár 2 méter magasságba is felszökő Vörös-kő-forrást.

BNPI/fotó: Novák Richárd

MSZP: Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka – Államosítás pénz nélkül Heves megyében

· Belföld · Politika

-          Heves megyében dolgozók tömegei kerülnek az utcára 2013-ban: az oktatásból, a művelődés területéről, egészségügyből és a közigazgatásból. Átláthatatlan, kaotikus bizonytalanság van a közigazgatásban. Tizenhét munkanap van hátra az évből, ugyanakkor a dolgozók nem tudják, hogy mi vár rájuk januártól. Szétverik az önkormányzatokat. Nincsen helyi közösségszervező erő, ez is erősíti a munkahelyek csökkenését. A kistelepülésen élők vesztesei ennek a helyzetnek – kezdte a Török Zsolttal közösen tartott pénteki egri sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.

Jelentős pénzeket vonnak ki, megszüntetnek iskolákat. Indokolatlan mértékű államosítás, központi hatalom koncentráció folyik az országban. Ennek következménye, hogy tönkreteszik, visszafejlesztik Eger, Gyöngyös, Hatvan sokszínű, a helyi önkormányzatokra épülő iskolavárosi jellegét. A településeknek nem lesz beleszólásuk az iskolák életébe.

A kórházakban, járó beteg ellátásban pénz nélkül, műszerek beszerzése nélkül romlanak a feltételek. Hosszabbak a várólisták.

-          Veszélyben Heves városban a járó beteg ellátás 600 milliós fejlesztése. Bizonytalan, hogy az európai uniós pénzt le tudják-e hívni. Az egri és a gyöngyösi kórház együttesen több mint 6 milliárdos fejlesztéseihez két éve hiányoznak az érdemi lépések. Gyermekotthonok működése van veszélyben. De fejetlenség van a megyei kormányhivatalban is. Ékes példája ennek a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatójának kirúgása. Két év alatt a harmadik igazgatót váltják. Ebből kettőt a FIDESZ-KDNP vezetés nevezett ki – mondta dr. Sós.

Mint elhangzott, az sem vall átgondoltságra, hogy a két év alatt a múzeumi szervezetnek január elsejétől a harmadik fenntartója lesz: korábban a megyei önkormányzat, most az állam, januártól pedig Eger önkormányzata.

A szocialista politikus szerint 2013 „fekete év” lesz az egészségügy, oktatás, művelődésszervezés és a lakossági ügyintézés terén, valamint a közigazgatásban is.

Török Zsolt a tájékoztató második felében elmondta, még a Heves Megyei Kormányhivatal oktatási tájékoztatójában is kérdőjelek szerepelnek az intézmények, oktatási intézmények átadásánál.

-          A fejlesztésekről szólva, a FIDESZ-KDNP csak károkat és rombolást okoz. A szocialista kormányok alatt újulhatott meg az egri főiskola, a Reuma Kórház, a Mlinkó István Általános Iskola Egerben, de lehetne sorolni. Most nem történik semmi Egerben sem, és az országban sem. Pontosabban történik, a fideszes politikusok a saját és rokonaik zsebét tömik, zsíros állásokkal. – tette hozzá az MSZP szóvivője.

24000 általános iskolai diák és mintegy 2600 pedagógus sorsa bizonytalan Heves megyében. De nem csak a bizonytalanságot, hanem megalázó kijelentéseket is el kell viselniük, hiszen Hoffmann Rózsa korábban azt mondta a tanárokról, hogy „aki ilyen helyzetben fizetésemelést akar, az vagy ostoba, vagy bohóc”, a kormány szóvivője ”konyakozással” vádolta meg a 150 pedagógust, míg Balog Zoltán szakminiszter az mondta: „alig várják, hogy ne kelljen tanítaniuk”. Török erre úgy reagált: „Ne merészeljenek így beszélni a mi gyerekeink, unokáink pedagógusairól, akik szívüket-lelküket kiteszik, hogy oktathassák, nevelhessék szemünk fényeit!”

MSZP