Keresés: „vita” (146 találat)

Országos aláírásgyűjtésbe kezdett március 5-én az LMP. Céljuk, hogy 2012-ben népszavazáson döntsenek a tankötelezettségről, az álláskeresési járadékról, a próbaidőről, valamint arról, hogy a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően adják ki. Március 8-tól Egerben is gyűjtik az aláírásokat.

Mile Lajos, az LMP országgyűlési képviselője a csütörtöki, egri sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: céljuk, hogy megállítsák az Orbán-kormány ámokfutását. Négy kérdésről szeretnének idén népszavazást, egyrészt azt akarják elérni, hogy a tankötelezettség korhatára 16 helyett 18 év legyen. Véleménye szerint félő, hogy munkalehetőség hiányában sokan az utcára kerülnek majd, s tovább nő azok száma, akiknek kilátástalan a helyzete. Mile Lajos hozzátette: céljaik közé tartozik továbbá, hogy az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi 90 napról emeljék fel a korábbi 260 napra, hogy ne lehessen 100 napnál hosszabb próbaidőt kiszabni, valamint az, hogy a szabadság kétharmadáról a munkavállaló dönthessen.

Dr. Csarnó Ákos, LMP-s önkormányzati képviselő elmondta: fontosnak tartják, hogy az emberek elmondhassák véleményüket, hogy ezekben a kérdésekben társadalmi egyeztetés, társadalmi vita alakuljon ki. Összesen 200 ezer aláírásra van szükségük; március 8-tól Egerben három ponton, az Északi lakótelepen, a Maczky Valér és a Széchenyi utca kereszteződésénél, valamint az Eszterházy téren várják a szimpatizánsokat. A kezdeményezéshez a Szolidaritás Mozgalom Heves megyei Szervezete is csatlakozott.

Forrás: Egriszín

Már hetedik alkalommal rendezi meg a Civitas Egyesület középiskolás diákok részére a „Polgár az Európai Demokráciában” elnevezés országos tanulmányi versenyt, melynek regionális döntőjét csütörtökön tartották a Megyeházán.

A versenyben nyolc négyfős csapat vett részt, érkeztek diákok Egerből a Dobó István Gimnáziumból, a Neumann János Szakközépiskolából, Hatvanból a Bajza József Gimnáziumból, de Budapestről az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumából is.
A diákoknak egy tizenkét perces prezentáció keretében kellett bemutatniuk egy problémát saját környezetükből, melyre megoldást is kínáltak. A csapatok olyan témákat dolgoztak fel, mint a drogstratégia, szelektív hulladékgyűjtés, az egri ifjúsági élet, az Ifiház hiánya, a dohányzás kérdése, vagy a diákok viselkedése, de volt olyan csapat is, akik az iskolájuk épületének gyengeségeire kínáltak megoldást, egy közösségi tetőterasz, vagy a tantermek felújításának segítségével.
A versenyen még egy tesztlapon és egy érvelő társalgásban is bizonyítaniuk kellett rátermettségüket a zsűri felé.
A verseny célja volt, hogy a diákság érezzen felelősséget környezete iránt, tegyenek a társadalmi passzivitás ellen, civilként fogjanak össze egy közös cél érdekében, és képesek legyenek felnőttként a társadalom építésében részt venni.

A"Polgár az európai demokráciában" című középiskolai verseny regionális fordulójának győztesi és egyben az országos fordulóba jutó csapatai lettek:
1. helyezés: Cives Prudentes csapat
Bajza József Gimnázium és szakközépiskola, Hatvan - 247,50 pont Felkészítő tanár: Kovácsné Kiss Éva

2. helyezés: Jamapísz csapat
ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola , Budapest 236.58 pont Felkészítő tanár: Ispánovity Márta

3. helyezés: Alfa csapat
Dobó István Gimnázium, Eger 235,5 pont
Felkészítő tanár: Szántó Mariann

Forrás: Egriszín

Végéhez ért az Egerbe kihelyezett Fidesz-KDNP frakcióülése.  A három napos megbeszélést a pénteki napon egy sajtótájékoztatóval zárták, melyen Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője mellett Szijjártó Péter , a miniszterelnök szóvivője és Pálffy István, a KDNP képviselőcsoportjának szóvivője vett részt.

Lázár a tájékoztatón cáfolta azokat a sajtóhíreket, melyek szerint a szerdai frakcióülésen bármilyen puccskísérletről is szó esett volna, amely a magyar kormányt illetve a miniszterelnök személyét célozta volna meg, hiszen Orbán Viktor az ország sorsával foglalkozott a megbeszélések alatt.

Szijjártó Péter közölte a sajtótájékoztatón, hogy a kormány egy országgyűlési határozati javaslatot terjeszt a Ház elé, melyben javasolni fogják, hogy az ország csatlakozzon az új uniós paktumhoz. Elmondta továbbá, hogy a magyar kormány  nyitott a megállapodásokra, ha azok a józan ész és a nemzeti érdek határain belül vannak.

Az ülésen elhangzottak a BKV-ügyekkel kapcsolatos információk, Lázár János a sajtótájékoztatón elmondta, miszerint arra kérik Tarlós István főpolgármestert, hogy „ne csak a markát tartsa” , hanem álljon elő egy rendezési javaslattal is.

A Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy a kormánypárt nyitott az MSZP kampányfinanszírozási törvényjavaslatainak megvitatására, képesek közösen mérlegelni a már beadott javaslatot.

- Mindenkinek kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a lelkiismeret és a vallásszabadságot Magyarországon. Az egyháztörvényekkel nem fognak sérülni ezek a jogok- jelentette ki Lázár. A frakcióvezető elmondta továbbá, hogy most húsz vallási közösségnek engedélyezik az egyházzá nyilvánítását, a többi közösségre sem mondanak nemet, hiszen egy év után újrapróbálkozhatnak.

A tájékoztatón szó esett a Malévval kapcsolatos további teendőkről, erről Lázár János szűkszavúan csak annyit nyilatkozott, hogy bár nincs jelenleg megoldása ennek az ügynek, a kormány folyamatosan figyeli a lehetőségeit.

Pálffy István , a KDNP képviselőcsoportjának szóvivője elmondta, hogy az ülésen 62 képviselői kérdést válaszoltak meg a kormánytagok. Leszögezte továbbá, hogy a frakcióülés az egységről szólt, törésvonalak és repedésektől mentes munkát zárt a két frakció.

Magyarország mindig akkor volt erős, amikor virágzott a mezőgazdasága

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Darányi Ignác Terv indító, bemutató

konferenciáján a Vidékfejlesztési Minisztériumban.

Azok a teljesítmények, amelyeket a vidék, annak gazdasága,- benne mindenekelőtt mezőgazdasága -, és társadalma nyújtani képes, ma sorsdöntőek az egész ország, az egész magyarság számára- hangsúlyozta a miniszterelnök. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kiemelte, hogy a terv végrehajtásával a Kormány és a tárca gyökeres fordulatot akar a vidék életében.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) széles társadalmi vita után véglegesítette a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégiát (NVS). A most induló, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés minden területére kiterjedő Darányi Ignác Terv, a Nemzeti

Vidékstratégia végrehajtásának keretprogramja.

FORRÁS: Eger Vidék Kincsei Nonprofit Kft. (www.egervidekkincsei.hu)

Mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben érdekelt szakemberek és a térség gazdái és szövetkezeti képviselőik részvételével Agrárfórumon vitatták meg az új földtörvény változásait, a gazdák helyzetét és a pályázati lehetőségeket az érdekeltek ma délelőtt a Megyeházán.

A nemzeti földalapról szóló új törvény minden állami földvagyont a Nemzeti Földalap hatáskörébe utalta. Az így egységesített 65 ezer hektár állami földterületet hasznosítását a kis- és középvállalkozó gazdák részére hirdeti meg az alapkezelő.
Több különböző szervezet kezelte korábban az állami földeket Magyarországon, mely az új földtörvény hatására mind az Nemzeti földalap hatáskörébe jutott. Ezeknek a földterületeknek a legegyszerűbb hasznosítási módja a bérbeadás. Az új földtörvény célja, hogy a magyar élelmiszeripart, a mezőgazdaságot felemelje, hogy a vidéken élő emberek foglalkoztatását növelje, hogy az agráriumban dolgozó emberek szerepe felértékelődjön.
dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos a csütörtöki agrárfórumon elmondta, hogy a kormány célja a magyar mezőgazdaság talpra állítása, a gazdák sikere az ország sikere, ezért igyekeznek minden támogatást megadni a vidék lakosságának. Nem könnyű ma a gazdák helyzete, de ők azok, akik becsületesen, tisztességes munkával keresik meg a kenyerüket, eltartják a családjukat- tette hozzá dr. Nyitrai.

Az EU csatlakozás után, közel 30 ezer gazdaság tűnt el, növekedett a nagygazdaságok földterülete, a kicsik pedig eltűntek, szerintünk ez rossz irány- emelte ki dr Szabó Csaba a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa. Ezek a gazdaságok szinte csak alapanyagokat termelnek: búzát, kukoricát, napraforgót és repcét, melyek kevés embert foglakoztatnak,  és nem lehet találkozni a faluk határában tényleges élelmiszerrel. Az állatlétszám a háború utáni állapotot mutatja. Szinte megszűnt a háztáji állattartás. A faluból járnak a városba vásárolni az emberek, pedig ennek fordítva kellene működnie. Ennek következtében a faluk elnéptelenednek- tette hozzá a miniszteri biztos.

Forrás: Egriszín

Közös törvényjavaslatot nyújtott be október 14-én, pénteken a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló (T/4659-es) törvénytervezethez Horváth László megyei kormánymegbízott, országgyűlési képviselő (Fidesz) és Habis László, Eger polgármestere és országgyűlési képviselője (KDNP). A törvényt hétfőn a Parlament napirendre tűzte, kedden pedig elkezdődött az általános vita.

Az Alkotmánybíróságtól senki nem veheti el az alkotmány értelmezésének monopóliumát: lehet ugyan szabályozni és korlátozni a testület hatáskörét, de az értelmezését nem lehet kétségbe vonni - mondta Stumpf István a napokban Egerben.

Az új alkotmány életbe lépésével viszont gyökeresen új helyzet áll elő, hiszen az Alkotmánybíróságnak az alaptörvénnyel, a nemzeti hitvallással és a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell meghozni a döntéseit - fejtette ki az alkotmánybíró az Universitas Egyesület "Változó közösségi modellek" címmel megtartott konferenciáján. Mint hozzátette: ez egyben azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság számára a vérszerződéstől az Aranybullán át a pragmatica sanctio rendelkezéseiig terjedő elég széles történelmi sávban van lehetősége arra, hogy értelmezze az alkotmányt. Ezért az Alkotmánybíróságnak megvan az eszköze arra is, hogy döntéseiben próbálja tágítani a számára kijelölt határokat - jelentette ki Stumpf István.

Arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy két irányzat létezik az alkotmánybíráskodás gyakorlatában. A textualisták vagy originalisták alkotmányértelmezése az alkotmányok leírt szövegéhez ragaszkodik, míg az aktivisták egyre tágítanák az értelmezés nyújtotta lehetőségeket a jogállamiság megerősítése érdekében.

A vita kulcsa, hogy a textualisták szerint az alkotmányozás joga kizárólag a népszuverenitást képviselő törvényhozás, miközben egy olyan átmeneti időszakban - a 90-es évek elején -, amikor még Magyarországon nem alakultak ki a jogállami intézmények, az Alkotmánybíróságnak kifejezett feladata lehetett az, hogy az alkotmány értelmezésén keresztül segítse a jogállami eszme megvalósulását. Ennek az irányzatnak kitüntetett képviselője volt Sólyom László, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke - emlékeztetett Stumpf István.

Az alkotmánybíró előadásában úgy vélekedett, hogy a nyolcvanas, kilencvenes évek közfelfogásával szemben, amikor az elterjedt liberális nézet csupán a kormányzás feltételeinek megteremtését szabta volna az állam feladatául, ma egyre inkább az a nézet kerül az előtérbe, hogy szükség van egy aktív, intelligens, erős, de korlátozott államra. Mint kifejtette: a globális piaci válság idején is nemzetállami megoldások születtek a helyzet kezelésére. Felismerték, hogy a szociális vagy demográfiai problémákat nem lehet az állam nélkül kezelni, hiszen a piaci önjáró folyamatok nem oldják meg ezeket a problémákat. Vagyis az emberek szükségleteihez kell igazítani a piaci folyamatokat az egyensúly kialakítása érdekében, mert az állam nem piaci vállalkozás, hanem nemzeti szolidaritásközösség - hangsúlyozta Stumpf István, hozzátéve: mindez azonban nem jelent piacellenességet, sőt, a jó kormányzás feltétele, hogy az állam és a piac egymást kiegészítve tudjon működni.

Az Alkotmánybíróság jogkörének az adók és költségvetési kérdések területén történt korlátozásáról szólva, kérdésre  válaszolva Stumpf István úgy fogalmazott, hogy sokakkal együtt ő maga is úgy gondolja, "ez a fajta korlátozás, ez bizony az alkotmányos jogállam testén ütött egy nyílt sebet". De ha az Országgyűlés úgy gondolja, hogy el kell venni ezt a jogot az Alkotmánybíróságtól, és ezt beleírja az alkotmányba, az Alkotmánybíróságnak már nincs lehetősége ennek felülírására, mert ellenkező esetben alkotmányt sértene - fejtette ki, emlékeztetve arra, hogy azért "a seb befoltozására" is tettek már kísérletet. Például a kétmillió forint feletti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos adó tekintetében az emberi méltóság sérülésére hivatkozva döntöttek arról, hogy a szabályozásnak vannak alkotmányellenes vonzatai - mutatott rá.

A tanácskozásra abból az alkalomból került sor, hogy a Svájci Alap támogatásával Egerben megnyílt az Agria Universitas Egyesület oktatási központja, amely egyben svájci kulturális központnak is helyet biztosít. A Svájci Hozzájárulási Programiroda húszmillió forinttal járult hozzá az egyesület, illetve a centrum működtetéséhez.
A megnyitó alkalmából elhangzott, hogy az Európai Unión belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése érdekében elindított hozzájárulási program 21 milliárd forintos támogatást nyújt magyarországi környezetvédelmi, egészségügyi, kutatási, kulturális, szociális és civil fejlesztési programok megvalósításához.

Miután fideszes képviselők múlt pénteken kezdeményezték, hogy az Országgyűlés adományozza a "Leghősiesebb Város" címet Szigetvárnak, szocialista honatyák hétfőn olyan javaslatot nyújtottak be, hogy ezt a címet Eger városa is kapja meg.

A szocialista politikusok indítványa rögzíti: a parlament fejet hajt Eger lakóinak és védőinek az 1552-es támadás idején a város és hazánk hősies védelmében tanúsított bátor és önfeláldozó magatartása előtt, és Eger városnak a "Civitas Invicta" címet adományozza.
Sós Tamás és Kolber István javaslata indoklásában jelzi, egyetért a fideszes képviselők javaslatával, hogy Szigetvár a leghősiesebb város címet megkapja, de javasolják, hogy az egykori "egri erősséget" megvédők emlékére ugyanilyen címet adományozzon az Országgyűlés.

  A célegyeneshez közeledik a Líceum felújítása – mondta dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora. A munkálatok egy időközbeni szerződésmódosítás miatt előreláthatólag év végén zárulnak.

Új területeket alakítanak ki a mélyföldszinten, többek közt számítógépes laboratóriumok, a Líceum televízió, multimédiafejlesztő műhelyek és az intézmény informatikai hálózatát üzemeltető központ is itt kap helyet – tájékoztatott az EKF rektora. Az épület homlokzati és tetőszerkezeti munkálatai már teljesen befejeződtek, jelenleg csak a toronytestnél zajlik rekonstrukció. Ezenkívül apró belsőépítészeti munkálatok – burkolás és festés – vannak még hátra.

Dr. Hauser Zoltán elmondta továbbá: a szeptemberi iskolakezdéssel egy időben  visszaköltöznek a tanszékek és a hallgatók is látogathatják az épületet, eleinte még kisebb számban, de órákat is tartanak majd. A könyvtár is fokozatosan megnyílik, amely lényegesen nagyobb területen áll majd a hallgatók, illetve az oktatók rendelkezésére. Az eredeti szerződés szerint november 30-a a projekt lezárási határideje, régészeti feltárások után azonban szerződésmódosítás vált szükségessé, ugyanis az udvar alá tervezett, úgynevezett auditorium maximum megépítése nem jöhetett létre, ezért az elképzelések bizonyos részei az Almagyar dombon valósulnak meg. A projekt új lezárási határideje 2012. március 31-e, de a Líceum teljes rekonstrukciója előreláthatólag év végére befejeződik.

A felújítás során új területeket is kialakítanak, a direkt oktatási terek nem, az önálló tanulási terek viszont nőnek, így a Varázstorony is új funkciókkal bővül. Itt kiváló lehetőség nyílik majd arra, hogy akár több évszázad ölelkezésével egy olyan interaktív, és erősen motivált bázisú teret hozzunk létre, amely növeli a fiataloknál a természettudomány iránti motiváltságot – fogalmazott dr. Hauser Zoltán. A varázstorony tehát egy természettudományos, pályaorientációs és módszertani központ lesz, a negyediktől a kilencedik szintig múzeumokkal, csillagászati megfigyelővel, interaktív és rendhagyó természettudományos órákhoz alkalmas terekkel. A torony a helyiek és a turisták számára természetesen továbbra is nyitva áll majd, de elsődleges célcsoportjuk a 10-18 éves korosztály.

A projektnek – a Líceum épületének revitalizációján túl – igen hangsúlyos része a Leányka úti kampusz fejlesztése is, amelynek során mintegy 1700 négyzetméteren épül fel az Egerfood Regionális Tudásközpont új épülete. Dr. Hauser Zoltán elmondta: a létesítmény tetején egy növényházat is kialakítanak, ami szerves részét képezi majd a biológiaoktatásnak is. Hozzátette: megújul a Természettudományi Kar D épületet is, az ezzel kapcsolatos munkálatok már a végső stádiumban vannak, várhatóan szeptember 15-én fejeződnek be.

Forrás: Egriszín

Néhány héttel ezelőtt érkezett a felkérés, hogy az Eger-Eszterházy SE férfi kézilabda csapata az NB I/B-ben szerepeljen. A felkérés megvitatása után az a döntés született, hogy a csapat vállalja az indulást. Ezzel együtt új követelményeknek és kihívásoknak kell eleget tenniük, ennek megfelelően az SE vezetősége is megújult. Az új elnökség tagjai kedden a Megyeházán mutatkoztak be.

Dr. Kis-Tóth Lajos hangsúlyozta: a példaértékű összefogással új korszak nyílik a főiskola, a megye és a város együttműködésében. Megemlítette, hogy az egri főiskola Magyarországon meghatározó a sporttudományi képzésekben, mint a a többi felsőoktatási intézmény számára, amelyekből mára sajnos kissé „kikopott” az élsport.

Ezt követően Iványi Bálint vezetőedző hozzáfűzte: a játékoskeret tagjait a nevezés lezárultával, a jövő héten mutatják majd be.